Hajtatás, Korai Termesztés 10. (1979)
1979 / 1. szám - Somos András: Új kutatási eredmények a koraiság fokozására a zöldségtermesztésben
Új kutatási eredmények a koraiság fokozására a zöldségtermesztésben Dr.Somos András akadémikus, egyetemi tanár, intézeti igazgató és munkatársai Egyetemünk Zöldségtermesztési Intézetének jogelődjénél kezdettől fogva célul tűztük a zöldségtermesztésünk idényjellegének csökkentésére alkalmas módszerek felkutatását, kialakítását. Ennek következtében figyelmünket a hajtatás és korai termesztés fejlesztésére összpontosítottuk. A témakörbe tartozó kutatómunkánk az alábbi csoportokba sorolható: 1.1 A Magyarországon termesztett fontosabb zöldségfajok és fajták biológiai jellemzőinek tanulmányozása, különös tekintettel a koraiságra és termőképességre. 2. Zöldséghajtatásra használt termesztő létesítmények korszerűsítése. 3.1 A koraiságot segítő termesztéstechnológiai elemek felkutatása és továbbfejlesztése. 4. Korai termesztésre alkalmas fajták öszszegyűjtése, értékelése és ilyenek előállítása. A felsorolt kérdéscsoportokból eredő problémák sokrétűsége szükségessé tette kutatási területünk pontosabb elhatárolását is. Ennek értelmében a nálunk termesztett fontosabb zöldségfajok közül elsősorban a paradicsom és paprika biológiai igényei és termesztési technológiájuk korszerűsítése, valamint újabb hazai fajták előállítása képezi szűkebb tevékenységi területünket. A hajtató létesítmények korszerűsítésére vonatkozó tevékenységünket szinte teljesen a műanyagokból készíthető fólia alagutak, ágyak és sátrak hazai viszonyok közé alkalmas változatainak kialakítására összpontosítottuk. Mostani 125 éves jubileumunkra készített előadásunkban csak azoknak a legújabb kutatási eredményeknek a vázlatos ismertetésére szorítkoztunk, amelyek még nem váltak szélesebb körben ismertté. 1. A fontosabb zöldségfajok biológiai igényének megismerése céljából tanulmányoztuk néhány fontosabb zöldségfajtánknak az alapvető élettényezők /fény, hőmérséklet, víz, tápanyag iránti igényét olyan mélységig, hogy a kapott eredmények megbízható alapot adjanak az egyes fajok termesztéstechnológiájának korszerűsítéséhez. Legbehatóbban a paprikával foglalkoztunk. Ez a magyarázata annak, hogy előadásunkban a paprikára vonatkozó megállapítások vannak túlsúlyban. Mivel az alapvető élettényezők közül az utóbbi időben kiemelten a tápanyagigény megismerésére összpontosítjuk vizsgálatainkat, most azok közül néhány újabb kutatási eredményről számolunk be. A zöldségfélék tápanyagigényének pontosabb megismerésének segítségével olyan tápanyag ellátási módszerek kidolgozását tűztük célul, amelyek - a nagy termések biztosítása mellett - a koraiság növeléséhez is hozzájárulnak. A növények táplálkozásához szükséges alapvető makroelemek pótlására használt műtrágyákban a szükséges hatóanyagok különböző vegyületek formájában találhatók. Ez tette szükségessé, hogy a paprikára vonatkozó tápanyagellátási vizsgálatainkat a közelmúltban kiterjesszük a különböző N-formák és K-tartalmú vegyületeknek a paprika növekedésére és fejlődésére gyakorolt hatásának tanulmányozására.