Kertgazdaság, 2004 (36. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 1. szám - Zöldségtermesztés - Tompos Dániel: A termésmennyiség és termésminőség javításának lehetőségei kőzetgyapotos paprikatermesztésben
3 Kertgazdaság 2004. 36. (1) A termésmennyiség és termésminőség javításának lehetőségei kőzetgyapotos paprikatermesztésben Tompos Dániel BKÁE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Bevezetés Az elmúlt néhány évtizedben az egyre fejlettebb nemesítési eljárásoknak köszönhetően ugrásszerűen megnőtt a növények egyedi teljesítőképessége. Emellett a műszaki és termesztéstechnológiai feltételek is nagymértékben javultak. Gondolhatunk itt a korszerű, nagylégterű fóliasátrakra, a jó minőségű, több éves fóliákra, a klímaszabályozó rendszerekre, a kőzetgyapotos termesztésre, tápoldatozó automatikákra stb. Az intenzív körülmények hatására a termesztett növények élettevékenysége felgyorsul, ezáltal még több tápanyagot és vizet vesznek fel. A tápanyag mennyisége és összetétele ezért különösen fontos. A kertész feladata elősegíteni, hogy a felvett tápanyagokat a növény minél nagyobb mértékben hasznosítsa. A fenti célra fejlesztették ki a természetes anyagokból előállított különböző biostimulátor készítményeket, amelyeknek már számos kutató vizsgálta a növényekre gyakorolt hatását. Wyatt 2001-ben végzett kísérleteiben kimutatta zöldbab esetében, hogy a biostimulátorral kezelt növények termésátlaga nőtt és egyben megjegyzi, hogy további vizsgálatokra van szükség a végső következtetések levonása előtt. Egy az USA-ban végzett kísérletsorozat szerint, paradicsomban kipróbált biostimulátorok hatására - különösen a korai időszakban - az extra méretű bogyók aránya növekedett, azonban ez a terméstöbblet nem minden fajtánál jelentkezett (Anonymus, 2003). Egyes kutatók (A. A. Csizinszky, 2003) ezért minden termesztőnek azt ajánlják, hogy a biostimulátor készítményeket egy kisebb területen használat előtt érdemes kipróbálni. Számos magyarországi termesztői tapasztalat is azt mutatja, hogy a biostimulátorok, bár nem „csodaszerek”, de növényekre gyakorolt pozitív hatásuk érzékelhető. A kutatók azonban nem minden esetben tartják gazdaságosnak a készítmények használatát. Thalheimer és Paoli (2000) alma ültetvényben végzett kísérleteik folyamán nem tudtak kimutatni terméstöbbletet a biostimulátorral kezelt növényeknél, ezért használatukat nem javasolják almatermesztőknek. Hasonló eredményeket kapott Stewart (1998) juharcsemetékkel végzett kísérletei során. A gyökérnövekedést serkentő szerekkel kezelt fák esetében nem tapasztalta a várt intenzívebb gyökérnövekedést. A biostimulátorok hatása igen összetett, nemcsak a növényre, de a talajra is számottevő hatást gyakorolnak (Anonymus, 2004): 1. táblázat A biostimulátorok hatása a növényre és a talajra Ilyen biostimulátor készítmény a Malagrow Kft. által forgalmazott VIV A ® is, melynek hatását kőzetgyapoton hajtatott paprikán vizsgáltam. Anyag és módszer Kísérletemet a BKAE Kertészettudományi Karának Kísérleti Üzemében, Soroksáron végeztem. A növények 2003. április 29-én egy új FILCALAIR típusú 1500 m 2-es fóliablokk optimalizálják a növekedést segítenek a megfelelő szín- és ízanyagok kialakulásában elősegítik a tápanyagok és mikroelemek felvételét a talajból Hatásuk a növényre Hatásuk a talajra növekszik a gyökerek sótűrése szerepük van a növények belső egyensúlyának fenntartásában könnyen mobilizálható tartalék energiát szolgáltatnak a növénynek a talaj mikroflóráját táplálják, ezáltal intenzívebbé válik a talajélet felgyorsítják a talaj tápanyagforgalmát jó talajszerkezetet alakítanak ki