Kertészhiradó 3. (1961)

1961 / 1. szám

vőinek érdeklődését minél többoldalúan elégíthessük ki. Tudományos konferenciánk eredményes lebonyolítása főiskolánk vala­mennyi dolgozójától komoly, sokoldalú támogatást kíván. A napi mun­kánl­ mellett elsősorban most erre kell összpontosítani minden fi­gyelmünket. Az ország kertészeti társadalma ezekben a napokban élén­ken figyeli munkánkat és joggal vár komoly eredményeket tőlünk. Ennek tudatában úgy dolgozzunk, hogy ne okozzunk csalódást konferenciánk résztvevői körében. A siker nem jön önmagától, azért sokat kell dol­goznunk. A lelkiismeretes, pontos munka gyümölcse viszont nem marad­hat el, s ha mindenki saját munkahelyén a reá bízott feladatokat jól végzi, akkor az eredmény sem lehet kétséges. Somos András akadémikus Főiskolai Igazgató Fordítsunk nagyobb gondot haladó hagyományaink­ ápolására. A haladó hagyományok ápolásáról sok szó esik napjainkban mindenütt. Egy-egy ilyen témával foglalkozó tanulmány elolvasása után mindunta­lan megállapítjuk, hogy az előző korokban is milyen értékes alkotá­sokkal vitték előbbre a haladó gondolkodású személyek az emberiség fejlődését, boldogulásának az ügyét. Szakterületünk viszonylatában meg kell állapítani, hogy kissé elha­nyagoltuk a magyar kertészet nagyjai életművének tanulmányozását és feldolgozását. Mulasztásunk pótlására Főiskolánk vezetősége elhatá­rozta, hogy egymás után feldolgozza azoknak a szakembereknek a mun­kásságát, akik a maguk idejében alkotásaikkal hozzájárultak a magyar kertészet fellendítéséhez. Ismeretközlő tanulmányainkat Lippai János munkásságának méltatásával kezdjük. Ő volt a magyar kertészeti szakirodalom megalapítója. Első könyve /Calendarium oeconomicum perpetuum/ háromszáz évvel ezelőtt, 1661-ben jelent meg. A kertészeti ismeretek terjeszté­sei terén végzett munkássága fontos mérföldkő volt a magyar kertészet fejlődésében. Lippai János 1666. november 1-én született Pozsonyban. Életét a tudo­mány művelésének, a magyar nép nevelésének, felemelkedésének előmoz­dítására szentelte. Mint szerzetes nagyon sokat tanult, olvasott, s élete végén munkásságát a magyar mezőgazdaság és kertészet fellendí­tésére összpontosította. Egymásután írta könyveit. A ránk maradt adatokból az alábbi munkáiról tudunk: 1. / Calendarium oeconomicum perpetuum. Posony. 1661. Nagyszombat 1662. Lőcse 1671. Kassa 1721. Kassa 1751* 2. / De insititione et seminatione. Posony. 1663.

Next