Kertészhiradó, Kertészmérnök 5. (1963)

1963 / 1. szám

1963­ .január Kertészhiradó ___^ • gázjogot” vívtak ki az egyetemeken és ma már tudományos munkás­ságukkal is hozzájárulnak a magyar felsőoktatás tekintélyének­ öregbítéséhez, politikai és világnézeti nevelő tevékenységük pedig egyöntetű elismerést váltott ki. Miért van mégis szükség a tananyag további korszerűsítésére, és az eddiginél is hatékonyabb módszerek bevezetésére, egyszóval a marxizmus-leninizmus oktatás továbbfejlesztésére? A felsőoktatás továbbfejlesztésének, korszerűsítésének célja a kommunista szakemberképzés megvalósítása. E célkitűzés a marxi­zmus-leninizmus oktatásában azt jelenti, hogy növelni kell az eddigi eredményeket - ha lehet mondani - lényegesen túlszár­nyaló mértékben a világnézeti politikai nevelés hatásfokát. En­nek pedig döntő tényezője, hogy a­ tananyag elsősorban a mai kér­désekre adjon választ a hallgatóknak, hogy az aktuális ideoló­giai problémákban való tisztánlátást alapozza meg, hogy a marxiz­mus-leninizmus éppen a ma ható, ideológiai kérdésekben való tisztánlátás előmozdításával, s az azokban való helyes döntés képességével valljon a hallgatók yilágnézetévé♦ További tényező­je a marxi­zmus-leninizmus oktatás kors­zerűsítésének az, hogy az egyetem szakmai jellegéből fakadó ideológiai kívánalmak fokozot­tabb mértékben elégüljenek ki. Mindebből az következik, hogy a marxizmus-leninizmus oktatása korszerűsítésének szükségessége lényegében azonos azokkal az okokkal, amelyek indokolttá teszik minden tantárgy, az egész felsőoktatás korszerűsítését, reformját. Korszerűsítési elképzeléseink lényege? 1. A politikai gazdaságtanból 3 anyagrészt kell kiemelni, mint legfontosabbakat: a szocialista népgazdaság összfolyamatai, az agrárvonatkozások, az imperializmus. 2. Filozófiából kiemelendő: a filozófia és biológia határterületei a dialektikus mate­rializmuson belül, az osztályok és az osztályharc témaköre a történelmi mate­rializmuson belül. 3. A tudományos szocilizmusban kiemelkedő fontosságú a mai kor hazai és nemzetközi története. 4. Kialakítottuk a szemináriumok 3 típusát /anyagkövető, elméle­ti és gyakorló/, ezek közül különös fontosságot az utóbbi két­tőnek tulajdonsítottunk. 5. Meghatároztuk a szemináriumi munka fokozására szolgáló ösztön­ző és szorító tényezőket /zárthelyi dolgozatok, a félévi fo­lyamatos munka beszámítása a vizsgajegybe, megajánlott érdem­jegyek. 6. Jegyzetírás. A reform elképzelések végrehajtásához természetesen nem egy év szükséges. Mégis megállapítható, hogy a tanszék ezalatt a rövid idő alatt a terv több részét megvalósította. A tananyagot mind

Next