Kertészmérnök 19. (1976)

1976 / 1. szám

őket, hogy élni tudjanak a demokrácia ad­ta jogokkal és lehetőségekkel. Vigyáznunk kell arra is, hogy ifjúságunk kezdeménye­zőkészsége ne szenvedjen csorbát, kriti­kai szelleme ne roppanjon meg. Itt kell szólnunk az évfolyamfelelősi és csoportfelelősi tanári rendszer jelentősé­géről és feladatairól is. Az elmúlt évben az ifjúsági törvény végre­hajtásával kapcsolatos taggyűlésünkön a hozzászólók szorgalmazták, hogy az ebben rejlő lehetőségeket jobban használjuk ki a hallgatók egyéni és közösségi nevelésé­ben. Beszámolhatok arról, hogy az első évfo­lyamra állami- és pártmegbizatásként o­­lyan elvtársakat küldtünk évfolyam- és csoportfelelős tanárnak, akik örömmel és szívesen végzik ezt a munkát, és ezen a téren tapasztalatokkal is rendelkeznek. Elsőrendű feladatuk a közösségi /KISZ/ munka megindításának, szervezésének segíté­se, hatékonyságának növelése. A csoportfelelős tanári munka állami fel­adat, a nevelés jelentősége azonban a leg­rangosabb pártmunkák közé emeli. Ezért ebben a tanévben is tervbe vette a kari ál­lami- és pártvezetés az évfolyam és cso­portfelelős tanárok munkájának vizsgála­tát, segítését. Pártunk XI. Kongresszusán megállapítást nyert, hogy a tudomány szerepét fokozni kell társadalmunkban, és törekedni kell arra, hogy az mindinkább termelőerővé vál­jék. Hatékonyabbá kell tenni a kutatási eredmények felhasználását, és növelni kell a szocialista fejlődésünkkel közvetlenül összefüggő kutatások arányát. Nagy figyel­met kell fordítani a műszaki és természet­­tudományok fejlesztésére. Egyetemi szintű tevékenységről már elmondható, hogy ez a két szféra - az oktatás és a kutatás, va­gyis a legkorszerűbb kutatási eredmények megismertetése­­ összefügg, egymástól el­választhatatlan. Egyetemünk, illetve vég­zett hallgatóink feladatai annyira gyakor­lati és termelési jellegűek, hogy az ösz­­szefüggés nem is szorul bővebb bizonyítás­ra. Ennek nem mond ellent az, hogy­­ éppen oktatási­ és kutatási munkánk hatékonysága érdekében - bővíteni kell az alapkutatások körét, és növelni azok intenzitását. Természettudományi - műszaki jellegű egye­tem lévén, természetszerűleg a szaktárgyak állnak az oktatás homlokterében. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a szaktárgyak oktatása, művelése közben is folyik világ­nézeti, politikai, ideológiai nevelő tevé­kenység. Meghatározó azonban szerintünk, a hivatásszerűen ideológiai-politikai tu­dományokkal foglalkozó Marxizmus-Leniniz­­mus Tanszékünk magasszintű oktató és kuta­tó gárdájának munkája, amellyel a hallga­tókat bevezeti a korszerű, tudományos vi­lágnézet gondolatrendszerébe. Megkönnyíti számukra, hogy tanulmányaik alatt vagy ké­sőbb, akár az egyetemen belül, akár tágabb összefüggésben, a felmerülő társadalmi és természettudományos jelenségeket helyesen értelmezzék, és a szakmai tantárgyakban is felismerjék a dolgok dialektikáját. A problémának azonban van egy másik fon­tos vetülete is. Kívánatos ugyanis elér­ni, hogy a szakmai tárgyakat oktató taná­rok minden esetben felhívják a figyelmet a tananyagban rejlő politikumra, az egyes természettudományos összefüggések ideoló­giai tartalmára, a marxista-leninista ér­telmezés lehetőségeire. Ez a követelmény nem ráadás: szerves része ez az oktatási munkának. Nincs külön politikum és úgyne­vezett "szakmai tudomány". Feladatainak a tanári kar maradéktalanul akkor felelhet meg, ha világosan látja, hogy szükséges számára, - pártonkívüliek és párttagok számára­­, az ideológiai kép­zés, önképzés és továbbképzés. Az ideoló­giai képzés szerves része a szakmai kép­zésnek. A képzési formák már adottak, ja­vítani kell azonban a részvételi fegyel­met, és biztosítani kell az ideológiai kép­zés és továbbképzés folyamatosságát. Az oktatáspolitikai tennivalók meghatá­rozzák feladatainkat a következő ötéves terv időszakában is. A kidolgozott új tan­terv érvénybe lép, a tantárgyi programokat

Next