Kertészeti lapok 1893

1893. Január / 1. szám

2 A FÜVÉSZKERT JÖVŐJE. Végtelen kigőzölgésű mocsaraknál ; ezeknek csatornázása, tisztítása már évek előtt égető szükség volt, de még most sem történt meg ; ittaink rendezetlenek, szóval a városliget rendezetlensége az oka, hogy környéke nem emelkedik arányosan a többi városrészekkel. A milleniumi kiállítás számára ligetünk nem maradhat meg jelenlegi állapotában, így tehát mindenesetre azt a területet, melyen a kiállítás lesz, parkírozni, azaz gyökeresen át fogják változtatni, kétségtelen, hogy ez nagy munka lesz és sok pénzbe fog kerülni, de ha a munka megkezdésénél már az utóbb létesítendő városi park eszméjét is szem előtt fogják tartani, ez a kiadásokat nem fogja sokkal nagyobbítani. Mellékesen akarom csak megemlíteni ál­latkertünket, mely kertészeti szempontból te­kintve, szintén nem áll valami magas niveam­ és nagyon kívánatos volna, ha a kiállításig ezt is megváltoztatnák, úgy hogy parkja a kül­földi állatkertek parkjaihoz hasonló legyen. Nem kételkedem abban, hogy fővárosunk az új park fenntartására szükséges költsé­gektől nem riadna vissza, minthogy az utóbbi időben nagyobb összegeket költött ligetünk egyes részeinek átalakítására, a­mely azóta tűrhetőbb állapotban van ugyan, de a mai követelményeknek csakis gyökeres átváltoztatás után felelne meg. Miután ily alkalmak, mint a mostani, csak nagy ritkán kínálkoznak, nézetem szerint az orsz. magv. kertészeti egyesületnek most legfőbb feladata minden erejét és befolyását felhasználni, hogy nemcsak a múló perczekre, azaz a kiállítás tartama alatt legyen szép parkunk, de fővárosunk e nagy ünnep alkal­mából egy örök és szép emléket nyerjen. Használjuk fel tehát összes tehetségeinket és legyünk azon, hogy megvalósíthassuk egyik legrégibb és legszebb ábrándunkat, s te­remtsünk a kor igényeinek s kertészetünk fejlettségének megfelelő városi parkot ! A füvészkert jövője. Alig van város a kontinensen, a­mely nyilvános kertekben és parkokban annyira szűkölködnek, mint a magyar fő- és szék­város s a­helyett, hogy újabbakat nyitná­nak és rendeznének be, még azt a keveset is, a­mi van, folyton kisebbítik,­­ beépítik. Legújabban az üllői­ úton levő egyetemi füvészkertet fenyegeti a beépítés veszélye, melynek elhárítása végett az Országos Ma­gyar Kertészeti­ Egyesület január 8-án ér­tekezletet tartott. A dolog ugyanis úgy áll, hogy a mű­egyetem kibővítése válván szükségessé, az új építkezés számára megfelelő helyet ke­resnek s e czélból legközelebb a kultusz­minisztériumban értekezletet is fognak tar­tani. A műegyetem ez idei rektora, König Gyula tanár, a­kit egy napilap tudósítója ez ügyben kikérdezett, úgy nyilatkozott, hogy a műeggyetem számára a fü­vészkertet volna legczélszerűbb lefoglalni, úgy hogy mos­tani rendeltetésére legfölebb két hold tar­tatnék fenn. Az Országos Magyar Kertészeti Egye­sület, mint a kertészeti érdekek őre, Kö­nig Gyula rektor javaslata ellen leghatá­rozottabban állást foglal s ennek érvénye­sítése végett az értekezleten hozott meg­állapodás szerint minden szükséges lépést haladéktalanul megtett. Az értekezleten Rarcovszky Géza ország­gyűlési képviselő elnökölt, a­ki üdvözölvén a szép számmal megjelent egyesületi tago­kat, röviden kifejtette az értekezlet czél­ját. Ezután Benes János szerkesztő-titkár felolvasta dr. Jurányi Lajos, a füvészkert igazgatójának dr. König tanár javaslatára vonatkozó következő ellenvéleményét: »Az Egyetértés ez évi január 1-én meg­jelent számában egy közlemény jelent meg.

Next