Kertészeti lapok 1912

1912. Január / 1. szám

Ezen tárgyalás után elnök az ülést felfüggesztette, majd Koppély Géza jelenlétében azt újból megnyitva, sza­vazást rendel el a Pont és a Secunda jeligéjű tervek fölött. Medgyaszay István, Lechner Jenő, Koppély Géza a Pont jeligéjű. Hein János, Perrich Béla a Se­cunda jeligéjű pályatervre adja le szavazatát. Ennek alapján elnök a Pont jeligéjű tervet pályanyertesnek jelenti ki. A jeligés levelet felbontva, Brunner Jenő neve került ki mint szerző. A bírálóbizottság dicséretben részesíti úgy a Secunda, mint a Muskátli jeligéjű terveket. Budapest, 1911. nov. hó 28-án. Hein János s. k. Koppély Géza s. k. Lechner Jenő s. k. építész. Medgyaszay­­ s. k. Perrich Béla s. k. , Sz. Egy falusi kastély kerttervének a leírása. (Hét képpel.) Az O. M. K. E. 1911. évi kertművészeti terv­pályázatának aranyéremmel díjazott terve. Mielőtt a terv leírásához fognék, szükségesnek vélem a tervpályázat programmjának lényeges pontjait fel­sorolni. A helyszínrajzon látható középen a földszintes villa alaprajza és a ke­rítés, melynek két kapuján a kertbe juthatunk. A villa földszinti padló­magassága 1­80 m. Megkívántattak a következők : Kocsiút a főkaputól a villához és onnan a gazdaságba, egy tenniszpálya, egy-két lugas, egy-két kisebb víz­medence, egy jégverem, egy uszoda, 3000 m2 konyhakert és 3600 m2 gyümölcsös. (A helyzetrajz és ki­merítő programm a Kertészeti Lapok 1911. évi július havi számában ta­lálható.) A programm szerint a villa, vala­mint a kapuk áthelyezése a tervező tetszésére lett bízva. Minthogy a villa elhelyezését szerencsésnek tartottam, mert a terület legmagasabb pontján foglal helyet és a határokhoz való viszonya is megfelelő, ezen semmit sem változtattam. Úgyszintén a ka­puk is megmaradtak a helyükön. Az országútról, a főkapun belépve, látjuk az ovális alakban a villához vezető kocsiutat, mely igen kényel­mes, amennyiben az emelkedése csak 4%-os. Ezen utat kíséri a külső szé­lén alkalmazott gesztenyefasor, mely úgy a kapu felőli, valamint a villa­felőli hosszoldalán meg van szakítva, hogy a villától nézve a kilátást ne vegye el és másrészt a villát az or­szágút felől el ne takarja. (Lásd az 1. számú perspektívát.) Ezen út által bekerített ovális két út által három részre van tagolva, mely utakat a tengelyben fekvő fali vízmedence előtt elvezető kis utacska köti össze. E két út célja az, hogy a villa gyalogosok által könnyebben elérhető legyen. Mi­után az ovális ferde lejtőként nem lett volna szép, szükséges volt a belső részét majdnem teljes vízszintes síkba hozni és ezen vízszintes részt a kocsiút felé részben rézsűkkel (Böschung), részben támfallal (a középrésznél) összekötni. Ebből kifolyólag szüksé­gessé vált a két egyenes út villa felőli végén lépcsőket alkalmazni, mely lép­csők között a támfal van a falikúttal.

Next