Kertészeti lapok 1927

1927. Január / 1. szám

XXXI. évfolyam, 1. szám Budapest, 1927. január 1. KERTÉSZETI LAPOK A MAGYAR KERTÉSZET SZAKLAPJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR KERTÉSZETI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE A BUDAPESTI GAZDÁLKODÓK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Dohány utca 20. sz. Telefon: József 125—15 Megjelenik havonta Szerkesztik : Dr. DARVAS FERENC és FÜREDI JENŐ TARTALOM: Kertészeti termesztésünk jövője. — A jövő kertje. — Tritoma. — Karácsonykor virító Cactus. — Magyar Aalsmeer és magyar Kalifornia. — A gyümölcsfanyesés alapismerete. — Az ugorka hajtatása. — A nővérnek élettani betegségei. — Hozászólás a kertész-törvénytervezethez. — Olvassunk! — A kertészek ingyenes napszámosainak védelméről. Vegyes közlemények. — :: :: Tanügy. — Hírek. — Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület hivatalos közleményei. — Szerkesztői üzenetek. :: :: :: :: Előfizetési ára : Negyedévre 4P — f Az Orsz. Magyar Kertészeti Egyesületi tagjai részére ... 2 P 40 f Kertészeti termesztésünk jövője. Irta : Czapáry Bertalan Senki sincs, aki ma már el ne ismerné a kertészet fontosságát és ne látná be, hogy mindinkább a belterjes mívelést kell követnünk, mert a gabonatermesztés nagyobb jövedelmezőségére a világpiac mai helyzete mellett nem lehet számítani. A gyümölcs-, főzelék-, ipari- és gyógynövénytermesztés, valamint némely virágoknak a magtermesztése kiviteli célokra — ez a jövő politikának a gerince. És ugyancsak ezen termények termesztése mellett ugyanezen termények termesztésére való oktatás és a termesztés helyes, szakszerű megszervezése a legfontosabb teendőnk. Sőt annyira fontos, hogy itt nem szabad egy emberöltő idejére támaszkodni s hosszas munkaterv megoldására berendezkedni, mert minden év egy-egy nagy tételt jelent az ország közgazdasági életében és ami elpereg minden érdemleges munka megvalósítása nélkül, az elveszett a múltba és soha többé vissza nem hozható. Ha eredményt mutat fel az évi szorgalmunk, az gyarapodását és előmenetelét jelenti az országnak ; ha azonban tűnődve és mélázva bizonytalankodunk a tennivalók felett , semmi eredményt nem érhetünk el — összezsugorodásunkkal elsorvadunk. A fristi néhány szóban benne van a nemzet nagy életének egyik életterve. Minthogy azonban ezt a néhány szót nem érti meg mindenki, azért boncolgassuk ezt alkotó részeire. »A belterjes mívelést kell követnünk ; a gyümölcs-, főzelék-, ipari- és gyógynövénytermesztést s ezeknek, valamint némely virágoknak a magtermesztését.« Belterjes a termesztés akkor, ha kis területen a lankadatlan szorgalom, de egy ember munkabírását meg nem haladó és szaktudással végzett munka révén az általános és közönségesnél legalább is mégegyszer annyi jövedelmet biztosít művelőjének. Sok munkáskezet foglalkoztat, gyermekek, gyengék, idősebb és más munkákra már kevésbé, vagy egyáltalában nem alkalmasak munkáit értékesíti. Kicsiny a területünk és mindinkább többen vagyunk. Hozzá kell tehát látni ahhoz a munkához, mely a kisebb területről nagyobb jövedelmet biztosít, amely munka azoknak a többeknek is biztosíthatja megélhetésüket. De hát mi lesz a többtermesztés sok terményével ? Megmondottuk már egy szóval azt is : kivitel. Nem bocsátkozunk most olyan részletes magyarázatba, mely még a kivitel szervezését is apróra feltárja, hanem csupán azt emeljük ki, hogy azok a termények, amelyek termesztésére elsőrendűen alkalmas talajunk, éghajlatunk, elemi feltételek megvannak, azokat más országok fogyasztói bizony örömmel kapkodják és különösen akkor, ha azt a szállítási és vámköltségek nem drágítják meg. Itt ismét egy másik részlet, mely már politikai érintkezést és elintézést kíván. A piacok megszervezése és biztosítása szoros kapcsolatban áll a termesztéssel, mert mit ér a termesztés legszebb eredménye, ha terményeinket értékesíteni nem tudjuk. Kiemelkedő lényeg a kivitel, amelynek létesítése céljából legelsősorban a termesztés irányítására vár a legfőbb feladat ; az t. i., hogy tömeget termesszünk, mert csak így lesz olcsó a termesztés, így lesz az egynemű és valamely vidéknek kiválósága, nevezetessége, különlegessége ; így lesz a termény feltűnően elsőrendű s ezáltal a maga nemében páratlan. Ha tömeget kap a kereskedelem, akkor kialakul ott a legélénkebb gócpont, nagyarányú berendezkedések a termények átvételére, beváltására, csomagolására raktározására, szállítására és kezelésére létesíthetők. Hogy mely növények termesztésével kell foglalkozni, azt a termesztő vidék megmutatja a szakembernek a szakember pedig megmondja a termesztőnek. Ha a termesztés nincs helyesen megalapozva és irányítva, akkor életképtelen lesz minden törekvésünk Honnan jöttek arra a körösiek, hogy salátát meg ugorkát termesszenek ? Vagy honnan jönnek rá a gyümölcstermesztők, hogy Jonathán-, Arany parmén-, Entz rozmaring almát termesszenek ? Vagy honaan jöttek rá a makóiak, hogy hagymát termesszenek ? Miért termesztet az angol nálunk borsó- és babmagot ? Miért a spenótmagot ? Miért viszik ki tőlünk a Camomillavirágot, a paprikát stb. ? A termesztést, valamint annak minden csínját-bínját meg kell tanulni a termesztőnek, de ez a messzemenő munkatervnek a pillanatnyi teendője ; annak másik része az, hogy a termesztők természetévé tegyük a termesztést. Lássa a gyermek , így kezdjen élni ; ezt tanulja már az iskolában, erről halljon lépten-nyomon. Minden polgári iskolához kertészeti tanszéket kell felállítani, ahol hetenkint egy-egy órában erről tanuljon a gyermek a kertészeti előadótól úgy, mint ez Orosházán van. .".