Kertészeti szemle 1938 - 10. évfolyam

1938. január / 1. szám

vörös virágokkal, melyet tévesen Sou­langeana nigrának is neveznek, vala­mint a var. gracilis kort. keskenyebb szirmokkal. Az ezután felsorolandó fajok már­mind lombfakadás után, teljesen ki­fejlődött lombozat mellett virágoznak. M. acuminata L. Hazája Északame­rika. Nagy, 20—25 m. magas fává fej­lődik, fiatal korában gúla alakú, ké­sőbb terebélyes koronát alkot, leve­lei nagyok, 25 cm. hosszúak, 12—15 cm. szélesek; májusban megjelenő vi­rágai zöldessárga színükkel nem igen tűnnek ki a lombozatból. A M. acumi­natát nem is a virágja, hanem inkább sűrű, sötétzöld lombozata teszi egyik legszebb díszfává, amely megérdemel­né, hogy nagyobb kertekben és par­kokban sokkal gyakrabban lenne ül­tetve. Emellett gyorsnövésű, igényte­len és teljesen télálló. Nyáron még cseresznyepiros, uborkaalakú gyümöl­csei is díszítik, miért is hazájában, Amerikában az angolok uborkafának, Cucumber-treenek hívják. M. cordata Mchx. Az előbbihez min­den tekintetben nagyon hasonlít, csak mindenben kisebb méretű, levelei alul kissé molyhosak, virágai sárgák. Több szerző csak a M. acuminata subspe­ciesének tekinti. M. hypoleuca Lieb. et Zucc. (obo­vata Thunb.) Hazája Kína és Japán. Gyorsnövésű magas fa, terebélyes ko­ronával. Levelei igen nagyok, 25 cm. hosszúak, 15 cm. szélesek, alul kékes­fehérek. Május-júniusban virágzik, nagy, lapos csésze alakú virágai 15—20 cm. átmérőjűek, fehérek, némi krém­sárga árnyalattal, melyeknek közepén bíborpiros koszorút képeznek a nagy­számú porzók. Nyáron és ősszel díszí­tik nagy, 15 cm. hosszú uborkaszerű gyümölcsei, melyek élénkpirosak. Ezen faj Japánban erdészeti szempontból is fontossággal bír, mert fáját különféle műszaki célokra használják, különösen a japán lakkozott díszműáruk ennek fájából készülnek. M. tripetala L. (umbrella Lam.) Ha­zája Északamerika. 10—15 m. magas fává fejlődik, mely azonban többnyire nem képez egyenes törzset, hanem már a gyökértől kezdve több ágra osz­lik, levelei igen nagyok, 40—50 cm. hosszúak, 15—20 cm. szélesek, alsó végükön ékalakúak, az ágak csúcsán ernyőszerűen szétterülnek és ezen er­nyő közepén júniusban jelennek meg a nagy, fehér, liliomalakú virágok, melyek erős, azonban nem kellemes illatúak. Ezen fajnak is viszét képezik ősszel nagy, élénkpiros termései. M. macrophylla Mcix: Északameri­ka. Középmagas fa. Az összes Mag­nóliák között ennek vannak legna­gyobb levelei, fiatal tőhajtásokon el­érik a 70 cm. hosszúságot 30 cm. szé­lesség mellett. Virágai ennek megfelelő nagyok, 25 cm. átmérővel, fehérek, a szirmok belső felén egy piros folttal. M. parviflora Lieb. et Zucc. Japán­ból. Inkább szétterülő nagy bokor, vagy kisebb fa, levelei tojásdadak, 15 cm. hosszúak. Éppen nem szolgált a parviflora­­ apróvirágú névre, mert 10 cm. átmérőjű virágaival egyike a legszebb Magnóliáknak. Virágai csésze­alakúak, a szétterülő széles szirmok hófehérek, a középen kiemelkedő zöld bibét sűrű koszorúban övezik a nagy­számú élénkpiros porzók. Virágzási ideje hosszan tart, május végétől jú­lius végéig, bár a fővirágzás ideje jú­niusban van. M. glauca L. Hazája Északamerika mocsaras erdeiben van. Többnyire ma­ Magnolia parviflora, Kulkay felvétele.

Next