Királyi Közjegyzők Közlönye, 1934 (33. évfolyam)

1934 / 1. szám (január) - A jegyzői magánmunkálatok a képviselőházban

Balkán legsötétebbb államaiban s esetleg még a Fidsz szigeteken van érvényben. Annak ugyanis, hogy a valóságban is ilyen lett légyen a képviselőház ülésének lefolyása, amint ezt már számtalanszor kifejtettük, ha a jogalkotást a politikától teljesen mentesíteni tudták volna, semmi akadályát sem lehetett elképzelni. Sajnos azonban az ülés vonatkozó része nem mindenben felelt meg, sőt egyálta­lában nem felelt meg a naiv elképzeléseknek, amint ezt az alábbi vázlatos tudósítás igazolja. Az ülésen Gál Jenő dr. budapesti ügyvéd, országgyűlési képviselő hozta elsőnek szóba a községi jegyzők magánmunkála­tainak ügyét, megállapítva, hogy azok a károk, amelyeket a községi jegyzők zugirászati tevékenységükkel a jogkereső közönségnek, a jognak és a közerkölcsnek okoznak, sokkal nagyobbak, mint azok a hasznok, amelyeket azzal szereznek, hogy a kormánypártnak választóit nyilvántartják és azokat szállítják. Aki törvényes kép­zettség nélkül betolakszik a jogéletbe, veszélyezteti a jogot. Ez vonatkozik a községi jegyzőkre épen úgy, mint minden más zugirászra különösen pedig akkor, ha díjazás mellett szerkesztenek magánjogi vonatkozású okiratokat. Zugirász ugyanis nem csak, aki pénzért szerkeszt okiratokat, de az is, aki törvényes képesítés nélkül kontárkodik a jog területén. Váry Albert dr. országgyűlési képviselő felszólalásában kije­lenti, hogy nem lehet azt állítani, hogy a községi jegyzők zugirá­­szok­ volnának, mert ők magánmunkálatokat törvényes felhatalmazás alapján végeznek. Ezeket a munkálatokat meg is kell hagyni a községi jegyzőknél, mert ők értik a nép nyelvét , mert a nép idegenkedik a városi ügyvédektől, valamint általában a hivatalos személyektől s a községi jegyzőhöz is csak akkor fordul segítségért, amikor már a végrehajtó megjelenik. Azt hogy a jegyzők a magán­­munkálatokért díjazást fogadnak el, nem lehet az ő rovásukra írni, inkább az állam hibája, hogy nem ad a községi jegyzőknek olyan fizetést, hogy a magánmunkálatok díjazásáról lemondjanak. A fej­lődés iránya az, hogy a jogi munkát csak jogvégzett emberek végezhessék, ebből azonban csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a jövőben a falusi jegyző is jogvégzett ember legyen. A jegyzői magánmunkálatok egyébként különösebb jogi szaktudást nem is igényel­ek. Ekként nem annyira a jegyzők, mint inkább a nép érdekében áll jegyzői magánmunkálatok további fenntartása. Beszéde végén Váry Albert dr. azt kívánta, hogy a szülők és

Next