Királyi Közjegyzők Közlönye, 1934 (33. évfolyam)
1934 / 1. szám (január) - A jegyzői magánmunkálatok a képviselőházban
Balkán legsötétebbb államaiban s esetleg még a Fidsz szigeteken van érvényben. Annak ugyanis, hogy a valóságban is ilyen lett légyen a képviselőház ülésének lefolyása, amint ezt már számtalanszor kifejtettük, ha a jogalkotást a politikától teljesen mentesíteni tudták volna, semmi akadályát sem lehetett elképzelni. Sajnos azonban az ülés vonatkozó része nem mindenben felelt meg, sőt egyáltalában nem felelt meg a naiv elképzeléseknek, amint ezt az alábbi vázlatos tudósítás igazolja. Az ülésen Gál Jenő dr. budapesti ügyvéd, országgyűlési képviselő hozta elsőnek szóba a községi jegyzők magánmunkálatainak ügyét, megállapítva, hogy azok a károk, amelyeket a községi jegyzők zugirászati tevékenységükkel a jogkereső közönségnek, a jognak és a közerkölcsnek okoznak, sokkal nagyobbak, mint azok a hasznok, amelyeket azzal szereznek, hogy a kormánypártnak választóit nyilvántartják és azokat szállítják. Aki törvényes képzettség nélkül betolakszik a jogéletbe, veszélyezteti a jogot. Ez vonatkozik a községi jegyzőkre épen úgy, mint minden más zugirászra különösen pedig akkor, ha díjazás mellett szerkesztenek magánjogi vonatkozású okiratokat. Zugirász ugyanis nem csak, aki pénzért szerkeszt okiratokat, de az is, aki törvényes képesítés nélkül kontárkodik a jog területén. Váry Albert dr. országgyűlési képviselő felszólalásában kijelenti, hogy nem lehet azt állítani, hogy a községi jegyzők zugirászok volnának, mert ők magánmunkálatokat törvényes felhatalmazás alapján végeznek. Ezeket a munkálatokat meg is kell hagyni a községi jegyzőknél, mert ők értik a nép nyelvét , mert a nép idegenkedik a városi ügyvédektől, valamint általában a hivatalos személyektől s a községi jegyzőhöz is csak akkor fordul segítségért, amikor már a végrehajtó megjelenik. Azt hogy a jegyzők a magánmunkálatokért díjazást fogadnak el, nem lehet az ő rovásukra írni, inkább az állam hibája, hogy nem ad a községi jegyzőknek olyan fizetést, hogy a magánmunkálatok díjazásáról lemondjanak. A fejlődés iránya az, hogy a jogi munkát csak jogvégzett emberek végezhessék, ebből azonban csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a jövőben a falusi jegyző is jogvégzett ember legyen. A jegyzői magánmunkálatok egyébként különösebb jogi szaktudást nem is igényelek. Ekként nem annyira a jegyzők, mint inkább a nép érdekében áll jegyzői magánmunkálatok további fenntartása. Beszéde végén Váry Albert dr. azt kívánta, hogy a szülők és