Kis Ujság, 1920. augusztus (33. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
él termésrendelet körül. A nemzetgyűlés ma tárgyalta azt a javaslatot, amelyet a termésrendelet megváltoztatása iránt Huszár Elemér terjesztett elő. Indokoló beszédében a javaslat benyújtója azt hangoztatta, hogy a liszt azért olyan drága, mert egyes szervek sok és illetéktelen hasznot , szednek. Mondott egyebet is, de ez volt szavainak a lényege. X XXX xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx XXX Itt kell tehát valahogyan segíteni, ha ugyan lehetséges egyáltalán. Mi ugyanis, bevalljuk, megse- stetés reménytelennek találjuk a helyzetet. Mert a gabona ára csakugyan magas, holott voltaképen nem is az, s a fogyasztó csakugyan méregdrágán jut majd kenyérhez, holott sokkal olcsóbban nem lehet, de nem is szabad hozzájutnia. A látszólagos ellentét a gabona termelési költségei és a rendes, átlagos kereseti viszonyok közötti aránytalanságban rejlik, s ezért nehéz a kiküszöbölése. Egyoldalú kísérletezéssel egyszerűen lehetetlenség. Ha van megoldás, pedig kell lennie, úgy azt csak az érdekek kölcsönös kisúlyozásával tudjuk elképzelni. A gazda óriási terhekkel dolgozik. Beruházásait az idei terelésre még a múlt esztendőben tette, olyan pénzviszonyok közt, amelyek a megállapított hatósági árnál alacsonyabbat igazán nem bírnak el. Földjének termékeit idáig szinte kizárólag veszteséggel értékesítette s ha most a gabonáján sem keres. Vagy épen ráfizet, tönkre kell mennie. Viszont a fogyasztó közönség, a városi tömeg, már az új pénzszűkét érzi. A teendő tehát nem lehet egyéb, mint azt az utat tenni mentül rövidebbé, egyenesebbé és olcsóbbá, amelyet a betakarított gabona addig tesz meg, amíg liszt alakjában a fogyasztóhoz kerül. Vagyis a közvetítést kell úgy szabályozni, hogy ne fajuljon árdrágítássá. Abba, hogy ezt miképen csinálják, nem akarunk, nem is tudunk beleszólni. De nem is a mi dolgunk. A mi feladatunk megállapítani a hibát, követelni a kiigazítást s ha lehet, ráhibázni ,arra az emeltyűre, amelynél fogva a segítség üstökön ragadható. Ám nem az emeltyűhöz ragaszkodunk, hanem a segítséghez ! Viszontlárás a hadifogság után. 1A Tisza-bűnügy főtárgyalása. Tisza, Ifrót unokaöccsének vallomása. — A többi szemtanú. — Szentkirályi, volt fökapitányhelyettes a nyomozásról — Vasárnap is folytatódnak a tanúkihallgatások. — Elkészült a,. vádirat a polgári bűnösök ellen. . A Bűnper hatodik napja. A katonai bíróság ma reggel folytatta a Tisza-Kimper főtárgyalását. A mai napon a folytatólagos tanúkihallgatásokat ejtették meg. Mára beidézték báró Bodvánszky Béla, dr. Lux Sándor, Kldn Dezső, Barla Anna, Klein Józsefné, dr. Zilahy Lajos, dr. Jrazslinszky Hugó és dr. Szentkirályi Béla tanukat. A vádlottak közül Sztanykovszky már rangfokozat nélkül jelent meg. A tárgyalás megnyitása után a hadbíróság jegyzője a 2. számú katonai igazoló bizottság egy átiratát olvasta fel, melyben Fritsch Ottó őrnagy kéri tanúként való kihallgatását. Sztanykovszky szökésére vonatkozólag,mivel Sztanykovszky őt "állitotta be szökése okozójának. A rendőr orvos vallomása /A bíróság elsőnek ZsazslinszkyHugó dr.-t hallgatta ki, aki, mint a rendőri bizottság orvosa, vett részt a gyilkosság napján az esti órákban megtörtént helyszíni szemlén. A rendőrorvos elmondotta, hogy mikor ők a helyszínére érkeztek, Tisza gróf már kiterítve feküdt. A kötések rajta voltak.. Nem tudta megállapítani, hogy a lövések hogyan érték Tiszát. Valószínű, hogy az a lövés, amely a mellkasát érte, a jobbvillán merd be és a bal felkaron jött ki, az volt a halálos sérülés. A második sérülése a hason volt, valószínűen csak a bőr alatt ment keresztül. Lévai dr. : Érhette a lövés fekvő helyzetben? Hazslinszky : Azt nem lehet megállapítani. Az a benyomásom, hogy mindkét lövés állva érte, mert mindkét főcsatorna közel vízszintes. Almássy grófnő sérüléseit nem vizsgáltam meg, mert. Radvánszky báró úr azt mondta, hogy egész könnyű sérülések. Tanúi azután vallomására megeshettek. Spém tanult a gyilkosságról. Ezután dr. báró Radvánszky Bélát, Tisza Lovall unokaöccsét hallgatta ki a bíróság. Radvánszky báró az elnök kérdésére részletesen, elmondotta, hogy október 31-én amikor a forradalmi röpcédulákat olvasta, mindjárt aggódni kezdett nagybátyja életéért. Kiment a villába és oly sokat a közelében tartózkodott, amint csak tudott. Azután elmondotta a gyilkosság után történt eseményeket, ő közvetlenül a tragédia után érkezett, amikor a villához ért, golyó sivított el mellette. Benn ő fogadta Sas főhadnagynak, a hadügyminisztérium kiküldöttjének látogatását. Ezután Mondada dr. kérdésére megmutatja a helyzetet, amelybe szerinte Tisza gróf állhatott. A baklövésről nem tud pontosat mondani, mert Tiszát nem boncolták fel, ezt a kérdést csak boncolás útján lehetett volna megállapítani. Ezután elmondja, hogy Almássy Denise sérülései feltétlenül három lövéstől származtak és isteni csoda, hogy színtén nem voltak halálosak. „ 1ondorodtam a forradalmi komédiától.** Vicoika őrnagy : Mi volt az indító oka, annak, hogy báró úr a hadügyminiszter kiküldöttét és Károlyi koszorúját visszautasította. Radvánszky báró : Undorodtam a forradalomnak nevezett komédiától. Tapintatlan dolognak tartottam, hogy aki életében a legpiszkosabb hajszát vezette ellene, akkor, amidőn uralomra jutásakor az illetőt meggyilkolják, koszorút küldjön neki. A tárgyalásvezető kérdéseire elmondta azután, hogy a cselédség két töltényhüvelyt talált, amit ő a kommün alatt május 21-én történt elmenekülése alkalmával íróasztalában felejtett és amely onnan elveszett. Decemberben az egyik szekrényben még egy lövésnyomot talált, amely egy porcellit,tányért tört össze és belement el falba. Akármyi tudott / a gyilkosságrólA* r -Bennem —folytatja vallomását — amikor a tárgyalás érdekében semmi sem történt, megérlelődött azz Ms, hogy Károlyi Mihály tudott a gyilkosságrról és a kormánynak legalább később értesülése volt erről. Amikor a proletárdiktatúra megbukott, beadvánnyal fordultam az ügyészséghez, amelyben kértem, hogy Károlyi ellen indítsa meg az eljárást bűnpártolás cmin