Kis Ujság, 1920. november (33. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

•Csente Maparszío — nem ersiSg, Egész Magpország - mennrország 1« Korányi a pénzügyi rémhireliről. (Nem bélyegzik le a pénzt és nem lesz vagyonadó,) ' A kormány pénügyi tervei felöl tegnap ra-, inf hamis hire k tírj< el­tek el. E vegek e zt á'lr 0< i ák ho< y nagyobb á’hmi fin. nciá’is művr le­tekéi hjt vérre a kormánya közeli napokban, más verzió pedig.célza­tosan azt a hamis hírt terjesztette el, min4ha a It «közelebbi 24 vagy 4S órán balül a kormány életbe ép- tét h°tné a vagyon, dót és arra előle - get fov fc"követelni. Korányi Frigyes pénzügyminisz­ter e hir kkel szeml n a Baj4 ó kép­viselői előtt a következő nyilatko­zatot tette: — TfljeS'-n kizárt dolog, hogy olyan második lebélyegzést határoz­zon el a kormány, amelynél a közön­séget érintő, hátrány egyedül a pénzt terhelje. Ezt az egész tervet felelőt­len emberek talált ák ki é.s ők is ter­jesztették a tőzsdei Tiausse-speku- láció érdekében. — Törvény he zá° fi c g kell intéz­kedni az államjegyeket kibcc á4ó hivatal felálli4 á«árol és igy minden­ki előre tudja majd, hogy mikor kerül a sor ennek az intézménynek a meg­valósítására. Hardin a nyögött az elektor- választáson. (Küzdelem az Unió elnökségéért.) London, nov. 2. (R"uter.) Mint a »W stmmater Gazettes jelenti, az elektorok választása Amerikában túlnyomó többséget hozott Harding javára. (M. T. LV A francia kormány ellenzi a békétől való eltérést (Válasz az angol kormánynak.) Paris, noy. .2. A Petit Párisién ; értesülése szerint a francia kor- 1 many már megküldötte válasziát az angol kormány ama értesít ősére, hogy lemond a német magánt ulaj- tíon lefoglalására vonatkozó jogá­ról. H r szerint a válasz a leghatáro­zottabb módon állást foglal a béke­szerződés minden pontjától való eltérés ellen. (M. T. I.) Moszkvában kihirdették aa ostromállapotot. (Ellenforradalomtól tartanak.) Páris, nov. 2. Svéd lapok jelen­tik, hogy Moszkvában kitúrd tték az ostromállapotot, mert ellenfor­radalomtól tartanaki (M. T. L) Weiskirchner beszámol budapesti útjáról Bées, nov. 2. (A M. T. I. magán- jelentése.) WeiskinhntT dr. ma dél­előttre összehívta a kereszt éryszo- eialieta képviselőket, hogy részlete­den beszámolom előttük' budapesti Máról. - ...... Gör ög küldöttség felajánlja Pál hercegnek a trónt 4 A béke raiííikálásaaíülügyibizoiiság élőit Z.oros határidőig ratifikálni kell a békét — A raHHkálds elutasításának követhez» »tényei — Apponyi Albert gróf a ra’ilikálüs eiőxiitéhyeiről. — A bizottság elfő» A M^yar Távirati Iroda jelent i _• A küiyyi b'-zottság ma déluán 4 órakor Andrássy .Gyula gróf eliiök- lésévol üíést tartott, amelyen a kormány tagjai körül jelen voltak : Teleki Pál gióf miniszterelnök, Gsáky Imre kü'ü-'yminisz'eer, Hal­ler Irtván ku'tu-z miniszter, Tcm: csányi .Vilmos Pál igazságüfyiri- nis&.er és Bleyer Jakab, a kisebb­ségi nemzett iségík minise' ere, A t át - gya'ást végighallgatta Rakovszky Irtván báz’elriök és Szmrecsáiiyi György alelnök is. Mielőtt a ratifikálásról szóló tör­vényjavaslat érdemi tárgyalásán rátértek volna, Sigray Antal gióf kérdést intézett, hegy vájjon ar ántánt csakugyan fix határidőt sza­bott-e nővén fc-rn I5-ig. a béke rati- fikálására. Caálcy Imre gróf külügy­miniszter ezt megerősítette és hoz­zátette, hegy az án'ánt eme beje­lentődéhez olyan további kijelentések fűzett eh, amelyek az ántánt felhívásá­nak komolyságára engednek követ­keztetni. A külügyminiszter egu ár utalt a töi vényjavaslat indokolá­sára. Az ország ma kény» zei hely­zet bn van. Ugyanazok az indokok, amelyek annak idején az előző kor­mányt árra indították, hogy a béke- szerződés aláírásához hozzájáruljon, ma is ftnnállanak. A ratifikáció megtagadása esetén ugyanazokkal a veszedelmekkel kellene ma is számol­nunk, amelyek annak idején az alá­írás megtagadásából előállottak vol­na. Iyen körülmények közt a kor­mány nem vállalhatná a fele’ő'ré- get a következményekért, ezéit kénytelen törvényjavaslatot terjesz­teni a nemzetgyűlés éli a ratifiká­cióról. Appúnyi Albert gróf rámutatott ra, hogy & rat ifikéi fe'bizonyos gadta a javaslatot. tokinjjfcibtn helyzetünket súlyos­bít jaj mert a ratifikáció által a ír mz. t közi jog sze tint bt f< jezet t ténnyé és jogá'h póttá válik az, i mi eddig es; k tenvkges á'lrpol volt. A ratifikáció azonban bizonyos előnyökkel is jár, mert végre Me­gver ország szabályszerű nemzet­közi jog á’kV hoz jut, a többi állct- rnbkkal szabálysz/rű diplomáciai és gazdasági összeköttetésbe . 'léphet, szó­val az európai népcsctládban elfog­lalhatja helyét és elfoglalhatja helyéi bizonyos nemzetközi, különösen gaz­dasági természetű alakúié tokban, rmelyek a mi g;;zrk (ági ujjá'züle tófűnkre és fejlődőinkre- -óriási fontosé ággal birm k és amelyekből i ddig ki voltunk zárva. A rat ifiká- ció után megnyílik a lehetői égé ennek is, hogy a nemzetek szövet­ségbe fölvétessünk, emi az egye­düli békés ut eg y ölvén e kció kö­vetőiére, r mely a befee reviziejáre vezet hét. Öi ömmel je le nt i be, hog y p nemzetek szövetségének előnicz- di áára akkuit egyesületek milá­nói összejövetelén elhatározták, hogy ezeknek az egyesületeknek e föderációjába a nálunk hasonló céllal akkuit egyesületet is fölve­szik és a legközelebbi értekezletre meg is hívták, jóllehet e njrél a tá - Síd Imi jellegű föd rációnál eleinte szint én az volt a fölfog ás, mint a hivatalos népszövetségnél, hogy t, i. a volt eile néégek. egyesületéi nem veszik föl ennek ke be Jébe. Igaz, hogy búonyoe remények, amelyeket a békeszerződés kiérő okmányára alapítottunk, nem tel­jesüllek abban a tekintet ben, hogy talán némelyek azt hitték, hogy a ratifikáció élő t fog már jönni a hat ár kiigazító bizottság, a dolog arméssete sgermt azonban o*<a a bizottság csak a béke ratifikálása u án kezdhet i meg ír unkájá-, mert csak akkor lehet bizorvee határok eszletes megállapitáráiól beszélni, ha árok c’v’leg már e'fogad* at<Fk. Kü pditiki i helyzteür.k javulá­sára egyet ieheiüi k m g, amiben minket senki meg n m rki dá’yeyz- hat, j mi egész, n a mi kezünkben i ven. Ez p dig az, ír minden erővel ipe ike dunk a külfö'dn k be n ő kon- szob'dáció« képe st eg ünkbe és kul- turfueényünkbe vetett hitét meg- szi'árdi ; ni. A jó re ke nsimkciós belpli'ika ma tí'án az egyedüli letet séges kü’pcliíika. Egyébként kü’polilikai téren a kormány köte- les-ége, hogy éber szemra-1 figyelje az esrmenyeket és mond n olyan kenjünk ura4 ügyese nkihtszná jón, rm'ly a mi fonter-ávunkat Európa szempeint jából emeli. A törvénjjavaslatot elfogadásra r janija, mert bár fájlé’ja is, de a mára ré-zérói ne mtulr jdonit a rati- fiká'á’ ne k t ulzotl feni osságot s in­kább c«ek fe^rmaJi' á^m k tartja. Az ál' ilárrs vi'ábf n mér felszq- lrltsk Ernst Sándor és Bethlen Irt- ván gróf, akik szintén a rat if ik ál ás szük«é"ót' h n-eztatták. Andrássy Gyula gróf bizottsági elnök az á’talánds vitát lezárva, a maga részeiről is kié meltr arnf k foteossá'á4, hogy belső jogrendünk szilárd legyen. Ha a koim. ny eb­ben a kőidéiben a legkérlejhetet- lenebberóVye] b tá’omággal ’árét,. a parlament támogatására ebben a kleintttben min delikor biztosan szá­míthat. A bizottság ezután részleteiben is letárgyalta és Benicki Ödön sti- lárrt módosít ásaival elfogadta a ja­vaslatot.

Next

/
Thumbnails
Contents