Kis Ujság, 1920. november (33. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-21 / 275. szám

xnilL é italian. 2^>«iünÍeTTí *5^ra 1 korona 1920. Vasárnap, november 21* politikai Ezétz ívre 110 H - fill* *i ^‘egyes évre 70 K — 1J11. A) fél évre 140 K - fill. I Egy'bécapra 25 K - flll. lf£X§ /Síé W/ 11 ijlfflfl '“W Külföldön egyes szám­ára: 2 korona *­­ M \ v • »Csonta Magyarország - tieni ország, Egész Magyarország - roennyország!« ■ Sz emberiség lóteráje. ■■¡' WilsoiFeli-ök m a népezövet­­tecg'jcsüUff toki tanácsülésen jelen volt. ^len volt egy önérzettől dnzi^idó távirat sorai között, amelyben büs? ként k vallotta magát azért, mert őt tekintik amaz intézmény megalapítójá­nak, amely a nemzetközi béka megteremtésére szolgál s kife­jezte abbeli hitét, hogy a nép­­szövetség tekintélye és jelentő­sége mihamar odáig nő, hogy az­ egész emberiség örök jótevőjévé válik. A jelenlévők komolyan bólogattak az öblösharga szóla­mokhoz s az argói mun­kások vezére úgy vélte, hogy avhargú­ját ked­vező : ki kell használni az emberiség javára. Fölállott tehát Barnes , miu­tán szóvátette a hadifoglyok ügyét, az örményországi tífusz pusztításait és a világ munkásai­nak szorult helyzetét, végül azt fejtegette, hogy Németorszá­got is föl kell venni a népszövet­ségbe. A jelenlévőkn­e­k most is­mét halogatniuk kellett volna, de nem tették. Várták, mit szonol a következő szónok, Motta, a svájci államszövetség elnöke. A szónok maga is érezte, hogy va­lamit igazán illenék mondani «az emberiség érd­ekébe­n», ámde gondolta , várjon miként áll a dolog Svájc érdekeivel, amelyek a német ügyben való színvallást nem teszik kívánatossá?! Tehát nem vallott szint, be­szélt, de nem mondott semmit, csakúgy átsiklott átadotában az egész német ügyön. Viviami, a ne­mes francia, aki Barness fölszóla­­lása alatt feszengve és összeszoru­­­­tt a­jakkal ült a helyén s ide­gesen kapkodott mindenreszóló meg­hatalmazásához, ismét elnyuj­­tózkodott a kényelmes karos­székben és ragyogó tekintettel nézett végig a tanácson: ezek az emberek föladatuk magasla­tán állanak. Lehet — Franciaország önös és egyoldalú szempontjából. Ámde Wilson alapításának az volt a fundamentuma, hogy a határozatokat kizárólag az egye­temes emberi érdekekre szabad fölépíteni. Avagy Németország ki lenne közösítve a világegye­temből? Nem valószínű s ebbe elsősorban maga Németország sem egyeznék bele. És ma is megtalálná a módját annak, hogy tiltakozását meghallja mindenki,­­akit illet. Halálos verekedés a hajón. Az angolok hatvanezer pesti gyermeket­­ akarnak munkáltatni» 'Jr * '•'­ Ruhát­ és cipőt fognak készíteni a gyermekek, —nagymennyiségű, szövet és nyers~ bőr fékezett Angliából e célra. Napi 4 óra munkaidővel rendes hetikert és kosztok kapnak a gyerekek. — Tíz milliárd korona segélyt osztottak szét eddig az amerikaiak. Az angol gyermekmentési terv, juttattunk Amerikából Magyaror­­szág­ra mintegy másfél év ala­tt. Bi­zonyos­ számú élelmiszeradományt magunk osztottunk szét szoptatnia anyák, beteg gyermekek s a rend­kívüli ínségesek között. Itt a véle­ményezést egy gyermekorvosokból álló szakbizottság végezte s — ezt tessék hangsúlyozni — a személyes jelentkezésnek nálunk semmi értelme­, miután mindent bizottságok, a fő­város szakközegei útján intézünk. A „Kis Újság" tudósítójától. A múltkorjába­n foglalkozott ki­merítő részvét keretében a Kis Újság azzal a szomorú ténnyel, hogy az amerikaiak hatalmas gyer­mekét­keztet­ési a­kciója, mí­ly t­ava­ly egyedül a fővárosban 120 ezer gyermeknek adott ingyen ebédet, ez idén teljesen szünetel. Most alkal­munk volt beszélgetést folytatni C. E. Retetlen ka­pit­áraival, a pr­ris­­ták Eskü-t­éri palotájában székelő American Relief Administration ve­zetőjével, ki a küföldi gyermek­­mentési akciók újabb irányairól, angol nyelven a következő értékes föl­világosít­ásokat adta : Tízmilliárdos segélyadományok. A­ továbbiakban elmondotta a ka­pit­ány, hogy­ az itt tart­ózkodó angol mi­szió most egy hatalmas gyermekmentési akciót, indít meg Budapesten. Az akció kimondott célja a­ züllésnek induló pesti gyer­mekek erkölcsi és fizikai megmen­tése, de valódi célja segítségnyújtás, azonban oly módon, hogy ez ne tűn­jék, ingyen, fáradság nélkül szerzett ajándéknak a gyermekek elett, ha­nem becsületes munka jutalmának. Azonfelül a terve­k szerint az akció­hoz egészen kevés pénz kell. Az akció keretei azok, hogy mintegy 50—60.000 pesti gyermekét — fiu­kat,­lányokat egyaránt 16 éves kor­tól 16 éves korig — ruha- és cipő­­készítésre "fogjanak be. Most állítják f­­ kü­lönböző fővárosi­skelákben a­­ műhelyeket, a szükséges gépek, varrógépek, tűzdelőgépek, továbbá a szövet és bőr nyersanyagok már meg­érkeztek hozzá Angliából. Munkidő napi négy óm, vagy délelőtt, vagy délután. A gyer­mekek rendes fizetést kapnak munkájuk u­an, átlag hatvan-nyolcvan koronát kereshetnek naponta, de mint­ Az amerikai segítőbizottság munkája.­ ­ Az "amerikai se­git­őf­izet­ts­ág ezidei téli tervei még rám alakultak ki teljesen, mert n­em tudjuk, mennyi­­pénz érkezik e célra Amerikából. E pilla­na­tba­n 50.000 dollár (körü­l­­belül 28 millió korona,) értékű élel­miszer vár szétosztásra az ínségesek között. Csak arra várunk, hogy Amerikából megtörténjenek az in­tézkedések és tudósítás érkezzék, mennyi pénzre és élelmiszerre szá­­míthatunk a közeljövőben. — A szervezet a közvetlen i­do­mánysegítségen kívül négy appa­rátussal foglalkozik a közvetlen ak­cióval is. Segítő raktár,­i­k utján eddig 400 ezer dollár (kb. két és fél valiárd korona) értékű élelmiszert — Ezenkívül mostanában őrz tet­tünk ki nálaegy ötvenezer szegény pesti gyermek között ruhát, cipőt és meleg alsót. Az ö­szes kiadásaink e­ddig min­e­gy másfél millió dollárra (kb. tíz milliárd korona­) rúgnak. En­nek a hatalmas segélyös­szegnek mintegy az eg­yharmad részét, kife­jezetten a középosztály ínségesei, a tisztviseőcsaládok nyomorgói között osztottuk szét, küönböző jóté­konysági egyletek közreműködésé­vel. E sütésre méltó még, hogy nagymennyiségű amerikai és angol könyvet és folyóiratot osztottunk szét a könyvtáraik között. A h­ú­,e­z mos, az, a­mi, ahogy fa Vege szó­kon is hírül ad­tik a közönségnek, hogy a magyar pénzerték csökke­nése, de méginkább az amerikai árak csökkenése folytán a tízdlolá­­ros élelmiszínrmagokban eaydén már kép­sek vagyunk cukrot és kakaót is adni, az eddigi él­lmicik­­k­.-ktrf kivi­), azonkívül képesek vagyunk már a vidék­re küldött cso­magok biztosítását is fedezni.

Next