Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
•Csonka Magyarország — Mmn ország, egész Magyarország — mennyország!* Andrássynégy pontja. Csak fajilag kielégített nemzetiségekkel lehet nemzeti politikát csinálni. Ez a lényege Andrássy Gyula gróf négy programpontja közül annak, amellyel a Bleyercsoportot akarja magához kapcsolni. úgy halljuk, hogy ez sikerült is neki, ami nyilván azt jelenti, hogy nekik részletesebben megmagyarázta , miként értelmezi a nemzetiségek faji alapon való kielégítését. Mi a magunk részéről egyelőre várjuk ezt a részletes magyarázatot, amelynek hiányában a gondolatot nem értékelhetjük többre tetszetős ötletnél, amelynek gyakorlati kivitele szinte elképzelhetetlenül nehéz. Amivel a világért sem akarjuk azt mondani, hogy lehetetlen. Ép úgy nem az, mint a második ponté, amely a szociális kérdéseket foglalja magában s amely a keresztényszocialista tábornak szólt. A két pont igen közeli vonatkozásban áll egymással már azért is, mert egyformán rugalmas, tágítható és szűkíthető keret, amelybe annyi tartalom fér, amennyit tényleg sikerül bejeönteni. Nem kétséges, hogy ennek a tartalomnak mentől dúsabb bősége nem Andrássy jószándékán fog múlni. Higyjük, hogy nem múlik semmin ! Higyjük továbbá, hogy Andrássy sikerrel fogja megvalósítani a harmadik pontot is, amely a keresztény gondolat kiépítését célozza. Ez is közkeletű velejárója a divatos programvallásoknak, de Andrássy idén drukába öltözteti s fölsallangózza azokkal a liberális szalagocskákkal, amelyeket ma már lehet, sőt kell is viselnie annak, aki azt akarja, hogy politikai kiöltözködése kifogástalan legyen. Végül, a negyedik pont, ugyancsak nem először, a királykérdés kikapcsolását hangsúlyozza. Beállítása az, hogy ez a kérdés csak akkor hozható előtérbe, ha az ország és a nemzet külső befolyásolás nélkül dönthet fölötte úgy tárgyi, mint személyi tekintetben. Valljuk be, hogy ez a pont és ez a beállítás— meglepő. Nem ,ezt vártuk. Most csak az a kérdés, hogy Andrássy ennek a pontnak meg tudja-e adni a megfelelő politikai súlyát. Erre a kérdésre a pártalakulás a legközelebbi napokban megadja a fe-Idsiszt. ' " . Cadssics százados birái előtt. Gratz Gusztáv külpolitikai programja* A trianoni béke alapján állunk. — Ireális külpolitikára van szükség. Nyugatmagyarország kérdésében meg kell egyeznünk Ausztriával. — Külpolitikai orientációnk ;megértés mindenkivel. Gratz Gusztáv külügyminiszter ma este megjelent a kormányzópárt helyiségében, hogy a párt tagjait tájékoztassa az ország külügyi helyzetéről és ezzel kapcsolatban ismertesse külügyminiszteri programját. Örömmel ragadta meg szálkáimat — mondotta a külügyminiszter — azon irányelvek kifejtésére, amelyeket addig,, amíg a külügyminisztérium élén áll, szem előtt Magyarország ma, — mondotta továbbá—mint minden téren, úgy külpolitikailag is igen nehéz hely sélben van és számos veszély környékezi. Senkinek sem lehet szilárdabb hite abban, mint neki, hogy Magyarország és a magyar nép a legutóbbi évek katasztrófái után is be fogják bizonyítani életképességüket és életerejüket és hogy az ülők fejleményei jóvá fogják tenni azokat a súlyos igazságtalanságokat, melyeket a békeszerződés ránk nézve magában foglal és amelyeket ma azok közül is, kik ezt a szerződést megcsinálták, sokan nyíltan elismernek. A konszolidáció felé vezető külpolitika. A békeszerződések aránján kialakult helyzetben ma csak kétféle, politika lehetséges: egy a békeszerződéseknek a lehetőség határáig való teljesítésénalapuló,a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidáció európaszerte előmozdító békés , és konzervatív politika vagy a békeszerződések azonnalielhárítására törekvő, minden konszolidáció alanyait megingató forradalmi politika". Egész meggyőződésével vallja, hogy Magyarország mai állapotai, bán, exponált földrajzi helyzetében csakis a konszolidáció felé vezető és Európa társadalmi megnyugvását, gazdasági és pénzügyi helyreállását előmozdító politika alapjára helyeződhetik, mert minden más út belső és külső kuldsztrofa "elé vihetvé nemzetünket. 1 ' ■ A bolseviki veszedelem. A forradalmi állapotokban virradó kelet felől a tavasz folyamán egész Európára nézve veszedelmek támadhatnak. Bárhogyan értékeljük ezek nagyságát, az az egy nem lehet kétséges, hogy minden"egyenetlenség, minden bizalmatlanság, amely a fenyegetett államokat a döntő pillanaban nem a közös ellenség ellen fordítja, hanem egymás ellen uszítja, közelebb hozza a veszélyt, mellyel számolnunk kell. Nyugatmagyarország kérdése. sokú helyen szeretnék megemlékezni azokról az államokról, amelyekkel a világháborúban hű fegyvertársi viszonyban álltunk és melyektől bekövetkezett összeomlás elszakított bennünket. Mély részvéttel látjuk a súlyos nehézségekkel küzdő Ausztriának egy elhibázott békeszerződés rettenetes súlya, alatt való kínos vergődését, amely, ha nem akad kivezető út, oly katasztrófa felé vezethet,amely feánk közvetlen szomszédjára nézve is visszahatással lehet. Végtelenül sajnálatosnak tartom, hogy Magyarország és Ausztria, között épp abban a pillanatban, amikor minden előfeltétel megvolna arra,hogy ezentúl jobban értsék meg egymást, mint a múltban, a nyugatmagyarországi kérdés felvetésével újból ékvetődött és Ausztria e kérdésben eddig mereven a rés judicata álláspontján helyezkedett. . Az utolsó pillanatig nem fogom feladni azt a rervényt, hogy Ausztriában e kérdésben a jobb belátás fog felülkerekedni. Németország. A mi második volt fegyvertársunkat, Németországot illeti, már csak azért is őszinte és meleg rokonszenvvel kísérjük belső konszolidálására és gazdasági megerősödésére irányuló törekvéseit, mert hitem és meggyőződésem szerint, ezek sikere egész Európa gazdasági regenerálásának és társadalmi megnyugvásának egyik legfőbb előföltétele. A lengyel-magyar barátság. Az államok második csoportjába azon új államokat szeretném sorozani, amelyek, mint közelebbi vagy távolabbi szomszédjaink, ránk nézve úgy politikai, mint gazdaságii tekintetben elsőrangú fontossággal bírnak. A legnagyobb súlyt fogom helyezni arra, hogy azt a szívélyes és bizalomteljes viszonyt, amely közöttünk és Lengyelország között, mondhatnám, ez utóbbi újjászületésének első pillanatától kezdve fennáll, még bensőbbé fejlesszük. Megegyezés közvetlen szomszédainkkal. De fennáll annak szüksége is, hogy közvetlen szomszédainkkal, dacára azoknak a mély érzelmi ellentéteknek, amelyek a közelmúlt eseményeiből kifolyólag közöttünk és közöttük fennállanak, normális viszonyba és főleg gazdasági tekintetben szorosabbösszeköttetésbe kerüljünk. Viszonyunk az antanthoz. Ami végül a reánk nézve elsősorbanfontos államok harmadik csoportját, az európai politikára ma kétségbe vonhatallamit döntő befolyással bíró nagy antanthatalmakat illeti, mindaz, ami rajtunk múlik, el fogjuk követni, hogy velük őszinte és bizalomteljes viszonyba imrik. Tcl-intette pontifek