Kis Ujság, 1921. január (34. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

•Csonka Magyarország — Mmn ország, egész Magyarország — mennyország!* Andrássy­­négy pontja. Csak fajilag kielégített nemze­tiségekkel lehet nemzeti politikát csinálni. Ez a lényege Andrássy Gyula gróf négy programpontja közül annak, amellyel a Bleyer­­csoportot akarja magához kap­csolni. úgy halljuk, hogy ez sike­rült is neki, ami nyilván azt je­lenti, hogy nekik részletesebben megmagyarázta , miként értel­mezi a nemzetiségek faji alapon való kielégítését. Mi a magunk részéről egyelőre várjuk ezt a részletes magyarázatot, amely­nek hiányában a gondolatot nem értékelhetjük többre tetszetős ötletnél, amelynek gyakorlati ki­vitele szinte elképzelhetetlenül nehéz. Amivel a világért sem akarjuk azt mondani, hogy lehetetlen. Ép úgy nem az, mint a második ponté, amely a szociális kérdése­ket foglalja­ magában s amely a keresztényszocialista tábornak szólt. A két pont igen közeli vo­natkozásban áll egymással már azért is, mert egyformán rugal­mas, tágítható és szűkíthető ke­ret, amelybe annyi tartalom fér, amennyit tényleg sikerül beje­­önteni. Nem kétséges, hogy ennek a tartalomnak mentől dúsabb bősége nem Andrássy jószándékán fog múlni. Higyjük, hogy nem múlik semmin ! Higyjük továbbá, hogy And­rássy sikerrel fogja megvalósí­tani a harmadik pontot is, amely a­ keresztény gondolat kiépítését célozza. Ez is közkeletű vele­járója a divatos programvallá­soknak, de Andrássy idén dru­­kába öltözteti s fölsallangózza azokkal a liberális szalagocskák­kal, amelyeket ma már lehet, sőt kell is viselnie annak, aki azt akarja, hogy politikai kiöltözkö­dése kifogástalan legyen. Végül, a negyedik pont, ugyan­csak nem először, a királykérdés kikapcsolását hangsúlyozza. Be­állítása az, hogy ez a kérdés csak akkor hozható előtérbe, ha az ország és a nemzet külső­ befolyá­solás nélkül dönthet fölötte úgy tárgyi, mint személyi tekintet­ben. Valljuk be, hogy ez a pont­­ és ez a beállítás­­— meglepő. Nem ,ezt vártuk. Most csak az a kér­dés, hogy Andrássy ennek a pontnak meg tudja-e adni a meg­felelő politikai súlyát. Erre a­ kérdésre a pártalakulás a legkö­zelebbi napokban megadja a fe-Idsiszt. ' " . ­Cadssics százados birái előtt. Gratz Gusztáv külpolitikai programja* A trianoni béke alap­ján állunk. — Ireális kül­politikára van szükség. Ny­ugatmagyar­ország kérdésében meg kell egyeznünk Ausztriával. — Külpolitikai orientá­ciónk­­ ;megértés mindenkivel. Gratz Gusztáv külügyminiszter ma este megjelent a kormányzópárt helyiségében, hogy a párt tagjait tájékoztassa az ország­­ külügyi helyzetéről és ezzel kapcsolatban ismertesse külügyminiszteri prog­ramját. Örömmel ragadta­ meg szálkái­mat — mondotta a külügyminisz­­ter — azon irányelvek kifejtésére, amelyeket addig,, amíg a külügy­minisztérium élén áll, szem előtt Magyarország ma, — mondotta továbbá—mint minden téren, úgy külpolitikailag is igen neh­éz hely sél­ben van és számos veszély kör­nyékezi. Senkinek sem lehet szilárdabb hite abban, mint neki, hogy Ma­gyarország és a magyar nép a leg­utóbbi évek katasztrófái után is be fogják bizonyítani életképességüket és életerejüket és hogy az ülők fejle­ményei jóvá fogják tenni azokat a súlyos igazságtalanságokat, melye­ket a békeszerződés ránk nézve magában foglal és amelyeket ma azok közül is, kik ezt a szerződést megcsinálták, sokan nyíltan elis­mernek. A konszolidáció felé vezető külpolitika. A békeszerződések aránján kiala­kult­ helyzetben ma csak kétféle, po­litika lehetséges: egy a békeszerző­déseknek a lehetőség határáig való teljesítésén­­alapuló,­a­ politikai, tár­sadalmi és gazdasági konszolidáció európaszerte előmozdító békés , és konzervatív politika vagy a béke­­szerződések azonnali­­elhárítására tö­rekvő, minden konszolidáció alan­yait megingató forradalmi politika". Egész­ meggyőződésével vallja, hogy Magyarország mai állapotai, bán, exponált földrajzi helyzetében csakis a konszolidáció felé vezető és Európa­­ társa­dalmi megnyugvását, gazdasági és pénzügyi helyreállását előmozdító politika alapjára helyez­ődhetik, mert minden más út belső és külső kulds­ztrofa "elé vih­etvé nem­zetünket. 1 ' ■ A bolseviki veszedelem. A forradalmi állapotokban vir­­radó kelet felől­ a­­ tavasz folyamán egész Európára nézve veszedelmek támadhatnak. Bárhogyan értékel­jük ezek nagyságát, az az egy nem lehet kétséges, hogy minden"egye­netlenség, minden bizalmatlanság, amely a­ fenyegetett államokat a döntő pillanaban nem a közös el­lenség ellen fordítja, hanem egymás ellen uszítja, közelebb hozza a ve­szélyt, mellyel számolnunk kell. Nyugatmagyarország kérdése. sokú helyen szeretnék megemlé­kezni azokról az államokról, ame­lyekkel a­ világháborúban hű fegy­vertársi viszonyban álltunk és me­lyektől bekövetkezett összeomlás elszakított bennünket. Mély részvéttel látjuk a­ súlyos nehézségekkel küzdő Ausztriának egy elhibázott békeszerződés rette­netes súlya, alatt való kínos vergő­dését, am­­ely, ha nem akad kivezető út, oly katasztrófa felé vezethet,amely feánk közvetlen szomszédjára néz­ve is visszahatással­ lehet. Végtele­nül sajnálatosnak tartom­, hogy Ma­gyarország és­ Ausztria, között épp abban a pillanat­ban, amikor min­den előfeltétel meg­volna­ a­rra,hogy ezentúl jobban értsék meg egy­mást, mint­ a­ múltban, a nyugat­­magyarországi kérdés­ felvetésével új­ból ék­vetődött és Ausztria e kérdés­ben eddig mereven a rés judicata álláspontján helyezkedett. . Az utolsó pillanatig nem fogom fel­adni azt a rervényt, hogy Ausztriá­ban e kérdésben a jobb belátás fog felülkerekedni. Németország. A mi második volt fegyvertár­sunkat, Németországot illeti, már csak azért is őszinte és meleg ro­­konszenvvel kísérjük belső konszo­lidálására és gazdasági megerősö­désére irányuló törekvéseit, mert hitem és meggyőződésem szerint, ezek sikere egész Európa gazdasági regenerálásának és társadalmi meg­nyugvásának egyik legfőbb előföl­­tétele. A lengyel-magyar barátság. Az államok második csoport­jába azon új államokat szeretném soroz­a­ni, amelyek, mint közelebbi vagy távolabbi szomszédjaink, ránk néz­­ve úgy politikai, mint gazdaságii tekintetben elsőrangú fontossággal bírnak. A legnagyobb súlyt fogom helyezni arra, hogy azt a szívélyes és bizalomteljes viszonyt, amely kö­zöttünk és Lengyelország között, mondhatnám, ez utóbbi újjászüle­tésének első pillanatától kezdve fennáll, még bensőbbé fejlesszük. Megegyezés közvetlen szomszédainkkal. De fennáll annak szüksége is, hogy közvetlen szomszédainkkal, da­cára azoknak a mély érzelmi ellenté­teknek, amelyek a közelmúlt ese­ményeiből kifolyólag közöttünk és közöttük fennállanak, normális vi­szonyba és főleg gazdasági tekin­tetben szorosabb­­összeköttetésbe kerüljünk. Viszonyunk az antanthoz. Ami végül a reánk nézve elsősor­ban­­fontos államok harmadik cso­portját, az európai politikára ma két­ségbe vonhat­al­la­mit döntő be­folyással bíró nagy antanthatalma­kat illeti, mindaz­, ami rajtunk mú­lik, el fogjuk követni, hogy velük őszinte és bizalomteljes viszonyba imrik. Tcl-int­ette­ pontifek

Next