Kis Ujság, 1927. április (40. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
2 ■ Beszélt a gazdák vezére: Gaal Gaszton •------ ■— A képviselőim mai ülése Nagyon érdekes volt a képviselőház mai ülése, amelynek elején Lukács György, a külügyi javaslatokról szóló jelentést terjesztette a Ház elé. Utána Esztergályos János képviselő a szociáldemokrata padokról védelmezte a szakszervezetet, és azt kérdezte, mi a bűne a szocialistáknak ? Tankovits János kisgazda képviselő megfelelt rá: A nemzetköziség! Esztergályos János: Mindenki tudhatja, hogy mit akármik. Csontos Imre: Hogyne, hiszen vörös szegfűvel jöttek ide. Esztergályos János: Mi a felebaráti szeretet alapján állunk. Gaal Gaszton : Hát akkor miért nem testvérük a keresztényszocialista munkás. Esztergályos János : A munkásosztály a termelésből őt megillető részt követel. Petrovácz Gyula : De azért a hazát és a vallást nem kell megtagadni! Petrovácz Gyula közbeszólása számtalan szocialista viszonválaszát váltotta ki. A közbeszólások zajában Esztergályos hasztalan próbált szóhoz jutni. Végül is rezignáltan jelenti ki: h így nem leszek kész 12 órára ! (Derültség.) Esztergályos János ezután a nép nagy nyomoráról beszélt. Szóvátette a népjóléti miniszter estélyét. Dréhl Imre közbekiáltotta, hogy bőven kaptak abból a szegények és a rokkantak is! Esztergályos ezután több népjóléti törvényt sürget. Határozati javaslatot terjeszt elő a hadirokkantak érdekében. A hadikölcsön valorizációját ő is sürgeti. Kéri, hogy a forradalmak miatt elítélt embereket ne üldözzék tovább. Gaal Gaszton nagy beszéde a magyar mezőgazdák bajairól Elsősorban sajnálja, hogy még mindig nincs zárszámadás. Egyedül a parlamentben lehet szóvátenni azt a sok keserűséget, ami a nép lelkét nyomja. Az agrárpárt nevében mondja el panaszait. Sajnálja, hogy a Balaton természeti kincseit pusztítják. A Sághegy Vas megyének egyik legszebb vidéke, tönkretették, most a Somlóhegyet akarják iparilag kiaknázni és a bazalt értékesítése címen tönkretenni. Tiltakozik ez ellen. Nagy anyagi bajokkal küzdenek a kis dunántúli református egyházközségek, alig tudják fenntartani iskoláikat és papjukat, ezeket meg kell segíteni. Az egyházközségek segélyét valorizálni kell. Egymillió aranykoronával minden bajt meg lehetne szüntetni. Fontosnak tartja, hogy a tanítói karon is segítsenek és különösen a kántortanítókon, mert azok szenvedtek legtöbbet. Szilágyi Lajos : Botrányos sérelem érte őket! Gaal Gaszton : Adják vissza a tanítók vasúti kedvezményét. A nyugdíjas tisztviselőknél lévő igazságtalanságot meg kell szüntetni. A hivatalokban a bürokraták ne rágódjanak annyit a betűkön, hanem szívvel és lélekkel szolgálják a nép ügyét. A régi nyugdíjasokat nem szabad igazságtalanul megrövidíteni. A takarékosság kérdésében az egész ország támogatja a kormányt. A GAZDASÁGI KÉRDÉSEKRŐL — Maholnap odajutunk, hogy a magyar gazda olcsóbban kell, hogy elpazarolja minden termékét, mint a világ bármelyik gazda. Az állatárak esése tönkretette a gazdát. A külállamokba minél több állatot kell kivinni és ezzel szaporítani a hazai gazdák jövedelmét. Ma a magyar állatállomány értéke, holott több állatunk van, egyharmadára csökkent. A belügyminisztérium, nem tudom, hogy miért, nem engedi új gazdakörök alakulását. De még ifjúsági egyesületekét sem. De még a gazdaszövetség fiókjait sem. Ez lehetetlen dolog! Nagyon szeretem a levente-intézményt, annak hazafias irányát, de az oktatókra sok a panasz. Nem szabad a leventekiképzést sem túlzásba vinni. A falusi parasztság életében mindenkinek megvan a maga szerepe. A gyermek libát őriz, vagy teheneket, ez olyan foglalkozás, amit nem lehet abbahagyni. A levente helyett a gazdának magának kell az állatokat őrizni, hacsak napszámost nem akar fogadni. A gazdák nem akarnak olyan mezőgazdasági munkásokat alkalmazni, akik leventekötelesek. Vasárnap tartják a leventegyakorlatokat, amikor az ünneplő ruháját teszik tönkre a szegény falusi gyerekeknek. Kifogásolja, hogy a tisztviselők karácsonyi és negyedévi jutalomkiosztásban részesülnek. Egyikmásik államtitkárnak a jövedelme megközelíti az egymilliárdot. A törvényesen megállapítottfizetésen túl állami tisztviselő ne kapjon semmiféle ajándékot. Ne adjanak borravalókat a tisztviselőknek, ez nem méltó hozzájuk, hanem adjanak nekik rendes fizetést. Szóvá teszi a Köztisztviselők Országos Gazdasági Szövetkezetének ügyét, amelyet a hivatalnokok fölsegítésére létesítettek. Nem sok köszönet volt ebben a szervezetben. A tisztviselők elégedetlenek vele. A KOGSznak tizenkét igazgatója van, akik nyolctól tizenötmillióig terjedő havi fizetést kapnak. Az állam tizennyolcmilliárdot adott ezen szövetkezet céljaira két évvel ezelőtt. Ez a szövetkezet tönkrement és most be akarják olvasztani a Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezetébe. Altruista intézményeknél, amelyek pláne a bukás szélén vannak, nem illik a vezetőségnek ilyen nagy fizetéseket felvenni. A szövetkezet igazgatói a bruttó forgalom után is jutalékot kötöttek ki maguknak. Ráfizettek a húsakcióra, a pulykaakcióra, a szövetüzletre. Az egyik igazgató két hónapra százharminchatmillió províziót kapott. Talán ezért bukott meg a vállalkozás. Ennél a szövetkezetnél hetvenötmilliós ügyvédi honoráriumokat is fizettek. A kormányt, bár erősen bírálom, mégsem buktatnám meg, mert nem tudnék jobbat tenni a helyére. " . Rassay Károly : Nahát akkor jól néz ki ez az ország ! Gaal Gaszton: A bankok nagyon megkárosították a kincstárt, mert ügyleteiknél nem alkalmaztak megfelelő számla bélyeget. A közigazgatási bíróságnak kellene itt rendet csinálni. Egyes vállalatok ellen nem jár el kellő szigorral a pénzügyigazgatás, bezzeg a gazdákat az adózásnál keményen szorítják. A képviselőnek ne legyen semmiféle mellékfoglalkozása. A kijáró képviselőket kell üldözni a törvény minden erejével. Nézete szerint aktív tisztviselő ne legyen képviselő, sem felsőházi tag. Nem lehet független az a parlament, ahol annyi függő helyzetben lévő állami alkalmazott van a tagok között. A volt tisztviselő képviselők bennmaradnak a képviselői státusban, megkapják a tisztviselői fizetésük, után járó nyugilletményt, anélkül, hogy nyugdíjba volnának helyezve. A képviselőválasztások alatti szünet közben még elő is léptek, de voltak olyanok is, akiket reaktiváltak. Ez az összeférhetetlenségnek olan iskolapéldája, amelyről nem is lehet vitatkozni. Helyteleníti, hogy a képviselők bármilyen részvénytársaságokban állásokat vállaljanak, bár már előzőleg nem voltak ugyanabban a szakmában érdekelve. . . • L. Ezután igen hosszadalmasan, de ragyogó adatokkal mutatta ki, hogy a magyar gazda ma már nem tudja a földjén megkeresni a mezőgazdasági üzem fenntartására szükséges költségeket. Még az ezerholdas gazda is alig tudja előteremten a gazdálkodáshoz szükséges pénzeket, nem is b ■■bizonyít, az áldozat maga írta meg ellene a vádirat!lót és ezt az iratot meg is találták ! ! Amikor Szigfrid gondolatai nagybátyjának a leveléhez érkeztek, szédülés fogta el. Hol volt ez a levél az egész idő alatt és hogy jutott a Rilke kezébe? ! Ebben az őrjítő bizonytalanságban csak azt az egyet érezte halálos bizonyossággal, hogy nem lesz képes az ártatlanságát bebizonyítani. Az Elveszett embernek érezte magát, akinek szégyenéről még ma hallani fog az egész világ, Müller és az ügyvéd máris bűnösnek tartja. És Gréte is el fogja ítélni, mihelyt meg tud mindent, mert bizonyos, hogy mostanáig még nem tud semmiről semmit. De hogy volt lehetséges ilyen döntő bizonyítékokat szerezni ellene? Melyik ördög dolgozott itt az ő megrontásán? Ki hisz majd neki, ha az ártatlanságát haragoztatja? Ki fog egy pillanatig is kételkedni ezek utá abban, hogy ő ezen az estén innen egyenesen nagybátyja házához ment és onnan véres kézzé távozva, bujkált az utcákon, amíg hazaért ? " Órákig ült ott a mérnök vigasztalanul, kétségbeesve és nem is vette észre, hogy repül az idő. Végre felriadt kábultságából és gépiesen indult a kijárat felé. A terem közepén megállott és egy oszlophoz támaszkodva, gondolkozni kezdett, mitévő is legyen. Amint ott állott, pillantása a szemközti falnál álló ládára esett. Vaspántokkal kivert faláda volt az, amelyet értékes gépalkatrészek megvédésére használtak a szállításnál. Hirtelen hangosan felkiáltott, egy lépést tett előre, majd hirtelen megfordulva, az ajtó felé sietett és vad futással rohant ki az udvarra. Tíz lépést sem tehetett még, amikor összeütközött egy emberrel, aki éppen akkor fordult be az épület sarkán. 1 Szombaton ,eljiatjuk. A HÁROMÉLŰ TŐR A Kis Újság regénye13. — Nem akarok sokáig alkalmatlankodni, — szólt az ügyvéd és hogy a beszélgetés végét jelezze, a kalapja után nyúlt. — Van ugyan még egy pont, amelyet szintén tisztázni szerettem volna, azonban ... arra a meggyőződésre jutottam, hogy ez nem sokat használna már. — Maradjon kérem ! — kiáltotta kétségbeesetten Szigfrid. — Hiszen ön is engem gyanúsít! Mondja, mondja már, mit fedezett még fel Rilke ? Norden szorosan a fiatal mérnök mellé lépett és egyenesen a szeme közé nézett. — Rilke az ön irodájában egy tőrt talált, amelynek különös hiba volt a fogóján. Stein Rudolfot ezzel a tőrrel gyilkolták meg , Szigfrid tántorogva lépett az íróasztalhoz. Eddig még egyszer sem nézett oda arra a helyre, ahol a tőr szokott függeni. Ez a hely most üres volt! A mérnök mindkét kezével megragadta az íróasztal lapját és eszelősen bámult az ügyvédre. — A tőr fogóján kitört egy darab gyöngyház — folytatta hidegen és irgalmatlanul az ügyvéd. — Ezt a hiányzó darabot találták meg annak idején Stein Rudolf szobájában ! — Istenem ! — nyögött fel Szigfrid és megsemmisülten rogyott le székébe. —• Hogy tudom ezt megmagyarázni ? — Ne szóljon most semmit! — szólt az ügyvéd és sietve lépett az ajtóhoz. — Ajánlom magamat! NEM VÖRÖS, HANEM KÉK! Amikor Norden már eltávozott, a mérnök még szédülten ült a helyén egy darabig, állat a mellére ejtve és a szemét lezárva. Egyszerre csak felugrott, mert úgy rémlett neki, mintha Gréte lépését hallotta volna a szomszédos szobában. Kirohant az irodából, mert nem tudott volna ebben a pillanatban találkozni a menyasszonyával. Éppen dél volt és a munkások a műhelyekből kiözönlöttek az udvarra. Amikor Szigfrid az udvarba ért, az az érzése volt, mintha minden szem rajta csüggne és minden lépésnél azt várta, hogy vádoló ujjak fognak rámutatni. El, csak el ebből a tolongó tömegből, a tekinteteknek ebből a kereszttüzéből, amelyet nem tudott elviselni! De mit tegyen? Hova meneküljön? Van itt egy szöglet, ahol egy megtört, lesújtott ember elrejtőzhetik, amíg a nyugalmát visszaszerezheti ? Halántéka úgy égett, mint a lángoló tűz. Céltalanul ődöngött a műhelyek között. . Egyszerre a gyár raktárépülete elé ért. — Ide kell bemennem ! — gondolta magában. Itt legalább rövid időre menedéket találhat, itt elrejtőzhetik és megvárhatja, amíg hóhérai keresni fogják és meg kell kezdenie az élethalál-harcot. Megkönnyebbült lélekzettel lépett be a hosszú terembe, amelyet vékony vasoszlopok tartottak és bezárta az ajtót maga mögött. Ekkor járkálni kezdett a felállított gépek között, fel és alá és végül leült a terem túlsó végén egy hatalmas fogaskerék szegélyére. A válla megroppant, beesett, arcáról lerítt a teljes lelki kimerültség. De a fejében lázasan tomboltak a gondolatok. Úgy tetszett neki, mintha nem az a Brandt Szigfrid lenne többé, aki az életet olyan elragadónak találta, amikor néhány órával ezelőtt ott ült a menyasszonya mellett. Csak egy másik ember lehetett az, aki olyan boldogan csevegett Grétével! Egy másik Brandt Szigfrid, akinek népi véres a keze! Azt az embert, aki most itt töpreng az üres teremben, azzal vádolják, hogy meggyilkolta az egyetlen hozzátartozóját! A fegyver, amellyel a tettei elkövették, ellene KIS ÚJSÁG 1927 április 1