Kis Ujság, 1928. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-01 / 50. szám
1928 március 1 vendég, de mégis érkezett egy kis pénz a házhoz. A többszáz kormányalkalmazottal a savanyúkút iparosoknak is bőven érkezett munka és megrendelés, a kereskedők őszi és téli időben is gyorsan adtak túl az áraikon. Annyira kedvezővé vált a helyzet, hogy rövid időn belül száznál több idegen iparos és kereskedő költözött Savanyúkútra, aki mind a kormányhivatalnokokból élt. Savanyúkút tehát fürdőtelepből valósággal átvedlett a kormány udvari szállítójává és nagyjában csak húsz-harminc állandó fürdővendég őrizte a három nyári hónapban Savanyúkút fürdőjellegét. Jövőre a burgenlandi kormány átköltözik Kismartonba és Savanyúkút iparosai megrendelés, kereskedői vevők nélkül maradnak, a lakások pedig megüresednek. Savanyúkút tehát már nem lesz a burgenlandi kormány udvari szállítója, de már nem lesz fürdőtelep sem. Valamikor Savanyúkút rengeteget panaszkodott amiatt, hogy lakásait lefoglalják a kormánytisztviselők és hogy ezért nem marad lakás a fürdővendégeknek. Most üresek lesznek a lakások, de nem lesz annyi vendég a jövő nyáron, hogy a lakások csak negyedrészt megteljenek. Savanyúkúttól elszoktak a régi törzsvendégek és azóta máshol nyaralnak. Savanyúkút azonfelül kivetkőzött erősen fürdőmivoltából, mint fürdő elhagyta magát. Régebben sem dicsekedhetett ugyan nagyszabású kényelemmel és modernséggel, de ma százszorosan kell ezek miatt a hiányok miatt majd szenvednie. Rendkívül nehéz lesz új törzsvendégeket szereznie és még nehezebb a másutt minden kényelemmel és pazarsággal elkényeztetett fürdővendégek igényeit kielégíteni. Horthy Puklits Kormányzót csütörtöön üdvözlik a Képviselőhöz nevében .............. — Kegyelem a politikai elítélteknelK . A képviselőház holnapi ülésén Zsitvay Tibor házelnök megemlékezik arról, hogy Horthy Miklós kormányzót nyolc évvel, ezelőtt, 1920 március elején iktatták be Magyarország kormányzói székébe és felhatalmazást fog kérni a Háztól, hogy ebből az alkalomból a Ház üdvözletét tolmácsolhassa az államfő előtt. A holnapi ülésen, értesülésünk szerint, igen nagy számban jelennek meg a képviselők, hogy megjelenésükke is tanúbizonyságát adják annak a szeretetnek, ragaszkodásnak és hűségnek, amellyel az államfő kormányzása és személye iránt viseltetnek. Zsitvay Tibor házelnök még a délelőtt folyamán alkalmat fog keresni arra, hogy kihallgatáson jelenhessen meg az államfőnél és tolmácsolja az évforduló alkalmából a képviselőház tagjainaküdvözletét. A KEGYELMI RENDELET Pesthy Pál igazságügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén nyújtja be Magyarország magánjogi törvényét. Az igazságügyminiszter azért választotta ezt a napot a törvénykönyv benyújtására, mert kifejezésre akarja juttatni a javaslat nagy fontosságát és jelentőségét. A társadalmi összhang előmozdítása céljából ugyancsak csütörtökön jelenik meg a magas elhatározás, amely egyfelől a politikai bűncselekmények csoportjával szemben hirdet kegyelmet és pedig" úgy az elítéltekkel, mint a terheltekkel szemben, másfelől azonban lehetőséget nyújt arra, hogy kivételes esetekben az elhatározásban fel nem sorolt politikai indokból elkövetett egyéb cselekmények miatt elítéltek is kegyelemben részesüljenek. Az első csoportba tartoznak: az államfő és a királyi ház tagja megsértésének vétsége, az állam és nemzet megbecsülése ellen irányuló vétségek, az izgatás, a választói jog ellen elkövetett bűncselekmények és a választásokkal kapcsolatos vétségek, a politikai természetű indokból elkövetett hatóság és magánosok elleni erőszak, végül a tiltott közlés. A második csoportba tartoznak: a politikai természetű indokból elkövetett egyéb bűncselekmény miatt elítéltek, ha rendkívül méltánylást érdemlő esetben a bíróság a maga hatáskörében az elítéltet, egyéniségének, életviszonyainak, a bűncselekményt megelőző és azt követő példás magaviseletének, valamint az eset többi körülményeinek figyelembevételével a kormányzói elhatározás keltétől számított három hónapon belül kivételesen kegyelemre méltónak nyilvánítja. Ilyen határozatot a bíróság csak igen kivételes esetekben hozhat és pedig oly módon, hogy a felek indítványa és meghallgatása nélkül hivatalból hozza meg a döntést, arra tehát semmiféle külső szerv befolyást nem gyakorolhat A kegyelmi elhatározás bizonyos kizáró okokat is állapít meg, amelyek fennforgása esetén az elítélt és a terhelt kegyelemben nem részesülhet. Ehhez képest ki vannak zárva a kegyelemből a kommunista bűncselekmények, amelyekről 1920-ban és 1921-ben már több közkegyelmi elhatározás intézkedett. Ki vannakárva továbbá azok, akik a bűncselekményt külföldön követték el, vagy akik magukat a bűnvádi "eljárás vagy a büntetés alól oly módon vonták el, hogy" külfölditávoztak, végül azok is, csak a kegyelmi elhatározás kelte előtt elkövetett bűntett, miatt vagy annak kelte előtt három éven belül elkövetett szándékos vétsen miatt szabadságverséb-büntetésre ír Az- jogerő'cprt vo'tuk ítélve. A Írrán zó h's'-ti'ó kerelmi rendeetet adott ki a honvédbírá kedá alá trtozó egyénekről. it 251 hajótöröttje az életnek tudni sem akar a külső világról .... ■""■»!»BBKHHS82S53&- ■■■mii...... ii Látogatás a főváros vérmezői Szeretetotthonában Miért ostromolják a vidéki letört öregek a Szegénység várát ? Szemben a Vérmezővel, az Attila körúton, hoszszan húzódik az a földszintes ház, amely a múlt század elején még utászlaktanya volt, de amelyet a híres gróf Sándor bravúr-lovas, Jókai-regényhős,a fővárosra hagyott. E szelíd budai ház kapuin ott ékeskedik ma : (Budapest Székesfőváros Szeretetotthonai). Egy vidéki trianoni úr —a békében igazi magyar úr, ma csonkaéltű aggszegény — figyelmesen nézi a bejáratot. — Csak tessék beljebb kerülni — buzdítjuk. — Így nézhettem gyerekkori álmaimban a kacsalábon forgó várat — felelte könnyes szemekkel. És gyorsan hozzátette: De olyan is ám ez, e Szeretetotthon, mint az erős vár, amelyik ellen hiába intéz ifiágámfajta vidéki ostromot. Beljebb kerültünk. Odabenn azután megmagyarázták, mit akart a messziről jött ember kifejezni. A vidéki városokból, falvakból a letört öregek »darvadoznak» a főváros felé, százával, ezrével, mert otthon nincs számukra hely, sem ellátás, semmi, senki a világon. Ezért törekszenek a főváros felé — hiába! KÉTSZÁZÖTVENEGY HAJÓTÖRÖTT A RÉVBEN — Évek óta tömegesen igyekeznek ide bejutni vidéki nagyságos, sőt méltóságon rangú öreg nők és elaggott urak, — magyarázza a Szeretetotthon kitűnő felügyelője, Beck István. — A vidéki községek százaiban nem gondoskodnak a magukra maradt, tehetetlen emberekről. Alamizsnát olykor adnak egyeseknek, akik akár koldulhatnak, eltűrik őket. De" mit csináljanak az önérzetes, hetvenöt—kilencven éves aggok, akik inkább éhenhalnak, de ott, ahol tisztességben dolgoztak mint iparosmesterek vagy,tisztviselők, mégir járnak kéregetni házról-házra. , Állami beavatkozással kellene valamit tenni illetékes köröknek, hogy a sok száz, sőt több ezer elaggott és magukra maradt szegéllyekkel valami emberibb történjék ! Még a falvakban is be kellene már rendezni legalább egy termet, ahol étkeznek, melegednek, pihennek, alszanak. A vidékről hiába jönnek fel Budapestre, a fővárosnak elég a saját agg szegényeit eltartani. Kétszázötvenegy ember a lakója ma a budai Szeretetotthonnak, kilencvennégy férfi, a többi mind nő ... A vidékieket — bármennyire is fáj a szívünk miattuk — nem vehetjük fel. Mondják: népvándorlásnak beillett, ahogy 1010 után törekedtek az ország szegény öregei a budapesti szegények házai felé. Mondják, 1923 őszén (Trianon »békéje» ekkor kezdett hatni, mint a méreg) az Alföldiutcai szegényházban 2400 elesett ember volt, az Izabella utcaiban 160, az alsóerdősori »nagyházban» háromezer legalább, a Budaörsi-útiban 280. Az Attilakörúti szegényház 1025-ben átalakult Szrezetotthonná, ahol minden tekintetben révbe értek a fölvett öregek. EGY KIS SEREGSZEMLE A legfiatalabb »ápolt» 64 esztendős, a legöregebb 97 — múlt. Az illető hölgy, aki már be meri vallani az életkorát. Külön termekben élnek a nők, külön a férfiak, sőt akad olyan terem, amelyben csupa öreg kisasszony él (együttesen majd ezerévesek) biettermayer-bútoraik és kedves emlékeik közt. Feltűnő, mennyi volt , magasabb állású tisztviselő és özvegyé. itt, sok a szebb napokat látott iparosmester, akad 'ábori pap épúgy, mint ügyvéd, orvos, huszárfkrt A küldönc pedig — 74 fürge emberke — óbudai vendéglős vett, aki »nem adná a mai állását egy háromemeletes palotáért*. — Mi láttunk jó konjunktúrát is — mondják. — Nem, egy közülünk a tőzsdei konjunktúra áldozata. De a legtöbb a csekély nyugdíjából képtelen odakünn , megélni. — És a család? A hozzátartozók? — kérdezzük. Legyintenek: — Mi lett belőlünk, a csonka hazában? Mit tehetnek a szegény családtagok, ki tud ma odakünn megélni? ! Családapák beküldik az édesanyjukat, öreg fivérek a nővérüket, jönnek a szép napokat látott öreg kisasszonyok, »tömegölnek» a nagytaták, a társadalom minden rétege, ahogy mondani szokás. Van köztünk néhány méltóságom is ... idebenn egyformák, testvérek vagyunk, idebenn nem tudjuk, mi az : gyűlölet. A tavasszal olyan lesz ez, mint a földi paradicsom! Nem vágyódunk innen, még a temetőbe se. Nevetnek. Aki jóízűen beszél, délceg, hatvanas úr, volt tábori főpap. Beadta a nyugdíját, künn megélne, de szeret itt benn. —• Már leszámoltam a világgal, az élettel—mondja bölcsen. — Csak egy emléket nézegetek, néha. Poros csomagot vesz elő. Hat kilogramm. Hat kilogramm hadikölcsön és hasonló szép emlékek.— Tessék, száznegyvenezer aranykoronát ért. Az én hadikölcsönjegyzésem. Dús apai örökségem, amely oda van — úgy úszott el, mint a föld a kenyérformájú országunkból. .. Majd folytatja: — Végig jártam az összes frontokat. A fajtám törzsfáját vágták ki az életből, úgy láttam. És egyszer álmodtam... a valeje az volt, megálmodtam, ide jutok, ahol csupa elesett, tehetetlen ember él és várja , mit vár? Nem voltam olyan jó, hogy a Teremtő magasabb küldetésre szemelhetett volna ki. De nem voltam olyan rossz sem, hogy megéljem ezt a világot! Valaki tegnap hirtelen meghalt. Még megette a mákostésztát, az öreg asztalos 75 éves se volt egészen, aztán csak annyit mondott : »Veszitek észre, hogy tavasz gyán?» Már nem is élt. Nem sajnálják. Ő már beérkezett — valahová. De hová? Erről beszélnek. — Én nem akarok meghalni — mondja a szombatos, aki arról nevezetes, hogy már öt vallást követett — egyforma buzgósággal. — Jó élni. Jövőre leszek nyolcvan éves. A suszter a forradalmakról politizál. — Én azt hiszem, egy jó háborút is megélünk, ami majd mindent kiigazít. — Mi közünk nekünk a világhoz? — kérdezi a sakkbajnok. — Mink itt külön világban élünk, minket joggal csak a múlt érdekelhet. HOGYAN LÁTJÁK ŐK AZ ÉLETET? Kérdéseinkre elmondják, hogy megdöbbenve veszik tudomásul, amit egyikük-másikuk a kinti világból előad, mint tapasztalatát. A rengeteg öngyilkosság — érthetetlen előttük. Ilyen még sehol nem volt, mióta a világ világ! Azután hogy a munkából emberek ne tudjanak megélni. Még--jól-se lakhatnak... Érthetetlen, milyen magyar flance. A sok kereskedő fizetéskép, télen, gyárak tönkremennek, házakat évek alatt se tudnak befejezni — nem értik, ha már faluk, tetejük van. A rádiót csodálják, a beszélő film? Hihetetlen. Háborúban gázzal pusztítanák el a városok lakóit? Borzalmas. Nem értik, családok gyermeket miért nem akarnak? Titokzatos számukra, húsz év alatt hogy változott meg az emberek modora, hová tették a szívüket?! — Majdaki a férfiak olyan kegyetlenek, mintha háború volna az egész mindenség ellen — mondja találóan egyik aggastyán. És hozzáteszi hamiskásan : De ma a nők szebbek, mint az én legénykorongban Voltak, hatvanhét körül.. . Nagytarásán előadást tart, milyen célszerű ma a női öltözet, a rövid szoknya, míder nincs, krinolin, minek az, bubifrizura — ez igen, sportolnak, karcsúak maradnak. Az ilyen öregre mondta Jókai, hogy nem vén ember, így élnek a budai Szeretetotthonban, e mintaintézetben, amelyre büszke lehet a főváros,, elsősorban Liber Endre tanácsnok. Megható, hogy aszegény, csonka hazában akad sziget, ahol békén élhet néhány száz hajótöröttje a viharos Életnek. KIS ÚJSÁG2 Víz helyett porral oltották a tüzet Budapesten szerdán reggel hét óra tájban a Bajzautcai művésztelep portása észrevette, hogy az egyik pavillon tetőzetéről magas lángnyelvek csapnak fel. Azonnal értesítette a tűzoltókat, mire azonban a tűzőrség kiérkezett, a pavillonnak egész tetőzete lángokba állott s mivel a művésztelep fákkal van beültetve, félő volt, hogy a tűz továbbterjed a telep szomszédos épületeire is áthat. A központi és VI. kerületi tűzőrség a legújabb találmánya porszóró készülékkel egy óra alatt elfojtotta a tüzet. Ez az oltókészülék Szilvay főtiszt találmánya, ez alkalommal használták először és kitűnően bevált. A készülék víz helyett porral árasztotta el az égő tetőzetet s a lángnyelvek csakhamar lelohadtak. Ennek köszönhető az is, hogy az épület emeletén lévő műteremben felhalmozott képeknek és egyéb műtárgyaknak semmi bajuk sem lett, holott ha vízsugarakkal oltottak volna, úgy a nagyértékű képek elpusztultak, vagy legalább is megrongálódtak volna. Tűzoltás közben néhány baleset is történt, ugyanis a pavillonnak kettős tetőzete van, amelyet egyméteres üreg választ el egymástól. A tűz következtében a tető egy része betörött 's néhány tűzoltó az alatta levő tetőre esett s így kisebb sérüléseket szenvedett A tűzoltóság megállapítása szerint ■ a tüzet egy füstlevezető cső okozta, amely közel volt a gerendához, átttizesített® s így lángra lobbantotta. * »