Kis Ujság, 1947. január (61. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
séf ena* metti feketéteket* fogja el, de a nagy feketézők tovább folytatják jövedelemző üzelmeiket, akkor is, ha akár az összes római kis feketéző lakott alá kerül, lóvá térel oda és vissza Mit mond az év utolsó napján az egyik németországi rádióadó? A stuttgarti rádió ismertette egy amerikai gazdasági bizottság jelentését, amely azt javasolja, hogy a „Meg-montatni Németországot“ elvét tegyék a múzeumba. Németországnak és Oroszországnak rendkívül fontos szerepe van Európa politikai és gazdasági életében, különösen a jövő viszonylatában. Márpedig lehetetlen normális életet elképzelni akkor, ha egy országot állandó gazdasági nehézségek között konzerválunk, önellátó és termelő állapotot kell teremteni Németországban, amellyel kapcsolatban ma az a helyzet, hogy az aroszolnak nem franciáknak fizetett német javátétel — amerikai eredet. Kis hírek a nagyvilágból Végezetül hallgassuk meg egy szomszédos államnak rádióját: kapcsoljuk be Bukarestet. A bukaresti rádió közölte évzáró jelentésében, hogy Németország angolok által megszállt részében a brit parancsnokság kétmilliárd márka értékű pénzt veretett. Ez kétharmada annak a pénzmennyiségnek, amelyet egész Németországban forgalomba hoztak a megszálló erők. — Az olasz rádióközlések tárgyilagosságának biztosítására tudósokból is újságírókból külön bizottságot szerveztek Rómában. — A lengyel külügyminisztérium jegyzéket intézett Angliához, amelyben kéri a lengyel hadsereg tulajdonát képező javak visszaadását. Maron Ferenc Ma 40,006 darab 5 forintos ezüstpénz kerül forgalomba A diósgyőri papírzúzóba kerülnek az adópengő bankjegyek Tudvalévően december 1- én megszűnt az adópengő bankjegy mint fietési eszköz, de a Nemzeti Bank ezeket a címleteket még január 31-ig leváltja. Az adópengő-jegyek izgalmas karrierje 1915 májusában kezdődött, amidőn legelőször 10.000 pengős bankjegyeket bocsátottak ki. A lgmagasabb címlet 100 millió pengős adópengőjegy volt. A beváltás során 10 millió pengő aluli adópengőjegyek alig kerültek elő, ezek legnagyobbrészt elvesztek, megsemmisültek, ami végeredményben az állam haszna. A beváltásra került adópengő bank- ügyeket egyelőre a Nemzeti Bank ncéjében halmozták fel, azonban pen a diósgyőri papírgyárba került, ahol az ottani papírzúzók és pék a kereskedelmi élet céljait szólaló papirost gyártanak az örökre eltűnt adópengő bankjegyekből. Érdekes, hogy eddig elégették a bankjegyeket, a mai nyersanyaghiány miatt azonban ez anyagpocsékolás lenne és ezért történik, hogy az adópengő bankjegyekből ismét papirost gyártanak. A fémpénzek forgalma terén 1, 10, 20 filléresek elegendő mennyiségben vannak már forgalomba, úgyszintén 1 és 2 forintosok is, úgy hogy az aprópénzhiány — bár az adópengőjegy kikerült a forgalomból —, megszűntnek tekinthető. A Nemzeti Bank érmepénztára ma hozza forgalomba az új 6 forintosokat, amelynek egyik oldalán Kossuth Lajos képe, a másik oldalán a nemzeti címer látható. Egyelőre 1O.OOO darab 5 forintos ezüstérmét hoz forgalomba a Nemzeti Bank. Hess mégis elmebeteg? Az új nácizmus elméletét dolgozza ki és orvosi vizsgálatot kér Lürnbergből jelenti az Europa Sport. Rudolf Hess, Hitler első számú helyettese, akit a nemzetközi bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt, beadványokkal ostromolja a az igazságügyi hatóságot. Legutóbb azt kérte, hogy Hitler „Harcom című könyvét és más nemzeti szocialista elméleteket tartalmazó köteteket megkaphassa. „Az új nácizmus alapelméletit kívánom kidolgozni — írtam— ehhez szükségesek a könyvek.“ Kevéssel ezután újabb beadványt intézett a börtön parancsnokságához. Elmeállapotának megfigyelését kéri, mert úgy érzi, hogy „most már igazán nem beszámítható“. Nemzetközi értekezleten osztják szét Európa vasúti gördülőanyagát Hány mozdonyt és vasúti kocsit vesztett a háború alatt Magyarország ? Nemzetgazdaságunkat súlyosan érintette az a rombolás, amelyet a németek és a nyilasok vasútvonaluukon végeztek. A 8500 kilométe■ e S vágányhosszból üzemképtelenné vált 2632 kilométer. A hidak 85 százalékát felrobbantották, a felrobbantott hidak összes hossza meghaladta 14 kilométert, de elpusztultak azedezőpályaudvarok is. A kitérők 1 százaléka megsemmisült, a víztornyok 60 százaléka levegőbe röpült , az épületek 30 százaléka leesett. Ezeket a pusztításokat részben már sikerült kitartó munkával pótolni, de pótolhatatlan a veszteség girdülőanyagban. A 2491 mozdonyból 127, a 6205 személykocsiból 235, az 59.122 teherkocsiból pedig mindössze 5116 maradt meg. A hiányzó gördülőanyagot értékes rakományokkal Nyugatra vitték a fasiszták, akárcsak a hajóparkunkat s jelenleg az a helyzet, hogy egész Nyugat-Európában MÁV-kocsik futnak. A legtöbb Csehszlovákiában, továbbá Németországban található, de szép számmal vannak magyar kocsik és mozdonyok Olaszországban és Franciaországban is. A Kis Újság illetékes helyen érdeklődött a Nyugatra hurcolt gördülő anyag sorsa iránt s azt a választ kapta, hogy ezt a kérdést még mindmáig nem sikerült tisztázni. A német fasiszták összekeverték egész Európa gördülő anyagát a a mozdonyok és vasúti kocsik szétosztását majd egy külön nemzetközi értekezleten intézik el. Ezt az értekezletet minden bizonnyal csak tavaszra hívják össze Párisban. eUiZe /wn., E O BETŰ EGYIKÉT „Én csinálom a toronyórát" így jártak a bárándiak az óracsináltatással Hideg idő még volt még az idén. Bizonyára pusztán ezért nem garázdálkodtak a farkasok sem. Más télen ■— így karácsonyra, — legalább egy asszonyt, ha azt nem, egy lánygyermeket már szétmarcangoltak. Erről beszélnek aztán ilyenkor az emberek. Ilyenkor, amikor a csizma alatt csikorog a hó, de meleg van bent a kemence mellett. Mondanunk sem kell, hogy a bárándi asszonyt, gyermeket mindig a másik falu határában, míg a másik faluét meg a bárándi határban marcangolták szét. Szóval egyik sem igaz, de jó erről beszélni, mert telik vele az idő s színesedik a fantázia. Most karácsonykor azonban nem erről esett a szó. Annak idején a Kis Újság is beszél róla, hogy a bárándi torony villámhárítójának csúcsáról ellopták a platinát. Igaz, a harangozó szerint higany volt és nem platina, ezzel szemben az egyházfi gyémántra esküdött. De akár ez volt, akár az, ellopták. A rendőrség máig is nyomozza a tetteseket, s ha jelentkeznének a tolvajok, elfognák. Azért kellett minderről írni, mert ismét a torony körül mutatkoztak a bajok, de a beszéd most nem a platináról, hanem a toronyóráról folyt És hogy miért... nagyára van annak. Ugyanis a háború csúnyán megpocsékolta a bárándi tornyot, tönkrement a toronyóra is. A templomokat úgy, ahogy már rendbehozatták, de a toronyóra máig hibádzik. Főleg azért, mert ilyen kicsi faluban nem lehet egy órásmestert egyik napról a másikra leakasztani a szegről. Igaz ugyan, hogy él az öreg Talicska, de már öreg ember, nem lehet tőle kívánni, hogy toronyba másszon. Viszont az is igaz, hogy az öreg, amióta demokrácia van, inkább politizál. Belépett a pártba is, bár azelőtt dolgos embernek ismerte mindenki. órás a láthatáron Alig két hete történt, hogy idegen ember állított be a parókiára. Egy szuszra mondta el a tiszteletes úrnak, hogy ő tisztán azért jött, hogy megjavítsa a toronyórát, mivel megyeszerte beszélnek már a bárándi rossz toronyóráról. Ami igaz, az igaz, a lelkészt meghatotta a nagy jószándék, ami fi csendült Maksi János órásmester szavaiból. Nyomban küldte a harangozót, hogy összehívjon néhány egyházi belső embert, akik majd végső fokon hivatottak dönteni az ára csináltatásáról. Amíg a harangozó odajárt, Maksi mester megmutogatta a lelkésznek elismerő iratait és különösen büszkélkedett az egyik párt igazolványával, amelyikben az állott, hogy „rohammunkát“. A sok írás láttán még jobban megnyerte Maksi a lelkész kegyét és a tárgyalások már úgy indultak, hogy az egyházi férfiak szinte hallották ütni a toronyórát. A végső szentenciát Katona Imre mondta ki, aki presbiter meg kurátorjelölt Az mondta: — Ha már a tiszteletet úr azt mondja, hogy az az úr megcsinálja a toronyórát, akkor mi meg összeszedjük rá a száz forintot. A vitát ezzel lezárták, de közben kiderült, hogy a száz forintba csak a fertályütés van benne is külön százat kell adni az óraütésekért. De úgy voltak már vele a bárándiak, ha kibírják a százat, kibírják a kétszázat is. Csupán azt kötötték ki, hogy kétévi jótállással készüljön el az óra, amit Maksi mester megígért cserébe azt kérve, hogy neki meg az egyház adjon cserébe egy szép elismerő levelet, fizetést, s azért a pénzért ne*cs ánálhatja az órát. A megállapodás utáni nap azzal telt el, hogy szerszámokat kódoit a faluban Galgóczi Jóska, mivel az órásmesternek semmije nem volt. De mikor hozzáfogtak, ment a munka. Három nap múlva öröm volt hallgatni a fertályütéseket s a falu szívesen adott az óracsináltatásra. Csakhogy éppen akkor disznótoroztak a parókián, s ilaksi mester felajánlotta szolgálatait, kijelentve: ahhoz is ért. Mit volt mit tenni, elfogadták, mert mégse viheti el a hírt Maksi János órásmester, hogy ilyen, meg olyan szőrösszívű a bárándi pap, különösen akkor, mikor a tiszteletes asszony föztje valóban megyeszerte híres. A jó konyha, jó gazdasszony hírét Maksi csak öregbítette. Meg is állt a toronyóracsinálás és a mester csak úgy tömte magába a sok jó hurkát, kolbászt A káposztáából meg nem győztek eleget adni, így telt el még három nap s az óra körül mindössze annyi történt, hogy tizenhat helyen fúrta ki a nagyharangot Maksi mester. Majd pedig eltelve a hét, előleget kért és kapott: 40 forintot. Akkor este Maksi János a Hangyába ült be s forralt borokat rendelt. Sőt a betévedt jegyzőt is megkínálta, jóllehet felháborodott, mikor a jegyző nem tudta, hogy kivel áll szembe. Mondta is: — Én csinálom a toronyórát. Illenék tudni még a jegyző úrnak is. A mester előleget kér Kevés faluban van még olyan rendes harangozó, mint Bárándon. Amolyan mindenhez értő ember, ezermester. A jelenlevők nyomban a tárgyalások befejeztével döntöttek is, hogy Galgóczi Jóskának állandóan Maksi úrral kell együtt lenni, már csak azért is, mert hátha eltanulná az órásmesterséget, s a jövőben nem kerülne pénzbe az egyháznak az óracsináltatás. A harangozó úgyis kap Konkré gyár keres komoly tapasztalatokkal rendelkezi, szervezi képes pararficsomtermelőszakembert aki a termelési szerződések kötésében járatos. Ajánlatokat curriculum vitáéval „Nagyvállalat 2406“ jeligére Blockner J. hirdetőjébe. IV., Városháza u. 10 Mandulát Vaus lint mogyorót, diót minden mennyiségben veszünk 1 gOMg ^ ■ s*. A l/rtl J» „n _ Köd előtte, köd utána Akkor este a lelkésziroda ajtaját, magára zárta az órásmester. (Ugyanis ott aludt.) Reggel mikor köteni akarta a harangozó, hát csak nem találta. De méghogy Maksit nem, az hagyján lett volna, de a tiszteletes úr meg nem találta a kucsmáját, csizmáját. Később Papp Mihály, a gondnok nem találta az íróasztalfiókba zárt 70 forintot. Dicsérte is az eszét, hogy a toronyóra csináltatásra összegyűjtött 500 forintot haza vitte előző este. Ha otthagyja, most annak is lettek volna ... Eltűnt tehát Bárándról. Maksi János órásmester anélkül, hogy megcsinálta volna a toronyórát. Mert, ahogy eltűnt, már a fertályt sem ütötte az óra. A feljelentést újra megtették a bárándiak, éppen úgy, mint a platina esetében. Az eredmény sem lehet kétséges, éppen úgy, ahogy akkor volt. A karácsonyi ünnepek alatt erről folyt a beszélgetés Bárándon. Ki ezt mondta, ki azt. Mindenki tett hozzá, vagy elvett az óracsináltatás históriájából. A presbiterek kivételével mindenki derült az eseten s azt tették volna a presbiterek is, de nekik azt mondták: — Ha így vigyáznak presbiter uramék az egyház vagyonára, egy szép napon szemük láttára a tornyot is ellopják. S bizony az sem menne most nehezen, mivel a torony csonka ... Futó Dezső Rejtélyek a francia politikában Mi a célja De Gaulle nyilatkozatának? Pária, december 31 — A Kis Újság párisi szerkesztőségének telefonjelentése. — A magyar lapok is beszámoltak arról, hogy De Gaulle tábornok kurtán-furcsán rövid nyilatkozatot tett közzé a francia sajtó útján, amelyben leszögezte, hogy a jelen körülmények között nem pályázik a köztársasági elnök méltóságára. Ez a nyilatkozat általános meglepetést, sőt elképedést okozott úgy a közönség, mint a politikusok körében, mert hiszen De Gaullet a legutóbbi hónapokban tanúsított magatartása következtében egyik párt sem szándékozott jelölni. A tábornok sokat vesztett népszerűségéből és a szavazók nagy többsége diktatórikus szándékot tulajdonít neki. Márpedig a diktatúrának pártkülönbség nélkül kérlelhetetlen ellensége minden francia polgár. Mi célból hangzott el tehát ez a nyilatkozat? Milyen szándék húzódik meg mögötte? Milyen politikai játék prelúdiuma? Rejtély ... Titokzatos telefon-kihallgatások Mintegy 10-12 hete nagy titokzatossággal irányított nyomozás folyik Paksban, amelyben nemcsak a rendőrség vesz részt, hanem a kémelhárító hivatal és a hadsereg tudományos kutató laboratóriuma is. Ugyanis még a Bibault-kormány idején észrevették, hogy a leggondosabban őrzött állami titkok érthetetlen módon kiszivárogtak a párnázott miniszteri ajtók mögül és számos olyan elhatározás foganatosítása hiúsult meg ily módon, amelyeknek sikere csak úgy lett volna biztosítva, ha végrehajtásuk pillanatáig titokban maradtak volna. A legfeltűnőbb a dologban, hogy olyan titkok is napvilágra jutottak, amelyről csak a kormányelnök és az érdekelt szakminiszter tudtak. Ez a körülmény világított rá — de amint az alábbiakból kiderül, csak részben — a titok nyitjára. A miniszterelnök ugyanis közvetlen vonalán gyakran telefonon közölte észrevételeit munkatársaival és ezeknek a beszélgetéseknek részletei másnap már köztudomásúakká váltak. Kiderült tehát, hogy kihallgatják a kormányférfiak telefonbeszélgetéseit. A nyomozás során azonban arra is rájöttek, hogy a kormányon kívülálló politikusok és pártvezérek telefonjai ugyanolyan kellemetlen megfigyelés alatt állnak, mint a minisztereké. Még bonyolultabbá teszi a kérdést, hogy azt sem tudják a nyomozó hatóságok, hogy belső politikai jellegű kémkedésről van-e szó, vagy idegen hatalom javára dolgozik a titokzatoslehallgató.* Az indokínai rejtély Az indokínai háborúskodás köpette is megindultak a politika titokzatos szálfűzései. Ugyanakkor, amikor Marius Moutel, a szocialista Blum-kormány gyarmatügyi minisztere helyszíni tapasztalatai alapján kijelenti, hogy a történtek után nem lehet a Vietnam kormányával tárgyalni, az indokínai felkelők rádióállomása azt a hírt terjeszti, hogy Léon Blum miniszterelnök üzenetet küldött Ho-Chi-Minh-nek, a Vietnam-kormány miniszterelnökének. Ebben az üzenetben állítólag kijelenti Blum, hogy azért küldte Mintet minisztert Indokínába, hogy állítsa helyre a békés helyzetet a francia-vietnami megegyezés alapján. Ho- Chi-Minh állítólagos válaszában örömének adott kifejezést Moutet megjelenése felett. A miniszterelnökségen tegnap délben kijelentették, hogy a Vietnam-kormány miniszterelnökétől semmiféle üzenet nem jött a francia kormányhoz. E cáfolat dacára a De Soir tegnap esti száma nemcsak hogy fenntartja az üzenetváltás verzióját, hanem még szemrehányást is tesz a kormánynak, hogy békés tárgyalások helyett újabb csapatokat küld Indokínába a veszélyeztetett francia életek és érdekek védelmére. Mi e különös játék értelme és célja? Rejtély... Szilágyi József