Kis Ujság, 1948. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-01 / 226. szám

Hogyan akadályozták meg a MA­ORT vezetői a gazdaságos olajtermelést A Szürke Könyv megdöbbentő részletei az amerikaiak szabotálá­sáról, az elpocsékolt milliókról és a lépfen-nyomon előfordult vétkes mulasztások sorozatáról A MAORT szabotázsügyéről kiadott Szürke Könyv megdöbbentő részlete­ket hoz nyilvánosságra arról, miként szabotáltak a MAORT vezetői mind pénzügyi, mind a tervgazdálkodás terén, mind pedig műszaki tekintet­ben.­­ A MAORT vezetősége minden alkalmat megragadott — vallotta Papp Simon —, hogy a rendelkezé­sére álló pénzt olyan kiadásokra for­dítsa, ami a termeléssel semilyen összefüggésben nincs. Ruedemann azt vallotta, hogy a Standard vezetői, mielőtt 1945 novemberében Magyar­­országra jött volna, közölték vele, hogy szó sem lehet Magyarországon amerikai befektetésről. A Shell és Vacuum finomítók nagy összeggel tartoztak a MAORT-nak, Ruedemann azonban megtiltotta, hogy ezeket a kinnlevőségeket per útján behajtsák. Ezzel szemben felesleges beruházáso­kat végeztek és túlméretezték az ad­minisztrációs költségeket. A MAORT vezetői ez év júliusában a Gazdasági Főtanácstól az olajárnak körülbelül 90 százalékos felemelését kérték, szeptember 1-én pedig az iparügyi minisztériumhoz benyújtott beadványukban 111 millió forintot követeltek a magyar államtól azzal az indokolással, hogy ilyen összegű károsodás érte a MAORT-ot a nem megfelelően megállapított olajárak miatt. A nyersolaj ára jelenleg 170 fo­rint Magyarországon és a hivatalos vizsgálat szerint a MAORT által ki­termelt nyersolaj önköltségi ára 147­44 forint, vagyis az engedélyezett 6 szá­zalékos haszonkulcsot lényegesen meg­haladó hasznot biztosított a 170 fo­rintos ár a vállalat számára. Harc a tervgazdálkodás ellen Ugyanilyen megdöbbentő szabotázs folyt a tervgazdálkodás terén. A vizsgálat során kiderült, hogy a terv­előirányzat a MAORT-nál közel tíz­millió forinttal maradt alatta az elő­írtnak A vállalat egyáltalában nem valósította meg az előirányzott mély­szivattyú beruházást és egy kút­­kezelő rendszer beszerzését, amelyek döntő jelentőségűek lettek volna a termelés szempontjából. Ruedemann maga is beismerte, hogy a beszer­zendő szivattyúk révén napi 200 ton­nával növelhették volna az olajter­melést. Az olajmezőkön dolgozó mér­nökök állandóan javasolták a szi­vattyúk beszerzését, Ruedemann és Bennantine azonban ezt levették a napirendről és csak 1947-ben a Gaz­dasági Főtanács határozott követe­lésére rendelték meg Amerikából a szivattyúkat, amelyek azonban máig sem érkeztek meg. Ruedemann be­ismerte, hogy ez év nyarán törölte azokat a newyorki rendeléseket, amelyeket a magyar kormány által rendelkezésre bocsátott 300.000 dol­láros hitelkeretből végeztek. Ábel Bódog vallomásából kiderül, hogy a MAORT vezetői következete­sen megakadályozták a meglévő, de javításra szoruló gépek rendbehoza­talát is. Dr. Falk Richárd, a nagy­­kanizsai központi gépjavító műhely vezetője a mélyszivattyúk javítása céljából okvetlenül szükséges csi­szológép beszerzését 1946 óta állan­dóan sürgette, de a MAORT vezetői ennek megrendelését egész 1948 feb­ruárjáig szabotálták és amikor végre megérkezett a csiszológép Csehszlo­vákiából azt nem tudták üzembe he­lyezni, mert nem állt rendelkezésre megfelelő méretű és minőségű csi­szoló korong. Amikor erre többízben felhívtak a MAORT vezetőinek f­igye­lmét, Rennanline Falk Richárd sür­getésére azt felelte: „Ne sürgesse, e­gyen csak türelemmel, nem olyan fon­tos az egész.“ A műszaki szabotázs A műszaki szabotázs is megdöb­bentő méreteket ért el. A M­AORT a felszabadulás után tizenegy kutató­fúrást végzett, olyan — otam­yerés szempontjából harmadrendűnek mi­nősülő és tudományosan nem indo­kolható — területen, amelyek a ku­tatások során semilyen eredményre nem vezettek. Az 1945-től 1948-ig folytatott tizenegy eredménytelen ku­tatófúrás 10.369.476 forintba került. Azáltal, hogy a tizenegy mélyfúrás során a MAORI birtokában lévő hat fúrógarnitúrából mintegy ötöt foglal­koztattak a kutatófúrásoknál, csupán két garnitúra maradt arra, hogy a feltárt mezőkben az olajtermelést nö­velő fúrásokat elvégezhessék. Papp Simon beismerő vallomása, valamint a tanúk vallomása szerint a fenti fúrási területek helyett új ku­tatófúrásokat a meglevő termelő­­mezők közelében kellett volna ke­resni, mert így növelni tudták volna az olajtermelést. Ruedemann vallo­másában beismerte, hogy szándéko­san mulasztották el a meglévő kutak gazdaságos kiaknázását. Csak azért, hogy kizárják a termelés növelését, helytelenül vezették a kísérleti fúrá­sokat. A MAORT lovászi telepén pél­dául, az eddigi megállapítások szerint, 44 mélyfúrás közül az eddig meg­vizsgált tizenhármat termésbeállítá­­suk során tudatosan helytelenül hi­básan képezték ki. ilyen és hasonló eszközökkel sza­botálták a MAORT vezetői az olajter­melést az egész vonalon. Állandó műsorszámok Budapest I. (549.5 db)1­630: Hajnali muzsika 8.45: Reggeli torna. 7.00: Hírek műsorimertetés (Ünnep és vas 8.08-kor). 7.20: Reggeli zene, közben Naptár. (Vasárnap és ünnep­nap 7.00-kor.) 9.55: Az áttelepítési kormány­biztosság közleményei 18 00: Hírek 12.00: Déli harangszó. hírek 14.06: Hírek 15.55: Műsorismertetés. 17.00: Hírek. 17.18: Magyar Hadifogoly Híradó 17.15: Vöröskereszt közlemé­nyei. 17.59: Hírek oroszul 28.09: Hírek sporthírek. 22.80: Hírek Mit hallunk holnap? 23.00: Hírek szerb nyelven. 24.00: Hírek. 9.10: Hírek és krónika franciául 9.20: Hírek és krónika angolul Budapest­­I. (289.9 m). 21.00: Hírek. Hétfő Október 4. BUDAPEST I. u­.30: Falurádió. 1. A kuko­ricaszár betakarítása. 2. A kertész Őszi talajmunkái. 3. Gazdakalendárium. 8.60: Házartási tanácsadó. 8.15: Heti zenés kalendárium 9.00: Szalonegyüttes 12.15: Asztali muzsika. 13.00: Termelési híradó. 13.10: Hogy van ez a Szov­jetunióban? 13.20 Népek zenéje. Raics István zongorázik, Tiszay Magda énekel. Zongorán kí­sér Hajdú István. 14.15: Mindenki muzsikája. 1. Boildieu: A bagdadi kalifa­i nyitány. 2. Hervé: San­szon a Nebántsvirág c. ope­rettből. 3. Pero: Rondino. 4. Fali: Dal „A kedves Augusz­­tin“ c. operettből. 5. Hámori Béla: Szerenád. 6. Szirmai Albert—Martos F.: Túl az üveghegyen — dal az Alex­andra c. operettből. 7. Kézdy J. Pál: Kacér vagyok. 8. Straus Oszkár—Mérei: Dal a Varázskeringő c. operettből. 9. Misley István: A csacsi. 10. Offenbach: Dal az Orfeusz a pokolban c. operettből. 11. Wissmüller Mihály: Csárdás és friss. 15.00: Rádióiskola. 1. A közép­kor színháza 2. A zongora története. 3. Az őszi lombhul­lás és a madarak vonulása. 16.00: Petőfi és a magyar irodalmi hagyomány. 16.20: Táncos lábbal Euró­pán keresztül. I. Előadás hanglemezekkel. 17.20: Szív küldi szívnek szívesen 18.00: Hanglemezek. 18.30: Magyar történelmi dallamok Közreműködik Cson­gor István, kamarakórus és Somló Sándor Melódia együt­tese. 19.30: A Falu Hangja. 1. Élő könyvtár. Szűk esztendő — bő esztendő. 2. A dolgozó parasztság időszerű kérdései. 3. Gergely bácsi megmagya­rázza. 4. Mit tartsunk ész­ben? 20.35: Hanglmezek. 21.30: Hangos híradó. 22.25: A Vöröskereszt köz­leményei. 22.30 Tánczene. 23.20: Opera részletek. BUDAPEST II 17.00: Tánczene. 18.00: Női szemmel. 18.30: Hanglemez. 18.45: Csempészek. Elbeszé­lés. 19.00: A rádió népiskolája 1. Magyar nyelv és helyes­írás 2. Számtan. 3. Miért szép? 19.30: Dalok. 19.45: Közellátási helyzet­kép. 29.08: Szórakoztató zene. 20.30: A rádió szabadegye­teme. 1. Az első interna­­cionálé. 2. Időjárás és idő­járásjelentés. 21-15: Mi történik a világ­gazdaságban? 21.30: Nagy Ákos cigányze­nekara magyar nótákat mu­zsikál 22.15: Zenekari muzsika. Kedd Október 5. BUDAPEST L 6.30: Falurádió. 1. Siló­­akció. 2. A burgonya eltar­tása. 3. Gazdakalendárium. 8.00: Alisei* Navoi, a nagy üzbég humanista. 8.15: Művészlemezek. 9.00: A postászenekar ját­szik. 1. Rixner: Bagatelle —­­nyitány. 2. Borsay Samu: Nagyenyedi emlék —■ keringő. 3. Lehár: Egyveleg a Cigány­szerelem c. operettből. 4. Stefanides Károly: Horto­bágy. 5. Grieg: Lírikus szvit. 12.15: Magyary Imre hege­dül, Kurtág György zongorá­zik. 13.00: Gyűlölet. Elbeszélés. 13.15: Házi­ együttes. 14.15: Hanglemez. 14.30: Főiskolások Kamara­­kórusa. 15.06: Rádióiskola. 1. A szabadság nagy pillanatai. 2. Muzsikálj velünk ! 3. Szüret. 16.00: Az acél regénye. 16.20: Gergely Ferenc orgo­nái. 17.30:Szív küldi szívnek szívesen. 18.15:A Bubi vibrafon­együttes játszik. 18.45: Világhíradó. 19.00: Hanglemezek. 19.40: A béke szigete. Szín­mű: Irta Petrov. Személyek: Id. Jacobs — Pécsi Sándor; ifj. Jospeh Jacobs — Kemény László; Jacobsné — Lázár Mária; Cathrina Morrison — Dayka Margit; Arthur — Kál­mán György f. h.; Pamela Ambrus Edit f. h.; Goodmann ezredes — Dávid Mihály; Robert Swenney — Honni Pál; Lamperti gróf — Bakay Lajos; Ba-Ba, hajóska­pit­ám — Rozsos István; Mahunkina — Vándor József; Maycroft, lakáj — Sugár Lajos; Doctor O’Riall — Lengyel Vilmos;­­Jatton, lelkész — Vándory Gusztáv; Jeffres, riporter — Ruttkai Ottó; Rendőrtiszt — Molnár Tibor; Szobalány — Pálfalvi Éva; Soffer — Kon­dor Sándor; Inas —­ Tándor Lajos. 22.25: Vita a Béke szigete c színműről. 23.20: Hanglemez. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Hanglemez. 18.35: Zenei élő újság. 18.50: Szalonzene. 19.00: Csavargók nyomában. Rádiójáték Gorkij műveiből 19.30: Korunk zenéje. 20.30: A rádió szabadegye­teme.­­ A tervgazdálkodás eredményei. 2. A logikus gon­dolkozás kialakulása. 21.15: Kollár János és Pe­tőfi Sándor Előadás. 21.30: Tánczene. 22.15: A modern zene ked­velőinek. Szerda Október 6. BUDAPEST 1 6.30: Falurádió. 1. A leve­les cukorrépálés takarmányo­zása. 2. A szövetkezetek fel­adatai a magtermelésnél. 3. Gazdakalendárium. 8.00: A nikotin. 8.15: Délelőtti muzsika. 9.00: A Pedagógus Szakszer­vezet Zenei Tagozatának mű­sora. 9.35 Könnyű zene. 12.15: Hanglemezek. 13.00: Lengyelek a magyar szabadságharcban. Előadás. 13.15: Ifj. Farkas Gyuszi cigányzenekara (Karcag) ma­gyar nótákat muzsikál. 14.15: Zenekari muzsika. 15.00: Emlékezés a magyar szabadság vértanúira. 16.00: Takács Gitta és Kis­fal­vy Ferenc sanszonokat énekel. 10.30: Remekírók hu­mor­os mellékalakjai. Rádiójáték. Közreműködik Balázs János, Gáti József, Kárpáti Zoltán Somló István, Szakáts Miklós, Tompa Sándor és Ujlaky László. 17.10: A balavásári szüret. Eseményjáték. 17.30: A Szakszervezeti Ta­nács műsora. 18.00: Irodalmi antológia. ..Egy bátor ember­­ Uszpen­­szkij, a nagy orosz realista összeállította Szőllőssy Klára. Közreműködik Balogh Katalin. Gazdy Aranka Temessy Hédi, Árva János, Halász Alfréd, Hetés György, Pécsi Sándor, Rajczy La­jos és id. Szabó Ferenc. 18.30: Giuseppe Taddei éne­kel, zongorán kiséri Hajdú István. Stefan Askenase zon­gorázik. 19.30: A Falu Hangja. 1. Telepesek a Dunántúlon. 2. Hallotta-e szomszéd? 3. Mit tartsunk észben? 20.35: Heti szemle. 21.00: „Szabadság-rabság.“ Október 6-a emlékére. Lo­­sonczi Dezső népdale dolg­­­zásai. Előadja Vattai Szabó Gyula és Oláh Kálmán ci­gányzenekara. 21.45: Időszerű kérdések. 22.25: A Vöröskereszt köz­leményei. 22.36: Hangos heti sport­híradó. 22.40: Totohírek. 22.45: Zenés beszélgetés Kentner Lajossal. 23.20: Garay György hege­dül, Petri Endre zongorázik. BUDAPEST II. 17.00: Tánczene. 18.00: Szovjet művészek mu­zsikálnak. 18.40: Hangos híradó. 19.00: A rádió népiskolája­­. Orosz nyelv. 2. Földrajz. 3. Hogyan olvassunk újságot? 19.30: A Piatnik-gyár ve­gyeskara énekel. 20.00: Ez Hollywood. 20.30: A rádió szabadegye­teme 1. Iparművészet-népmű­­­vészet 2 A vallásháborúk Franciaországban. 21.15: Szív küldi szívnek szívesen. 22.15: Zenekari muzsika. Csütörtök Október 7. BUDAPEST I. 6.30: Falurádió. 1. A konty alávaló bor. 2. őszi legelte­tés 3. Gazdakalendárium. 8.00: Újabb gyógyszerek. 8.15: Keringők. 8.30: A szabadegyházak val­lásos félórája. 9.00: Szőnyi Olga énekel, K. Bajkó Éva zongorázik. Vincze János énekel. Zongo­rán kísér Hajdú István. 12.15: Asztali muzsika. 13.00: Thália emlékkönyvé­ből. 13.15: Házi­ együttes játszik. 14.15: Magyar nóták.­­ Ma­­gyari Imre és cigányzenekara Nádor Jóska csárdásait játsz­­sza. 2. Várady István—Dál­­noky Miklós: Végtelen nagy bánatommal. 3. Kókay István: Az­év, babám hala fia. 4. Kárpát Zoltán—Tamássy: A ragogó mindnél. 5. Rét­­ey Gyula: Miért nem­ lehet el­feledni. 6. P. Horváth Dezső —Kellér Dezső: Szeretem a kertet. 7. László Imre—Far­kas Rezső: Nóta az anyósról. 8. Kis Angyal Ernő: Cudar ez a világ. 9. Alpár Géza — Egerszegi: Ünnepség van ma nálunk. 10. Kiss Lajos és ci­gányzenekara Dankó Pista csárdásait játssza 11. Erőss Béla: Vannak el nem csókolt csókok. 12. Népdalok: a) Le­kaszálták már a rétet. b) Csárdás kis kalapot veszek. 13. Kiss Angyal Ernő: Nin­csen nagyobb boldogságom. Farkas Jenő és cigányzenekara muzsikál. 15.06: Rádióiskola. 1. A ló története. 2. Magyar népzene. 3 A római lovagok. 4 A Ma­gyar Diákok Nemzeti Szövet­ségének hírei. 16.00: Jószomszédság mu­zsikája. 16.30: A Rádió Gyermekúj­ság műsora: 1. Léna keresi az édesapját. Orosz gyermek­­regény. 2. Vidám szüreti da­lok, tréfák, szokások. 3. Gaz­dag Erzsi versei 4. A kis gömince. (Magyar népmese.) 5. Gyem­ekvilághiradó. 6. Szerkesztői üzenetek. Műsor­ismertetés. Találós kérdések 17.20. Szabad Népek Ha­zája. 1. Zenés séta Moszkvá­ban Gács László és Harsányi Béla összeállítása. Személyek: Ottó — Ráthonyi Róbert; Aszja — Ruttkai Éva; Kis­asszony — Magyar Erzsi. 2. Kultúrhíradó. 18.00: Duna­völgyi híradó. 18.30: S­iv küldi szívnek '' vesén. 19.00: Közvetítés a Magyar Állami Operaházból. 22.25: Csehszlovák-est. Köz­reműködnek: Feleki Sári, Su­lyok Mária, Pándi Lajos, Soós Lajos, Bibó Olga (ének). 23 20: Jazz-muzsika. BUDAPEST II., ? 17.60: Tánczene. 18.00: Kamarazene. 18.30: Jazzkedvelők iskolája. A Kis Újság rádióműsora 1948 október 4-től október 10-ig Termelés verseny keretében folynak az őszi mezőgazdasági munkák A vidéken mindenütt teljes erővel folynak az őszi mezőgazdasági mun­kák, a legtöbb helyen a mezőgazda­sági termelési verseny keretében. Hajdú megyében az ütemtervben előirányzott 14.000 holddal szemben több, mint 19.000 holdat szántottak fel igaerővel ami 121 százalékos tel­jesítményt jelent. A traktorszántás ütemtervét a megyében 131 százalék­ban teljesítették. Borsod megyében a mezőgazdasági termelési verseny­nek eddig 14.000 résztvevője van. Jásznagykunszolnok vármegye föld­jeinek 37 százalékát traktorral szán­tották meg és Csongrádban egy trak­tor átlagosan 52 holdat szántott egy hét alatt a versenyben. Az őszi mezőgazdasági termelési versenyben a szeptember 25-iki je­lentések szerint a szeptember 18-tól 25-ig terjedő héten Vas megye ke­rült az élre. Vas megyében 205 szá­zalékban végezték el az ütemterv szerint előírt szántási munkálatokat és ezzel 105 százalékan haladták túl az előirányzatot. Hajdú várme­gyében 60, Tolnában 40, Győr-Mo­­sonban 30 és Biharban 16 százalék­­kal haladták túl az előirányzatot. A gépszántás olcsóbb és jobb, mint az igaerővel végzett munka, éppen ezért a földművelésügyi mi­nisztérium terve előírja a fokozott géphasználatot és a termelési ver­senynek is fontos pontja az őszi vetőszántások géppel való elvégzése. Ebben a pontban Jász-Nagykún Szolnok vezet, ahol a szántóföldek 37 százalékát szántották traktorral. Második Csanád 31.5 százalék, har­madik Békés úl.5 száza­ék. ..vé­dik Fejér 30 7 százalék, ötödik Cson­gr­ád 28 százalék. Az egy traktorra eső átlagok Csongrád megyében a legmagasabbak és egy traktor egy hét alatt átlagban 5.9 hi­dat szántott fel. Zalában 51, Hajdúban 49.2 és Jász-Nagykun-Szol­­nokban 47.8 a traktorként átlagosan megszántott holdak száma. Csanád megyében 15.6 hold az átlag, Vas me­gyében 14.8, Borsod megyében 12.5, Zemplén megyében 11.8 átlaggal a traktorok nincsenek kihasználva, mert napi teljesítménye nem érte el a há­rom katasztráls holdat. Ehetetlen kenyeret sütött a bányá­szoknak. A pécsi bányászok szövet­kezete feljelentést tett Szendrődi­­Já­­nos mecsekszabolcsi pékmester ellen, mert a szövetkezettől átvett lisztből ehetetlen, ragacsos kenyeret sütött, amit a bányászok nem vettek át. Ez csak úgy történhetett, hogy Szend­­rődi a neki átadott liszt egy részét más célra fordította. A rendőrségi el­járás megindult a pékmester ellen.­­ Ugyancsak Pécset eljárás indul a gazdasági felügyelőség feljelentésére a Justus olajgyár felelős vezetői el­len, mert a mágocsi gazdáktól a 20 százalék természetben szedett vámon felül még az olajpogácsát is vissza­tartotta. A rendőrség ebben az ügy­ben is megindította a nyomozást. A Szlovák Kommunista Párt jóváhagyta a csehszlovákiai magyarok egyenjogúságát Prága, szeptember 30 Mint ismeretes, Siroky miniszter­elnökhelyettes, a Szlovák Kommu­nista Párt elnöke a párt központi bi­zottságának pozsonyi ülésén bejelen­tette, hogy a legközelebbi időben visszaálítják a csehszlovákiai magya­rok politikai és polgárjogait. A Szlo­vák Kommunista Párt központi bi­zottságának záróülésén ezzel a kér­déssel kapcsolatban Husek, a szlovák megbízotti testület elnöke hosszabb beszédet tartott. A többi között eze­­ket mondta: " A történelem folyamán most először adódik lehetőség arra mondotta­n, hogy Magyarország és Csehszlovákia a teljes együttműködés és a jószomszédság szellemében va­lamennyi vitás kérdés, a bizalmat­­lanság és minden előítélet kiküszö­bölése jegyében újjárendezzék viszo­nyukat. Mint kommunisták tem­é­­szetesen a nemzetiségi kérdésekben is Lenin és Sztálin tanításait követ­jük Tiszteletben tartjuk a nemzetek egyenjogúságát és tudjuk, hogy biz­tosítani kell minden nép gazdasági, kulturális és nemzeti fejlődését. Álla­m­unknak elsőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogy valamennyi dolgozó pol­gárt nemzetiségükre való tekintet nél­kül megnyerjük demokratikus poli­tikánk számára. Ezért természetesen meg akartuk nyerni magyar nemzeti­ségű dolgozókat is. Husák ezek után kérte a Szlovák Kommunista Párt központi bizottsá­gát, hagyja jóvá azokat az elveket, amelyeknek jegyében a szlovákiai magyarok kérdését meg fogják ol­dani. A Csehszlovákia területén ma­radó magyar nemzetiségű személyek megkapták a­ csehszlovák állampol­gárságot és mindazokat a polgári, demokratikus és politikai jogokat, amelyeket a csehszlovák alkotmány teljes jogú állampolgárok számára biztosít. A szlovák megbízotti testület el­nöke rámutatott arra is, hogy a kö­zeljövőben meg kell erősíteni a ba­ráti és szövetségi kapcsolatokat Csehszlovákia és a népi demokra­tikus Magyarország között A szlo­vák népnek látnia kell, hogy minél szilárdabb a különböző nemzeti­ségű dolgozók szövetsége, annál könnyebben tudjuk felszámolni a tőkés reakció maradványait — fe­jezte tve Husak Az új vállalatvezetők szakszempon­tból is kiválóan megállták helyüket — jelentene ki Gero miniszter a posta új­­munka­­ vtezérifi,avizatójának beiktatásán Katona Antalt, a Magyar Posta új vezérigazgatóját szerdán délben a posta vezérigazgatóság tanácstermében ünnepélyesen beiktatták hivatalába. A beiktatáson megjelent Ctere Ernő köz­lekedésügyi miniszter mondott beszé­det. — A Magyar Posta életében — mondotta — nyilván először történik, hogy nem postás s méghozzá nem diplomás ember, hanem egyszerű vas­esztergályos kerül a vezérigazgatói székbe. Bizonyára lesznek olyanok akik megütköznek ezen Az értelmi­ség mellőzését, lebecsülését látják majd abban, hogy nem postás és nem diplomás ember lett a posta vezér­­igazgatója. — Azok, akik így gondolkodnak, nem értik, vagy ami még rosszabb, nem akarják megérteni, hogy a népi demokratikus Magyarországon a munkásosztály a vezető, irányító erő s ezért joggal számot tarthat arra, hogy ez konkrét formában is kifeje­zésre jusson az állam legfontosabb intézményei hivatalai, üzemei vezető pozícióinak betöltésénél. Természe­tesen azonban szó sincsen arról, hogy a tanult embereket, az érett­ségizetteket, a diplomásokat mellőz­zük Mi azt akarjuk, hogy minél na­gyobb legyen nálunk a tanult embe­rek száma. É­s mindenekelőtt a dol­gozók, a munkásosztály és a paraszt­ság soraiból akarunk minél gyor­sabban és minél nagyobb számban képzett embereket, mérnököket, jo­gászokat, közgazdászokat nyerni.­­ Másrészt hiba volna az embere­ket csakis aszerint mérni és értékel­ni, hogy milyen az iskolai képzettsé­gük. A kormány ebben az évben sok­­száz vállalatvezetőt nevezett ki, akik­nek nagyobb része ipari munkás volt ezelőtt. Nos az új vállalatvezetők túlnyomó többsége — hangsúlyozta Síerő Ernő — szakszempontból is ki­tűnően megállta a helyét Általában sokkal jobban, észszerűbben, gazda­ságosabban vezetik az üzemet, mint a régi, a kapitalisták szolgálatában állott gyárigaz­gatók, akik sokszor maguk is kapitalisták voltak vagy legalább­­is ezernyi szál fűzte őket a nagytőkésekhez és ezek osztályához. Halálra lapították az ütközők a kalauzt A Hév Soroksári­ úti végállomásán szerdán este halálos kimenetelű sze­rencsétlenség történt. A szigetszent­­miklósi szerelvény mozdonyához Bu­dai István 34 éves kalauz hozzá akart kapcsolni egy kocsit. A két kocsi közé szorult és az ütközők ha­lálra lapították. Azonnal szörnyet­halt. A vizsgálat megindult.

Next