Kis Ujság, 1948. december (2. évfolyam, 277-301. szám)
1948-12-01 / 276. (277.) szám
Nők a békéért Az emberiség mai sorsdöntő korszakában, amikor hatalmas erők dolgoznak azon, hogy a szociális igazságok szellemében formálják újjá a világ képét, különös jelentősége van minden olyan megnyilatkozásnak, amely a béke és a haladás ügye mellett száll síkra. Ezért fordul mullán a világ dolgozóinak figyelme a Budapesten ma kezdődő kongresszus felé, melyen a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ötszáz kiküldöttje tanácskozik arról, hogyan és milyen eszközökkel járulhatnának hozzá a nők az emberiség boldog jövőjének biztosításához, a tartós béke megszilárdításához. A budapesti kongresszuson már ö1 nemzet 80 millió asszonyának képviselői foglalnak állást a nők szerepével és a világpolitika nagy kérdéseivel kapcsolatban. Mögöttük sorakoznak láthatatlan, hatalmas tömegekben azoknak az országoknak asszonyai, ahol a nők még nem tevékeny részesei a politikának és nem szólhatnak hozzá azokhoz a nagy kérdésekhez, amelyek a most élő s az eljövendő nemzedék sorsát eldöntik. A béke kérdése egyrészt véresen politikai probléma, hiszen a híres mondás szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. De ugyanakkor a politikán túlemelkedő emberiességi kérdés is, mert arról dönt, hogy önös érdekek kiszolgáltatott áldozata legyen-e a felnövekvő fiatalság, vagy pedig megvalósuljon a nagy álom a nyugodtan dolgozó milliókról és százmilliókról. Éppen ez a politikán jelentősége teszi elsősorban túlmagaslá a nők jogává és szép kötelességévé, hogy hallassák szavukat a béke érdekében. S a nők, akik mindig legtöbbet szenvednek a gyilkos háborúktól, akik szeretteiket, hitvesüket és fiaikat adták oda az esztelen pusztulásnak — nem akarnak többé háborút. Ahogy Vaillant-Conturier asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára írta a budapesti kongresszus elé: „Az elmúlt háború után több mint negyvenmillió asszony maradt özvegyen és sokmillió gyermek árvult el. A demokratikus országokban sikerrel indult meg a sebek gyógyítása, az anyák újra boldog mosollyal hajolnak gyermekük bölcsője fölé és szilárd elhatározás érlelődik szívükben arról, hogy nem akarnak többé kicsinyeik jövőjéért aggódni.“ Új, boldog és szabad élet zsendül a demokratikus országokban s ennek az új életnek ideálja nem a szeretteit Hitlerért vágóhidra küldő germán asszonytípus, hanem a boldog mosollyal a bölcső fölé hajló anya s a férfi alkotómunkáját mindennél többre becsülő hitves. A budapesti nőkongresszus résztvevői azokat az asszonyokat képviselik, akik a világ minden táján becsülik az élet értékét, a munka szépségét, a családi tűzhely melegét; akik a szociális igazságok megvalósítására, a magasabbrendű emberi élet eszközeinek elsajátítására akarják tanítani fiaikat. A nők társadalma született békepárt s amint a magyar asszonyok egyik kiváló képviselője mondotta a kongresszus előtt: ha a világ valamennyi asszonya összefog a béke érdekében, soha többé nem lehet háború a földön. Mert a nők nem akarnak többé gyászoló özvegyek és árvákat nevelő anyák lenni. Békességet kívánnak a népek között és otthon, szeretteik körében. A nemzetépítő munkának akarnak boldog, büszke katonákat adni, nem pedig áldozati ágyútölteléket az iparmágnások és trösztvezérek háborús méregkeverékének. A budapesti világkongresszus messzehangzó demonstrációja lesz a nők békevágyának. Meg kell hallaniok a nők hangját, ezt az erős, bátor és tiszta szót azoknak, akik a világ sorsát intézik s főleg azoknak, akik önző érdekekből még mindig azon igyekeznek, hogy a békés együttműködés helyett egymással szemben sorakoztassák fel a nemzeteket A béke gondolatival köszöntjük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség budapesti kongresszusát, sikert kívánunk munkájukhoz és ha megvalósul a tartós béke tudjuk: a földön, ebben nagy részük lesz a nők bátor, meg nem alkuvó békevágyának. Hu., I _ , Ára 60 fillér MAI TOTO-TIPEK Szerda, 194S december 1 . A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antaliffy Gyula Amerikai páncélos osztagok érkeznek Berlinbe a külön választások idejére Szokolovszkij tábornagy levele Berlin angolszász parancsnokaihoz A Ruhr-kérdés, az olasz gyarmatok ügye és az ellentétek középpontjában Szokolovszkij tábornagy, németországi szovjet főparancsnok hétfőn levelet intézett a németországi brit, amerikai és francia főparancsnokhoz. Ebben felhívja a figyelmet arra a rendkívül káros tevékenységre, amely a nyugatberlini övezetekben folyik a város közigazgatási hatóságainak szétbomlasztására és a városi tanács kettéosztására a nyugati megszálló parancsnokságok teljes támogatásával. A szovjet hatóságok több ízben hangoztatták Berlin egységének szükségességét és ismételten sürgették egységes berlini választások lefolytatását. Ennek ellenére egységes demokratikus választások helyett december 6-re a három nyugati övezetben külön községi választások megtartását rendelték el. Ezek a választások a demokratikus szabadságelvek mellőzésével, kényszer és terror mellett folynak majd le. E külön választások egyetlen célja a főváros egységes közigazgatásának megbontása és külön nyugatberlini városi tanács létesítése, amely azulán antidemokratikus és reakciós elemek együttműködésével minden szabályos ellenőrzés nélkül folytathatná káros tevékenységét. Hangsúlyozza a levél, hogy mindezzel a berlini szovjet főparancsnokság nem ért egyet és nem hajlandó a városi tanácson belül tevékenykedő antidemokratikus személyekkel szemben elnézést tanúsítani, hanem továbbra is síkra száll Berlin egységéért. A berlini amerikai haderő tagjai hétfőn bejelentették, hogy a légihídon keresztül egy-két napon belül, tehát még a külön választások előtt amerikai páncélosztagok érkeznek a német fővárosba. Az amerikai katonák azt is hangoztatták, hogy ezekkel a páncélos osztagokkal „hatalmas katonai színjátékot“ rendeznek a választások propagálására. Berlin város munkásai és tisztviselői maléiben 12 órakor beszüntetik a munkát és hatalmas Uimegfelvonulást rendeznek az Inter der Lindenen, hogy tiltakozzanak a nyugati hatalmak parancsára elrendelt és páncélkocsik, továbbá gépfegyverek nyomása alatt vasárnap lezajló nyugat-berlini terrorválasztások ellen. Valamenyi üzemben nagy lelkesedéssel készülnek a tömegtüntetésre. Nemcsak a szovjet övezetbe, hanem a város nyugati övezeteiben is csatlakoznak a dolgozók a felvonuláshoz. Egész Berlin lakossága feszült figyelemmel várja mai nap eseményét. Ez az utolsó kísérletük arra, hogy megakadályozzák a nyugati megszálló hatalmak és a velük együttműködő német reakciós körök által kezdeményezett, Berlin kettészakítására irányuló erőfeszítést hoz. A lap megállapítja: párisi körökben attól félnek, hogy a volt olasz gyarmatok kérdése súlyos csapást mérhet a nyugateurópai együttműködés kialakultulására. Az olasz közvéleményt és sajtót is élénken foglalkoztatja a volt olasz gyarmatok sorsa. Az Unita rámutat arra, hogy de Gasperi és Sforza „silány jutalmat kapott az angolszászoktól a talpnyalásért“. Már a kor a zsidó állam mánysajtó is támadja az angol külügyminisztériumot „imperialista és önző politikája miatt“. A helyzet a gyarmatok miatt annyira kiéleződött, hogy válság fenyegeti az olasz kormányt és számolnak elsősorban Sforza külügyminiszter lemondásával. A háttérben Saragat mér azon fáradozik, hogy Sforza tárcáját megkaphassa. Hétfőn újabb Bramuglia-terv került a nagyhatalmak elé Bramuglia, a Biztonsági Tanács elnöke, tovább folytatja közvetítői kísérletét. Mint a France Soir jelenti, hétfőn délelőtt újabb Bramuglia-tervet terjesztettek a négy nagyhatalom elé. E terv szerint „semleges“ pénzügyi szakértőkből álló bizottság alakul, amely a négy nagyhatalom szakértőinek segítségével tervet dolgoz ki Berlin pénzügyi reformjának rendezésére. Ez a bizottság rendezné egyszersmind a berlini közlekedési korlátozás kérdését is. Albizottság munkája körülbelül húsz napig fog tartani és december végén fejeződik be. Amint a terv elkészül, a Biztonsági Tanács elé terjesztik majd, amely abban az időben már New Yorkban fog ülésezni, mert az UNO ülésszaka Parisban arra az időre már véget ér. Aramuglia ma teszi közzé ezt az indítványt, amelyet lényegében a négy nagyhatalom már elfogadott. Ez a terv lehetővé teszi a nyugati hatalmaknak, hogy a berlini kérdést megtárgyalják, anélkül, hogy a Szovjetunió a közlekedési korlátozásokat előzetesen feloldja. A tárgyalásokat ugyanis nem ők, hanem a „semlegesek“ vezetik. Ellentétek a nyugati hatalmak között a Ruhr-kérdésben és az olasz gyarmatok ügyében Az angol külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a hathatalmi tanácskozás a Rulu-kérdésről változatlanul csak a bizottságokban folyik és valószínüleg csak a hét közepe után tartanak teljesülést. Ez a közé‘S arra vall, hogy a Sruhr-kérdésben felmerült ellentétek változatlanul fennállanak. Miközben az egész nyugati diplomácia azon fáradozik, hogy a Ruhrkérdésben támadt mély ellentéteket elkendőzze, máris újabb ellentét is felmerült, ezúttal az olasz gyarmatok „ kérdésébe”, .i_ Az angolszász sajtó is bizonyosra veszi, hogy az UNO közgyűlésén nagy viták lesznek a nyugati hatalmak képviselői között a volt olasz gyarmatok ügyében. Az Egyesült Államok magáévá tette azt az angol álláspontot, amely szerint Csak Szomália, a legkevésbé fontos olasz gyarmat kerüljön vissza Olaszországhoz, viszont Franciaország helyesnek tartaná, ha mind Szomália, mint Eritrea visszatérne Olaszországhoz, Kirenaika és Tripolitania ügyében pedig a franciák szeretnék elhalasztani a döntést. Az Observer című angol lap hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok elsősorban hadászati megfontolásokból csatlakozott az angol álláspont,-. Vétójog kérdése az UNO külön politikai bizottsága előtt Az UNO különleges politikai bizottsága hétfőn a vétójog használatának módosításáról tanácskozott. Az öt nagyhatalom közül Kína, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország közös javaslatot nyújtott be a vétójog bizonyos forméban történő korlátozásáról. A lengyel kiküldött az egyhangúság elve mellett szállt síkra és kijelentette, a vétójog egyetlen biztosíték arra, hogy a többség ne kényszeríthesse rá akaratát a kisebbségre. Rámutatott arra, hogy a nagyhatalmak között már számatalan esetben meg volt a megegyezés lehetősége, az Egyesült Államok azonban minden alkalommal megakadályozta azt. Az UNO nehézségeinek nem a vétójog az oka — mondotta — hanem az, hogy egyes tagok nem hajtják végre az UNO határozatait. A bizottság Visinszkij szovjet megbízott indítványára ezután az vita elhalasztása mellett döntött, hogy lehetővé tegye valamennyi küldöttségnek a négy nagyhatalom közölt javaslatának részletesebb vizsgálatát. Az UNO másik politikai bizottsága hétfőn a szovjet és lengyel javaslatot tárgyalta, amely szerint ki kell vonni Palesztinából minden idegen katonai alakulatot és katonai személyzetet. Az arab államok kiküldöttei hangsúlyozták, hogy az arab csapatokat a Palesztinai arab lakosság hívta be, tehát nincsen ok arra, hogy távozzanak. Az angol kiküldöit szintén a szovjet és lengyel javaslat ellen foglalt állást. Izrael képviselője egyetértett a szovjet és lengyel javaslattal és kijelentette, a csapatok kivonása megnyitná a békés tárgyalások útját az arabok és a zsidók között. Izrael kormánya egyébként hivatalosan kérte felvételét az Egyesült Nemzetek felvételébe. A londoni Sunday Dispatch szerint Anglia és az Egyesült államok közül ellentétek merültek fel a zsidó-kérdésben. Mind Londont, mind Washingtont súlyosan aggasztja az a lehetőség, hogy a zsidó állam a Szovjetúnió befolyási körzetébe kerülhet. Ennélfogva Anglia azt kívánja, hogy a zsidó állam ne kapja meg Negev déli részét, amelyet fontos hadászati útnak tekintenek. Viszont az Egyesült Államok úgy véli, hogy a zsidó kormány úgynevezett elemeit csak úgy lehet mérsékeltebb erősíteni a szovjetbarát oldallal szemben, ha jó üzletté teszik számukra az Ameria iránti barátságot. Sfc «kW ianómérnöktől miniszterhelyettesi!... Ma befejeződik a világ demokratikus vezetőasszonyainak gyülekezése a nőkongresszusra Ma délután kezdődik a parlamentben a Nemzetközi Népszövetség világkongresszusa, amelyre már napok óta érkeznek a kiküldöttek a földkerekség majdnem minden országából. A megnyitó beszédet Jóboru Magda, az MNPSZ főtitkára, mondja, majd Dinnyés Lajos miniszterelnök és Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes üdvözli a kongresszust. Az üdvözlésekre Eugenie Cotton, a Nőszövetség elnöke, válaszol. Az ünnepélyes megnyitás után díszelőadás lesz az Operában. A kongresszus érdemi tanácskozásai december elsejéneszik kezdetüket. Hat napig tart a tanácskozás, amelynek során beszámolnak a Nemzetközi Nőszövetség eddigi munkájáról és további feladatairól, a nők fagyiról és védelméről, politikai és gazdasági egyenjogúságáról az egyes államokban, a gyermekek helyzetéről és védelméről, végül pedig az ázsiai és afrikai demokratikus nőmozgalmak fejlődéséről, megválasztják a szövetség elnökségét, tanácsát és végrehajtóbizottságát, végül pddig a kongresszus elé terjesztik az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez küldendő üzenet, valamint a világ asszonyaihoz szóló felhívás szövegét. Hétfőn megérkeztek Magyarországra a felszabadított görög területek asszonyainak küldöttei is, valamint a lengyel, norvég, svéd, olasz, Ran- 166