Kis Ujság, 1948. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1948-12-01 / 276. (277.) szám

Nők a békéért Az emberiség mai sorsdöntő kor­szakában, amikor hatalmas erők dol­goznak azon, hogy a szociális igazsá­gok szellemében formálják újjá a világ képét, különös jelentősége van minden olyan megnyilatkozásnak, amely a béke és a haladás ügye mel­lett száll síkra. Ezért fordul mull­án a világ dolgozóinak figyelme a Buda­pesten ma kezdődő kongresszus felé, melyen a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség ötszáz kiküldöttje tanács­kozik arról, hogyan és milyen eszkö­zökkel járulhatnának hozzá a nők az emberiség boldog jövőjének biztosítá­sához, a tartós béke megszilárdításá­hoz. A budapesti kongresszuson már ö1 nemzet 80 millió asszonyának képviselői foglalnak állást a nők sze­repével és a világpolitika nagy kér­déseivel kapcsolatban. Mögöttük so­rakoznak láthatatlan, hatalmas tö­megekben azoknak az országoknak asszonyai, ahol a nők még nem tevé­keny részesei a politikának és nem szólhatnak hozzá azokhoz a nagy kérdésekhez, amelyek a most élő s az eljövendő nemzedék sorsát eldöntik. A béke kérdése egyrészt véresen politikai probléma, hiszen a híres mondás szerint a háború a politika folytatása más eszközökkel. De ugyanakkor a politikán túlemelkedő emberiességi kérdés is, mert arról dönt, hogy önös érdekek kiszolgál­tatott áldozata legyen-e a felnövekvő fiatalság, vagy pedig megvalósuljon a nagy álom a nyugodtan dolgozó milliókról és százmilliókról. Éppen ez a politikán jelentősége teszi elsősorban túlmagaslá a nők jogává és szép kötelességévé, hogy hallassák szavukat a béke érdeké­ben. S a nők, akik mindig leg­többet szenvednek a gyilkos hábo­rúktól, akik szeretteiket, hitvesüket és fiaikat adták oda az esztelen pusztulásnak — nem akarnak többé háborút. Ahogy Vaillant-Conturier asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára írta a buda­pesti kongresszus elé: „Az elmúlt háború után több mint negyven­millió asszony maradt özvegyen és sokmillió gyermek árvult el. A de­mokratikus országokban sikerrel indult meg a sebek gyógyítása, az anyák újra boldog mosollyal hajol­nak gyermekük bölcsője fölé és szi­lárd elhatározás érlelődik szívükben arról, hogy nem akarnak többé ki­csinyeik jövőjéért aggódni.“ Új, boldog és szabad élet zsendül a demokratikus országokban s ennek az új életnek ideálja nem a szeretteit Hitlerért vágóhidra küldő germán asszonytípus, hanem a boldog mo­sollyal a bölcső fölé hajló anya s a férfi alkotómunkáját mindennél több­re becsülő hitves. A budapesti nőkongresszus résztve­vői azokat az asszonyokat képviselik, akik a világ minden táján becsülik az élet értékét, a munka szépségét, a családi tűzhely melegét; akik a szo­ciális igazságok megvalósítására, a m­agasabbrendű­ emberi élet eszközei­nek elsajátítására akarják tanítani fiaikat. A nők társadalma született békepárt s amint a magyar asszo­nyok egyik kiváló képviselője mon­dotta a kongresszus előtt: ha a világ valamennyi asszonya összefog a béke érdekében, soha többé nem lehet há­ború a földön. Mert a nők nem akar­nak többé gyászoló özvegyek és ár­vákat nevelő anyák lenni. Békességet kívánnak a népek között és otthon, szeretteik körében. A nemzetépítő munkának akarnak boldog, büszke katonákat adni, nem pedig áldozati ágyútölteléket az iparmágnások és trösztvezérek háborús méregkeveré­­kének. A budapesti világkongresszus mes­­­szehangzó demonstrációja lesz a nők békevágyának. Meg kell hallani­ok a nők hangját, ezt az erős, bátor és tiszta szót azoknak, akik a világ sor­sát intézik s főleg azoknak, akik önző érdekekből még mindig azon igyekeznek, hogy a békés együtt­működés helyett egymással szemben sorakoztassák fel a nemzeteket A béke gondolatival köszöntjük a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­­ség budapesti kongresszusát, sikert kívánunk munkájukhoz és ha megvalósul a tartós béke tudjuk: a föl­dön, ebben nagy részük lesz a nők bátor, meg nem alkuvó békevágyá­­nak. Hu., I _ , Ára 60 fillér MAI TOTO-TIPEK Szerda, 194S december 1 . A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt központi lapja Főszerkesztő: Dobi István — Felelős szerkesztő: Antaliffy Gyula Amerikai páncélos osztagok érkeznek Berlinbe a külön választások idejére Szokolovszkij tábornagy levele Berlin angolszász parancsnokaihoz A Ruhr-kérdés, az olasz gyarmatok ügye és az ellentétek középpontjában Szokolovszkij tábornagy, németor­szági szovjet főparancsnok hétfőn levelet intézett a németországi brit, amerikai és francia főparancsnok­hoz. Ebben felhívja a figyelmet arra a rend­kívül káros tevékenységre, amely a nyugatberlini övezetekben fo­lyik a város közigazgatási ható­ságainak szétbomlasztására és a városi tanács kettéosztására a nyugati megszálló parancsnoksá­gok teljes támogatásával. A szovjet hatóságok több ízben han­goztatták Berlin egységének szüksé­gességét és ismételten sürgették egy­séges berlini választások lefolytatá­sát. Ennek ellenére egységes demo­kratikus választások helyett decem­ber 6-re a három nyugati övezetben külön községi választások megtartá­sát rendelték el. Ezek a választások a demokratikus szabadságelvek mel­lőzésével, kényszer és terror mellett folynak majd le. E külön választások egyetlen célja a főváros egységes közigazgatásának megbontása és külön nyugatberlini városi tanács létesítése, amely az­­u­lán antidemokratikus és reakciós elemek együttműködésével minden szabályos ellenőrzés nélkül folytat­hatná káros tevékenységét. Hang­súlyozza a levél, hogy mindezzel a berlini szovjet főparancsnokság nem ért egyet és nem hajlandó a városi tanácson belül tevékenykedő anti­demokratikus személyekkel szemben elnézést tanúsítani, hanem továbbra is síkra száll Berlin egységéért. A berlini amerikai haderő tagjai hétfőn bejelentették, hogy a légihídon keresztül egy-két napon belül, tehát még a külön választások előtt ameri­kai páncélosztagok érkeznek a német fővárosba. Az amerikai katonák azt is hangoztatták, hogy ezekkel a pán­célos osztagokkal „hatalmas katonai színjátékot“ rendeznek a választások propagálására. Berlin város munkásai és tiszt­viselői ma­­léiben 12 órakor be­szüntetik a munkát és hatalmas Uimegfelvonulást rendeznek az Inter der Lindenen, hogy tiltakoz­zanak a nyugati hatalmak parancsára elrendelt és páncélkocsik­, továbbá gépfegyverek nyomása alatt vasárnap lezajló nyugat-berlini terrorválasztá­sok ellen. Valam­enyi ü­zemben nagy lelkesedéssel készülnek a tömegtün­tetésre. Nemcsak a szovjet övezet­be, hanem a város nyugati övezetei­ben is csatlakoznak a dolgozók a felvonuláshoz. Egész Berlin lakos­sága feszült figyelemmel várja mai nap eseményét. Ez az utolsó kí­­­sérletük arra, hogy megakadályozzák a nyugati megszálló hatalmak és a velük együttműködő német reak­ciós körök által kezdeményezett, Berlin kettészakítására irányuló erő­­feszítést­ hoz. A lap megállapítja: párisi kö­rökben attól félnek, hogy a volt olasz gyarmatok kérdése súlyos csapást mérhet a nyugat­­európai együttműködés kialaku­­ltulására. Az olasz közvéleményt és sajtót is élénken foglalkoztatja a volt olasz gyarmatok sorsa. Az Unita rámutat arra, hogy de Gasperi és Sforza „si­lány jutalmat kapott az angolszá­szoktól a talpnyalásért“. Már a kor­­ a zsidó állam­ mánysajtó is támadja az angol kül­ügyminisztériumot „imperialista és önző politikája miatt“. A helyzet a gyarmatok miatt annyira kiéleződött, hogy válság fenyegeti az olasz kor­mányt és számolnak elsősorban Sforza külügyminiszter lemondá­sával. A háttérben Saragat mér azon fára­dozik, hogy Sforza tárcáját megkap­hassa. Hétfőn újabb Bramuglia-terv került a nagyhatalmak elé Bramuglia, a Biztonsági Tanács el­nöke, tovább folytatja közvetítői kí­­sérletét. Mint a France Soir jelenti, hétfőn délelőtt újabb Bramuglia-tervet terjesz­tettek a négy nagyhatalom elé. E terv szerint „semleges“ pénzügyi szakértőkből álló bizottság alakul, amely a négy nagyhatalom szakértői­nek segítségével tervet dolgoz ki Ber­lin pénzügyi reformjának rendezé­sére. Ez a bizottság rendezné egyszer­smind a berlini közlekedési korláto­zás kérdését is. Albizottság munkája körülbelül húsz napig fog tartani és de­cember végén fejeződik be. Amint a terv elkészül, a Biztonsági Tanács elé terjesztik majd, amely abban az időben már New Yorkban fog ülésezni, mert az UNO ülésszaka Parisban arra az időre már véget ér. Aramuglia ma teszi közzé ezt az indít­ványt, amelyet lényegében a négy nagyhatalom már elfogadott. Ez a terv lehetővé teszi a nyugati hatal­maknak, hogy a berlini kérdést meg­tárgyalják, anélkül, hogy a Szovjet­unió a közlekedési korlátozásokat elő­zetesen feloldja. A tárgyalásokat ugyanis nem ők, hanem a „semlege­sek“ vezetik. Ellentétek a nyugati hatalmak között a Ruhr-kérdésben és az olasz gyarmatok ügyében Az angol külügyminisztérium szó­vivője bejelentette, hogy a hathatalmi tanácskozás a Rulu-kérdésről válto­zatlanul csak a bizottságokban folyik és valószínüleg csak a hét közepe után tartanak teljes­ülést. Ez a köz­­­é‘S arra vall, hogy a Sruhr-kérdésben felmerült ellentétek változatlanul fenn­állanak. Miközben az egész nyugati diplo­mácia azon fáradozik, hogy a Ruhr­­kérdésben támadt mély ellentéteket elkendőzze, máris újabb ellentét is felme­rü­lt, ezúttal az olasz gyarmatok „ kérdéséb­e”, .i_ Az angolszász sajtó is bizonyosra ve­szi, hogy az UNO közgyűlésén nagy viták lesznek a nyugati hatalmak képviselői között a volt olasz gyar­matok ügyében. Az Egyesült Államok magáévá tette azt az angol álláspon­tot, amely szerint Csak Szomália, a legkevésbé fontos olasz gyarmat ke­rül­jön vissza Olaszországhoz, viszont Franciaország helyesnek tartaná, ha mind Szomália, mint Eritrea vissza­térne Olaszországhoz, Kirenaika és Tripolitania ügyében pedig a fran­ciák szeretnék elhalasztani a döntést. Az Observer című angol lap hangsú­lyozza, hogy az Egyesült Államok elsősorban hadászati megfontolások­ból­ csatlakozott az angol álláspont,-. Vétójog kérdése az UNO külön politikai bizottsága előtt Az UNO különleges politikai bizott­sága hétfőn a vétójog használatának módosításáról tanácskozott. Az öt nagyhatalom közül Kína, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kö­zös javaslatot nyújtott be a vétójog bizonyos forméban történő kor­látozásáról. A lengyel kiküldött az egyhangúság elve mellett szállt síkra és kijelen­tette, a vétójog egyetlen biztosíték arra, hogy a többség ne kényszerít­­hesse rá akaratát a kisebbségre. Rá­mutatott arra, hogy a nagyhatalmak között már számatalan esetben meg volt a megegyezés lehetősége, az Egyesült Államok azonban minden alkalommal megakadályozta azt. Az UNO nehézségeinek nem a vétójog az oka —­ mondotta — hanem az, hogy egyes tagok nem hajtják végre az UNO határozatait. A bizottság Visin­­szkij szovjet megbízott indítványára ezután az vita elhalasztása mellett dön­tött, hogy lehetővé tegye valamennyi küldöttségnek a négy nagyhatalom közölt javaslatának részletesebb vizs­gálatát. Az UNO másik politikai bizottsága hétfőn a szovjet és lengyel javaslatot tárgyalta, amely szerint ki kell vonni Palesztinából minden idegen katonai alakulatot és katonai személyzetet. Az arab államok kiküldöttei hang­súlyozták, hogy az arab csapatokat a Palesztinai arab lakosság hívta be, tehát nincsen ok arra, hogy távozza­nak. Az angol kiküldöit szintén a szovjet és lengyel javaslat ellen fog­­lalt állást. Izrael képviselője egyet­értett a szovjet és lengyel javaslattal és ki­jelentette, a csapatok kivonása megnyitná a békés tárgyalások útját az arabok és a zsidók között. Izrael kormánya egyébként hivatalosan kér­­te felvételét az Egyesült Nemzetek felvételébe. A londoni Sunday Dispatch sze­rint Anglia és az Egyesült államok köz­ül ellentétek merültek fel a zsidó-kérdésben. Mind Londont, mind Washingtont súlyosan aggasztja az a lehetőség, hogy a zsidó állam a Szovjetúnió be­folyási körzetébe kerülhet. Ennél­fogva Anglia azt kívánja, hogy a zsidó állam ne kapja meg Negev déli részét, amelyet fontos hadászati útnak tekintenek. Viszont az Egye­sült Államok úgy véli, hogy a zsidó kormány úgynevezett elemeit csak úgy lehet mérsékeltebb erősíteni a szovjetbarát oldallal szemben, h­a jó üzletté teszik számukra az Ameri­­a iránti barátságot. Sfc «kW ­ian­ómérnöktől miniszterh­elyettesi!... Ma befejeződik a világ demokratikus vezető­asszonyainak gyülekezése a nőkongresszusra Ma délután kezdődi­k a parlament­ben a Nem­zetközi Népszövetség vi­­lágkongresszusa, amelyre már napok óta é­rkezn­ek a kiküldöttek a föld­kerekség majdnem minden országá­ból. A megnyitó beszédet Jóboru Magda, az MNPSZ főtitkára, mondja, majd Dinnyés Lajos miniszterelnök és Rákosi Mátyás miniszterelnök­­helyettes üdvözli a kongresszust. Az üdvözlésekre Eugenie Cotton, a Nő­szövetség elnöke, válaszol. Az ünne­pélyes megnyitás után díszelőadás lesz az Operában. A kongresszus érdemi tanácskozásai december elsején­­eszik kezdetüket. Hat napig tart a tanácskozás, amely­nek során beszámolnak a Nemzetközi Nőszövetség eddigi munkájáról és további feladatairól, a nők fagyiról és védelméről, politikai és gazdasági egyenjogúságáról az egyes államok­ban, a gyermekek helyzetéről és vé­delméről, végül pedig az ázsiai és afrikai demokratikus nőmozgalmak fejlődéséről, megválasztják a szövet­ség elnökségét, tanácsát és végrehajtó­­bizottságát, végül pd­dig a kongresszus elé terjesztik az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez küldendő üzenet, vala­mint a világ asszonyaihoz szóló fel­hívás szövegét. Hétfőn megérkeztek Magyarország­­ra a felszabadított görög területek asszonyainak küldöttei is, valamint a lengyel, norvég, svéd, olasz, Ran- 166

Next