Kis Ujság, 1948. december (2. évfolyam, 277-301. szám)

1948-12-01 / 276. (277.) szám

tl­a, algíri, svájci, holland, argentínai ,­ angol kiküldöttek Este érkezett meg a 18 tagú román és a hár­om tagú bolgár küldöttség A külföldi ren­dettek hétfőn délelőtt meglátogat­­ták a 7. Üllütő Vasutat és nagy elra­gadtatásuknak adtak kifejezést a lá­totta'­ felett. Maria Volton­a, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának tagja több ír­ás kiküldött kíséretében n­­g­­látogatta a pesti telepet Magyar Pamutipar új Volkova asszony, aki maga is szövőnő és a Szocialista Munka Hőse, arról híres, hogy egy­­szerre 16 népen dolgozik, na­gy szak­értelemmel nézte a magyar szövőnők munká­jái. A nákongresszurra stuthpest­e ér­kezett szovjet kü­ldöttség 30 tagn­ál ill, akik 4R szovjet köztá­saságot képviselnek. A legkülönbözőbb nem­zetiségű és foglalkozású asszonyok vannak a kü­ldöttség tagjai között, állami tisztségeket viselő nők, a szo­cialista munka hősei, tudósok, művé­szek, írónők, közéleti kiválóságok, a Szovjetunió és a Szövetséges Köztár­­­­saságok Legfelső Tanácsának képvi­­­­selői. Egyikük, Z­najda Gagarina, a­­ közgazdasági telom.l­.vek t.ná.a, s másik Zinajda Gurina kohómérnök. Ketten — Matin Ovszjan­ikova és­­ Javdokija Korntyinko uj­ágírónők. Maria Kovrigina, a Szovjetunió be­rettes egészségügyi tn'ni'z'ore Fmi­lia W­einberg pedig a Lett Szocialista Tennrsköztá­saság helyettes igazság­­'irominisztere Fal­^oja Potu'm­inova Kocsina fizika-matem­’ika tanár, a Sztálin-díj kitüntetettje a mozkvai k­őol*­j­ intézet tanára. Bip’á',­a'i dok­tor kémiai do’'or, fl'ozórai doktor is van a szovjet r3k"!dittori Fő­ Ölt, (Von IvnerrrJ,n pr-Hg a kievi elektro­mos művek i­gazgatója. * A Rádió kedden este 7 órakor már hannképeket ad a nemzetközi jVö­­kon­gresszus ma délutáni ünnepélyes megnyitásáról. Hústalan napok Svájcban A bázeli szállodák hetenként egy hústalan napot tartanak Zürich, november 30 A húshiány egész Svájc lakosságá­nak fontos közélelmezési problémája lesz. A rendelkezésr­e álló csekély készletek árait a fogyasztók legna­gyobb része nem tudja megfizetni és ezért nap-nap után tartanak gyűlése­ket különféle társadalmi egyesületek és a városok vezetői, hogy a húskér­dést megoldják. Mindenekelőtt nagyobb mennyiségű fagyasztott hús és sózott hal azonnali behozatalát kérik, de vannak olyan egyesületek, amelyek a húsfogyasztás teljes beszüntetését és a húsvásárlás bojkottálását sürgetik, hogy a hús­félék ára magától essék vissza. A ba­­seli nagyszállodák kivétel nélkül máris elhatározták, hogy hetenként egy hústalan napot tartanak és ez al­kalommal sem vadhúst, sem más pótlást nem adnak. A baseli szállodákhoz előrelátható­lag a többi városok szállodái is csat­lakoznak és ha sürgősen nem sikerül fagyasztott húst kapni, akkor Svájc egész területén elrendelik a hústalan napokat. Mit jósoltak a cigányok az öregúr háta közepéből Csupa szépet és jót, csak ezt nem, hogy a rendőrség lefüleli őket Hétfőn este egy cigányasszony és egy cigányleány tért be a Pozsonyi­­úton lévő Réthely-féle vendéglőbe. Megszólítottak egy hatvanéves öreg urat és engedélyt kértek, hogy jósol­hassanak tenyeréből.. az. öregúr úgy találta, hogy a jóslás "teljesen ráillik. Amikor Zsigát Teréz 25 éves pest­­szenterz­sébeti, Jósika­ utca 34. szám alatt lakó cigánylány észrevette, hogy az öregúr hisz a jóslásban, megszólal!: — Még többet is tudnánk jósolni a nagyságos úrnak, ha megmutatná ne­künk a háta közepét. Az öregurat nem kellett sokáig kér­lelni, felhívta a csinos cigánylányt és a cigányasszonyt lakására. Levetette ingét és mialatt a cigányleány a háta­­közpéből csupa szépet és jót jósolt. Kovács Mária 4,­t éari cigányasszony összecsomagolta a könnyen mozdít­ható tárgyiakat és két hatalmas bő­rönddel távozott a lakásból. A ci­­gá­riy asszony feltűnt a házfelügyelő­nek, megállásra szólította fel, majd rendőrt hivatott. Ekkor derült ki, hogy a cigányasszony az öregúr la­kását kifosztotta. A jósnőket lopás miatt előzetes letartóztatásba helyez­ték. Etffigslt I­asszafúrák Régóta keresett kasszafúrókat fö­lött a rendőrség a hajnali órákban Kotruc Árpád 43 éves, Bajcsy-Zsil­in­­szky­ út 14. szám alatt lakó és Z­im­­zsák Mihály, Bihari­ út 17. szám alatt lakó lakatosok személyében. A két kasszafúró ez alkalommal a Teleki Pál­ utcában akart megfúrni egy kas­­­szát, a kísérlet azonban nem sikerült, miért a rendőr megakadályozta őket. A két kasszafúrót előállították főkapitányságra. Zsebükben hatalmas a kulcskarikát találtak, amelyre azt mondották, hogy egy másik kassza­­fu­ró banda tízezer forintot ígért ezért a kulcscsomóért, de ők bizony nem adták oda. A betörések és kasz­­trafútások egész sorozatát ismerték be. Találtak még náluk két pisztolyt is és most feryvérrrjtecselésért is fe­lelősségre vonják őket. Mindkettőjü­ket előzetes letartóztatásba helyezték. — A Magyar Szabadságharcos Szö­­vetség VI. ker. csoportja december 4-én este 8 órai kezdettel operaházi és fővárosi színházak művészeinek felléptével a francia bányászok ja­vára tánccal egybekötött Mikulás-es­télyt rendez a Postás Szakszervezet dísztermeiben, Benczur­ u. 27. Az „Uj Építészet“ szerkesztősége és köre, építési és közmunkaü­gyi minisztérium és az Állami Építés­tudományi Intézet szomorúan jlenti, hogy Kozma Lajos okleveles építészmérnök, a Magyar Művészeti Tanács Tagja, műegyetemi ny­r. tanár. Iparművészeti Akadé­mia­ igazgató. ..Uj Építészet“ szer­kesztője „Uj Építészet Köre“ elnöke, „Kiváló Munkáért“-jfivén­y, Köztár­sasági Érdemrend arany fokozatának tulajdonosa 1948 november 26-án sú­lyos betegségben meghalt Az egész magyar építésügy, az egyetemes ma­gyar kultúra és a ném­ demokrácia nagy halo­­ttát 1948 december 1-én délután­­/­3 órakor temetjük a farkas­réti temetőben. Emlékét művei őrzik és barátainak, híveinek szeretete! Tersánszky J. Jenő: Legenda ay­úlpapriká­sról. Tersánszky J. Jenő a összehasonlíthatatlanul, egyéni írói művészete maradéktalanul érvénye­sül legújabb kis­regényében is. A „Legenda a n­yúlpaprikásról“ a ki­váló író egyik legsikerültebb alko­­tása. A derűs történet, a pompásan festett ailakok, az ízes magyar nyelv egyformán vonzóvá teszik ezt a könyvet, amely mé­ltán sorakozik Tersánszky oeuvrejéhez. Cronin: A beteg láztalan. Ismét orvosregényt írt Cronin, annyi nagy­sikerű könyv szerzője. Ebben az új regényében meleg, emberi színekkel rajzolja egy vidéki fiatal orvos küz­delmeit, emberségét és fejlődésének különböző szakaszait. Mind a főhős, mind az öreg orvos nagyszerűen meglátott alakok­lönböző társadalmi és kitűnő a­kt­osztályok jel­lemzése is. Az érdekes meseszövésű regényt Bíró Sánor művészi gondos­sággal, széps magyar nyelven tolmá­csolja. BUDAPEST I. 12: Hírek.­­12.15: Sulczer Gabriella zon­gorázik" — 13: Andris (Józsa , ,,, HöLIO Béla). — 13.20: A háziesyüt­tes játszik. — 1­1.15: Hang­lemez. — 14.30: A kispest­munkástelep! Do­rozó Hiúság Énekkara énekel. — 15: Rád Miskola. — 16: Aki először látta meg a bacillusokat. — 16.30: Kopeczky Alajos or­gonái. — 17: Hírek. — 17.10: Szovjet napok — szovjet emberek. — 17.20: Szív küldi szív­nek szívesen. — 17.50: Hírek oroszul. — 18: h­írek szerb nyelven. — 18­­10: Szív kübli szívnek szívesen. (Folyt.! — 18­45: Világhír­­adó. — 19: Hangképek a Demokratikus Nők Kongresszusának ünnepélyes megnyitásáról. — 20: Hírek, sporthírek. — 20.20: Hírek né­metül. — 20.35: „Bastille.“ Rádiójáték (Ka­rinthy Ferenc.) — 21.50: Hanglemez. — 22: Mit hallunk holnap? — 22.25: Tölgyessy Julia és Solt­ Károly énekei. — 23: Novem­ber hónap rádiókrónikáin. — 23.45: Opera­­kórusok. — 24: Hírek. — 0.10: Hírek fran­ciául. — 020: Hírek angolul. — BUDA­PEST TI. 17: Ötórai tea. — 18: Zenei élő újság. — 18.15: Hangos Hiradó. — 18.30: Olivio Barbetti hegedül. — 18 50: Hang­lemez — 19: A Falu Hanaia. — 19.30: Orosz művek. — 20.30: A rádió szabadegyeteme. — 21: Hírek. — 21.15: Kiváncsi mikrofon (Tabi Ervin). — 21.30: Szív küldi szívnek szívesen.­­­ 22.30: Britten: Második vonós­négyes. Hanglemez. 52 IGORY TAKARÉKOSSAG az egész vonalon Gerő Ernő az ötm­iliárd forintos több­eb­evétel­e cl­emelésétől A MDP központi vezetőségéne­k­­ élén Szakosíts Ár­pád köztársasági elnök és Gerő Ernő k­özlekedésügyi miniszter szólaltak fel Rákosi Má­tyás nagy beszéde után. Szakosíts Árpád köztársasági elnök elsősorban az MDP belső kérdéseivel és a párt előtt álló nagy feladatokkal foglal­kozott azután a Függetlenségi Front­ról emlékezett meg és hangoztatta, hogy ennek megalakítása komoly feladatokat hárít az MDP-re. ügyelni kell arra, hogy a párt határai el ne mosódjanak, hogy a Párt és a Front ne keveredjék össze. Gerő Ernő közlekedésügyi minisz­ter a gazdasági helyzettel, elsősorban azonban a jövő évi költségvetéssel fog­lalkozott. Rámutatott arra, hogy az utóbbi év folyamán az életszínvonal emelkedése sokkal gyorsabb ütemű volt, mint azt hároméves tervünk elő­irányozta. Felvetette a kérdést, miből teremtsük elő, azt a kere­ken ötmilliárd forintnyi többlet­bevételt, amelyre 1943 folyamán szükségünk lesz, mert a költségvetés ennyivel fogja meghatódni a tavalyit. Az ötmilliárd­­nyi többlet egy részét biztosítani tud­juk azokból a forrásokból, amelyek a múlt évben az állam jövedelmének oroszlánrészét adták. A rendes bevé­teli források azonban nem elegendők a többlet­bevétel egész összegének biz­tosítására. Meg kell tehát vizsgálnunk, hol vannak tartalékaink. Iparunk jelenlegi évi termelése 21 milliárd. Ha ez önköltséget 5—11 százalékkal csök­kenteni tudjuk — fejtette ki Gerő Ernő —, akkor ezzel 1—1,2 milliárd forintnyi belső tartalékot mozgósít­hatunk. A tüzelő, a villamos energia és az anyag felhasználásánál is meg­­takaríthatunk 800 millió forintot. A másik forrás a mezőgazdaság. Ha a mezőgazdaságot az eddigi 4 százalék helyett mindössze 7—8 százalékkal terheljük meg — mondotta Gerő Ernő —, akkor az, a mezőgazdaság 1949-re várható termelési értéknövekedését figyelembe véve 700—800 millió forint többletbevételt ad az államnak. Ter­mészetesen szem előtt kell tartanunk a­z osztályszempontokat. A terhek el­­osztásánál éles határokat kell húzni a dolgozó parasztság és a nagygazdák kizsákmányoló osztálya között és az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kedvezményeket nyújtanunk falusi szövetkezetnek, valamint a kö­­­zös mű­velést folytató csoportoknak. A harmadik forrás az árukereske­delem. Mind jelentékenyebbé váló állami kereskedelmünket rá kell szo­­rítanunk a gazdaságosabb működés­re, másrészt fokozottabb mértékben meg kell követelnünk a magán­­kereskedelemtől, hogy olcsóbban dolgozzék és szerényebb haszon­nal elégedjék meg. Különbséget kell természetesen tenni a százezres és milliós haszno­­t be­zsebelő gazdag kereskedők és a fő­ként munkabérüket megkereső kis­­egzisztenciák között. Végül különösen hangsúlyozta l­ró Ernő miniszter, hogy szigorú takarékosságra van szükség. — Azokra a felesleges, fényűzés­­számba menő pazarlásjellegű kiadá­sokra gondolok — mondotta — az indokolatlan, nyakló nélküli költeke­zésre, ami nálunk a stabilizáció után elharapódzott. Ideje véget vetni a közpénzen folytatott dinom-dáno­­moknak, az ünnepségek végtelen so­rozatának, a felesleges, legtöbbször a dolgozóknak tényleges hasznot nem is jelentő költekezésnek. Ideje, hogy az egész vonalon bevezessük a szi­gorú takarékosságot, hogy* az így el­ért megtakarítások segítségével is fe­dezhessük annak az ötmilliárd fo­rintnak bizonyos hányadát, amelyre 1949-ben többletként szükségünk lesz. az Oil valamennyi rendelő­in­zete sn­gnyi­t a MABI-b­etegek részére Hétfőn tartotta az OTI és a MABI igazgatósága első együttes ülését, amelyen bejelentették, hogy novem­ber 29-én az OTI valamennyi ren­delőintézete megnyílt a MABI-betegek részére. Az így megnövekedett forga­lom lebonyolítására felemelték a ren­delési időt. Az egyesítés folytán a be­tegellátás színvonala jelentékeny mértékben emelkedik. Apró Antal rámutatott arra, hogy az egyesült intézmény legfőbb fel­adata a biztosítottaknak az eddiginél jobb ellátása. Az egyesített intézmény a Szakszervezeti Tanács közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt dolgo­zik. — Meghalt Kozma Lajos. Kozma Lajos, a haladó szellemű magyar épí­tészet irányító személyisége hatvan­egy éves korában, rövid betegség után vasárnap reggel meghalt. Az el­hunyt nemcsak mint építész, de mint művészpedagógus, tudományos és mű­vészetpolitikai szakk­­­intély is irányadó nevet szerzett. Az új orszá­gos építésügyi szabályzat megalko­tása elsősorban az ő érdeme. Ismert folyóiratában a „Tér és forma"-ban a háborút megelőzően a modern építészet és a modern képzőművé­szet egymásra utaltságának a szó­szólója volt. Az ő tervei alapján épí­tik az új, modern, egészséges falusi házakat a régi, sötét viskók helyébe. Visszakapott műegyetemi katedráját betegsége miatt már nem tudta el­foglalni. Építészetünk nagy halottját kedden temetik a Farkasréti­ temető­ben.­­ A 30 éves Kommunista Párt emlékkiállítása a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban (VIII., Reviczky­­utca 1.) szerdán, december 1-én, délután 2 órakor nyílik meg. A ki­állítás no­ponta 10—16 óra között te­kinthető meg. HP Széleskörű megelőzés, új gyógymódok, ingyenes kezelés Kétharmaddal csökkent a tuberkulózis a Szovj­etúnióban a forradalom előtti időkhöz képest a Moszkvában kongresszust tartottak­­ Szovjetunió tuberkulózis-szakor­vosai s az értekezleten beszámoltak a tuberkulózis elleni harc eddigi si­keréről, valamint e pusztító betegség további megfékezéséről. A szovjet egészségügyi szervezet csodálatos munkája eredményekép­pen a betegség a forradalom előtti időkhöz képest kétharmaddal csök­kent a Szovjetúnióban. A betegség csökkenése a szociális és az orvosi munka együttes eredménye. A nép életszínvonala állandóan emel­kedik, gyökeresen megjavultak gyári munkások és irodai alkalm­­a­zottak életkörülményei, az egészség­­ügyi szervezetek kitűnő működése pedig lehetővé teszi mind a megelő­zést, mind a gyógykezelést. A beteg életkörülményei­nek vizsgálata A tuberkulózis ellen küzdelemben az intézmények egész sorát tartják üzemben, különösen nagyszerű ered­ményeket ért el a Szovjetunió egész­ségügyi szervezete a megelőzés és a beteg gyermekek gyógyítása Szigorúan felügyelnek a beteg letén, élet­körülményeire, munkaviszonyaira, tanácsokkal látják el életmódját illetően, hogy minél előbb meggyó­gyuljon és betegsége alatt se terjes­­­sze a fertőzést családjában és mun­kahelyén. Szükség esetén a tüdőgondozó beavatkozhat a beteg életmódjának megjavítása, vagy munkabeosztásának meg­könnyítése céljából és a szovjet munkatörvény szerint intézkedhet ezen a téren. A szovjet rendszer a tuberkulózis elleni küzdelemben lényegesen eltér a kapitalista országok eljárásától. A szovjet rendszert a legmagasabbrendű humanizmus jellemzi: a megelőzéstől a teljes gyógyulásig minden kezelés teljesen ingyenes. A kapitalista or­szágokban a tüdőgondozók nem ke­zelik a betegeket, csak tanácsokat ad­nak. A kezelést magánorvosok végzik, akiknek a beteg természetesen fizet. A Szovjetunióban a tömeges vizsgá­latok lehetővé tételére mozgó rönt­­genhiszadikeket gyártottak s ezekkel egész falvak, városrészek lakóit vizs­gálhatják meg rövid idő alatt. Az elő­zetes vizsgálat a Szovjetunió egész lakosságára kiterjed. 1947-ben csak az Oroszországi Köztársaságban 3 millió embert kezeltek, köztük 1.200.000 gyermeket. 19­18. első felé­ben 2 millió embert vizsgáltak meg. A Szovjetúnióban igen sok tüdő­­szanatórium működik, ezek az inté­zetek mindenkinek rendelkezésére állnak, akinek szüksége van rá. A védőoltások szerepe A tuberkulózis megelőzésében nagy szerepe van a védőoltásnak. Kitűnő eredményeket értek el az­ újszülöttek kötelező védőoltásával: a betegség gyermekkori előfordulása kétharmad­dal csökkent. Bevezették a nagyobb gyermekek újraoltását is. Eddig k millió gyermeket oltottak be tuber­kulózis ellen, többet, mint a világ összes országaiban együttvéve. Idén megkezdték a falun és a távoli tele­peken lakó gyermekek oltását is. A Szovjetunió egészségü­gyi vezetői a megelőzést és az életszínvonal emelését tartják a legfontosabb­nak a tuberkulózis elleni küzde­lemben. A gyógyító­ eljárások is egyre tökéle­tesebbek lesznek, a szovjet tudósok sok új értékes eljárást fedeztek fel, különösen kiváló eredményeket értek el a tuberkulózis sebészi kezelése te­rén. A kémiai kezeléssel vagyis a bak­tériumok pusztításaival ugyancsak nagy eredményeket értek el a szovjet orvosok, lényegesen előrevitték a sztreptomycin kutatásokat és nagy­jelentőségű felfedezéseket­­ eltek a tu­­berkulótikus eredetű agyhártyagyul­ladás gyógyításánál. A széleskörű megelőzés, valamint a gyógyítás új eljárásai biztosítékot adnak arra, hogy a Szovjetúnióban teljes sikerre vezet a tuberkulózis el­leni küzdelem. MIBŐL GYÁRTSUNK PAPIROST A rizsszalma e­mléiben • Az új papíripari kutató intézet fontos feladatai A „Papír és nyomdaipari dolgozók tudományos egyesülete“ az elmúlt napokban tartotta alakuló közgyűlé­sét, amelyen Vámos György, a Papír­ipari igazgatóság vezetője, ismertette az új egyesület programját. Célja a papíripar racionalizálása, a tudomá­nyos oktatás és a kutatás megszerve­zése. Az egyesület feladatkörei közé tartozik segíteni az államosított pa­píripari problémák megoldásán, hoz­zájárulni a mennyiségi és minőségi termelés növeléséhez. Vámos György bejelentené, hogy mielőbb önálló pa­píripari kutató intézetet állítanak fel a papíriparral kapcsolatban tudomá­nyos kérdések megoldására. Tömpe igazgató, a Papíripari Igaz­gatóság egyik vezetője, a tudományos kutató intézet nagy jelentőségéről a következőket mondotta munkatár­sunknak: “ A kutató­intézet létesítése a papíripar jövője szempontjából döntő jelentőségű. Mindenekelőtt kikísérletezi a hazai nyersanyagokat és így feleslegessé teszi a külföldi nyersanyagok behozatalát, amelye­kért nehéz valutákat fizetünk. Kísérletezés és felhasználás céljaira bőven rendel­kezünk hazai nyersanyagokkal, így náddal, szalmával, kukoricaszárral, cirolszalmával és a rizstermelés fel­lendülésével párhuzamosan, óriási mennyiségű rizsszalmával. A rizsszal­­mából az Alföldön igen nagy kész­letek vannak és ez biztosítja az egyféle nyersanyag állandó felhasz­nálását. Természetesen a jövő kér­dése, hogy milyen nyersanyagokból fogunk cellulózeféléket gyártani. A Tervhivatal jóváhagyásától függően dől el, hogy vagy az Erzsébet ki­rálynő­ úti volt kísérleti telepen, vagy a Neményi cellulózegyár mel­lett létesítjük az új tudományos ku­tató intézetet, amely nemcsak a cellulóze-gyártás terén, hanem annak melléktermékeire vonatkozóa­g is fog kutatómunkát végezni. A ki­kísérletezés irányítását Központ veszi a kezébe, a Papíripari együttmű­ködve a M [UNK]'nn’-"tervvel. A tudomá­­nyos kutató intézet élén egy vezető szakember irányítása mellett a pa­­níripar legkiválóbb sza1­­­ T­ berei fognak dolgozni. A kuta tó intézet létesítésével a népi demokrácia olyan új int#zm'ínyt lé'-"’1 .-mely azelőtt nem volt és amely hatalmas mértékben fo­gn felemelni a hazai papírgyártást minőség és mennyiség tekintetében.

Next