Kis Ujság, 1949. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-01 / 50. szám
A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt gyűlés fontos határozatai csakhamar élénk visszhangra találnak az egész országban és nem kétséges, hogy az országban működő mintegy hetven állami gazdaság, amely közel húsz nemzeti vállalatként folytat nagyüzemi gazdálkodást, valamint a termelő szövetkezetek egymásután bekapcsolódnak a mezőhegyesi versenyfelhívás országos mozgalmába. (2) (k. e.) A szentesi gépállomás versenyre hívta az ország gépállomásait Szentes, február 28 Ünnepnapra ébredt vasárnap reggelre a csongrád megyei dolgozó parasztság. A megye székhelyén, Szenteseit, vasárnap délelőtt adták át az Állami Mezőgazdasági Gépüzem szentesi alközpontjának a DÉFOSZ vándorzászlaját. Ez a vándorzászló mezőgazdasági idényenként — három hónaponként — annak a gépüzemi alközpontnak a kezébe kerül, amelyik az idénymunka legjobb eredményét érte el az országban. Az első őrzője a DÉFOSZ vándorszászlónak a szentesi alközpont, amely a többivel szemben a legjobb téli idénymunkát végezte. A nagy átadási ünnepre már a kora reggeli órákban megkezdődött a felvonulás. Legalább tizenötezer főnyi csongrád megyei dolgozó paraszt sereglett össze a főtéren. A munka ünneplőinek élén haladnak és helyezkednek el a traktoros felvonulók. Nyolc gépállomás tartozik a szentesi alközpont körébe: Árpádhárom, Cserebökény, Derekegyháza, Deszk, Felgyő, Hódmezővásárhely, Óföldeák és Sövényháza s e nyolc állomás mintegy nyolcvan traktorral vonul fel az ünnepségre, amelyet 11 órakor nyitottak meg a Himnusz szavaival, más gépállomással, brigád-brigáddal, a gépállomásokon belül belül az egyik dolgozó a másikkal munkaversenyben áll, hogy a vállalt feltételeket teljesítsék. E feltételek teljesítésére szocialista munkaversenyben hívjuk ki az ország összes mezőgazdasági gépüzemi alközpontjainak dolgozóit. Lelkes taps, hosszú percekig tartó éljenzés fogadja a munkaverseny felhívást, jeléül annak, hogy megértették, milyen nagy kitüntetés az, hogy az alközpont dolgozói kapták meg a vándorzászlót és ennek alapján ők hívják fel az ország valamennyi alközpontját munkaversenyre. Nagy fordulat a mezőgazdaságban Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkár az első szónok hangsúlyozza, hogy most már nemcsak újjáépítő munkáról van szó a mezőgazdaságban, de új építésről. S amiként az újjáépítéshez parasztságunk nem tudott volna hozzákezdeni a harcra edzettebb munkásság nélkül, úgy az újabb feladatok sikeres megoldásához is a szervezett munkásság segítségével juthat el. A régi gazdálkodási formák nem alkalmasak a mezőgazdasági dolgozók s egész népünk boldogabb jövőjének biztosítására. Ipari vonalon már megtettük a forradalmi lépést az államosítással. Meg kell történnie a mezőgazdasági életünkben is a nagy fordulatnak. A mezőgazdaságban azonban — az ipariél eltérően— nem az államosítás, de a társadalmias szövetkezetesítés formája jelenti az újat. A szövetkezés biztosítja a korszerű mezőgazdálkodás összes feltételeit. A tízezres tömeg ügyének éljenez, amikor a beszédet helyesli s ugyancsak hosszasan élteti a Függetlenségi Népfront vezetőit — Srákosi Mátyást, Dobi Istvánt, Erdei Ferencet — kiknek arcképtábláit magasra emeli. E lelkes hangulatban lép az emelvény mikrofonja elé Dögei Imre, a DÉFOSZ ügyvezető elnöke. — Nem érthetetlen számunkra — mondja többek közt Dögei Imre —, hogy a dolgozó parasztság ellenségei a gépállomások ellen agitálnak. Hiszen a falusi reakció látja, hogy a gépállomásokkal az ő napjai leáldozóban vannak. Megszűnik a gépállomások létrejöttével s szaporodásával a kiváltságosak előnye, amit az elmaradt munkamódszerek biztosítottak számukra. A gépállomások megvédik egyszers mindenkorra mezőgazdasági dolgozóinkat a kizsákmányolástól s előnyben kerülnek, akik ezelőtt hátrányban voltak: a kisparasztok. A középparasztságnak a kisparasztság mellett a helye . A reakció tudja, milyen néptomorító eszközöket veszít el a gépállomások keletkezésével s ezért kezdett aknamunkába nemcsak a gépállomások ellen, de a gépállomások jelentőségét tudatosító tömegszervezetünk ellen a DÉFOSZ ellen is. A kisparasztságot nehezen tudják már megszédíteni, mert a kiparasztság javarésze tudja, hogy a DÉFOSZ ugyanolyan védelmezője s öntudatosítója a mezőgazdasági dolgozóknak, mint a szakszervezeti szövetség az ipari dolgozóknak. A középparasztság azonban sokhelyütt még mindig válaszúton áll s nem tudta eldönteni, hogy kivel is tartson hát: kisparasztokhoz-e vagy a basagazdákhoz. — Figyelmeztetem a középparasztságot — emeli fel hangját Dögei Imre —, hogy önmaga legesküdtebb ellenségévé válik, ha nem a kisparasztság útján jár. A középparasztság a kulákság szövetségében nem tudja és nem fogja megtalálni a jövő boldogulását, csak ráfizethet, ha beugrik a basagazdák hízelgéseinek és lappmulatásainak. A középparasztság igazi barátja s fölemelkedésének biztosítója csak a kisparasztság lehet. Ez utóbbi vezetésével kell, hogy megtalálja a középparasztság a maga helyét a DÉFOSZ-ban, az elindított tavaszi munkaversenyek aktív résztvevőjeként. A munkaversenyfelhívás Dögei Imre ezután átadja a DÉFOSZ vándorzászlóját Mészáros Istvánnak, a szentesi mezőgazdasági gépüzemi alközpont vezetőjének s kiosztja a jutalmakat a traktorvezetőknek, gépészeknek, gépállomásvezetőknek s írnokoknak. A kitüntettek nevében Mészáros István mond köszönetet, s ugyancsak ő olvassa a tömeg határtalan helyeslése közben a szentesi alközpont országos jelentőségű versenyfelhívását, amely íg v. hangzik: — A most meginduló tavaszi szántási kampány megkezdésekor vállajuk: "1. hogy a tavaszi kampány hat kedd, 1949 március 1 hetére megállapított idénytervet öt hét alatt teljesítjük; 2. az üzemanyag fogyasztás ital, a normához viszonyított ötszázalékos csökkentését; 3. hogy az 1 kh-ra eső üres járatot 300 méterre szorítjuk le; 4. hogy rendszeres kapcsolatot tartunk a szövetkezeti termelőcsoportok, szövetkezetek és a községi népi szervek felelőseivel; 5. hogy azokat a munkákat, ame-lyekre szerződést kötöttünk a szövetkezetekkel határidőre a legjobb minőségben teljes mértékben teljesítjük; 6. hogy a szövetkezeteken keresztül beérkezett csoportos és dűlőnkénti megrendeléseket előnyben részesítjük. — Alközpontunkon belül gépállóm Országszerte kitüntették a traktorállomások élmunkásait A mezőgazdasági gépállomások élmunkásait tegnap tüntették ki az élmunkás-jelvénnyel. Az ország egész területén valamennyi gépállomás alközpontjában nagyszabású ünnepségek voltak, így Szentesen, Székesfehérvárott, Szolnokon, Csátalján és Békéscsabán. 110 állomás dolgozói gyűltek össze a munkaversenyben kitüntetettek ünneplésére. A február 27-i nap egyúttal a tavaszi szántásvetési munkák megkezdésének az ünnepe is volt, úgyhogy az élmunkások kitüntetésével egybekapcsolt ünnepségen minden gépállomáson a parasztság is nagy szántban vett részt. Tömegtüntetések a nyugati fővárosokban az Atlanti Szövetség és az amerikai imperializmus ellen Brüsszelben Churchill ellen tüntettek Nyugat-Európa fővárosaiban szombaton és vasárnap tüntetések voltak az Atlanti egyezmény és az amerikai imperializmus ellen. Brüsszelben vasárnap az úgynevezett euhipai egységmozgalom nagygyűlést tartott, amelyen Wintston Churchill is felszólalt. A tőzsde előtti teret, ahol a nagygyűlést tartották, már jóval a gyűlés kezdete előtt géppisztollyal és gázálarccal felszerelt belga csimlerosztagok zárták el, mert számítottak, arra, hogy Churchill felszólalása tüntetésekre adhat okot, így is lett. Mikor Churchill szólásra emelkedett, viharos tiltakozás fogadta és százával dobták feléje a röpcédulákat a következő felírással: „Mit keresnek volt nácik az európai egységmozgalombants“ Mikor Spank belga miniszterelnök emelkedett szólásra, megismétlődött a tiltakozás, mire a csendőrség hatvan tüntetőt őrizetbe vett, közöttük több szenátort és képviselőt is. A norvég parlament épülete előtt szombaton tüntetett hatalmas tömeg tiltakozásul Lange külügyminiszter amerikabarát politikája ellen. A tüntetők azt követelték, hogy a norvég kormány vesse el az Atlanti Egyezményhez való csatlakozás gondolatát. Amsterdamban harmincezer ember részvételével zajlott le a Holland Kommunista Párt tömegtüntetése az új háborúra uszító angol-amerikai imperializmus és az Atlanti Egyezmény ellen. Kopenhágában vasárnap a dán szociáldemokrata párt vezetősége értekezletre ült össze, hogy megvitassa Dánia védelmi politikáját. A dán kormány elhatározta, hogy „Fehér Könyvet“ ad ki a skandináv védelmi szövetségre vonatkozó eredménytelen tárgyalásokról. Ez a Fehér Könyv a három skandináv ország képviselői között lefolyt tanácskozások részleteit ismerteti. A Görög Kommunista Párt központi bizottsága 1919 január 30— 31-én ülést tartott Grammoszban, ahol fontos határozatokat hoztak. A teljes ülés négy kérdést tárgyalt éspedig a döntő fordulat kérdését, amelynek következtében Görögország a győzelem útján áll, a párton belüli jobboldali opportunista elhajlások problémáját, a párt központi bizottsága összetételének módosítását és végül a párt politikai irodájának megválasztását. Valamennyi kérdésben egyhangúan hoztak határozatot. Ugyanakkor közük, hogy Markosz tábornok február 6-án levelet intézett a görög néphez, a demokratikus hadsereghez és valamennyi bajtársához Levelében bejelenti, hogy lemond az Ideiglenes Demokratikus kormány elnökségéről és a Görög Demokratikus Hadsereg parancsnokságában viselt egyéb tisztségeiről, mert a gránrkoszi hadműveletek óta egészségi állapota egyre rondott és nem tette lehetővé számára, hogy megfeleljen azoknak a súlyos és nehéz kötelezettségeknek, amelyeket magára látsíalt. Megemlíti a levél, hogy közvetlenül a grammoszi csata után egy Legfőbb Haditanács alakult, amely tökéletesen irányítja a népi forradalmi háborút. A kormányelnök tisztét ideiglenesen az elnökhelyettes Joan Joanidisz látja el mindaddig, amíg ez ideiglenes demokratikus kormány ezt a kérdést végérvényesen meg nem oldja.“ Végső győzelmünkbe vetett rémdíjheteten hittel mondok le. Ellenségeink igyekezni fognak kihasználni lemondásomat, de győzelmeink el fogják, némítani őket. Mindenki fegyverbe Mindent a győzelemért! — így fejeződik be Markosz tábornok lemondó levele. A Görög Kommunista Párt központi bizottságának közleménye bejelenti, hogy a központi bizottság Markosz Vafiadiszt és Chrissza Hadzsivaszsziliut egyhangúan felmentette minden pártmunka alól. n kultuszminiszter felhívása Ortutay Gyula kultuszminiszter felhívást bocsátott ki a munkás és szegényparaszt ifjúság iskolai számarányának kérdéséről. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium tudja, hogy a szocializmus építésének korszakában iskoláinkban is a munkásosztálynakkell vinnie a vezető szerepet. Vitathatatlan követelmény, hogy iskoláink jellegét is elsősorban a munkásosztály gyermekei döntő számarányának kell meghatároznia a vele szövetségben lévő dolgozó parasztság és haladó értelmiség gyermekeivel együtt. Évszázadok társadalmi igazságtalanságait, népelnyomó rendszerek káros következményeit hozzuk majd egy helyre, — mondja a felhívás. A dolgozók gyermekeinek iskolatérhódítása még nem vált teljesen tudatos politikai és társadalmi feladattá népünkben. Ezért fordulok felhívással a Szaktanácshoz, a Pedagógus Szakszervezethez, az MNDSzhez, a MINSz-hez és a DÉFOSZ- hoz, hogy tájékoztatással, felvilágosítással és szervező munkával siettethetik pedagógiai és politikai céljaink elérését a magyar közoktatásügy döntő területén is, — mondja felhívásában Ortutay Gyula kultuszminiszter. „Aki jobban dolgozik, I 1 .1 // föbbet kap Képek egy kolhoz-falu életéből A reakciós propagandának Magyarországon is egyik legkedveltebb fogása az volt, hogy ferde és hamis színben tüntették fel a szovjet kolhoz-rendszert. Amikor a kormányzat elhatározta, hogy a magyar mezőgazdaságot új alapokra helyezi, egyúttal tervbe vették azt is, hogy dolgozó parasztságunk soraiból küldöttségek mennek tanulmányútra a Szovjetunióba s ott majd személyes tapasztalat alapján ismerkednek meg a mezőgazdasági termelésnek ezzel a legkorszerűbb formájával s meglátják azt is, milyen jólétben élnek a kolhozok dolgozói. Tárgyilagos leírás alapján vessünk egy pillantást egy szovjet kolhozfalura. Hrazna közelében, a Hranja és Banovo folyócskák között, messze látható dombon fekszik Szemjon község. Széles fákkal szegélyezett utcáin csak kőházakat lehet látni. Az ízléses lakóházak mellett szép középületek sorakoznak egymás mellett. A falu közepén, vöröstéglából épített házban lakik Ivan Koskin, a kolhoz elnöke, a Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsának tagja. Az elnök házában nagy a forgalom. Férje távallétében Marija Koskinova fogadja a látogatókat, aki a titkárnk szerepét is betölti. Megérkezik a l’áz ura. Mindenkit meghallgat, szívesen ől beszélget a falubeliekkel. Nem csoda, ha a kolhozisták anynyira szerelik, hiszen olyan szép eredményeket értek el az ő vezetésével. A szemjoni kolhoz egyike a kerület legjobb és leggazdagabb kolhozainak. Mintegy 2000 hektár földet művelnek meg, állattenyésztésük messze, földön híres, ma is ez biztosítja a kolhozlakók fő jövedelmi forrását. Koskin kezdeményezésére telepítettek gyümölcsöst is és rendeztek be méhészetet. A földeket kiváló szakértelemmel és szorgalmasan művelik s bár a talaj homokos, a búza hektáronként 17, a rozs 13, a bab pedig 16 mázsát ad. A termés évről-évre növekszik, ezzel együtt gyarapodik a kolhozisták jövedelme is. Egyik tag például az elmúlt évben 25 mázsa gabonaneműt, 10 mázsa burgonyát, több mázsa zöldségfélét, ezenkívül néhány rubel készpénzt kapott. A jövedelem elosztása a teljesített munka arányában történik. Aki eredményesen dolgozik,ennek megfelelően többet is kap, az évi eredmény eloszatásakor terményekben és készpénzben egyaránt. A szemjoni kolhoz gazdagsága meglátszik az iskolán, a klubon, a könyvtáron és bölcsödén, valamint más kulturális intézményeiken is. Tervekben sincs hiány. A Ranovo folyón saját villanytelepet akarnak építeni, két turbinát már megrendeltek s az építőanyagot is összehozták. Fajsertések, tenyésztehenek beszerzésével foglalkoznak. Tehetik, mert az elmúlt évben több mint egymillió rubel volt összes jövedelmük. Ivan Koskin vezetésével saját ötéves tervet dolgoztak ki, melynek megvalósításán a kolhoz tagjai egyetlen nagy családba forrva dolgoznak. Amikor ez a terv valóra válik, a már ma is milliomos kolhoz tagjai a jóléti é a kultúra még magasabb fokára emelkednek. Tizenhat telitalálat a Totón A héten 320.470 totószelvény érkezelt. Ennek megfelelően 528.775 forint kerül kiosztásra. Tizenkettes telitalálatot összesen tizenhatan értek el, ezek fejenként 11.016 forintot kapnak. 407 a tizenegytalálatosok száma, a nyeremény egyenként 433 forint. Tíztalálatos szelvényt 3932-t állapítanak meg, a nyeremény 44.50 forint. A telitalálatosok névsora a következő: 029.393 Datosa Debrecen, 079.082 „Kegy jó barát“ Hegyeshalom, 080.071 Németh Győr, Bognár Jenő Tapolca, Orosz Lászlóné Csepel, 183.301 „Kék Csillag“ Soroksár, 193.133 név nélkül, Euerman Tamás Máriaremete, 243.864 „Békegalamb“, 254.020 „Tizenegyes“ jelige, 300.027 Lakatos, 300.151’ Bea,304.849 Tóth Budapest, 323.541 Botos 13, Balogh Sándorul Budapest 423.943 „Jószerencsés“ Budapest. A tizenkéttalálatos totószelvény az eredményekkel MTK—Vasas 2 (1:2) V ETO—Csepel 2 (3:5) Sci ETC—TSE1 (0:1 ) SZAC—Újpest 2 (0:4) Szeged—Szombathelyi Lokomotiv2 (1:3) Ferencváros—Soroksár 1 (3:0) KAC—KMTE 2 (0:1) Csongrád—Szolnoki MTE1 (1:0) Wolfner—Pereces 1 (3:0) Gázgyár—III. ker.X (1:1) Postás—Bj. Lokomotív 2 (0:1) Csepel—Kistext 1 (7:0) A Szovjet Kultúra Hónapja A szovjet kulturális küldöttség látogatása Galyatetőn Sabanov miniszterhelyettes, Kiszlova asszony, Gluscsenko tanár, Finogenov festőművész és Bukov, Kabanov munkatársa vasárnap Olt Károly népjóléti miniszter vendégeként a Galyatetőre utazott. A szovjet vendégeket a galvai Állami Nagyszállóban Olt Károly népjóléti miniszter üdvözölte. Rámutatott arra, hogy a galvai N"- szállóban ma már a termelő munkában élenjáró dolgozók üdülnek s ez is bizonyítja, milyen nagy utat tett már meg a népi demokrácia. Sabanov miniszterhelyettes válaszában hangoztatta, hogy nagy örömmel látják, hogy az üdülők, gyógyszállók ma már Magyarországon is a dolgozók rendelkezésére állnak. Lenin annak idején elrendelte, hogy az arisztokraták kastélyait bocsássák a dolgozó nép rendelkezésére. Most önöknél ugyanez történik, a dolgozó rb valóban birtokába veszi az országot. A szovjet vendégek az egész napot a Galyatetőn töltötték. Hosszasan elbeszélgettek az ott üdülő élkritmlásokkal és mintagazdákkal s a magyar dolgozók legkiválóbbjai és a szovjet vendégek között igen szívélyes, baráti beszélgetés fejlődött ki. Holnap érkeznek a grúz táncosok A grúz népi táncegyüttes, amelyet Iliko Szuhisvili, a Grúz Szocialista Tanácsköztársaság népművésze vezet és Nina Ramisvili, a Grúz Szocialista Tanácsköztársaság érdemes művésze, elindult Moszkvából, hogy baráti látogatást tegyen a magyar népi demokratikus köztársaságban. Ez a népi együttes 35 táncosból és szólistából, valamint népi énekesekből áll. A Grúz Szocialista Tanácsköztársaságban minden évben megrendezik a népi táncosok versenyét, amelyen a kerületek és városok versenyének győztesei vesznek részt. A most Magyarországra érkező grúz népi táncegyüttes vezetője, Iiko Szuhisvili Grúzia egyik legelső táncosa, a népi táncversenyek győztese, a népi táncok mestere. Nina Ramisvili 20 éve hivatásos táncművésznő. Mint ifjú lány sok népi táncversenyen vett részt és mindig a győztesek, a legjobb grúz táncosok között volt. A holnap érkező grúz táncosok fogadására a minisztelnökség, a szovjet nagykövetség és az MSzMT részéről küldöttség megy Záhonyba és a közlekedési minisztérium külön motoros-szerelvényével délután érkeznek meg a Nyugati pályaudvarra. Itt a kormányzat küldöttségei, a Vásárhelyi-kórus és társadalmi egyesületek küldöttségei fogdják a grúzművészeket. Este 7 órakor a táncosok a Madách Színházban megtekintik a Gorkij-színdarabot, késő este pedig fogadást ad tiszteletükre a kormány a Gellért-szállóban. Minden dolgozó paraSztarak olvasnia kell ezt a tizetet! Mi az a termii"z- valkezs'' , 15 prí ? A falu dolgozói már régen várnak erre a füzetre. Választ ad arra a sok . Kérdésre, amely a szövetkezetekkel kapcsolatban most felmerült, 18 ezeik fényképre vétel részleesen smerteti a három szövetkeze forma:132 oldal, ára 50 fillér. Kiadja: Magyar Országos Szövetkezeti Központ Kapható: MDP- és DÉFOSZ-szervezetekben és MOSZK-kirendeltségeknél Megrendelhető: „Szikra“ Propagandaanyagterjesztő, Budapest, IV., Deák Ferenc utca 15.