Kis Ujság, 1949. május (3. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

IGENT KELL MONDANUNK! ■ rermán­ss és grasseritass egyház választási felfúvása A református egyetemes konvent elnöksége körlevelet küldön vala­mennyi egyházközség lelkipásztorá­hoz.­­A népünk sorsáért felelőssé tevő Ige köteles benn­ünket arra — írja az egyház vezetősége —, hogy kö­­nyörgéssel, bizonyságtétellel, szolgá­lattal, útmutatással vegyünk részt népünk ételének minden eseményé­ben. Nem maradhatnak gyüle­­eze­­teink az egyház hívei és engedelmes útmutatása nélkül azoknál a válasz­tásoknál sem, amelyek előtt a ma­gyar nép most áll. Ezért közöl hiva­talos lapunk mostani száma igehir­detési példái, az egyháza­k em­­beré­nek, mint a nép tagjának feladatául, s felhívja a gyülekezet tagjainak fi­gyelmét arra, hogy lelkiismeretesen, és enegdelmességben teljesítsék ál­lampolgári kötelességüket.“ A körlevelet a konvent nevében Bereczky Albert püspök és dr. Ba­logh Jenő főgondnok írták alá. Az egyidejűleg közzétett ,,Prédi­káció országgyűlési választások ide­jén“ című igehirdetési példában dr. Viktor János lelkipásztor, a Refor­mátus Egyház főszerkesztője többek között ezeket írja: „ Benne élünk és olyan mélyre­ható gyökeres és mindeneket meg­rázó külső átalakulásban, amilyet hosszú története folyamán aligha lá­tott még az emberiség. Ebben a nagy átalakulásban egy új életrendnek az ígérete van és mi lássuk meg benne szívbéli hálaadással már előre a nagy ajándékot. — Az egyház életének a kiteljese­désében nagy új lehetőségeket rejt magában az a jövendő — írja a ta­­víbimikban dr. Viktor János —, amely felé haladunk. Benne az élet kíü­ső rendje és azt fogja­­követelni tőlünk, hogy ne egymással vetélkedve, hanem egymással összefogva éljünk. Bizony igent kell mondanunk arra a korszakot váltó folyamatra,­­amely rajtunk végbemegy. Az evangélikus egyház vezetői­nek havi értekezlete foglalkozott a választások kérdésével. Az értekezleten résztvettek Thuróczy Zoltán, Szabó József és a Párisból éppen visszaérkezett Vető Lajos püspökök, Benkóczy Dániel püspök­­helyettes és He­nk Iván egyetemes fel­ügyelő. Az értekezlet a küszöbönálló választással kapcsolatban felhívással fordult , az evangélikus egyház hívei­hez. — Az építés, a munka, a béke erői mellé kell «Hununk — mo­nd­ja a felhívás­t, mert az ez Isten akarata, hogy „csendes és nyugodalmas éle­tet éljünk, teljes Isten-félelemm­el.“ (I. Timotheus.) Járuljanak tehát hí­veink a szavazó urnák elé és Isten előtt való felelősségük tudatában gyakorolják állampolgári kötelessé­güket. Segítsenek egy igazságosabb társadalmi rend felépítésében, egymás terhének hordozásában mutatva meg azt, hogy hű tanítványai Krisztus Urunknak, aki ezt mondotta: „Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.“ A felhívást Thurószy Zoltán püspök és dr. Rreök Iván egyetemes felügyelők írták alá. Az evangélikus egyház választási felhívásával kapcsolatban Reök Iván egyetemes felügyelő az alábbi nyilat­kozatot adta: — Az evangélikus egyház egyházi és világi vezetőinek legutóbbi érte­kezlete, amely az egyházi ügyek mel­lett a választásokkal is foglalkozott, szükségesnek tartotta, hogy tájékoz­tatást adjon elsősorban lelkészeink, de híveink számára is. Mindenekelőtt szükségesnek tartottuk, hogy mi, az egyház vezetősége, állást foglaljunk ebben a kérdésben és hogy felhívjuk a hívek figyelmét arra, hogy igenis állampolgári kötelességünk a választójoggal való elég. Felhívásunkban hangsúlyozzuk, hogy híveinknek az építés, a munka és a béke erői mellé kell állni. Evangéli­kus ember nem viselkedhet máskép. Az evangélikus egyház, amely Kos­suth Lajost és Petőfi Sándort adta­­ az országnak, mindig a haladás élen jár. Az evangélikus ember önmagá­val kerülne ellentétbe, ha nem a szo­ciális fejlődés, a gondolatszabadság, a vallásszabadság útjára lépne. " Rákosi Mátyás javaslatára 25 holdra emelte­m fejlesztési járulék a minisztertanács Megjutalmazzák a gyermekeiket taníttató sokgyermekes anyákat • Öregségi pótlék a 60 éven felüli hadigondozottak Dobi István miniszterelnök elnök­letével a kormány minisztertanácsot tartott. Rákosi Mátyás napirend előtt javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdaság fejlesztési járu­lék fizetésére kötelezettek körét változtassák meg. A fennálló rendelet értelmében ugyanis a 15 holdnál nagyobb föld­területtel rendelkezők mezőgazdaság­­fejlesztési járulékot tartoznak fizetni. A középparasztság sérelmezi azt, hogy így részben a középparasztságra is vonatkozik az az adó, amelyet a kormány abból a célból vetett ki, hogy a kulákságot kötelezze anyagi hozzájárulásra a mezőgazda­­sági beruházások fedezéséhez. Éppen ezért javasolja, hogy 1911. január 1-től kezdődőleg me­zőgazdaságfe­­lesztési járulékot ne legyen köteles fizetni az a gazdálkodó, akinek tényleges mű­veléssel hasznosított földbirtokterü­lete 15 kat. holdnál nagyobb, ka­­tasztrális tiszta jövedelme 150 koro­nánál több, de a 25 katasztrális holdat és a 350 korona katasztrális tiszta jövedelmet nem haladja meg. A minisztertanács Rákosi Mátyás ja­vaslatát egyhangúan elfogadta, el­határozta a megfelelő rendelet hala­déktalan kiadását. A külügyminiszter előterjesztésére rendelettervezetet fogadott el a kor­mány a külügyi szaktanfolyamok ren­dezéséről A rendelet biztosítja azt, hogy az ipari munkás- és dolgozó paraszt­­származású ifjak külügyi szaktan­­folyamot végezzenek. Elrendelte a minisztertanács a rizs­­termelés előmozdító hozzájárulás tör­lését, illetve mérséklését olyan ter­melőknél, akiknek terméseredménye még a termelési költségeket sem fe­dezi. Vonatkozik ez olyan rizsterme­lőkre, akiknek élethivatásuk a föld­­mívelés és az általuk hasznosított ingatlan területe a 25 kát. holdat, a kát. tiszta jövedelme pedig a 350 koronát nem haladja meg. A népjóléti miniszter előterjeszté­sére a minisztertanács több rendelet­tervezetet fogadott el. Elrendelte a 75 százalékos hadi-, vagy háborús polgári rokkantaknak, illetve az ilye­­nek özvegyének, amennyiben a 60. életévét betöltötte,­­ a rendszeres hadigondozási pénz­ellátáson felül öregségi pótlékban való részesítését is. A rendelkezés május 1-én lép hatály­ba. Hozzájárult a minisztertanács ah­hoz, hogy a Kisipari Termelőszövet­kezet tagjai részére az önkéntes tár­sadalombiztosítás ugyancsak május 1-től kezdve lehetővé váljék. Kimondotta a minisztertanács, hogy a szegény betegek részére a jövőben ingyenes gyógyfürdő-kezelés is elren­delhető. Végül a kormány a több­­gyermekes dolgozó magyar anyák iránti megbecsülésből elhatározta azoknak az anyáknak a meg­jutalma­zását, akik nemcsak munkájukkal, hanem nehéz szociális körülmények ellenére nagy áldozatok árán gyer­mekeik taníttatásával hozzájárultak a szociális társadalmi rend építéséhez. Uil­k szovjet-amerikai megbeszélés a berlini kérdésben ,­­­­ New­ Yorkban Csangkaisek személyes testőrsége átpártolt a néphadsereghez pénteken délután folytatódtak a meg­beszélések az Egyesült Államok és a Szovjetúnió között a berlini kérdés­ben. Malik szovjet-orosz kiküldött és Jessup amerikai delegátus két és fél­órás tanácskozást folytatott, amely­nek során, a jelen­tések szerint, rész­letesen megbeszélték a kérdés vala­mennyi részletét. A megbeszélés után Jessup Washingtonba utazott. Jól tájékozott diplomáciai körök­ben Jessup és Malik újabb megbe­szélése után az a vélemény alakult ki, hogy a berlini kérdésben most már konkrét lépés várható és való­színű, hogy belátható időn belül ki­tűzik a négy nagyhatalom külügy­miniszteri tanácskozásának időpont­ját is. Íyek nyitva állanak az amerikai „szakértők" szemrevételezése előtt, a másik az, hogy az Atlanti Egyez­ményhez csatlakozott országokban nem létezik többé a nemzeti bizton­sággal összefüggő katonai titok. Itt említjük meg, a szélsőjobboldali párisi Aurora egyik legutóbbi szá­mának azt a hírét, hogy a francia gyarmatügyi miniszter utazása Madagaszkár szigetére összefüggésben áll egy tervvel, amely szerint az Egyesült Államok támaszpontokat kívánnak felállítani ezen a szigeten. A békemozgalomt, amelynek a párisi béke-világkongresz­­szus olyan imponáló kifejezést adott, állandóan újabb erőkkel gyarapodik. A moszkvai rádió hírmagyarázója megállapítja, hogy a kongresszus megmutatta, hogy a haladó emberi­ség összefogását a háború ellen nem a talaját vesztett pacifizmus jellemzi, hanem a tevékeny békeküzdelem. A kongresszuson résztvett küldöt­tek nagy része már hazaérkezett is beszámol a történelmi jelentőségű eseményről. A német békeküldöttség vezetője hazaérkezése után kijelen­tette, hogy mint a párisi értekezlet bebizonyította, a világot ma már csak a béke tevékeny hívei irányíthatják. A békéért folyó harc és a nemze­tek függetlenségének védelme jegyé­ben üdvözlik a világ dolgozói az idei május 1.-ét A németországi amerikai övezet eddigi főparancsnoka, Clay tábornok pénteken elbúcsúzott az amerikai övezet német miniszterelnökeitől. Clay tábornok valószínűleg már a jövő hét első napjaiban el­hagyja Németországot. Egy washingtoni jelentés arról ad hírt, hogy az amerikai légihaderő hírszerző osztályának két vezetője, Irving és Cabell tábornokok Nyu­­gat-Európába indulnak, hogy az egyes országok katonai berendezéseit ta­nulmányozzák Ebből a hírből a moszkvai rádió hírmagyarázója két következtetést von le. Az egyik az, hogy a marshalizált országok az Egyesült Államok vezető katonai és politikai köreinek szemében a do­míniumok sorsb­a süllyedtek, ami­állandóan tart a Kuomintang csapa­tainak visszavonulása. A népi hadse­reg oszlopai három irányból támad­nak, főtámadásuk iránya azonban nem közvetlenül Sanghai felé mu­tat, a cél nyilvánvalóan a város be­kerítése. A népi hadsereg el akarja vágni Sanghait minden összeköttetés­től, mielőtt döntő támadásra indulna a város ellen. A Kuomintang-csapa­­tok 2500 ejtőernyőse, Csang-Kaj- Sek személyes testőrségének tagjai átpártoltak a néphadsereghez. Az ejtőernyősök elsőrendű amerikai fegyverekkel voltak felszerelve. Kínában A középparasztságért . Rendkívül nagy jelentőségű az a­­ rendelet, amellyel a minisztertanács­­ most mentesítette a középparaszt­­­­ságot a mezőgazdaság fejlesztési járu­­­­lék fizetése alól. A fennálló rendelet­­ értelmében ugyanis eddig a 15 hold­­­­nál nagyobb földterülettel rendel­­­­kezők tartoztak fizetni ezt a járu­l­­­ékot, amelynek kivetésével a kor­mány tulajdonképpen a falu leg­gazdagabb rétegét akarta kötelezni anyagi hozzájárulásra a mezőgazda­­sági beruházások fedezéséhez. Ki­tűnt azonban, hogy az adóalap túl­ságosan alacsonyan volt megállapítva és sérelmes volt a középparaszt­ságra is. A minisztertanács Rákosi Mátyás javaslatára tehát úgy hatá­rozott, hogy ez év januárjától kezdve nem köteles fizetni ezt a járulékot az a gazdálkodó, akinek földbirtoka a 15 katasztrális holdnál nagyobb, de nem haladja meg a 25 katasztrális holdat. A középparasztság eddig joggal sérelmezte, hogy ez a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló adó­­t is sújtotta, holott a cél az volt, hogy a zsíros­­­ parasztok fizessék ezt a járulékot, és azok a gazdák, akiknek nagyobb a birtokuk, akik bérmunkásokat mű­­v­eltelik meg földjüket, nem a maguk kétkezi munkájával és akik nagyobb jövedelmük arányában hozzá kell, hogy járuljanak az ország és az egész dolgozó nép érdekeit szolgáló mező­­gazdaság fejlesztéshez. A minisztertanács döntése nemcsak azért jelentős, mert megszüntette a középparasztságnak ezt a sérelmét, hanem rendkívül nagy elvi fontossága is van. Népi demokráciánk kormány­zata ezzel újból elismerte azt, hogy a falu dolgozó középparasztja egyik legértékesebb eleme népköztársasá­gunknak. A középparaszt a kisparaszt­i és az ipari munkás mellett maga is­­ nehéz munkával veszi ki részét a ter­­­­­melésből, dolgozó é, nem dolgoztató, munkás és nem kizsákmányoló, ter­melő és nem spekuláns. A középpa­rasztságnak az ipari munkásság és a szegényparasztság mellett jelentős ér­demei vannak népgazdaságunk fej­lesztése és megerősítése terén, egyik legmegbízhatóbb rétege a falu társa­dalmának és nem egyszer bizonysá­got tett a demokrácia melletti hűsé­géről éppen a beszolgáltatások telje­sítése során. A falu társadalmában, a parasztság rétejeződésében újabb tisztulási fo­lyamatot jelent a minisztertanácsnak az a döntése, amellyel most a közép­parasztságot az eddiginél is határo­zottabban különítette el a kulákság­­tól. Nem­ sikerült a reakciónak az a törekvése, amely szerette volna el­mosni a határvonalat a középparaszt és a zsírosparaszt között, hogy ezzel a demokrácia értékes munkáját, a középparasztot is a nép ellenségei­nek táborába kényszerítse. Józan magyar középparasztságunk már ré­gen felismerte azt a helyet, amelyet a falu társadalmában és az ország újjáépítő munkájában el kell foglal­nia és maga vált le a kulákságtól. A középparaszt felismerte, hogy ér­dekei nem azonosak a másokkal dol­goztató falusi kapitalisták érdekei­vel, megértette, hogy mint dolgozó­nak a dolgozók soraiban van a s­elye, meggyőződött arról, hogy a népi de­mokrácia minden intézkedésével az ő érdekeit éppen úgy szem előtt tartja és szolgálja, mint a szegény kisparasztét. Népi demokráciánk egyik alapelve és fontos jelszava, hogy a munkás­osztály a kisparasztra támaszkodva és a középparaszttal szövetkezve har­col a tőkések, a kizsákmányolók ellen. Ez az elv, ez a jelszó a leghatá­rozottabban érvényesül kormányza­tunk gyakorlati politikájában is. A középparasztság a falu társadalmá­nak olyan rétege, amellyel bízvást köthet szövetséget az ipari munkás­ság és a szegényparasztság, a közép­parasztság számtalanszor bebizonyí­totta már, hogy nyugodtan támasz­­kodhatik rá a népi demokrácia. A kormány legújabb intézkedése elismeri a középparasztság nagy ér­demeit és amikor újabb határvonalat húz a zsírosparaszt és a középparaszt közé, voltaképpen csak szentesíti dolgozó középparasztságunk okos és határozott állásfoglalását, amellyel már rég elkülönült a falu kizsákmá­nyoló elemeitől. Újabb helyes és egészséges intézkedés ez, amely meg­erősíti a középparasztságot és meg­szilárdítja helyzetét a dolgozók egy­séges arcvonalán. A kormány intézkedését éppen ezért nemcsak az elsősorban érde­kelt középparasztság, hanem az egész dolgozó nép örömmel és meg­elégedéssel fogadja. Iscsílő lesz a leleten és a fátó Katona Antal postavezérigazgató pénteken a rádióban beszámolt arról, hogy a posta milyen kedvezmények­kel teszi a távbeszélőt és a rádiót a dolgozók közkincsévé. Az úgynevezet kü­lönvonalú távbe­szélő állomásoknál a belépési díjat húszhónapos részletekben fizethetik a magánelőfizetők. Eddig a 200 méteres távolságon belül történt belépéseknél Budapesten 400, vidéken pedig 300 forint díjat kellett fizetni. Most az építési távolságot két részre osztot­ták: 103 méteres belépésig a belépési díj Budapesten 200 forint, vidéken 150 forint, 100—200 méterig ennek az összegnek a kétszerese a díj. S még ennek a leszállított díjnak a felét is visszafizeti a posta, az összeg befizetése után húsz hónapon át jóvá­írja az előfizetőnek. A legnagyobb kedvezményt az ikerállomások felszerelésénél nyújtja a posta. A felszereléskor esedékes ugyanis 100 forint belépési díj, ame­lyet húsz hónapon keresztül 5 forin­tos részletekben a használati díjak­kal együtt szednek be. De ezt a 21-ik hónaptól kezdve ugyancsak 5 forin­tos részletekben a használati díjnál való jóváírással visszatérítik. Erre a befizetésre és visszafizetésre azért van szükség, mert hosszabb idő kell ahhoz, hogy a beszélgetési díjakból megtérüljenek a távbeszélő­állomás felszerelésének költségei. Az ikerállomás használati díját buda­pesti viszonylatban 50 forintról 32 forintra, a vidéki hálózatnál pedig 30 forintról 20 forintra csökkentik. Ezt az árcsökkentést a kötelező beszélge­tések leszállításával érték el. A hasz­­nálati díjak ezek szerint így alakul­nak: a bekapcsolástól számítva 20 hónapig 20 helyi beszélgetéssel Buda­pesten 37, vidéken 25 forintot kell fizetni, a 21-ik hónaptól 27, illetve 15, a 41 -ik hónaptól Budapesten 32, vi­déken 20 forint a használati díj. A posta a rádiózás olcsóbbá téte­lére jelentős intézkedéseket tett. Aki május hónapban lép az előfizetők so­rába, három hónapig díjtalanul hall­gathatja a rádiót. Elsőrangú népszu­­perrádiókat biztosított a dolgozóknak 18 havi részletfizetésre. DENATURÁLT SZESZ KIZÁRÓLAG HÁZTARTÁSI CÉLOKRA LITEREN­KINT FORGALOMBA HOZZA! SZESZ ÉRTÉKESÍTŐ M. V. kapható minden fűszer- és festéküzletben Vasárnap, 1940 május •! (g)

Next