Kis Ujság, 1949. május (3. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-01 / 100. szám
IGENT KELL MONDANUNK! ■ rermánss és grasseritass egyház választási felfúvása A református egyetemes konvent elnöksége körlevelet küldön valamennyi egyházközség lelkipásztorához.A népünk sorsáért felelőssé tevő Ige köteles bennünket arra — írja az egyház vezetősége —, hogy könyörgéssel, bizonyságtétellel, szolgálattal, útmutatással vegyünk részt népünk ételének minden eseményében. Nem maradhatnak gyüleezeteink az egyház hívei és engedelmes útmutatása nélkül azoknál a választásoknál sem, amelyek előtt a magyar nép most áll. Ezért közöl hivatalos lapunk mostani száma igehirdetési példái, az egyházak emberének, mint a nép tagjának feladatául, s felhívja a gyülekezet tagjainak figyelmét arra, hogy lelkiismeretesen, és enegdelmességben teljesítsék állampolgári kötelességüket.“ A körlevelet a konvent nevében Bereczky Albert püspök és dr. Balogh Jenő főgondnok írták alá. Az egyidejűleg közzétett ,,Prédikáció országgyűlési választások idején“ című igehirdetési példában dr. Viktor János lelkipásztor, a Református Egyház főszerkesztője többek között ezeket írja: „ Benne élünk és olyan mélyreható gyökeres és mindeneket megrázó külső átalakulásban, amilyet hosszú története folyamán aligha látott még az emberiség. Ebben a nagy átalakulásban egy új életrendnek az ígérete van és mi lássuk meg benne szívbéli hálaadással már előre a nagy ajándékot. — Az egyház életének a kiteljesedésében nagy új lehetőségeket rejt magában az a jövendő — írja a tavíbimikban dr. Viktor János —, amely felé haladunk. Benne az élet kíüső rendje és azt fogjakövetelni tőlünk, hogy ne egymással vetélkedve, hanem egymással összefogva éljünk. Bizony igent kell mondanunk arra a korszakot váltó folyamatra,amely rajtunk végbemegy. Az evangélikus egyház vezetőinek havi értekezlete foglalkozott a választások kérdésével. Az értekezleten résztvettek Thuróczy Zoltán, Szabó József és a Párisból éppen visszaérkezett Vető Lajos püspökök, Benkóczy Dániel püspökhelyettes és Henk Iván egyetemes felügyelő. Az értekezlet a küszöbönálló választással kapcsolatban felhívással fordult , az evangélikus egyház híveihez. — Az építés, a munka, a béke erői mellé kell «Hununk — mondja a felhívást, mert az ez Isten akarata, hogy „csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes Isten-félelemmel.“ (I. Timotheus.) Járuljanak tehát híveink a szavazó urnák elé és Isten előtt való felelősségük tudatában gyakorolják állampolgári kötelességüket. Segítsenek egy igazságosabb társadalmi rend felépítésében, egymás terhének hordozásában mutatva meg azt, hogy hű tanítványai Krisztus Urunknak, aki ezt mondotta: „Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.“ A felhívást Thurószy Zoltán püspök és dr. Rreök Iván egyetemes felügyelők írták alá. Az evangélikus egyház választási felhívásával kapcsolatban Reök Iván egyetemes felügyelő az alábbi nyilatkozatot adta: — Az evangélikus egyház egyházi és világi vezetőinek legutóbbi értekezlete, amely az egyházi ügyek mellett a választásokkal is foglalkozott, szükségesnek tartotta, hogy tájékoztatást adjon elsősorban lelkészeink, de híveink számára is. Mindenekelőtt szükségesnek tartottuk, hogy mi, az egyház vezetősége, állást foglaljunk ebben a kérdésben és hogy felhívjuk a hívek figyelmét arra, hogy igenis állampolgári kötelességünk a választójoggal való elég. Felhívásunkban hangsúlyozzuk, hogy híveinknek az építés, a munka és a béke erői mellé kell állni. Evangélikus ember nem viselkedhet máskép. Az evangélikus egyház, amely Kossuth Lajost és Petőfi Sándort adta az országnak, mindig a haladás élen jár. Az evangélikus ember önmagával kerülne ellentétbe, ha nem a szociális fejlődés, a gondolatszabadság, a vallásszabadság útjára lépne. " Rákosi Mátyás javaslatára 25 holdra emeltem fejlesztési járulék a minisztertanács Megjutalmazzák a gyermekeiket taníttató sokgyermekes anyákat • Öregségi pótlék a 60 éven felüli hadigondozottak Dobi István miniszterelnök elnökletével a kormány minisztertanácsot tartott. Rákosi Mátyás napirend előtt javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy a mezőgazdaság fejlesztési járulék fizetésére kötelezettek körét változtassák meg. A fennálló rendelet értelmében ugyanis a 15 holdnál nagyobb földterülettel rendelkezők mezőgazdaságfejlesztési járulékot tartoznak fizetni. A középparasztság sérelmezi azt, hogy így részben a középparasztságra is vonatkozik az az adó, amelyet a kormány abból a célból vetett ki, hogy a kulákságot kötelezze anyagi hozzájárulásra a mezőgazdasági beruházások fedezéséhez. Éppen ezért javasolja, hogy 1911. január 1-től kezdődőleg mezőgazdaságfelesztési járulékot ne legyen köteles fizetni az a gazdálkodó, akinek tényleges műveléssel hasznosított földbirtokterülete 15 kat. holdnál nagyobb, katasztrális tiszta jövedelme 150 koronánál több, de a 25 katasztrális holdat és a 350 korona katasztrális tiszta jövedelmet nem haladja meg. A minisztertanács Rákosi Mátyás javaslatát egyhangúan elfogadta, elhatározta a megfelelő rendelet haladéktalan kiadását. A külügyminiszter előterjesztésére rendelettervezetet fogadott el a kormány a külügyi szaktanfolyamok rendezéséről A rendelet biztosítja azt, hogy az ipari munkás- és dolgozó parasztszármazású ifjak külügyi szaktanfolyamot végezzenek. Elrendelte a minisztertanács a rizstermelés előmozdító hozzájárulás törlését, illetve mérséklését olyan termelőknél, akiknek terméseredménye még a termelési költségeket sem fedezi. Vonatkozik ez olyan rizstermelőkre, akiknek élethivatásuk a földmívelés és az általuk hasznosított ingatlan területe a 25 kát. holdat, a kát. tiszta jövedelme pedig a 350 koronát nem haladja meg. A népjóléti miniszter előterjesztésére a minisztertanács több rendelettervezetet fogadott el. Elrendelte a 75 százalékos hadi-, vagy háborús polgári rokkantaknak, illetve az ilyenek özvegyének, amennyiben a 60. életévét betöltötte, a rendszeres hadigondozási pénzellátáson felül öregségi pótlékban való részesítését is. A rendelkezés május 1-én lép hatályba. Hozzájárult a minisztertanács ahhoz, hogy a Kisipari Termelőszövetkezet tagjai részére az önkéntes társadalombiztosítás ugyancsak május 1-től kezdve lehetővé váljék. Kimondotta a minisztertanács, hogy a szegény betegek részére a jövőben ingyenes gyógyfürdő-kezelés is elrendelhető. Végül a kormány a többgyermekes dolgozó magyar anyák iránti megbecsülésből elhatározta azoknak az anyáknak a megjutalmazását, akik nemcsak munkájukkal, hanem nehéz szociális körülmények ellenére nagy áldozatok árán gyermekeik taníttatásával hozzájárultak a szociális társadalmi rend építéséhez. Uilk szovjet-amerikai megbeszélés a berlini kérdésben , New Yorkban Csangkaisek személyes testőrsége átpártolt a néphadsereghez pénteken délután folytatódtak a megbeszélések az Egyesült Államok és a Szovjetúnió között a berlini kérdésben. Malik szovjet-orosz kiküldött és Jessup amerikai delegátus két és félórás tanácskozást folytatott, amelynek során, a jelentések szerint, részletesen megbeszélték a kérdés valamennyi részletét. A megbeszélés után Jessup Washingtonba utazott. Jól tájékozott diplomáciai körökben Jessup és Malik újabb megbeszélése után az a vélemény alakult ki, hogy a berlini kérdésben most már konkrét lépés várható és valószínű, hogy belátható időn belül kitűzik a négy nagyhatalom külügyminiszteri tanácskozásának időpontját is. Íyek nyitva állanak az amerikai „szakértők" szemrevételezése előtt, a másik az, hogy az Atlanti Egyezményhez csatlakozott országokban nem létezik többé a nemzeti biztonsággal összefüggő katonai titok. Itt említjük meg, a szélsőjobboldali párisi Aurora egyik legutóbbi számának azt a hírét, hogy a francia gyarmatügyi miniszter utazása Madagaszkár szigetére összefüggésben áll egy tervvel, amely szerint az Egyesült Államok támaszpontokat kívánnak felállítani ezen a szigeten. A békemozgalomt, amelynek a párisi béke-világkongreszszus olyan imponáló kifejezést adott, állandóan újabb erőkkel gyarapodik. A moszkvai rádió hírmagyarázója megállapítja, hogy a kongresszus megmutatta, hogy a haladó emberiség összefogását a háború ellen nem a talaját vesztett pacifizmus jellemzi, hanem a tevékeny békeküzdelem. A kongresszuson résztvett küldöttek nagy része már hazaérkezett is beszámol a történelmi jelentőségű eseményről. A német békeküldöttség vezetője hazaérkezése után kijelentette, hogy mint a párisi értekezlet bebizonyította, a világot ma már csak a béke tevékeny hívei irányíthatják. A békéért folyó harc és a nemzetek függetlenségének védelme jegyében üdvözlik a világ dolgozói az idei május 1.-ét A németországi amerikai övezet eddigi főparancsnoka, Clay tábornok pénteken elbúcsúzott az amerikai övezet német miniszterelnökeitől. Clay tábornok valószínűleg már a jövő hét első napjaiban elhagyja Németországot. Egy washingtoni jelentés arról ad hírt, hogy az amerikai légihaderő hírszerző osztályának két vezetője, Irving és Cabell tábornokok Nyugat-Európába indulnak, hogy az egyes országok katonai berendezéseit tanulmányozzák Ebből a hírből a moszkvai rádió hírmagyarázója két következtetést von le. Az egyik az, hogy a marshalizált országok az Egyesült Államok vezető katonai és politikai köreinek szemében a domíniumok sorsba süllyedtek, amiállandóan tart a Kuomintang csapatainak visszavonulása. A népi hadsereg oszlopai három irányból támadnak, főtámadásuk iránya azonban nem közvetlenül Sanghai felé mutat, a cél nyilvánvalóan a város bekerítése. A népi hadsereg el akarja vágni Sanghait minden összeköttetéstől, mielőtt döntő támadásra indulna a város ellen. A Kuomintang-csapatok 2500 ejtőernyőse, Csang-Kaj- Sek személyes testőrségének tagjai átpártoltak a néphadsereghez. Az ejtőernyősök elsőrendű amerikai fegyverekkel voltak felszerelve. Kínában A középparasztságért . Rendkívül nagy jelentőségű az a rendelet, amellyel a minisztertanács most mentesítette a középparasztságot a mezőgazdaság fejlesztési járulék fizetése alól. A fennálló rendelet értelmében ugyanis eddig a 15 holdnál nagyobb földterülettel rendelkezők tartoztak fizetni ezt a járulékot, amelynek kivetésével a kormány tulajdonképpen a falu leggazdagabb rétegét akarta kötelezni anyagi hozzájárulásra a mezőgazdasági beruházások fedezéséhez. Kitűnt azonban, hogy az adóalap túlságosan alacsonyan volt megállapítva és sérelmes volt a középparasztságra is. A minisztertanács Rákosi Mátyás javaslatára tehát úgy határozott, hogy ez év januárjától kezdve nem köteles fizetni ezt a járulékot az a gazdálkodó, akinek földbirtoka a 15 katasztrális holdnál nagyobb, de nem haladja meg a 25 katasztrális holdat. A középparasztság eddig joggal sérelmezte, hogy ez a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló adót is sújtotta, holott a cél az volt, hogy a zsíros parasztok fizessék ezt a járulékot, és azok a gazdák, akiknek nagyobb a birtokuk, akik bérmunkásokat műveltelik meg földjüket, nem a maguk kétkezi munkájával és akik nagyobb jövedelmük arányában hozzá kell, hogy járuljanak az ország és az egész dolgozó nép érdekeit szolgáló mezőgazdaság fejlesztéshez. A minisztertanács döntése nemcsak azért jelentős, mert megszüntette a középparasztságnak ezt a sérelmét, hanem rendkívül nagy elvi fontossága is van. Népi demokráciánk kormányzata ezzel újból elismerte azt, hogy a falu dolgozó középparasztja egyik legértékesebb eleme népköztársaságunknak. A középparaszt a kisparaszti és az ipari munkás mellett maga is nehéz munkával veszi ki részét a termelésből, dolgozó é, nem dolgoztató, munkás és nem kizsákmányoló, termelő és nem spekuláns. A középparasztságnak az ipari munkásság és a szegényparasztság mellett jelentős érdemei vannak népgazdaságunk fejlesztése és megerősítése terén, egyik legmegbízhatóbb rétege a falu társadalmának és nem egyszer bizonyságot tett a demokrácia melletti hűségéről éppen a beszolgáltatások teljesítése során. A falu társadalmában, a parasztság rétejeződésében újabb tisztulási folyamatot jelent a minisztertanácsnak az a döntése, amellyel most a középparasztságot az eddiginél is határozottabban különítette el a kulákságtól. Nem sikerült a reakciónak az a törekvése, amely szerette volna elmosni a határvonalat a középparaszt és a zsírosparaszt között, hogy ezzel a demokrácia értékes munkáját, a középparasztot is a nép ellenségeinek táborába kényszerítse. Józan magyar középparasztságunk már régen felismerte azt a helyet, amelyet a falu társadalmában és az ország újjáépítő munkájában el kell foglalnia és maga vált le a kulákságtól. A középparaszt felismerte, hogy érdekei nem azonosak a másokkal dolgoztató falusi kapitalisták érdekeivel, megértette, hogy mint dolgozónak a dolgozók soraiban van a selye, meggyőződött arról, hogy a népi demokrácia minden intézkedésével az ő érdekeit éppen úgy szem előtt tartja és szolgálja, mint a szegény kisparasztét. Népi demokráciánk egyik alapelve és fontos jelszava, hogy a munkásosztály a kisparasztra támaszkodva és a középparaszttal szövetkezve harcol a tőkések, a kizsákmányolók ellen. Ez az elv, ez a jelszó a leghatározottabban érvényesül kormányzatunk gyakorlati politikájában is. A középparasztság a falu társadalmának olyan rétege, amellyel bízvást köthet szövetséget az ipari munkásság és a szegényparasztság, a középparasztság számtalanszor bebizonyította már, hogy nyugodtan támaszkodhatik rá a népi demokrácia. A kormány legújabb intézkedése elismeri a középparasztság nagy érdemeit és amikor újabb határvonalat húz a zsírosparaszt és a középparaszt közé, voltaképpen csak szentesíti dolgozó középparasztságunk okos és határozott állásfoglalását, amellyel már rég elkülönült a falu kizsákmányoló elemeitől. Újabb helyes és egészséges intézkedés ez, amely megerősíti a középparasztságot és megszilárdítja helyzetét a dolgozók egységes arcvonalán. A kormány intézkedését éppen ezért nemcsak az elsősorban érdekelt középparasztság, hanem az egész dolgozó nép örömmel és megelégedéssel fogadja. Iscsílő lesz a leleten és a fátó Katona Antal postavezérigazgató pénteken a rádióban beszámolt arról, hogy a posta milyen kedvezményekkel teszi a távbeszélőt és a rádiót a dolgozók közkincsévé. Az úgynevezet különvonalú távbeszélő állomásoknál a belépési díjat húszhónapos részletekben fizethetik a magánelőfizetők. Eddig a 200 méteres távolságon belül történt belépéseknél Budapesten 400, vidéken pedig 300 forint díjat kellett fizetni. Most az építési távolságot két részre osztották: 103 méteres belépésig a belépési díj Budapesten 200 forint, vidéken 150 forint, 100—200 méterig ennek az összegnek a kétszerese a díj. S még ennek a leszállított díjnak a felét is visszafizeti a posta, az összeg befizetése után húsz hónapon át jóváírja az előfizetőnek. A legnagyobb kedvezményt az ikerállomások felszerelésénél nyújtja a posta. A felszereléskor esedékes ugyanis 100 forint belépési díj, amelyet húsz hónapon keresztül 5 forintos részletekben a használati díjakkal együtt szednek be. De ezt a 21-ik hónaptól kezdve ugyancsak 5 forintos részletekben a használati díjnál való jóváírással visszatérítik. Erre a befizetésre és visszafizetésre azért van szükség, mert hosszabb idő kell ahhoz, hogy a beszélgetési díjakból megtérüljenek a távbeszélőállomás felszerelésének költségei. Az ikerállomás használati díját budapesti viszonylatban 50 forintról 32 forintra, a vidéki hálózatnál pedig 30 forintról 20 forintra csökkentik. Ezt az árcsökkentést a kötelező beszélgetések leszállításával érték el. A használati díjak ezek szerint így alakulnak: a bekapcsolástól számítva 20 hónapig 20 helyi beszélgetéssel Budapesten 37, vidéken 25 forintot kell fizetni, a 21-ik hónaptól 27, illetve 15, a 41 -ik hónaptól Budapesten 32, vidéken 20 forint a használati díj. A posta a rádiózás olcsóbbá tételére jelentős intézkedéseket tett. Aki május hónapban lép az előfizetők sorába, három hónapig díjtalanul hallgathatja a rádiót. Elsőrangú népszuperrádiókat biztosított a dolgozóknak 18 havi részletfizetésre. DENATURÁLT SZESZ KIZÁRÓLAG HÁZTARTÁSI CÉLOKRA LITERENKINT FORGALOMBA HOZZA! SZESZ ÉRTÉKESÍTŐ M. V. kapható minden fűszer- és festéküzletben Vasárnap, 1940 május •! (g)