Kis Ujság, 1949. október (3. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

Legutolsó nagybudapesti ered­mények: Az üzemek között a Ganz Waggon­­gyár 450 átlaggal előrekerült a dél­utáni 367-es átlagával szemben. Ugyancsak megjavította helyzetét a Ruggyanta, a Hofherr, ahol elérték az 1,126.690-es eredményt és ezzel a 408 átlagot. A Városháza dolgozói 530-as átlaggal és 1,825.500-as ered­ményei ugyancsak szépen dolgoztak. Ezzel szemben ha nem vigyáz, le fog maradni a Magyar Pamutipar, a Ganz Hajó és az Egyesült Izzó, nem is beszélve a Beszkártról, amelynek átlaga messze elmarad az élenjáró üzemektől. A peremvárosok között élen jár Pestszenterzsébet 2,171.000-es jegyzésével és követi őt Kispest 2,073.000 forinttal. Feltűnő itt Újpestnek mind az átlagban, mind a végösszegben viszonylagos lemaradása Ugyancsak elmaradt Cse­pel terület is üzemeivel (a WM-gyár kivételével), amely a városok között az utolsók között kullog. A Nagy-Budape­st körüli községek közül élen halad Nagytétény 895.350 forint jegyzésével és 400-as átlagá­val. Összegben szépen szerepel Albert­falva 1,131 000 forinttal, de 377 átla­gával mégis a második helyre került. Pestújhely az egész nagybudapesti viszonylatban átlagával az utolsó he­lyen áll és ugyancsak erősíteniük kell . Burdatétény, Cinkota, Duna­­haraszti és Rákoshegy dolgozóinak, ha utol akarják érni és el akarják hagyni a legjobbakat A budapesti kerületek közül az összeg nagysága tekinteté­ben vezetnek az V. kerület 40,471.250 és a Vili kerület 16,057.100 forint eredménnyel. Átlagosan a IV kerü­let elérte a 475 forintot. Feltűnően szépen előretört a XI. kerület, amely elérte a 400-as átlagot a tegnap dél­után 6 órai 345-tel szemben. A ke­rületek között feltűnően lemaradt a III kerület és a X. kerület, amelyek­nek erősíteniük kell, ha nem akarnak lemaradni a versenyben. Ft Honvédség 14,200 000 Diósgyőri Őjgyár 1,636.450 Diósgyőri Ógyár 2,300 000 WM-gyár 7,600 000 u­jpesti dolgozók 3,784 000 MÁVAG 3,988.510 Óbudai Hajógyár 512.550 Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete tagjai 8,251 200 Ózdi Vasgyár 2,191 300 Miskolci üzemek 3,000.000 Kaposvári üzemek és hivatalok 752 750 Pécsi tudományegyetem 323 900 Honvédelmi minisztérium 15,083.000 Zalaegerszeg dolgozói 1,716 000 Nagykanizsa 1.800 000 Tapolcai járás 1,036.000 Nyíregyházi üzemek 1.538 750 Szegeden csütörtök estig 6.000.000 Ft-ot jegy­ez­n­ek Ahogyan az egész országban, úgy Szegeden is páratlan lelkesedéssel jegyzik az ötéves terv-kö­csönt Az egyre jobban iparosodó Szeged üze­meinek dolgozói,­­Nagy-Szeged pa­rasztjai, az értelmiségi dolgozók, a kisemberek, kisiparosok, kiskereske­dők tömegei már az első napon a ko­rareggeli órákban jelentkeztek hogy teljesítsék kötelességüket Jegyzünk, így ülünk vissza Rajkóknak! — hal­latszik mindenfeé. Dr. Kalmár László egyetemi tanár a tervkölcsönnel kapcsolatban ezt mondta: — Népi demokráciánk dolgozói a maguk erejéből végezték el az újjá­építést a hároméves tervben és a maguk erejéből kívánják megvalósí­tani az­ ötéves tervet, annál is in­kább, mert minden dolgozó előtt példaként áll azoknak az országok­nak a sorsa, amelyek amerikai köl­csönhöz folyamodtak és ezzel eladták nemzeti függetlenségüket. A katolikus papság nevében dr Farkas Dénes piarista tanár, a sze­gedi tankerület főigazgató-helyettese így nyilatkozott a kölcsönről: — Ha visszagondolunk, hogy az el­múlt négy év alatt mi mindent kap­tunk népi demokráciánktól és meg­emlékezünk arról, hogy legutóbb is a Rajk-banda felszámolásával milyen veszedelemtől mentettek meg bennün­ket bölcs vezetőink, akkor természe­tes az, hogy mindannyian az ország­építés nagy ügye, az ötéves tervet el­indító tervkölcsön-jegyzők oldalára állunk. Szeged valamennyi üzeme a kora reggeli órákban röpgyűléseket tartott és ezen határozták el kölcsönjegyzé­­süket, a Szegedi Kendergyár, Orion­­bőrgyár, gyufagyár, konzervgyár és a többi üzem is valamennyi. A Dema­­cipőgyárban reggel 7 óra 55 percig már mindenki jegyzett A Városi­nyomda dolgozói versenyre hívták ki a Délmagyarország­ nyomdáját A kora reggeli órákban már transz­­parens hirdette ezt a nyomda falán. A margitutcai általános iskola első órája a tervkölcsön ünnepe volt Az iskola 15 dolgozóba 4750 forintot jegyzett. A tanulók pedig az óra ha­tása alatt szintén részt vesznek a köl­­csönjegyzésben. A szegedi honvédség az első napon 148.146 forintot jegy­zett. Magától értetődő, hogy a kölcsönjegyzésben kivette ré­szét Nagy-Szeged parasztsága is-A szegedkörnyéki falvakban a gép­állomások jártak elől jó példával Lengyelkápolnán, Kübekházán, Sző­regen hasonló lelkesedéssel folyt a kölcsön jegyzés. Szőregen özv. Ko­vács József­né 70 éves MÁV nyugdí­jas 400 forintot ajánlott fel. Tóth Péter és Tóth József föld nélküli kis­­parasztok szintén jegyeztek tervköl­­csönt. A pusztagémesi gépállomás dolgozói összesen 7400 forintot je­­gyeztek. Halástya dolgozó paraszt­jai, amikor értesültek a kormány felhívásáról, egyöntetűen határozták el, hogy versenyre hívják Alsócsen­­gele dolgozóit. A csengeleiek elfo­gadták a kihívást és azotn nagy lel­kesedéssel folyik r­ind a két község­ben a kölcsönjegyzés. Nagy-Szege­den csütörtök estig 6.800.000 forin­tot jegyeztek. Új típusú mezőgazdasági iskolák nyitnak az 1950. évi oktatási idényben Az ötéves Terv nagy építő felada­tainak­­­homlokterében áll mezőgaz­dasági termelésünk fejlesztése és korszerűvé tétele. Ezt a kérdést meg­oldani c­sak megfelelő képzettségű mezőgazdasági szakemberekké­ lehet. Csütörtökön az ország minden ré­széből egybegyűltek a mezőgazdasági igazgatóságok szakoktatási kiküldöt­tei, hogy a földművelésügyi miniszté­rium szak­oktatásügyi osztályának tagjaival háromnapos értekezleten megtárgyalják az 1950. évi mezőgaz­dasági szakoktatás problémáit. Bencsik István földművelésügyi államtitkár ismertette először a fel­adatokat. Ezután Hajdú Gyuláné, a szakoktatásügyi főosztály vezetője beszámolt az elmúlt oktatási évad eredményeiről. — Az elmúlt oktatási évadban — mondotta — két termelőcsoport­­vezető középiskolában 400 szak­embert képeztünk ki. A mintegy 1500 vándortanfolyamon százezer dolgozó paraszt ismerkedett meg a korszeres gazdálkodással, a közös nagyüzemi gazdálkodás nagy eredményeivel. Hajdú Gyuláné ezután elmondotta, hogy a dolgozó parasztok nagy ér­deklődéssel fogadták a tanfolyamo­kat, lelkesedéssel beszélték meg pro­blémái­­t és megvitatták a termelő­­szövetkez­ti gazd­ákodós módozatait. Igen­­jó eredm­ényt mutatett fel a két­száz állami gazdaképzőiskola Nagy fejlődést jelent, hogy az agrártudo­mányi egyetemen az elmúlt évben a hallgatók 50 százaléka munkás és dolgozó paraszt gyermeke volt. Az 1950. évi oktatási idény iskolatípusai a következők: gépállomásvezető­­képző-, gazdász gépállomásmester-, traktoró­képző iskolák. Állam: gazda­sági gazdász-, üzemegységvezetőképző iskolák Termelőszövetkezeti vezető-, brigádvezető-, könyvelőképző isko­lák. A felsőfokú oktatás a dolgozó parasztok a Mezőgazdasági Akadé­mián nyerik el. Az Agrártudományi Egyetem négyéves képzést nyújt. Azok a dolgozók, akik nem érettségi­zettek, egyéves előkészítő tanfolyam­mal nyernek képesítést arra, hogy részt vehessen a rendszeres egyetemi oktatásban, ahol mezőgazdasági szak­embereket, kertészeket, állatorvosokat képeznek ki belőlük. Hajdú Gyuláné rámutatott a világnézeti oktatás nagy fontosságára és a vándortanfolyamok jelentőségére. — Attila kincsei után kutatnak Olaszországban. Sa­jtóhíradások alap­ján az a hír terjedt el Rómában, hogy egy Mario Fontani nevű fiatal­ember különböző történelmi kút­főkre hivatkozva a Marano lagúná­ban Attila kincsei után kutat Ro­­manelli professzor, az ostia­ ásatások vezetője kijelentette, hogy azok a helyek, amelyeket Mario Fontani megnevez, a történelemben ismeret­lenek. Ennek következtében kétséges, hogy Attila kincseit megtalálja. Más­különben szerencsét kíván a fiatal kutatónak. 4. (Szombat, október 1) Értelmiségiek az Ötéves Tervkölcsönről Illyés Gyula író így n­yilakozott: — Nem tudok elképzelni jobb be­fektetést egy nép számára, mintha a nélkülözhető legkisebb feleslegét azon­nal építésre fordítja. Ma már mind­nyájan érezzük és értjük, hogy mind­nyájunknak gyarapodása, ha egy gyárral, egy virágzó mezőgazdasági üzemmel, egy csatornával több van az országban Mikor meghallottam a kölcsön hírét, az­ első gondolatom az volt, én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy a Duna—Tisza csatornát meg­ássa . Hogy a szomorú múltú Mohó­cson a vidám jövendő egyik üzeme megteremtődjék. Ez lesz az útja an­nak, hogy az emberek is olyanná fejlődjenek, amilyeneket a boldogabb jövendőbe elképzelünk A kölcsön jó­létet fog teremteni, a jólét új lendü­­letet. Így teremtődik meg a munká­sok és parasztok és a népie­, vagyis az értelemhez hű értelmiség Magyar­­országi. Azt hiszem, mindenki azon­nal megérti, hogy ezt a kölcsönt sa­ját magának adja Alig más ez, mint mikor az ember a gyermekeire gon­dolva, gyümölcsű­t ültet. Örömmel adom ezt az 5090 forintot mert tu­dom, hogy százszorosan megtérül. Dr. Rusznyák István Kossuth-díjas orvos, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja, aki 6000 forintot jegyzett, az alábbiakat mondotta: — A hároméves terv teljesítése után hazánk kiheverte az ország­pusztító fasiszták rombolásait Az öt­éves terv elindít bennünket a szocia­lizmus útján, az ötéves terv kereté­ben hazánk még eddig soha nem lá­­tott fejlődésnek indul Modern nehéz­ipar épül fel, ami magával hozza könnyűiparunk és mezőgazdaságunk felvirágoztatását és ez egyértelmű a dolgozók életszínvonalának nagymér­tékű emelkedésével. A magyar tudo­mányos élet történetében is eddig még nem látott fejlődést indít meg az ötéves terv. Népi demokráciánk már eddig is mindent elkövetett, hogy a mindennapi élet megélhetési gondjait levegye a tudományos dol­gozók válláról és oly módon igyeke­zett a tudományos munka szellemi és anyagi feltételeit megteremteni, mint az csak a Szovjetunióban tapasztal­h­tó. Az ötéves terv tovább megy ezen az úton és a Szovjetunió példá­ját követve segíti és támogatja a tu­dósokat és a tudományos munkát Akkor, amikor ennek a tervnek az elindításához magam is hozzájárulha­tok, boldogan és örömmel veszem ki a részem a tervkölcsön jegyzéséből, mert tudom, hogy ezzel az ötéves terv sikerét mozdítom elő, mely né­pünk boldogabb jövőjét alapozza meg. Dr. Horányi Béla egyetemi nyilvá­nos rendes tanár: Mint a magyar értelmiség tagja, tel­jes mértékben átérzem és legmaga­sabbra értékelem Pártunk és kormá­nyunk törekvéseit a munka, az or­­szágépítés fejlesztésének biztosítá­sára, a béke fenntartására. Mi­után a szocializmus, a jövő épí­tése minden dolgozó esőrendű ér­deke, örömmel üdvözlöm a Tervköl­­csönt és magam is hatezer forint ér­tékű nyereménykötvényt jegyzek. Dr. Tamás Lajos, a bölcsészkar dé­kánja nyilat­kozott: — Az ötéves terv megvalósításá­ban mindenki ne csak lelkesedéssel, hanem tettekkel is vegye ki a részét. Az ötéves tervet az egyetem dolgozói is magukénak érzik és örömmel ra­gadják meg az albímat, hogy részt vegyenek a kölcsönjegyzésben, ebben a nagy népszavazásban, hogy ebbe az évben másodszor lényünk hitet az .11DP vezette új szpciili­ta áram épí­tése mellett Az én jegyzésem nem­csak érzelemből fakad, őszinte lelke­sedéssel ragadom­­ meg az alkalmat, hogy egy teával hozzájáruljak mind­nyájunk boldog otthona a szocilassta Magyarország építéséhez. — Vető Lajos evangélikus püspök a Tervkölcsönről mondotta: — Az a nagyszabású munka, azok a mindennél jobban beszélő ered-­­ mények, melyeket a hároméves terv-­­ nek a megvalósításával elért a tr­a­­gyar népi demokrácia, minden tár­gyilagos ember csodálatát érdemel­ték ki, pedig a hároméves tervben még csupán a háború ütötte sebek begyógyításáról ,és a romok eltakarí­­tásáról volt szó. Az ötéves terv, amelynek megvalósításához hamaro­san hozzálát a Magyar Népköztár­saság do­gozó népe, olyan nagysza­bású, olyan csodálatos perspektívá­kat tár elénk hogy aki belemélyed, csak lelkesedéssel tud ró­l gondol­kodni és beszélni, hiszen nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy az ötéves terv végén a magyar nép lelkes munkája révén Magyarország a volog leg­e­gr­ehaj­lottabb államai közé fog emelkedni, mind ipari, mind mezőgazdasági mind szociális, mind kult­urál­is téren.­­ Minden demokratikus érzelmű ember tehát csak kitüntetést láthat abban, hogy az ötéves terv megindítá­sában neki is része lehet a tervköl­csön révén. Meg vagyok róla győződ­ve, hogy a tervkölcsönben adott lehe­tőséggel a magyar nép örömmel és lelkesedéssel fog élni és az 500 millió forintot tút is fogja jegyezni. Tőkés Anna színművésznő ezt mon­dotta: — Elolvastam a magyar nép veze­tőinek felhívását Tudom, hogy nem­csak azon kell gondolkodnunk, mit adunk mi az államnak, hanem első­sorban azon mit ad nekünk az ál­­lam. Én azt mondom, többet mint mi őneki. Békét ad nekünk, a munka jogát, újjáépült országot, nagyobb karéj kenyeret emelkedettebb kultú­rát és mindenekelőtt szabadságot, a művész legnagyobb kincsét. Ha mind­ezt meg akarjuk tartani, ha előbbre akarjuk vinni életünket, legyünk el­sők ott, ahol segítő kezünkre szük-­­ség van. Most itt az alkalom. Én nyereménykölcsönt jegyzek és nyerni is fogok vele, mert szerencsés ember vagyok, mert ilyen országban élhe­tek, mert jó kezekben tudom az éle­temet. Ez a föld a dolgozó népé, dolgos kezek tartják, építik. A több traktorért, több és jobb munkáért jegyeztem kölcsönt Önkéntes gyűjtők kerékpáron száguldanak szét Battonya tanyavilágában... (Kiküldött munkatársunktól. ) A mezőhegyesi motoros zsúfoltan érkezik meg az állomásra Paraszt­emberek, fiatal mun­ksok töltik meg a vonatot, akik Budapestről jönnek. Az Őszi Vásáron látottakról beszél­getnek. Gépcsodákat emlegetnek s arról folyik a Szó, hogy milyen ered­ményeket ért el az ország eddig is. Amikor leszállunk Battonyánál a vo­natról, az éjszak­ában önkéntes pla­­kátragasztók ragasztják a falakra a tervkölcsön-jegyzésre buzdító plaká­tokat. Kora reggel a munkába indulók ezeket olvassák: s,Jobb létet, fényt, műveltséget visz a faluba az ötéves terv! Jegyezz öt­éves terv-kölcsönt! Boldog, erős, füg­getlen Magyarországért jegyez­ ötéves terv-kölcsönt! Védd a békét, hazánk fügyetlenségét! Az ötéves terv erős ipar, virágzó falu, boldog népi je­gyezz ötéves terv­kölcsönt!“ A plakátok mellett állnak az em­berek, amikor itt is, ott is a nyitott ablakokon keresztül kihallatszik a rádió felhívása. Megállnak, azt hall­gatják. Alig hangzanak el a felhívás utolsó szavai, a­ földművesszövetke­­zet helyiségét eláraszt­ják önkéntes tervkölcsöngyűjtők sorakoznak ott, akik viszik az íveket, biciklire ülnek és száguldanak Battonya tanyavilágá­ba, hogy mindenkit felhívjanak a kölcsön­jegyzésre. Közben nagyon so­kan vannak, akik felhívás nélkül sor­ban állva jelentkeznek a szövet­ke­zetben és máris jegyeznek kölcsönö­ket Az emberek arcán lelkes, benső melegség sugárzik Megbeszélik a köl­csön jelentőségét. Szinte refrénszerűen hangzik az ajkukon: „Válaszolj a Rajk-bandának és az imperialisták ügynökeinek! Jegyezz tervf kölcsönt!* Akikkel az utcán találkozunk, akikkel beszélünk mindenki ismétel­geti a rádióban elhangzott felhívást. Mindent arról beszél, hogy mit nyúj­tott az újjáépítés, a hároméves terv, mit vár ez az ország az ötéves terv­től, amelynek megvalósítását igyekez­nek megtakarított pénzükkel, igyekez­nek jövedelmük egy részének erre a célra való átadásával elősegíteni. A községháza ablakában hirdetőtábla, a beszolgáltatás eredményéről szól. Felsorolja azokat, akik átlagon felül teljesítették a beszolgáltatást, de fel­sorolja azokat is, akik nem tettek kellő mértékben ennek eleget. Irány­­tábla mutat a traktorállomás felé és kisparasztok, akik­­ most jutottak földhöz, arról beszélnek, hogy az öt­éves terv újabb és újabb traktorállo­­másokat jelent, újabb és újabb trak­torokat, újabb és újabb erőt. Az utcán találkozunk olyanokkal, akikkel együtt utaztunk, akik Vá­sárról jöttek, elbeszélgetünk velük.­­Azt mondják, hogy az ötéves terv alatt azokból a gépcsodákból, ame­lyeket a Vásáron láttak, egyre több és több eljut az Alföldre, egyre több és­ több eljut­ falvainkba, a tanya­­világba. Csupa bizakodás, csupa hit mindenki. Mindenki igyekszik eleget tenni a felhívásnak, mindenki igyek­szik kölcsönt jegyezni. Simándy Béla Utazás az asszony, wedvi­cccül Egyik nemrégiben Tibetből hazatért utazó arról számolt be, hogy milyen szomorú helyzete van ott a férfiaknak a még mindig dívó többférjűség miatt „Szükségem van valakire, aki a háztartásomat ellátja — mondta neki egy tibeti asszony — és még mindig jobban jövök ki, ha még egy férjet veszek, mintha alkalmazottat tartok." * Arab szokás, hogy az asszony dolgozik és a férfi pihen Azelőtt, ha az arab sétálni indult, felült a szamarára és az asszony mögöttük kullogott Ma csak annyiban vál­tozott a helyzet, hogy az asszony elől gya­logol és a férfi a szamárral néhány méter­re­ mögötte ballag. A változás oka: akna­veszély.­ Sokan ismerik Agathe Christie bűnügyi regényíró híres figuráját, Poirot detektív­­alakját, akinek „szürke agysejtjei" minden bűnügyet megoldanak. Nemrégiben betörők jártak az írónő lakásán. Az íróasztalon a következő szövegű levelet hagyták: „Egy kis házi feladat Pok­ol szürke agy­­sejtjei részére." Gy. I. hegy ezz ötéves a boldog, erős, független Magyarországért! Megérkeztek a cseh filharmonikusok Pénteken délelőtt megérkezett Bu­­dapestre a Cseh Filharmóniai Zene­kar. A nagyhírű muzsikusgárda két kitűnő karmesterének, Vaclav Neu­­mannak és Karel Sem­án­k vezetésé­vel jött Magyarországra. A cseh filharmonikusok rövid bu­dapesti tartózkodás után tovább utaznak Szegedre és ott kezdik meg magyar hangversenyeik sorozatát. A szegedi koncert után hétfőn érkez­nek vissza a fővárosba és hétfőn este tartják meg itteni első hangver­senyük­et a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Vaclav Neumann ve­zényletével A híres filharmonikus zenekar szerdán újabb koncertet ad, Karel Sejna vezényletével a Zene-­­­kadémián. Országos vásárok Október 1, vasárnap: Győr, Kiskunlacs­háza (Pest-P.-S.-K.), Mezőtsát (Borsod-G.), Tiszaföldvár (Szolnok). Október 10, hétfő: Apc (Heves), Báté (Somogy), Csőghe (Veszprém), Debrecen, Fadd (Tolna), Godisa (Baranya­), Gyömrő (Pest-P.-S.-K.), Gyöngyösmellék (Somogy), Győr. Jászmilsószentffyörgy (Jász-N.-Sz.), Katymár (Bács-Bodoig), Kerekegyháza (Pest-P.-S.-K.), Lepsény (Veszprém), Mado­­csa (Tolna), Majs (Baranya), Mezőcsát (Borsod-G.), Mezőkövesd. Mohács, Nágocs (Somogy), Nagybajom (Somogy), Nagyhar­­sány (Baranya), Nagykorú (Jász-N.-Sz.), Noszlop (Veszprém), Ozora (Tolna), Páka (Zala), Patca (Somogy), Pellérd (Baranya), Rábahídvég (Vas), Rácalmás (Fejér), Sár­­keresztúr (Fejér), Som­ogyudvarhely (So­mogy), Szentdienes (Baranya), Tápiószele (Pest-P.-S.-K.), Tiszaföldvár (Jász-N.-Sz.), Tiszanána (Heves), Tiszaroff (Jász-N.-Sz.), Vác, Zalaszentmihály (Zala), S­iskúnlacháza (Pest-P.-S.-K.). Október 11 kedd: Balatonszárszó (So­mogy), Báránd (Bihar), Báta (Tolna), Deb­recen, Baczán (Baranya) Gáva (Szabolcs), Gönc (Abaúj), Gyöngyösmellék (Somogy), Kéty (Tolna), Kurd (Tolna), Nagyecsed (Szatmár-Bereg), Pocsaj (Bihar), Sellye (Baranya), Tápióbicske (Pest-P.-S.-K.), Zala­egerszeg. Október 12, szerda: Biharkereszten (Bi­har), Debrecen, Körmend (Vas), Kunhegyes (Jász-N.-Sz.), Mezőcsokonya (Somogy), Mórágy (Tolna), Nagykónyi (Tolna), Nyá­­rád (Veszprém), Rakaca (Borsod-G.). Szé­kesfehérvár, Tótvázsony (Veszprém), Víz­vár (Somogy). Október 13. csütörtök: Császár (Komá­­rom­-E.), Devecser (Veszprém), Drégely­­palánk (Nógrád-H.), Edelény (Borsod-G.), Elek (Békés), Kondoros (Békés), Miskolc- Diósgyőr, Pálháza (Abaúj), Répcelak (Vas), Szarvas. Október 14. péntek: Kistelek (Csongrád), Kondoros (Békés), Szakály (Tolna), Szarvas. Október 13. szombat: Alpár (Pest-P.-R.­K), Berkesd (Baranya), Besenyszög (Jász- N.-Sz.), Csetény (Veszprém), Erdőtelek (Heves), Értény (Tolna), Hódmezővásár­hely, Kercseliget (Somogy), Kistelek (Csong­­rád), Kinombor (Csanádi, Kondoros (Bé­kási, Rum (Vas), Somogyvár (Somogy), Szarvas. — Az első magyarországi üzem) Pavlov ■ünnep c­éget október 5-én a csepeli WM-gyárban tartják a Tudo­mányos Tanács, a Szaktanács és a Magyar-Szovjet Társaság rendezésé­­ben. Pavlov életét és munkásságait dr. Rajka Tibor ismerteti

Next