Kis Ujság, 1950. december (4. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
Péntek, fleeemp 1 „A szovjetdemokrácia győzelme" című kiállítással ünnepli az MSZP a Sztálini Alkotmány létrejöttének 14. évfordulóját December 5-én lesz 14 éve, hogy a Szovjetek Kongresszusa elfogadta is törvénybe iktatta a Szocialista Szovjetköztársaságok Szövetsége szocialista alkotmányát, a nagy Sztálin művét. Ezt az évfordulót a béke- és szabadságszerető dolgozó tömegek százmillióival együtt a magyar nép is megünnepli. Az I. Kongresszusára készülő Magyar-Szovjet Társaság ezen a napon nyitja meg „A szovjet demokrácia győzelme“ című kiállítását a Fővárosi Képtár termeiben. A kiállítás képanyagát a Magyar- Szovjet Társaság a VOKSZ-on keresztül a Szovjetunióból kapta, közvetlenül a kiállításra. Az anyag, amelyet mintegy 70 tablón helyeznek el a kiállítás rendezői, megmutatja, hogy a megvalósult szocializmus országában a Sztálini Alkotmány minden egyes mondata eleven valóság. Törvényerejű rendelet egyes házasságjogi szabályok módosításáról Egyes házasságjogi szabályok módosításáról törvényerejű rendeletet adott ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A rendelkezés egyebek között kimondja, hogy tilos a nőnek új házasságot kötni házasságának megszűnésétől, vagy érvénytelenné nyilvánításától számított 10 hónap eltelte előtt, kivéve, ha időközben szült, vagy ha hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy nincs teherben. Kimondja azt is a rendelet, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott vérszerinti leszármazója, valamint ennek volt házastársa között az eddig fennállott házasságkötési tilalom megszűnik. A brit kormány rendkívüli ülésén tárgyalta a koreai eseményeket és az USA által felidézett kínai háborús veszélyt Anglia ellenzi Mandzsúria bombázásának engedélyezését Tokióból érkező hírek szerint MacArthur tábornok, miután támadó seregei súlyos vereséget szenvedtek Koreában, felhatalmazást kér az ENSZ-től és az Egyesült Államok kormányától, hogy Mandzsúria területét bombázhassa. A Reuter londoni jólértesült körökre hivatkozva közli, hogy „a brit kormány alapvetően ellenzi a bombázási engedély megadását. Ebben a kérdésben az angol és amerikai kormány között határozott ellentét áll fenn.“ A New York Times tudósítója megállapítja, hogy Angliában hevesen támadják Bevint, mert a koreai kérdésben teljesen Amerika politikáját követi, amelyet az angol konzervatívok és a munkáspárt balszárnya egyaránt kihívónak talál. Az angolok mindenképpen óvatosabb politikát ajánlanak. Az ADN londoni értesülése szerint a brit kormány esetleg közölni fogja Washingtonnal, hogy ha MacArthur eljárása továbbra is lehetetlenné teszi a diplomáciai tárgyalásokat, akkor meg fogják vizsgálni a brit csapatok részvételének kérdését az amerikaiak koreai intervenciójában. Ausztráliában hasonlóképpen fokozódik a nyugtalanság az amerikaiak magatartása miatt. Az ADN londoni tudósítója úgy értesült, hogy a brit kormány szerdán rendkívüli ülésen vizsgálta meg a koreai háború legutóbbi fejleményeit és az USA által felidézett kínai háborús veszélyt. A nyugati hírügynökségek koreai tudósítói jelentik, hogy a front valamennyi szakaszán gyors ütemben folyik az amerikai csapatok és zsoldos kötelékeik visszavonulása. A koreai népi hadsereg a tokcsoni áttöréssel két részre szakította az agressziót a revenaint s a tokcsoni résen keresztül nagy északkoreai erők törnek az amerikaiak oldalába és hátába. A Reuter véleménye szerint az amerikai hadsereg aligha képes egyebet tenni, mint késleltetni az északkoreai rohamot. Tudósítók jelentései szerint a hadműveleti területtől délfelé vezető útvonalakon leírhatatlan a zűrzavar és a front mögöti terület a teljes felbomlás képét mutatja. Az északkoreai élcsapatok már 50 kilométerre megközelítették Phenjant. A londoni békenagygyűlés megbélyegezte az amerikaiak koreai agresszióját Londonban a Brit Országos Béketanács, amelyben negyven, túlnyomórészt vallásos és pacifista szervezet képviselteti magát, nagygyűlést tartott. A Kingsway Haléban mintegy kétezren gyűltek össze, sokan kiszorultak az utcára és ottmaradtak, annak ellenére, hogy zuhogott az eső. A gyűlésen beszédet mondott Kingsley Martin, a News Statesman and Nation szerkesztője. Kijelentette, fennáll a veszély, hogy Angliát Kína elleni támadó háborúba sodorják. Azok a lépések, amelyeket Kína eddig tett határainak megvédése érdekében, a legkevesebb, amit valamely ország ezen a téren végrehajthat. — Arra kell törekednünk — folytatta Kingsley Martin —, hogy barátságban éljünk a pekingi kormánnyal. A leghatározottabb intézkedéseket kell tennünk és meg kell mondanunk, hogy nem engedjük magunkat belesodorni egy Kína elleni háborúba. A nagygyűlés megbélyegezte az amerikaiak koreai agresszióját, határozatot fogadott el, amelyben a külügyminiszterek tanácsának összehívását kívánja a Kelet és Nyugat közötti ellentétek rendezésére, a tartós béke biztosítására. A koreai népi hadsereg főparancsnokságának hadijelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népi hadseregének főparancsnoksága november 29-én kiadott hadijelentésében közli, hogy a népi hadsereg egységei az arcvonal valamennyi szakaszán élénk haditevékenységet fejtettek ki az amerikai és a délkoreai csapatok ellen. Az Anzsutól (Ansziu) északra és Tokuszentől délre levő térségben a népi hadsereg csapatai sikeresen folytatták ellentámadásaikat az ellenséggel szemben. Hamhintól északra az ellenség támadását feltartóztatták. A keleti partvidéken a korábbi vonalakon folytak harcok. 550 orosz nyelvtanfolyamot szervezett a MSZT A Magyar-Szovjet Társaság eddig ötszázötven orosz nyelvtanfolyamot szervezett meg országszerte, tanfolyamok közül kétszáz önálló oktató híján az MSZT kiadásában megjelent hanglemezsorozatot veszi igénybe, amely Nina Potapova nyelvkönyvét dolgozza fel az orosz nyelv elsajátítását megkönnyítő módszerekkel. Az MSZT-szervezetek sok esetben átadják a lemezsorozatot a tanácsok népművelési alosztályainak és a tömegszervezetek orosz nyelvtanfolyamainak. Az orosz nyelv elsajátítását könynyíti meg az a kezdeményezés is, amellyel az MSZT film- és pedagógiai szakosztálya a magyar felirat nélküli orosznyelvű filmek látogatását teszi lehetővé, oroszul tanulók számára. Az első feliratnélküli orosz filmvetítést vasárnap délelőtt az Uránia Filmszínházban több mint ezren tekintették meg. A Szovjetunióban terven felüli,750.000 méter selyemszövetet termeltek 11 hónap, alatt. 1.4 a. 1. 1. i vili , .1* 1 A koreai amerikai vereség hatása az értéktőzsdéken Az amerikaiak koreai intervenciója valamennyi nyugati értéktőzsdén spekulációs vásárlásokra és áremelkedésre vezetett. Most MacArthur koreai vereségének hatására New Yorkban, Londonban, Párisban és Stockholmban erős árfolyamzuhanás következett be. A spekuláció tömeges mennyiségben dobta piacra az értékpapírokat és ugyanakkor az árutőzsdén különösen, gumit, gyapjút, bőrt, cukrot, kőolajat és gabonát vásároltak. Tito görög szabadságharcosokat szolgáltat ki a monarchofasisztáknak A jugoszláv politikai menekültek rádióadója közli, hogy Tito rövidesen kiszolgáltatja a görög monarchofasisztáknak a görög népi hadsereg 75 volt tagját és 55 görög hazafit, akik 1947-ben menekültek Jugoszláviába. — kis Újság — Az albán nép szabadságünnepe Albánia népe felszabadulásának hatodik évfordulóját ünnepelte. Sztálin generalisszimusz üdvözlő táviratot küldött Enver Hodza mvadseregtábornoknak, jókívánságait fejezte ki és az albán népnek további sikereket kívánt az új, népi demokratikus Albánia felépítésében. Tiranában az Albán Demokratikus Arcvonal ünnepi ülésen emlékezett meg az évfordulóról. Enver flodzsa hadseregtábornok napiparancsot intézett a hadsereghez. Szerdán délelőtt katonai díszszemle és pompás felvonulás volt, amelyet a felszabadulási ünnepre Tiranába érkezett baráti küldöttségek is végignéztek, élükön a Szovjetunió küldöttségével. A három nyugati nagyhatalom kormánya értekezletet tart Pakisban Washingtonban a külügyminisztérium közleményt adott ki, eszerint az USA kormánya elhatározta, hogy a jövő héten Palásban tárgyal Franciaország és Nagybritannia kormányával a német kérdésben tartandó négyhatalmi értekezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslatról. Katolikus és protestáns papok beszámolói a varsói békesoongresszusról A református egyetemes konvent Mátraházára országos értekezletre hívta össze a püspököket, fogdulnokokat és espereseket. Az értekezleten Péter János püspök, a Békevilágtanács tagja beszámolót tartott a varsói kongresszuról. Hangoztatta, hogy az imperialisták által tervezett háború egy maroknyi réteg gonosz ügye s a földkerekség lakóinak túlnyomó többsége a békét akarja. Ennek a békének erős támaszai és védelmezői elsősorban a Szovjetunió népei, de a szocializmust építő többi népek is. A békemozgalom a háborús veszély növekedése során egyre szélesebbé válik és a béke erőinek növelésében az egyházaknak is teljes odaadással részt kell venniük. A Béketanács a népek békeakaratának leghatalmasabb kifejezője és az Egyesült Nemzetek s az egyes imperialista kormányok felé képviseli a békére vágyó száz és százmilliók eleven lelkiismeretét. Az egyházaknak is őszinte odaadással és minden erővel részt kell venniök a varsói békekövetelések érvényre juttatásában. Az értekezlet nagy lelkesedéssel fogadta Péter János beszámolóját és egyöntetűen kifejezte azt az elhatározását, hogy a református egyház tovább erősíti a békemozgalomban való részvételét. Az egyházi lapok ezen a héten bőven foglalkoznak a varsói békekongresszussal. A katolikus új ember Beresztóczy Miklós protonotárius kanonok Varsóban elmondott beszédét ismerteti. Bő részleteket közöl belőle. Többek között ezt írja: „Templomainkban, amelyeket híveink szabadon látogathatnak — mondotta Beresztóczy — minden szentmise végén külön könyörgés hangzik el a békéért és híveink visszaemlékezve az országunkon végigdúló háború borzalmaira, soha nem tapasztalt egységben hangoztatják, hogy amikor öt esztendőnek heroikus munkájával nemcsak a háború pusztításait tüntették el, de új alkotásaikkal, gazdasági,szociális és kulturális intézményeikkel évszázadok mulasztásait is pótolják, irtózva akarják megakadályozni azt, hogy templomaink, lakóházaink, iskoláink, gyáraink újra üszkös romokká, férfiaink hullákká, csonka, béna emberroncsokká, asszonyaink özvegyekké, gyermekeink árvákká váljanak.“ Az Evangélikus Életben Dezséry László püspök, aki szintén részt vett a varsói békekongresszuson, vezércikket írt ,öt földrész emberei meg tudják érteni egymást“ címmel. „A varsói tanácskozás messzemenően demokratikus volt — írja. — Keresztyén papok és kommunisták, a legkülönbözőbb világnézetet és felfogásokat valló emberek egymást váltották a szószéken, de egyértelműen tettek hitet a béke fenntartása mellett ... Hálás vagyok a magyar népnek, hogy a varsói II. Béke Világkongresszusra kiküldött és ezzel lehetővé tette, hogy egyházam békeszeretetét és a békéért folytatott harcban velő szolidaritását megmutassam.“ Vezércikkét ezekkel a szavakkal fejezi be Vezséry püspök: „Legyünk egyek azokkal, akik az emberiségért felelősséget éreznek s ezzel a hatalmas kérdéssel nem játszadoznak, hanem teljes erejükkel helytállnak benne. Segítse Isten az emberiség békeszerető, becsületes jobbik felét, amely a gyermekek és asszonyok boldogságát, a teremtő munka lehetőségét védelmezi is . Magyar küldöttség a tiranai felszabadulási ünnepségeken Prieszol József közlekedésügyi államtitkár, az MDP Központi Vezetőségének tagja és Sziklai Sándor ezredes Albániába utaztak, hogy a magyar kormány képviseletében résztvegyenek Tiranában Albánia felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. 3 Az Országos Béketanács Elnökségének ülése A Magyar Országos Béketanács Elnöksége november 29-én 12 órakor ülést tartott. Dr. Andics Erzsébet egyetemi tanár, a Béke Világtanács tagja ismertette a Béke Hívei II. Világkongresszusa határozatait, majd megtárgyalták a magyar békemozgalom további feladatait. Határozatot hoztak, hogy az Országos Béketanács december 3-án délelőtt 10 órakor nagygyűlést tart a Sportcsarnokban. A nagygyűlés előadója Vess Istvánné MNDSZ-főtitkár, a varsói békedelegáció tagja. Hozzászólnak Fábik József Kossuth-díjas sztahanovista kőműves, a varsói békedelegáció tagja, Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja és Horváth Richard, a Katolikus Papok Békebizottságának titkára, a varsói békedelegáció tagja. Továbbá határozatot hoztak, hogy december hónapban az ország legjelentősebb helységeiben, üzenteiben a a varsói delegáció és az Országos Béketanács tagjai beszámolót tartanak. Szénbányászok jutalmazása A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a szénbányászat fejlesztésére vonatkozó határozata rendelkezik a szénbányászok jutalmazásáról. A jutalmazásra vonatkozó rendelkezéseket 1850. évi december hónapjától kell alkalmazni. A rendelet végrehajtásáról a nehézipari miniszter gondoskodik. Mire tanított egy auschwitzi látogatás? Irta: Kakuk Ferencné varsói békeküldött, paszsbi (Labolcs-Szatmár megye) dolgozó parasztasszony A varsói békekongresszus befejeztével, a felejthetetlen nagy napok után még nem ért véget lengyelországi tartózkodásunk. Ottlétünk tartogatott számunkra még egy utat, mely a maga megdöbbentő valóságával mindennél megrázóbban mutatta be, mi is a háború. Ez az út Auschwitzba vezetett. Meglátogattuk a II. világháború halálgyárát. A borzalmak városát. Azt a helyet, amely miatt nemcsak a náci őrülteknek, de az egész emberiségnek szégyellenie kell magát a történelem előtt. Mikor a varsói békekongresszus után sok mindenről beszélgetve egy lengyel asszonnyal, megemlítettük neki, hogy megtekintjük Auschwitzot, azt mondotta: — Nézzétek meg! S mondjátok el otthon, amit láttatok ott. Meséljétek el minden magyar asszonynak. Mutassátok be szavaitokkal mindazt a sok szörnyűséget, melyet ottláthattok. Tudom, hogy sokan megírták már, hogy mi történt Auschwitzban, mi történt ott akkor, amikor az emberiesség és az ész fölött az őrültség és az eszeveszett barbárság uralkodott. De azt hiszem, dolgozó parasztasszony nem nagyon járt arrafelé, s éppen ezért számolok be erről az útról is dolgozó paraszttársaimnak. Jártunk a haláltáborban, ahol, mint elmondották, a náci őrültek 11 millió embert akartak megölni s csak a felszabadító szovjethadsereg akadályozta meg ennek a borzalmas tervnek végrehajtását. Így is több mint négymillió ember vesztette el ott életét és milyen borzalmas körülmények közepette. Láttuk a gázkamrákat, ahova bezsúfolták a halálra ítélteket. Itt járva tudom csak elképzelni teljes valóságában, hogy micsoda borzalmas szenvedéseket éltek át azok, akiket bezsúfoltak ezekbe a gázkamrákba. Elmondották kísérőink azt is, hogy voltak, akik nem haltak meg a gáztól. Ezeket félig élve, félig halva égették el Szörnyű volt, amit ott láttam. Még visszaemlékezve is mindig megborzadok. S a múzeum eleven, élő vádirat minden háború ellen. Az a sok haj, az a sok cipő, ruha, mely olyan s melynek a tulajdonosai ebben a halálgyárban pusztultak el, mind, mind vádol. A drótkerítéseket is megtekintettük, ahol eleven ember bizony nem jutható!!át. Idáig jutott tehát az ember, aki a szabadságért lelkesedett évszázadokon keresztül Átéreztem én is, amit a küldöttség többi tagja is mondogatott: — Emberi ésszel nem is lehet felfogni ilyen vadállatinál is gonoszabb tettet. Nem, ezt nem lehet felfogni. S aki háborúra spekulál, akit nem győznek meg a romok odahaza, akit nem győznek meg a romok Varsóban, az menjen el Auschwitzba. Ott még az is, aki leghangosabban ágál az új világháború mellet, isen borzad és magába száll. Sokáig nézegettem az auschwitzi múzeumot Van mit benne látni. A borzalmak borzalmáról tanúskodik. Embermilliók szörnyű szenvedéséről. Lengyelek, magyarok, szovjet hadifoglyok, franciák és sok-sok üldözöit pusztulásáról. S míg ezeket a tárgyakat láttam, melyek a kínokról, a szenvedésekről tanúskodnak, két érzés ébredt fel bennem. Az egyik az volt. Hazatérve a lengyelországi utániról beszámolva, részletesen elmondom a látottakat. Mindenkinek. Hadd tudja és tudja is meg minden dolgozó parasztember és parasztasszony, hogy mit is jelent a háború. Mit jelent, ha az embertelenség uralkodik. A másik érzésem a megnyugvás érzése volt. Az a tudat, hogy többé nem lesz Auschwitz. Nem engedik a népek. A békére vágyó emberiség. Nem engedi az a varsói határozat, hogy harcolunk a békéért. Minden erővel, minden eszközzel. A háborús uszítók ellen felvértezzük magunkat. Auschwitz megtanította az emberiséget arra, hogy a gonoszok támadását csírájában el kell fojtani. Dolgozó asszonytársaim! Auschwitz is arra tanít, hogy a békét nemcsak kívánni kell, de harcolni is kell érte. A megrázó auschwitzi látogatás után a magyar küldöttség ellátogatott Krakkóba. . Megtekintettük ezt a várost, mely annyi régi emléket tartogat és annyi szépséget. Ezek az öreg falak, a régi templomok, a gazdag múzeumok is arról beszélnek, ami a szívügyünk. A békéről szólnak ezek is. Megmutatják ugyanis, hogy a régmúlt, a múlt századok embere menynyi de mennyi szépet termelt, mennyi értékel. S a háborúk voltak azok, melyek a ma emberét megfosztották ezektől az értékektől, azok élvezésétől. Az elnyomás vette el a dolgozó embertől azt a lehetőséget, hogy gyönyörködjön a régmúlt alkotásaiban. A ma embere most már az egész dolgozó emberiség számára biztosíta az értékeket. Nem akarjuk a holnap emberét megfosztani ezektől, a ma alkotásaitól. Ezért sem kell a háború. Nekem, egyszerű parasztasszonynak is igen tetszett Krakkó városa, az a sok szépség, amit a múzeumban láttam, az egykori vár, a régi szokások, a régi házak. A kürtszó, mely nap-nap után emlékeztet a lengyel nép hősiességére. Lengyelországi utunk a krakkói látogatással befejeződött. Visszautaztunk Varsóba, hogy repülőgépre szállva, hazatérjünk. Hazatértünk azzal a sok-sok, gazdag emlékkel, melyet Lengyelországban s elsősorban a varsói békekongresszuson szereztünk. Hazatértünk, hogy otthon beszámoljunk a látottakról, a hallottakról, arról, hogy az egész világ dolgozó népe békét akar. S hoztuk magunkkal a békekongresszus üzenetét: Harcoljunk, az eddiginél is lelkesebben harcoljunk a békéért. (Folytatjuk).