Kis Ujság, 1951. május (5. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-03 / 101. szám
------------------------------------------------- Fiatalok a filmgyártásban „Művészeti életünk valamenynyi ágában új tehetségek jelentkeztek, új erők bontakoznak ki, akik, ha még nem is tették le a vizsgát zsenialitásból, de próbálgatják oroszlánkörmeiket.“ (Révai József kongresszusi beszámolójából.) Államosítás! — Így hangzott fel a jel a filmgyártásban is az új honfoglalásra. 1948 tavaszán szélesre tárultak a Hunnia kapui, kitessékelték rajta az üzleti szellemet és a megtisztított úton diadalmasan áramlott a film felé az új szellemiség, s nyomában a fiatalok. Azóta mindbátrabban jönnek a a munkások, a parasztok soraiból a műtermekbe, a forgatógép mellé, a vágósszobákba, a laboratóriumokba, a szinkronszalaghoz, hogy a művészet frontján harcosai legyenek a művelődési forradalomnak, mely nélkül — mint Révai József miniszter mondotta — „a szocializmus győzelmes felépítése lehetetlen.“ A színészek sorát a ,,Talpalatnyi föld", az államosított filmgyártás első, egyben Nemzetközi Nagydíjas alkotásának főhőse, Szirtes Ádám nyitja meg. Hogy Déz Jóska a határokon túl is ismert és szeretett figura lett, abban neki, az egykori nincstelen paraszt gyermekének oroszlánrésze van A Kis Katalin házasságában szemünk elé állította a tekerős Varga Jóskát, a Felszabadult földben az öntudatos, harcossá fejlődött Gőzt. Szirtes a Magyar Filmhét alkalmával Csehszlovákiában járt. „Benne látjuk az új fiatalság alakjának egyik legjobb képviselőjét“—- mondták róla a prágaiak. Sós Imre nevétmár megjegyeztük a „Talapclatnyi föld“ egyik epizódalakjával kapcsolatban. Amikor pedig megszületett az első színes magyar játékfilm, ez a hajdúsági parasztgyerekből lett színilőiskos s keltette életre Ludas Matyit, később Torma Kerít, a „Dalolva szép az élet" esztergályosát. ALudas Matyit hozta Horváth Terit is, ezt a szivarén kis parasztlányt, Pirosnak, Matyi aggódó szerelmesének alakjában. Még ő is főiskolás. Azután itt van: Szatmári István és a munkásszármazású, főiskolás Szemes Marika, a „Becsület és dicsőség“ hét tehetséges, öntudatos fiatalja; itt van a szintén munkásszármazású Ferrari Violetta, akinek a ..Hatolva szép az élet" ifjúmunkásleánya vett első filmszerepe és rögtön főszerep: itt ’"van a parasztszármaizású Ambrus András (Felszabadult föld), a Kis Katalin házasságában három fiatalszínésznő: Békés Itala, Joránd Hanna Bed .Teréz; a Különös házasság ház a tavaly végzett Örkényt:*», aki Horváth Piroskát, Battler szerelmesét játszotta; a Becsület és dicsőségből a főiskolás Simkovics Imre, főszerepet kap egy következő, imperialistaellenes filmben: az üzemi színjátszóból színésszé tett Károlyi Béla (Belvárosi Színház),akire ugyanebben a filmben vár igen hangsúlyos szerep; vagy a parasztszármazású Bodor Tibor, aki az imperialistaellenes film párttitkára lesz. A ,,Gyarmat a föld uralt“, ez a most készülő film egyszerre két munkásszínészt is bemutat, Pálffy Ferencet és Suka . Sándort Pálffy, aki egyik vezetőszerepét játssza a filmnek, az RM műszaki dolgozóin, Suka, a film párttitkára, szintén műszaki dolgozó. Mindkettőjükre a főiskola esti tanfolyamán talált rá a filmgyár. A rendezők között Máriássy Félix is a nép államában bonthatta ki tehetségét. Egykor filmvágó volt, a népi demokráciában rendező-asszisztens lett, majd elkészítette a Szabónét, utána a Kis Katalin házasságát, következő feladata az imperialistaellenes film. A rendező asszisztensek sorából kiemelkedik: Sivó György, egész sor játékfilm első segédrendezője, jövőre önálló feladatot kap; a főiskolát végzett Bánk László, aki a most készülő Déryné című filmben lett első asszisztens, az ugyancsak főiskoláról kikerült Makk Károly, a .•Becsület és dicsőség“ első asszisztense, egyike azoknak, akik csakhamar egyedül fognak dolgozni. Valamennyien a felszabadulás után kerültek kapcsolatba a filmmel. Egy Kossuth-díjas operatőr, Illés György áll a fiatal operatőrök élén. Valamikor világosító volt. Mint operatőr a híradókkal és kisfilmekkel kapcsolatban ismerkedett meg a forgatógéppel. Aztán jött a játékfilm, majd 1949-ben az első önálló feladat, a „Szabóné“ és a VIT-film pompás operatőrközössége, végül a Kossuth-díj, a legszebb elismerés. Jelenleg a harmadik színes magyar játékfilm, egy sportfilm felvételeire készül. A másik fiatal operatőr Forgách Ottó, a Gyarmat a föld alatt“ lesz első önálló munkája. Nemsokára mint önálló operatőrökkel találkozunk: Pásztor Miklóssal, a „Becsület és dicsőség“ másodoperatőrjével és az igen szép reményeket keltő Szécsényi Ferenccel, aki jelenleg a „Déryné“ második operatőrje. Az operatőr-utánpótlásról, egyébként, így hangzik a hivatalos filmgyári nyilatkozat: „Várjuk az idei végzős főiskolásokat. Már a nyáron dolgozni fognál“. Várja a filmgyár a végzős rendezőnövendékeket is. Az ő útjuk először a dramaturgiába vezet, ez a fejlődés menete. Idősebb társaik: Kovács András ,Fehér Imre, Bacsó Péter, Nádasi László már régebben ott dolgoznak, szép eredményekkel, most várják, mikor kerülhetnek le a műterembe, a rendező mellé. És várja a filmgyártás a Szovjetunióban tanuló fiatal magyarokat, kik legszilárdabb erősségei lesznek az utánpótlásnak. Van a Hunniában olyan nyolc üzemi munkás is, aki most tanulja a producer, a gyártásvezető nehéz feladatkörét. Le Ibsennel! Vakmerő kísérletet hajtott végre New Yorkban egy színigazgató: bemutatta Ibsen , „A népgyűlölő“ és „Peer Gynt“ című drámáit. Csúfosan megbukott velük. A dollárzsoldos sajtótát lehozva ,,kommunista propagandának“ minősítette Ibsen műveit , mindkettőt sürgősen le kellett venni a műsorról. Annak dacára, hogy a Peer Cyni kísérőzenéjét amerikai ízre átírták és boogie-woogie jazzcsinnadrattát csináltak Grieg muzsikájából .. . Színházak szerdai műsora Operaházi Lohengrin (7).— Nemzeti: Az élet hídja (7). — Városi: Nincs előadás. — Magyar: Szerelmi házasság (7). — Madách: Rokonok (7). — Belvárosi: Bányászbecsület (7). — Fővárosi Operett: Palotaszálló (7). — Vidám: Gál Anna diadala (7). — Ifjúsági: Sorsdöntő napok (7). — Úttörő: Nincs előadás. — Állami Bábszínház: Tavaszi virág (1, 6).— Fővárosi Varieté: 7 vidám nap (fél 8). — Kamara Varieté: Nézzünk körül (7). * A ROMÁN DOKUMENTUMFILM GYÁRTÁS a legkülönbözőbb témájú filmekkel foglalkozik. A „Tartós békéért, népi demokráciáért“, „Cement“, „Hazáidő villamosítása“, „Ifjúságunk“, „Geológia a hegyekben“ — ezek a címek jól kifejezik a témakör változatosságát. A román filmesek hamarosan befejezik az első színes dokumentumfilm jöket, címe: „A. I!una deltája“, l'orgaLjáty egyébként a Szovjet-Román Barátsági Hónappal foglalkozó film és a „Román Népköztársaság“ című színes filmalbum felvételei is. ISMÉT EGY FILMBETILTÁS! — természetesen az USA-ban. Memphis államban ezúttal Chaplin „Nagyvárosi fények“ című filmjére sújtott le a cenzorok ökle. Megokolás szerint: a filmet azért nem lehet vetíteni, mert Chaplin áruló. .kis Újság MILOS SADLO, a kitűnő prágai csellóművész a Fővárosi Zenekar hangversenyén J. Chr. Bach c-moll gordonkaversenyét és Csajkovszkij Rokokó-variácóját játszotta. A közönség bámulattal fogadta hangszerének ritka tömörségű zengését. Bravúros könnyedséggel old meg minden előadásbeli nehézséget. Ez kiemelkedően megmutatkozott a Csajkovszij-variációkban. Sadto néhai Földessy Arnoldra emlékeztető stílusban mutatta be a gordonkajáték minden virtuóz lehetőségét. Örömmel hallottuk Prokofjev Sztálin-díjas szovjet zeneszerző „Klasszikus szimfóniáját“, amely a klasszikus formanyvet, mesteri módon egyesíti a modern tartalommal. Smetana derűs román Milius Titok nyitánya vezette be a hangversenyt és Beethoven VIII. szimfóniája zárta be, Karel Anceknek, a Prágai Filharmónia nagytudású karmesterének forrósikeri vezénylése ismét fokozta a csehszlovák zenekultúra jó hírnevét. AZ ORSZÁGOS KULTÚRVERSENYEK legjobban szereplő csoportjairól dokumentumfilmet készít kisfilmgyártásuló L. Váltakozó, élénk képek mutatják be népi zene- és táncművészetink legújabb eredményeit. A filmben megelevenedik a mohácsi kultúrcsoport lakodalmas táncjelenete, a mátészalkaiak cigánylánca és megörökíti a film a somogymegyei kultúrversenyben első díjat nyert csurgói tánccsoport munkáját is. A SZOVJET FILMHETET rendeztek Indiában, április folyamán. Nagy sikerrel mutatták be a „Vidám vásár“, a „Zeja“, is a „Szibériai rapszódia“ című alkotásokat. ÜT HÁROMDIMENZIÓS FILM készül a moszkvai Gorkij-stúdióban. A mű szíves technikájú lesz. Címe• „A pusztában“. A filmet, melyben számos gyermek szerepel, L'ljancev rendezte. • „ÖRÖK BARÁTSÁG“ a címe annak a magyar kisfilmek, mely a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja eseményeiről számol be. Többek közt megelevenednek a filmkockákon a nálunk járt szovjet szlahánovír-fák alakjai, látjuk segítő munkájukat, bemutatja a film a kiváló magyarmunkások, tudósok, továbbá az üzemi és termelőszövetkezeti dolgozók munkáját. Természetesen gazdag képsorok számolnak be a szovjet művészek gyönyörű műsorairól is. * ÉPÜL A NAGY TÜRKMÉN-CSATORNA. A szovjet állam gondoskodik arról, hogy kielégítse az építkezésben résztvevő dolgozók kulturális igényeit. Felállították az első állandó mozit, ezzel párhuzamosan mozgó vetítőberendezések is járják az építkezés területét, hogy a film eljusson a munka minden pontjára. A Tolnai Lajos regényét olvashatjuk sajátosan új kiadásban. Most jelent meg hatvannyolc év után újból az elfeledett író egyik regénye, A nemes vér, kissé megkurulva, Móricz Zsigmondnak átdolgozásaként. Móricz szerette Tolnait, sokszor emlegette, előadásaiban is, s élete vége felé különös cselekedetre határozta el magát: átdolgozta Tolnait s lapjában, a Kelet Népében, publikálta az átfésült írásműveket. A nemes vér is ezek közé tartozik. Mindennek megvan a magyarázata. Móricz azt akarta, új, friss, közvetlen olvasmányként forogjon a méltatlanul elejtett író-előd. Jele és magyarázata ez annak, aely erőtlen hagyomány volt nálunk a magyar írók hűséges olvasása s a régi szövegek tisztelő ápolása-gondozása. Talán így, átdolgozva, elolvassák az olvasatlan s komor írásműveket, elolvassák és megértik, miért írt oly élesen ellentétes hangon Tolnai Lajos, a hajlíthatatlan író. Úgy tűnik fel, most már felesleges ez az óvatos nevelő műgond, Tolnai Lajost nyugodtan hagyhatjuk beszélni saját hangján, ha itt-ott ropog is e hang, ismétlődik is egy-egy alak jellemzése. Ma már nem ütközőpont a múlt bírálata és leleplezése, hanem igazolás. Ez a regény, A nemes vér, is ilyen. Erdélyben játszák, melyet az író nagyon jól ismert. Alakjai könynyedén álcázott figurák, Tolnai ismerte mind s az olvasók is annakidején rájuk ismertek név szerint. Mert Tolnai a valóságot terítette ki írásműveiben minden tartózkodás nélkül. A Benedek-grófok életéről van itt szó, züllött, krajcártalan, léha, erkölcstelen bábokról s a hozzájuk tapadó határozatlan magyar polgári társadalomról, mely képtelen önnön erkölcsi erejéből élni, alkotni és vezetni. A semmirevaló arisztokraták, mint egy furcsa vegetáció, élnek, éldegélnek egy nép nyakán s szépen, remijén hagyják elveszni az országot. El kell olvasnia ezt a regényt mindenkinek, aki a múltról szólni akar, miután foglalkozik a magyar jövővel. Ezek voltak a mi uraink. Nem 1919 után veszett el Magyarország, hanem jóval előbb, 1867 után, azokban az években, amikor az ezer év ünnepies harangzúgásától nem vették észre az úri szó percegését. Tolnai nemcsak bírál, de nem rámutat egy új élet hordozóira is, mint példákra. A grófok ellentéte a polgári Dernyői László, ez a csupa erő, csupa-terv ember, aki gépesíti mezőgazdaságát, modernül gondolkodik, becsületes ember, aki még a becstelenek közt is talál Úszta lényt és őszinte szövetségest. A régi és az új világ ütközik össze e regényben, hitelesen, javító célzattal. S írói remekléssel is egyúttal, mert nem kétséges, Tolnai kitűnő elbeszélő s elsőrangú stiliszta. A magyar jövőt nem a gőgös, semmittevő „nemes vér" igazolja, hanem az építőmunka s az erkölcsi tisztaság. A kis regénnyel egy érdekes író tér vissza. Tolnai Lajost világéletében csak az érdekelte, amit maga körül látott. Az emberek, akikkel az életében találkozott és megbirkózott. Félelmetes megfigyelő volt, veséjébe látott mindenkinek, megértette a a helyzeteket, kedve támadt a társadalmi hazugságok ellen harcolni. Nem tudott s nyilván nem is akart alkalmazkodni. Kiválogatta a bűnösöket, az önzőket, a képmutatókat, iszákosokat, hazugokat, irigyeket, csalókat, egy várost lehetne velük benépesíteni. Méltó helyre rakta őket, regényeibe rajzolta, mint egy albumba. Ellentéteket látott, ellentétekben gondolkozott. Mintha Jókai ellenképeit sorakoztatná fel. Kortársak voltak, de Tolnai végzetesen józanul és kiábrándítóan látta a kiegyezés utáni Magyarországot. Jókai az új földesúr figuráján ábrándozik s megteremti egyik legkedveltebb regényhősét. Tolnai Lajos a háttérben nem győz elég harsányan közbekiáltani, hogy Ankerschmidt figurája csak egy fellegjáró képzelgése, a valóság tragikusan ellentétes. Ellentétes, mert a szabadságharc utáni magyar világ nem oldotta meg létünk problémáit. Csak simított egyet a vulkánon. Tolnai megírta, hogyan tűntek el a magyar életből a nagy építő jellemek, elporladtak a nagy teherpróbák, hogy átadják helyüket az ed kal máz ko dó írnak, a kizsákmányolóknak, akiknek semmi közük a néphez, az országhoz, a jövőhöz, akik csak a maguk koncát lesik. Nagyon egyedül maradt ezzel a felfogással. Dacos homlokát, nagy, bő testét, remegő szívét, feddhetetlen életét állította szembe naponként az ellenségek zuhatagával, de hiába. Hiába hadakozott Marosvásárhelyt megírt és kicsúfolt ismerőseivel. Mondják, sétabottal is verekedett, s a templomban kiprédikálta őket (mert református lelkész volt). De ellenfelei nem tágítottak. Hiába kavarta fel a kisváros tespedtségét, hiába szállt harcba haragosaival és kényszerítette őket, hogy álorcájukat letegyék. Társadalmilag gyorsan legyőzték. Erre megpróbált ellenállni — Pestre áttelepülve — a leghatásosabb fegyverrel, a tollal. , De akkor beleütközött a kortársi irodalompolitikába. Gyulai Pál és társai csak a fenegyereket látták benne, a setélenlátás betegét, az összeférhetetlen hiú társat. Bírálatuk nem tudta meglátni igaz mivoltában ezt a kiváló írót, nem tudták megbocsátani az ember hibáit, vadásztak rá s Tolnai úgy védekezett, ahogy a sebzett vadkan, amikor nekimegy a vadászkutyáknak. Kevés épületesség van ebben az irodalmi harcban. De Tolnai Lajos regényei itt maradtak nagy tanulságképen. Amit a kortársak elutasítottak, mint egy kosár fanyar körtét, ma vissza-számonkérő szó mindnyájunkhoz. Ady Endre nem véletlenül becsülte annyira, Móricz nem találomra köllögete, hanem saját szavát erősítgette vele, saját elődjét kalauzolta vissza a hálátlan utókorba, mely nem akart okulni, tanulni az igaz szóból, csak a muzsikáló hazug varázslatnak élt, míg lehetett. Mi már tudjuk, hogy Tolnai setétenlátása társadalmi setétenlátás is volt, nemcsak egyéni. Az üldözött írástudó sorscsapásai fölé emelte a könyveit, azokkal védekezett. Szegény, bolond, vén Illéshez hasonlította önmagát, aki sok matt sebét nyalja. Ne felejtsük el ezt a képet, egy magyar író szörnyűséges önarcképét a század végéről. Ha túlzás is, de találó. Tolnai őszintén bírálta a korabeli magyar világot. Bármely külföldi realizmussal összemérhetjük az ő gyakorlatát, nem kell szégyenkeznünk miatta, Tolnai kiállja az összehasonlítást. Nála az írás a második természete volt. Mesterségbeli tudása előtt ellenségei is meghajoltak. A magyar nyelv kincsét teljesen bírta, minden árnyalatával egyetemben. Erős, megfogó, fém-veretű a stílusa. Térjünk vissza hozzá, hisz adósai vagyunk s tanítványai lehettünk. Tolnai Lajos visszatér írta: Szalatnai Rezső Csütörtök, május 1 A „ Ludas Matyi“ és a „Szabóné“ a berlini népi demokratikus filmfesztiválon Április 26 és május 9 között a népi demokráciák filmjeiből filmhetet rendeznek Berlin keleti övezetében. A magyar filmek közül: a „Ludas Matyi“, a „Szabóné“, a csehszlovák filmek közül: a „Csapda" kerül műsorra. A lengyel filmgyártást a „Két brigád“, a bolgárokat a nemrégiben elkészült „Iván Szuszanyin“ című alkotás képviseli. Három új filmalkotás kerül szombaton közönség elé Szombaton három új film kerül közönség elé: egy új, egész estét betöltő magyar dokumentációs alkotás, mely az MHP II. Kongresszusának nagyszabású eseményeiről szól, ezenkívül egy új szovjet alkotás, az „Ez történt Szókénben“ című film és „Az új tanító“, mely a német demokratikus filmgyártás alkotása. „ITI győzelmek felé“ a címe az MDP II. Kongresszusa nagy filmbeszámolójának. Az ózdi kohó mű Marlin-műhelyében gazdagon zuhog az acél. Farkasinszki szlihanovista -olvasztár elégedett: az öntés jól sikerült. Nagy eseményre készül dolgozó társaival együtt, a pártkongresszusra. „Úgy fogunk dolgozni — mondják az ózdiak, — hogy Rákosi Mátyás büszke legyen ránk!" — így kezdődik a film bevezető jelenetsora. A továbbiakban megelevenedik előttünk az a lelkes hangulat, mely az egész ország dolgozóit eltöltötte a kongresszusi készülődés napjaiban. Amikor pedig elérkezett a kongresszus napja, látjuk a fellobogózott, díszbe öltözött Budapestet, százezreket a Hősök terén, majd magát a kongresszust és ismét felhangzanak a felejthetetlen szavak. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Farkas Mihály beszámolói. „Ez történt Szakenben“című szovjet film Genryij Gulin elbeszélése nyomán készült, Nikoláj Szanisvili rendezésében. Szakén kis falu a Kaukázus hegyei között. Látszólag elzárt hely a világtól, sebes folyók és sziklák állják útját annak, aki Szakenbe tart. Hogyan tör utat a fejlődés a nagy szovjet államnak e kicsiny helységébe, hogyan győz az új a maradi felett, erről szól ez az új, gyönyörű színes szovjet filmalkotás. Az együttes grúz művészei megismertetik az új életet építő szocialista hazájukat, a hazát forrón szerető grúz népet, a Kaukázus büszke hegycsúcsai, szép fensíkjai, gyorsrohanású hegymatakjai között. A remek képek sorából különöskép kiemelkedik a lovasmérkőzés izgalmas jelenete. „Az új tanító“ a német demokratikus film címe. Kedves, fordulatos történet keretében világítja meg a mű a mai német fiatalság nevelésével kapcsolatos problémákat. A főhős egy ipari munkásból lett tanító, ez a tanító új életet visz egy vidéki iskola dobos falai közé és nehéz harcok árán megszerzi kis tanítványai szeretétél, bizalmát, de megszerzi a felnőttek szeretetét és becsülését is. Arthur Pohl, aki írta és rendezte a filmet, a gyermekszereplőket a vidéki iskolák tanulói közül válogatta össze. TÁVOS. MOSZKVÁTÓL: (Sztálin-síjjal kitüntetett, magyarul beszélő, színes szovjjet film) VÖRÖS CSILLAG (Lenin-körút 45) eső,hl. 9, vas Vs3. — TÁNCSICS (Csepel) 5, ‘HS, vas. $43. MUSZORGSZKIJ: (Magyarul beszélő szovjet film) SZIKRA (Lenin-körút 120) 4, V*7, 9. — MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b) ‘/*6, Vi8, vas. 3. CSAPDA: (Csehszlovák film) DUNA (Fürst S.-u. 7) bitó. 'hl. 9, vas 'A3. — DÓZSA (Róbert K -körút 01) V.5. %1. 9, vas. — SZABADSÁG (Újpest) ‘hl. Vi9, vas. 4. VARSÓT PREMIER: (zenés lengyel film) , SZABADSÁG (Bartók B.-út 04) 4. Vi7, $49. LEGYŐZHETETLEN VÁROS: (Lengyel film) MÁJUS 1.. (Mártírok útja 55) ‘/tő. */*7, 9. vas. ‘A3. — FÓRUM (Kossuth Lajosutca 18) 4. Vil. %9. — FÓRUM (Plerinc) ‘/sír. V.8, vas. *A4. SZEMBESÍTÉS: (iztratmas, magyarul beszélő szovjet film) FELSZABADULÁS (Flórián tér 3) */*4. %6. 8. vas. %2. — ROYAL (Kispest) 5, V18. vas. */:3. — BRIGÁD (Plőrinc) '/16. ?18. vas Vet. — CORVIN (Kisfaludy-köz) kát. 6, V 1 9. ELSŐ START: (fordulatos vidám fennyel film) TATRA (Perzs.) /6. 8. vas. 3. — ÚTTÖRŐ (Bajcsy Zs.út 38) 4, 6. 8, vas. 10, 2. 4, 0, 8. ÉPÜL A BÉKEMC: (Dokumenfilm’ FÁKLYA (Lenin-körút 88) ‘/:5-től este 11-ig, vas. '/: 1-tól este 11-ig folytatólag. — FÉNY (Újpest) 5-től ‘/:10-ig, vas. d. e. láll-kor és d. u. ‘/:4-től este */:10-ig folytatólag. T'.GY KERECSENSÓLYOM TÖRTÉNETE: Kísérőfilm az Újlaki moziban. A PAIIT LAPJA: Kísérőfilm a Tátra és az Árpád moziban. BECSÜLET ÉS DICSŐSÉG: (Új magyar film) BÁSTYA (Lenin-körút 8) 11. ‘/*2. 4, VA% 9. — TAVASZ (Apalota) 6. 8, vas. 4. GYŐZTES SZÁRNYAK: (Csehszlovák film) STÚDIÓ (Akácfa-u. 4) 4. V«7. */29, vas. %2. Májusban történt: (Csehszlovák filmví?játék) ADY (Somogyi B.-ut 3) ‘/ti, V«6, 8. — JÓZSEF ATTILA (Apalota) 6. Vs 9. vas. 4. Vi7. Vs9. Bátor emberek: (Izgalmas, fordulatos, színes magyarul * beszélő szovjet film) SAVOY (Üllői út 4) VAs 8. — JÓZSEF ATTILA (Kálvária-tér) 4. Vs 7, V*0. — ÁRPÁD (Soroksár) 6. 8. vas. 4. — TERV Pestújhely) 6. Vs 9. vas. 944. Különös házasság: (Mikszáth Kálmán regénye filmen) TINÓDI (Nagymező-filca 8) 4. V«7. ‘/19. — ELIT (Szt. István-krt 1fi) V*5. 3/‘7. 9. vas. V«3. — BETHLEN . (Bethlen-tér 3) 4. V«7. ‘Ml. Ta5 2 — BÓDOGRA! (József-krt 6) V24, 6. */*9. — ELŐRE (Delej-u. 41) fi. 8. vas. 4. —• GLÓRIA (Thököly-út 36) 4. ‘/*9. vas. 2. — PLÚTÓ (Kerepesi-út 44) 4. 6, 8. vas. 2. Zsukovszkij: (Magyarul beszélő színes szovjet film) MARX 4. f1. 8. Fiúk a rács mögött: (Olasz film) KORZÓ (Újpest) V*5, %7. 9. — KOSSUTH (Váciul 14) 4. V*7. ‘/*9. vas. %2. — CSILLAG (Csepel) 6. 8. vas. 4. — KOSSUTH (Rákosszentmihály) ’/«̋, V£8, vas. br HÍRADÓ MOZI (Lenin körút 13): 1. Magyar és szovjet híradó. 2. 1930. V. I. MOSZKVÁBAN.