Kis Ujság, 1951. május (5. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-03 / 101. szám
Csütörtök, május 3 Az 1951/52. tanévben 5500 szakérettségiző ifjút taníttat ingyen a nép állama A fordulat évének őszén 580 hallgató előtt nyílt meg az egyetemi továbbképzés útja a szakérettségi tanfolyam elvégzésével. A szakérettségizők száma azóta egyre nőtt. Az ipar és mezőgazdasági termelésből jelült kezű fiatalok a sikeres szakérettségvizsga áltai egyetemi tanulmányaikban sem maradnak el a középiskola nyolc osztályát elvégzett tanulók mellett. .4. 1951—52. iskolaévben szakérettségizők számát 5500-ra emelték. A szakérettségi tanfolyamok 11 hónapiól tartanak. Ez alatt készítik elő az egyetemi továbbtanulásra azokat a tehetséges munkás- és parasztifjakat, akik a Storthy-rendszer népes,nyomó politikája miatt a magasabb iskoláknak nem kerülhettek közelébe sem. Már az elemi iskolák utolsó évében is libapásztorkodással malacok és tehenek őrzésével vonták el őket a tanulástól. Később summáiak, béresek, vagy legfeljebb kőművesek lehettek. 1048 ban, a fordulat évében megindultak az esti munkásegyetemek. Az Állami Műszaki Főiskolára már 1047-ben 850-en jelentkeztek, a fordulat évében pedig 1300-an. Az 1948-as esztendővel végképpen megszűnt a műveltségi kiváltságok rendszere egyetemeinken és főiskoláinkon: a néphez hű értelmiség nevelése nagy lendületet vett. Munkás- és dolgozó parasztfiatalságunk benyomult az egyetemre. Mi vonzza a fiatalságot a szakérettségire? A tudásszomjon kívül az is, hogy havonta rendszeres ösztöndíjban részesülnek. Jelenleg Budapesten kivül az ország 11 városában 1390 szakérettségis hallgató készül az egyetemre. Közöttük Czukor Anna Kossuth-díjas sztahanovista építősmunkás. A hallgatók a tanfolyam 11 hónapjában diákotthonokban laknak. Teljesen díjtalanul kapnak, ellátást, tenszert, tankönyveket. A fiúk és leányok havi 100 forintot, a családfenntartók 100 forintot és minden eltartott után 50—60 forintot kapnak. Külön kedvezményben részesülnek 11 házasok. Ha feleségük nem dolgozik, a telezserjük után 150 forintot kapnak havonta, minden további eltartott után 50—50 forintot. A szakérettségi vizsga letétele után a továbbtanulás során is hasonló támogatásban részesülnek. Szakérettségi tanfolyamok Budapesten, Székesfehérvárott, Győrött, Sopronban, Szombathelyen, Kaposvárott, Pécsett, Debrecenben, Egerben, Nyíregyházán, Nagykőrösön, Kecskeméten, Kalocsán és Szegeden működnek. Milyen pályák állnak a szakérettségizettek előtt? Számtalan! A műszaki pálya különösen vonzza őket. Most nézzük ezt a pályát. A hatalmas építkezési beruházások a Műszaki Egyetemre jelentkezőknek adnak hamarosan kenyeret. A budapesti Műszaki Egyetem, a veszprémi Nehézvegyipari Műszaki Egyetem, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyedül és a soproni Földmérő Mérnöki Kar adja meg a mérnöki képesítést a szakérettségizetteknek. A felszabadulás előtt csupán egyetlen, a budapesti Műegyetem állott a leendő mérnökök rendelkezésére. Ma a négy mérnöki kar is kevés! 1838—39-ben a munkásság és szegényparasztság gyermekei közül 3,5 százalék jutott idáig. Ez azt jelenti, hogy míg a birtokosok és polgárok gyermekei közül minden 23-ik ifjú elvégezte az egyetemet, vagy a főiskolát, addig a munkásság és szegényparasztság gyermekei közül csak minden ti9-ik ifjú jutott idáig. Régen a mérnöki diploma megszerzése után kezdődött az álláskeresés kálváriája, kilincselés, vagy 80 forintos ÁDOB-állás. Sokszor pedig kólapálozás. Ma nyitva állnak a gyárak és üzemek kapui és türelmetlenül várják az egyetemekről kikerülő új műmaki kádereket. A felemelt új ötéves terv szerint 1951-ig bezárólag kereken 11.000 mérnököt képezünk ki — mondotta Gerő Ernő emlékezetes beszédében — tehát többet, mint ahány mérnökünk az ötéves terv kezdetén összesen volt. " -Hogy jutod el ma a dolgozó fiatal midig, hogy a mérnöki szakot válassza? A kérdésre Gráf Etelka válaszol, a szakérettségi tanfolyam mérnökszakos hallgatója Budapesten: — Az iskolából 1946-ban kimaradtam, mert szüleim házat és földet kaptak és rám is szükség volt a föld megművelésében. 1949-ben a Kelenföldi Textilkombinátban dolgoztam, mint iparostanuló. Amikor megláttam a gépeket, elfogod a vágy, hogy közelebbről megismerkedjem velük. Ez sikerült. A legjobb szakmunkások megtanítottak a gép kezelésére. Megszerettem a technológiát és a géptant. A tanműhelyben eltanuló lettem. A légi szakmunkások úgy bántak a gépekkel, mint a keretjószággal. Én is őtőlük tanultam meg ilyen szeretettel, odaadással bánni a géppel. Természetes, hogy a szakérettségin gépészmérnöki szakot választottam. A kollégiumban nyugodtan tanulhatok. Igyekszem olyan jó munkát végezni, mint amilyet a gyárban a munka szerelmesei, a gép minden csinját-binját ismerő legjobb szakmunkások végeztek volt a szemem előtt. ... ő példájuk lebeg előttem, mikor a könyvekben eltemetkezem e 11 hónap alatt. Ma a gép a munkás első segítőtársa, öt év múlva, amikor sok más fiatal mérnök kis Újság kel együtt elhagyjuk az egyetem padjait és bekapcsolódunk a közvetlen termelés munkájába: a dolgozó emberiség jobb és boldogabb jövőjét szolgáljuk ... Gróf Elelka joggal beszél így. Bíztató szavai sokezer dolgozó ifjút hívnak a szakérettségis tanfolyamra. Egy-egy szakérettségis hallgatóra az állam évente 0000 forintot költ. Ez az egyetemen eltöltött idővel együtt 30.000 forintot jelent. Ám dolgozó népünk nem sajnálja előteremteni ifjai számára ezt a támogatást, hiszen a diadalmas jövendő megalapozásáról van szó. Körséta a virágzó budahegyvidéki gyümölcsösökben Létrás emberek sokasága nyes, olt, kalóz, kapál, permetező Előkészületek a május elejei utófagyok elleni védekezésre A farkasréti villamos egyik kanyarulatánál szültünk ki a felfelé is fürgén haladó kocsiból. Kis családiházak, villácskák sorakoznak is egymás mellen a Németvölgyi útig. A legtöbb kis családi fészek alig 150 —200 négyszögölnyi telek közepén épül. Húsz-harminc gyümölcsfa övezi a házakat. A különféle fák már virágzásnak indultak. A legkorábban hajtó díszbokszok aranyszínbe vonják a rácsos kerítések belső részeit. A gyorsnövésű futónövények már zöld színt öltöttek, hogy beárnyékolják a kis villák ablakait, kiugró erkélyeit, lugasait és déli fekvésű falait. A gyümölcsösökben sapkás, kékkötynyes bácsikék dolgoznak. Keskeny létrákon állva, a kötényből ,szükség szerint előkerül a metszőolló, a szemzőkés, a fakéregkefe és a kis ágfűrész. A Németvölgyi-útról bekanyarodunk az Orbánhegyi-útra. Itt már nagyobb lelkek, gyümölcsösök, nagyobb villák, társasházak sorakoznak egymás mellett. A gyümölcsösökben itt is mindenütt szorgos munka folyik. A különféle színpompába burkolt fák között létrás emberek pinognek-forognak, oltanak, vértesül, almamolyos fészkeket irtanak, penészgarubákat pusztítanak, permeteznek. Több helyen a fatörzseket mésszel vonják be. A fiatal fák mellé hegyes szélvédőkarókat szúrnak le megfelelő mélységre. Rovarfogó enyvburkolatokat erősítenek fel a fák törzseire. A Szabadsághegy felé vivő meredek útvonalon, a Mártonhegy és az Orbánhegy közötti területen hajdan kitűnő bor termett. Most is felfedezünk itt szőrös-gyümölcsösöket. A szőlőkben folyik a metszés, az első gyenge permetezés és az oltványok kiültetése. Egyes helyeken már megjelentek a molylepkék. A tőkék megkopogtatása után felszálló lepkékre vizet permeteznek és az így földre hulló lepkéket eltapossák. A fiatalabb gyümölcsültetvények tágas, levegős körteseibe most üttetik ki a korai krumplit, a száznapos csemegetengerit és a különféle zöld közetekpalántákat. Már megkezdték a szamócások beárnyékolását is. A Mártonlágyi-út felső szakaszán, egy nagyobb gyümölcsösben dolgozik Ethler bácsi, régi kertész. A gyümölcsös északi oldalán, nyirkos, félig nedves, többéves szalmát, mindenféle lombot és gyeptéglát helyez el megfelelő távolságra egymástól. — A közelgő májusi fagyos napok miatt készítem ezeket a szalma-, lomb- és gyeptégla kupacokat — mondja. Régi bevált módszer ez. Ha hajnalban fagyveszély van, meggyújtom ezekket a kupacokat, amelyek sűrű füsttel árasztják el a gyümölcsös egész területét. A fák körül elterjedő füst megakadályozza a talaj hökisugárzását, amelynek a levegő erős lehűlésével fagy a következménye. Ha a fagyveszély nagyobb, a törpefák köré nyitott koksztályhákat is kirakok. Ezek a füstön kívül meleget is fejlesztenek. A törpe őszibarackosaimat így már többször sikerült megmentenem a pusztulástól. Nagy munkát jelent ez. Ilyenkor éjszakákon át talpon van az egész család. Szívszorongva figyeljük a szél járását. Mindent elkövetünk, hogy megmentsük termésünket. Mi szeretjük, valósággal becézzük fáinkat és tudjuk azt is, hogy nemcsak magunknak dolgozunk, hanem a közösségnek is. A gyümölcsfavédelem és kellő kezelés minden fatulajdonosnak elsőrendű kötelessége. Ha én nem védem fáimat, nemcsak az én fáim pusztulnak el, hanem a szomszéd gyümölcsösök is. Én a termésemnek javarészét a szabadsághegyi Állami Gyermekszanatóriumnak szállítom. Már kora reggel viszem a frissen leszedett vitamindús gyümölcsöt, amit naponkint, reggeli után oszlanak szét a jó táplálkozásra szoruló gyermekek között . . . (”• 1) Vendégek a Virágcsárdában... Két piros tulipánból áll a „Virágért AV“ nagy kezdőbetűje és ez színes cégfelirat a napokban egészen újszerű, miniatűr vállalatok táblájára került. A „Virágcsárdákról“, azokról a kedves, mindenütt könnyen elhelyezhető, már messziről virító, újonnan alakult utcai kólákról van szó, amelyekben azt árulják, amit mindenki szeret és majdnem mindenki meg is vesz: virágokat, az élet, a megújhodás, a természetnek a városba plántált szimbólumait. Miután már sokféle csárdákban és álcsárdákban fordultam meg, miért ne nézzek be egyszer egy, ilyen valóban szívet örvendeztető Virágcsárdába is? Ezt gondoltam magamban s a következő pillanatban már ott is lam a 13 .számú Virágcsárda, illetve a „csárdásné“ előtt, aki a Margit-híd pesti oldalán árulja mosolyogva portékáit. T. Hanának hívják s azt kérdi tőlem, hogy tulipánt parancsolok-e, vagy inkább virító, fehér nárciszt? — Egyiket se — felelem szelíden — először árulja el nekem, hogy hogyan lett virágcsaplárosnévá! — Úgy, hogy elárusítónő voltam egy cipőboltban. De miután a virágokat szeretem és értek is hozzájuk, tavaly a Virágért-hez kerültem. Először mint pénztárosnő, azután, március óta „csárdás-váltóvá" lettem. — Hát ez mi? — kérdezem. — Én vagyok, kérem, az a nő, aki mindennap másutt és másutt helyettesítem a szabadnapos állandó virágcsárdásnékat. Kiderül, hogy eddig már vagy 39 virágcsárdát állítottak fel a fővárosban és mindegyik jól megy. Miért is ne menne jól, amikor a legszebb szál tulipán darabja 30—70 fillér, a sárga kankalin csomója 90, a kedves nárcisz pedig darabonként 18 fillér. — És kik a vevők? — kérdezem ezek után. — Mindenki — feleli a csárda-váltónő. — Dolgozók, gyermekek, háziasszonyok, hivatalnoknők, szerelmesek, ahogy jön. Most a főattrakció, a szezoncikk elsősorban a nárcisz, utána pedig az árvácska. De a primula is elkel, meg a gyöngyvirág is és a mindig közkedvelt hortenzia. Ebben a pillanatban már meg is jelenik az első vevő. Tizenkét éves, székéba jó kislány, Blazsek Évának hívják. — Kérek négy forintért valami igen-igen szépet! — mondja és közben elpirosodik. — És kié lesz azaz igen-igen szép? — kérdem tőle. — Anyukáé — feleli szelíden a a kisány. — Holnap lesz a születésnapja! Erre a csaplárosné már ki is „méri“ a csokrot. Főleg nárciszból, primitából és szegfűből áll. Évácska boldogan viszi is haza és nem is vette észre, hogy a jószívű „csárdásné“ legalábbis három darab hófehér nárcisszal „méri“ ki többet a kis csárdás endégnek. H. J. Két török hír A Szonzs Szaat című török újság írja, hogy Istanbulban 35 ezer ember él úgynevezett .,tedz‘konduk"-ban, nyomorúságos, egy-egy éjszakára összetákolt viskókban, tégladarabokból, bádoghulladékból lakott kalyibákban. A városban több a koldus, mint valaha. Országszerte fokozódik a munkanélküliség, rohamosan terjed az éhínség.Mindez miért? Választ ad rá Adnan Menderesz török miniszterelnök, aki az amerikai Columbia rádiótársaság számára így dicsekedett a a mikrofonba: — Törökország minden más európai államnál nagyobb erőfeszítéseket tesz katonai téren és ezért legalacsonyabb az életszínvonala. Tehát ezért... Mit akar Bevan? Aneurin Bevan angol munkaügyi miniszter a ,,baloldali" demagógokra jelemző, halálvadászó gesztussal kivált aiourista kormányból. Bevan után lemondott Harold Wilson kereskedelmi miniszter is és —amint az angol lapok írják — „lehetséges, hogy még néhány miniszter kiválik a kormányból“. Ily módon került felszínre a levitézlett labourista kormány kebelében dúló széthúzás. Ennek a széthúzásnak fő okát nem a demagóg Bevan hazug egyéniségében és megvásárolható lelkiismeretében kell keresni, hanem a Labour-párton belül szélesen növekvő ellenzéki hangulatban, a szakszervezetek és a dolgozók ellenállásában, amely a Washington diktálta fegyverkezési és a háborús politikával szemben megnyilvánul. A labourista kormány mindig azzal dicsekedett, hogy megteremtette a „jólét államát“. És most, ötéves kormányzás után a húsadag Angliában olyan kicsi, hogy Nagy-London véradóállomásának igazgatója nemrégiben kénytelen volt kijelenteni: „a nyomorúságos húsadag végzetes kihatással van az angolok vérére és az átlagangol vérében ma kevesebb a hemoglobin, mint a háború előtt. Bár a véradóktól megkövetelt hemoglobin-normát leszállították, mégis sok véradót vérszegénység miatt vissza kellett utasítatni.“ A Manchester Guardian 1951 január 26-án jelentette, hogy „a raktárakban évek óta tárolt többezer tonna hús fokozatosan megromlik”. Hogy a húst a raktárakban tárolják és nem adják ki a lakosságnak, annak megint csak a háborús készülődés az oka. Ez alatt az öt év alatt, amikor Nagy-Britanniában terjedt a vérszegénység, a demagóg Bevan, aki az egészségügyi miniszter tisztségét töltötte be, nemhogy tiltakozott volna, hanem ellenkezőleg, teljes mértékben támogatta az angol nép egészségének rovására folytatott háborúelőkészítő politikát. Az élelmiszerek, a ruházat, a legkülönbözőbb közszükségleti cikkek ára, a lakbér, stb. hónapról hónapra szakadatlanul emelkedik. A fontsterling vásárlóereje Joég a Gaitskell pénzügyminiszter által nyilvánosságra hozott, nyilvánvalóan szépített adatok szerint is az 1938. évinek felére csökkent. Éppen Bevan volt az, aki az angol munkásokat arra igyekezett rábírni, hogy egyezzenek bele a munkabért; rögzítésébe olyan időpontban, amikor a kapitalisták nyereségei példátlan magasságba szöktek fel. A külpolitikában a „baloldali“ Bevan támogatóit mindenféle szovjetelenes rágalmat, amit a „jobboldali“ Albec és Morrison terjesztett, hozzájárult ahhoz, hogy az angol külpolitikát a Wall Streetnek rendeljék alá, beleegyezett abba, hogy Angliát amerikai katonai támaszponttá változtassák, é, amerikai csapatok szállják meg. Sőt múlt év őszén síkraszáll amellett, hogy Mac Arthur csapatai Koreában lépték át a 38. szélességi fokot. Most azonban, amikor a Labourpárton belül és kívül, továbbá a szakszervezetek soraiban növekszik a felháborodás a fegyverkezés és a háború politikája ellen. Bevon, akinek feliismeretét a koreai harcmezükön elesett angol katonák százai terhelik, ügyes trükkel próbálkozik és hirtelen az amerikai politika „ellenfelének“ pózába vágja magát. Ugyan ki előtt nem világos, hogy Aneurin Bevall, ez a körmönfont és minden bájjal megkent demagóg, a kormányból történt kiválásával nem csupán politikai tőkét igyekszik magának kovácsolni, hanem le akarja téríteni a békéért való harc útjáról a labourpárti munkások százezreit, akiknek kinyilt a szemük és rádöbbentek a valóságra. Miként egy amerikai újságíró Londonban cinikus nyíltsággal kijelentette, Hevan nem akar elsüllyedni a hajóval együtt, jobbnak látta hát elhagyni a fedélzetet. Bevan csupán most „fertizte föl“ azt, amit az Angol Kommunista Párt és lapja, a Daily Worker a Marshal-terv megjelenésének első napjától kezdve mondott az angol népnek: „az Attlee-kormány eladja az országot Amerikának“, „az újrafefegyverzés programmja végzetes teher a nép számára"., stb. Ámde, miután Bevan úr cserbenhagyta csődbejutott labourista kollegái, várjon hajlandó-e együtt harárolni a béke híveivel az atomfegyver eltiltásáért, Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen és a békeegyezmény megkötéséért? Természetesen nem! Bevan csupán arra törekszik, hogy megkaparintsa a Labour-párt vezetését, hogy újból becsapja a párt egyszerű tagjait, az angol munkásosztály széles tömegeit. Lemondásának ténye azonban elvitathatatlanuul bizonyítja a Labour-pártban fokozódó fejvesztettséget, bizonyítéka annak, hogy növekszik az angol nép felháborodása a háború, a nélkülözés és az éhség politikájával, a mai Anglia uralkodó osztályainak nemzetellenes politikájával szemben, amely teljesen kiszolgáltatja az országot az Egyesült Államok imperialistáinak. JAN MAREK (A Tarlós békéért, népi demokráciáért legújabb számából.) 5 Irodalomtanáraink és az írókongresszus A magyar pedagógusok is szeretettel köszöntötték az első magyar írókongresszust. A pedagógusok és elsősorban a magyar nyelv- és irodalomtanárok bíznak abban, hogy a kritika és önkritika fegyverével megtisztított új magyar irodalom nagy könnyebbséget fog jelenteni a gyakorló magyar tanárok számá». Ugyanis a Petőfi, Arany, Mikszáth, Móricz, Ady, József Attila, orosz realisták és szovjet irodalom remekein nevelődött jósággal igen nehéz az olyan magyar írói és költői műveket megismertetni, amelyeknek szerzőiben ugyan megvan a jószándék és a kellő politikai felkészültség, azonban a kellő művészi forma és a forradalmi romantika hiánya, valamint a papírhősök hiányérzetet keltenek és így egyáltalában nem felelnek meg a sztálini jelmondatnak: az írók a lélek mérnökei. A magyar irodalomtanárok a következő kéréssel fordultak az Irókongresszushoz: Tegye lehetővé az Irókongresszus olyan kritikai-esztétikai művek megjelenését, amelyek tárgyalják: 1. a szovjet művek értékelését, bő szovjet irodalomtörténettel, 2. az orosz kritikai realisták értékelését (csak szétszórva és hiányosan találhatók meg folyóiratokban), 3. magyar haladó hagyományaink képvielőinek fejlődését, értékelését (mint amilyenek Révai József tanulmányai Kölcseyről, Petőfiről, Adyról, vagy Horváth Márton Vörösmarty-tanulmánya), 4. a haladó nyugati irodalom kellő megvilágítását (Shakespeare, Moliére). Kértük továbbá haladó hagyományainak képviselői műveinek a kiadását, Móricz Zsigmond regényeit pl. nem lehet megkapni. Kértünk olyan magyar nyelvtankönyvet, amely a figyelembe veszi a magyar nyelv sajátosságait s hogy foglalkozzék a szókongresszus a nyelvrontás kérdésével is. A sajtó, a tankönyvek, ismeretterjesztő füzetek, előadások tele vannak magyartalanságokkal. A nemzeti forma, szocialista tartalom elve alapján óvják magyar nyelvijüket. dr. Kamocsay Dezszíné dr. Szalontay Károlyné I ker. ált. Szilágyi Erzsébet leánygimnázium tanárai. A szappan-és tejjegyek leadása A Fővárosi Tanács közli, hogy a májusi mosószappan jegyek május 10-től, a május-júniusi mosdószappanjegyek pedig május 16-tól váthatók be. A Fővárosi Tanács felhívja a vásárló közönség figyelmét, hogy tejjegyek megrendelő szelvényeit a jegy kézhez vétele után azonnal adják le abban a tejárusító üzletben, ahol a tejet vásároln kívánják. Május 1-e után tejmegrendelő szelvényt csak abban az esetben fogadnak el a tejet árusító üzletek, ha az illetékes kerületi tanács bélyegzőjével igazolja a késedelmes jelentkezés jogosságát.