Kis Ujság, 1951. július (5. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-01 / 151. szám
Vasárnap, július 1 ZALAEGERSZEG, új ipari város a a 7 . Zalaegerszegnek? A Révai Argor Lexikon szerint volt „állami főgimnáziuma, kereskedelmi iskolája, elsőfokú kereskedelmi és ipariskolája, polgári fiú- és leányiskolája, női kereskedelmi tanfolyama, ipartestülete, magyar királyi erdőhivatala, csendőr szárnyés szakaszparancsnoka, pénzügyőrbiztosi állomása“. Ipara nem volt. Az ipartól félt Zala, félt Somogy, félt az egész ország. Az ország urai. Mert az ipar annyit jelentett, hogy a munkás naptár is jelen van. S a munkásosztály jelenléte annyit jelentett, hogy jelen van a forradalom ereje. Hogy a birtokos rend nem örök. Hogy a föld nem örök időtől fogva s örök időkig a földesurak, mágnások, apáturak tulajdona. Ez a jelenlét annyit jelentett volna, hogy van már zászló, mely mögé odatömörülhet a Solymossy bárók cselédsége, az apát-uradalmak summásai, Gárdonyi „lámpás“-ai, az éhkoppon tartott magyar tanítók, becsületes értelmiségiek. A negyedik rend jelenléte arra figyelmeztette volna a zalai földesurakat, az cserszegi kaszinótagokat, hogy a történelem nem áll meg. Hogy a történetem hömpölygő áradat, amelyben osztályok vallják egymást egészen az osztálynélküli társadalom megteremtéséig. .."Nem akarok proletárokat látni“ — ezt mondta egy becsvágyó, fiatal egerszegi katolikus pap, akiről a továbbiakban még némely szó esik. E fiatal pap szava döntő súllyal esett latba. Az, hogy miért, a továbbiakból kiderül. Többb kísérlet történt, hogy Za- * S ---------|laegerszeg a két világháború közt ipari várossá fejlődjék. A megye törvényhatósága, a város törvényhatósága minden kísérletet megakadályozott. A megye törvényhatóságában, a város törvényhatóságában ugyanaz a személy vitte a hangos szót. Zalaegerszeg megyeszékhely, az ország egyik legnagyobb, termékeny, gazdag megyéjének székhelye. S nincs vasúti fővonala. Nincs pedig azért, mert akkor, mikor a MÁV fővonalat akarta kiépíteni Egerszeg felé, a város és a megye vezetői azzal hárították át a tervet, hogy „Zalaegerszeg polgársága a csendet szereti“ A lispei olajtársaság üzemeltet és vállalata központot akart felépíteni Zalaegerszegen. A régitémán vok, a megyei és városi törvényhatóság jegyzőkönyvei még őrzik .Ezt a felszólalást, amely azzal hárította el a terveket, hogy „minek ide olajosruhás proletársúg?“ A vállalati központ Kanizsán épült fel. S Nagykanizsa sokkal nagyobb várossá lett, mint Zalaegerszeg, a megyeszékhely. rT | ogv fialni katolikus Ishar egy lelkész vitte. A lellkész a zalaegerszegi apát úr volt. Bőven voltak eszközei arra, hogy befolyásolja a közvéleményt. Egy pénzügyőri segédtiszt egy alkalommal e felejtette köszönteni őt az utcán. Az apát úr magához rendelte — teljes díszben. A szegény kisember Kanosszal járt, bocsánatért esdeklett, de az apát úr kezei messze értek. Három nap alatt el kellett hagyja a várost. Mi volt e hatalom forrása? Talán a nép? Nem A hívők azt mondták: „Más ember volt a mi szegény Legátd Kálmán apáturunk.“ A hatalom forrása nem lent, a népben buzogott, hanem fent, az uralkodó osztály zártszobáiban. Az apáturat támogata a legitimista mozgalom, a püspöki felettes hatóság. Az apát úr, nagy úr volt Tagja a megye, a város törvényhatóságának. Igazgatósági tagja a megyei banknak. Földesúr. S mellette, a Zrínyi nyomda r. t. elnöke és a Zalamegyei Újság vezetője. Mi volt az ő magatartása a megye harmincezer földbirp agrárproletárjával szemben? Kiirtatta minden városi és megyei könyvtárból azokat a könyveket, amelyek Magyarország felfedezéséről szóltak s a paraszti szegénység sorsát lebbentették fel. Mi volt a magatartása a szervezett munkássághoz? Az első világháború után indult meg a zalaegerszegi Notre Dams-zárda és nevelőintézet építése. A munkát Andráskai Müller Ede szombathelyi építész vállalkozó kapta meg. Az apát úr magához rendelte az építészt és utasította, hogy „meg ne lásson szervezett munkást az építkezéseknél“. Müller — meghajolt. Sebtében szervezetlen dolgozókkal látott munkához: egyetlen egerszegi kőműves, ács, asztalos, segédmunkás, napszámos nem állt be, mert nem hagyta ott szakszervezetét. Müller, az építész, erre a kormányhoz fordul segítségért, a szervezetben dolgozókkal akadozva ment csak a munka. A kormány kényszerűségből arra intette az apát urat, hogy változtassa meg magatartását. Csak ezután indulhalebb a szervezett építőmunkásokkal az építkezés. S mi volt a magatartása a haladó értelmiséggel szemben? A városi törvényhatóság egyik ülésén Móricz Zsigmond, „eme Istentől elrugaszkodott lazító“ könyveinek kitiltását követelte. A magyar paraszt, a magyar munkás, a magyar író — nem volt neki „jó magyar“. Hogy ki volt neki az — az a városi közgyűlés 1938 november 19-i közgyűlési jegyzőkönyvéből derül ki, mikor e szavakkal. ..A magyarért való szolgálat nevében indokoltnál látszik Imréditnek szívből jóvá, megtiszteltetése ...“ — e szavakkal javaslatot tett, hogy Egerszeg válassza díszpolgárrá a magyar fasizmus egyik szálláscsinálóját. A munkásosztály isMár jelen van ----------------------------1—Aalaeaerszegeo! Az egykori „harc az ínség“ fiainak ereje gyúrja, alakítja a régi várost, amelynek urai annyira szerették a csendet s olyannyira viszolyogtak az olajosruhás proletároktól. Az ötéves terv ez iparosítandó városok közé sorozta Zalaegerszeget is, ahol már épül Magyarország legnagyobb ruhagyára. Az apátúr — Mindszenty-Pehm József— már nem akadályozhatja meg többé. A ruhagyár már dolgozik, háromszáz fővel. Az új ruhagyár a város keleti részén már épül hatvan holdnyi területen. Négy emelet magas lesz, ötven méter hosszú, húsz méter széles. A legújabb rendszerű szovjet villamos varrógépekkel szerelik fel, futószalagon készíti majd a ruhát és a kabátot. A nagyüzemi ruhatermelés célja az lesz, hogy olcsó ruhát adjon az ország dolgozóinak. A ruhagyár ezernégyszáz munkást fog foglalkoztatni, ezeknek egy része az ország különböző textilisi gyáraiban már tanul, s fogja a„készni?nt a légtől tot, olcsó áron és jó ár ipar jelenléte megkönnyűiparosoknak, magán nagyüzemi termelésbe növést. Zalaegerszeg a varrónői, szabóiparos többségükben géppikk mentek a ruhagyárba dolgozni tovább, mint szocialista termelés mgyarország tegnagyol szeptember 1-én áll tizsvári, textilruhagyár fülökabácsegben. Az tette a kézrosoknak a való belefehérneműtúlnyomó együtt beolt fognak nagyüzemi, kásái. Mirmagyára ibe, ősének keamelyet f el akartak úr, a volt bárók, a ült a volt lszabadulást több lör- 1 óta a számikor li veszprémi kba. Eger (első íráspontot emntendö alatt és megyeérdekében alatt. A colt agrár- A munkasengedlék be alatt ipari zeg. Az orodi tulajdon munkájához segit dolgozó nagyapát még derest, a kastélyok ! Péter A tirsadelmak feji rek olyan kétségbeesettet visszatartani a volt ap birtokosok, a Sólymos Batthyány grófok, átgis uralkodó osztályokon, óta eltelt hat esztendő tént Égerszögen, mint 1 zadokon át — 1266 ót Béla Egerzug bírtokát káptalannak adta alán zugot 1247-ben alapítót sós okmányunk ezt az úti), de közel kétszáz nem történt a városba ben a nép felszabadít annyi, mint hat osztét megyében harmincezer proetár kapott földet osztályt évtizedekig néni a városba — néhány várossá fog fejlődni Egyszag Egerszeg városát vrosainak a kezébe adta osztály kezébe, amely tette a parasztokat s arasztok kezébe, akiknek ismerték a botozást és zalai dombokon épül botosispánjai részéről kis Újság Húszmilliószázhatvanezer forint ,^Segítsük a koreai hősök gyermekeit“^ eredménye A koreai hősök gyermekei megsegítésére május 15-én indult gyűjtés hatalmas eredménnyel zárult. Az MNDSZ vezetésével a magyar aszszonyok ezrei nagy lelkesedéssel vettek részt a gyűjtés munkájában. A magyar dolgozó asszonyok tömegeiben tovább mélyült a koreai nép igazságos harca iránti együttérzés. A gyűjtés hatalmas prktikai sikerét mutatja eredmény is: 20.160.000 össze. Ez az eredményleges. A gyűjtés június zárult, de még nap mis nek összegek, melyeivel, küldenek be a különböz! ■sí és poliszáimszerü forint gyűltg nem végle-ével lenap érkeZ-jcsak most 'szervezetek. Ünnepi ülés a Tudomás Retum Sztálin nyelvtudományi munkái megjelenésnek első évfordulóján A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztálya és társadalomtörténeti tudományok osztálya Sztálin nyelvtudományi munkái megjelenésének első évfordulója alkalmából az Akadémia dísztermében együttes ünnepi ülést tartott. Az ülésen elsőnek Fogarasi Béla akadémikus tartott előadást: „A történelmi materializmus továbbfejlesztése I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáiban“ címmel. Hangsúlyozta, hogy Sztálin munkáinak alapgondolatait nemcsak nyelvtudományunk, hanem egész társalomtudományunk s egész nenzetüljiöveltségünk közkincsévé kell tenni. Az ülés következőírtadója Pais Dezső Kossuth-dijasíji akadémikus volt, aki „Mit tettünk , mit tegyünk a magyar nyelvtudomány ügyében a Sztálin-teremtette feilirat után címmel tartott előadó. Az együttes ülési adását Lukács György akadémikus tartotta művészet, mint felémél. nádik előKossuth-díjas Irodalom és lény" cím- 15 győr-soproni megyei karszos pm feéaetoltsága megbélyegzi az össz esküvő Oroszt és Sárgást Győr-Sopron megye néphez hű katolikus papjai nagyszámban gyűltek össze Győrött, a megyei tanács házában, hogy megalakítsák a győr-sopron megyei katolikus papok békebizottságát. Az értekezletet Horváth Gábor mécsén plébános nyitolta meg, majd Beresztóczy Miklós prelátus, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának elnöke mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a békeívek aláírása megmutatta, a magyar nép a békét akarja. Nem tehet józan gondolodású az a pap, aki a háborút akarja, az építés és alkotás helyett. A vádlottak padján nem az érseket, apátot, szerzetesfőnököt láthattuk — mondotta —, hanem egy letűnt rendszer sorvadt megtestesítőit, akikháborúval, az amerikai imperialisták, titóisták beavatozásával, halállal, otthonok elpusztításával, gyásszal, könnyel akartak ismét uralomra kerülni. — Mi, egyházunknak mindenkor hűséges papjai maradunk, de hűséges állampolgárai lgyünk a nép- köztársaságnak és együtt élünk, dolgozunk népinkkel — mondotta befejezésül. Ezután Horváth Iichárd, a Katolkus Párok Országos Békebizottságinak titkára mondott beszédet. Megállapította, hogy Grősz József és társai ügyének a valláshoz semmi köze nincsen. A béf.cmozgalom célkitűzéseiről szólva haugan,,’OTV l.egy minden papnak nagy a felős* cége és ezért ki kell be, együtt kell lennie! din becsületes cinem papnak ott kell adnia a harban. Markó Gyulai nács végrehajtóbizoti,de a tanács revéli a békeértekezletet, egyhangúlag kimondotti sopronmegyei katolikus bizottságának megalak fogadott határozati tesz az ötéves terv melett, majd hangozt] állapodás pontjait hozni fogunk népül. Kormányunk készséget hitünk segi évében, dezek terén is bizonyítzik a katolikus pal munkájában és többi is meg fogja oldani,mié az életipéve'. Mintek ninden lékéért való megyei tájának elköszöntötte értekezlet a győriapok békeksát. Az e’inslat hitet megvalósítása A megvetve, doegységéért, Igagi hely- Fongrua-renti, hogy bírp zömének érdeseinket illek Külföldi kiit érkeztek a varnapi Gyermektroníjenciára Maria Remeibe, a vétség vezetője és Coriguez, a kubai Ilselője, aki a Demo Nemzetközi Szövetsége gátóbizottságának isdapestre érkezett. - - .♦ vcs., a vasár! Gyermek konfermeiá n. eszli Nőszöt lóri a Rod- Iség képvi- s tikus Nők koreai vizsla volt. Bulikét vendégli Országos A Magyar Gyermekkoferencia Vasárnap kezdődik a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének előkészítésében és rendezésében a Magyar Gyermekkonferencia. Az egész ország figyel erre az összejövetelre: jövendő életünkről, munkánk és terveink folytatásáról, szabad és független hazánk új gyarapodásáról, gyermekeinkről lesz itt szó. A legszentebb és legnemesebb téma ez, a béke és az építőmunka témája. A gyermek, a béke eleven jelképe és valósága és a magyar gyermekek szemének sugarában, boldog mosolyában, szebb életében visszatükröződik az a fejlődés és haladás, amit sokat szenvedett nemzetünk tett meg a felszabadulás óta. Nagy felelősséggel és kötelességgel tartozunk a kisgyermekekért, az ifjúságért. Bennük és általuk építjük tovább a béke művét. Bennük és állatuk is tudatosodik a családokban — a dolgozó társadalom ebben sejtjeiben — hazánk építő munkája, eddig megtett útja, a béke nagy feladata. Apák, anyák, felnőttek, testvérek a kisgyermekek által értik meg a legigazabbak a béke jelentőségét, a béke szépségét. A természet és az emberség tiszta és igaz békéje mosolyog a gyermeki szemekből, a gyermekeink jövőjének építése által egyben békénket és hazánkat is óvjuk minden háborús veszedelemtől, minden idegen gyújtogatástól. J-ra összefesszentjnk a Szovjetunió, a nem demokráciák, a bércetábor gyermekeinek,élelét a kapitalista és imperialista országok gyermekeinek életével, mindenki rögtön megértheti a különbséget a két társadalmi rendszer között. A kapitalista társadalom válságai és igazságtalanságai legjobban a gyermekeket sújtják, akik osztoznak kizsákmányolt szüleik sanyarú sorsában. A nyugati háborús készülődéseket (például Angliában) bezárt iskolák és óvodák is jelzik. Olaszországban a tüdővész pusztít a gyermekek között, az USA iskoláiban már eleve is szadistákká és kalandorokká nevelik a gyermekeket. Viszont a Szovjetunióban iskolák, óvodák, napközi otthonok, szülőotthonok, gyermeknyaraltatási intézmények ezrei mutatják a roppant szeretetet és felelősséget, amellyel a szocialista társadalom körülveszi a jövő nemzedéket. A béketábor élén haladó Szovjetunió a gyermekvédelem terén is csodálatos példát mutatott a világnak. A Szovjetunió példáját követik a gyermekekről való gondoskodásban a népi demokráciák, közöttük a mi hazánk is. A most kezdődő Magyar Gyermekkonferencia még jobban elmélyíti a magyar asszonyokban, általában egész társadalmunkban a gyermek iránti kötelességet, felelősséget és szeretetek Elvonulnak tekintetünk előtt a felszabadulás óta elért hatalmas eredmények, egymásután létesültek a bölcsődék, napközi otthoni, szükotthonok, napsugárral teli óvodák, tiszta iskolák, könyvtárak, játszóterek. Tagyanunkkor a vívmányok mellett megismerjük további kötelességeinket is. Tudatosítjuk az ötéves tervnek a boldog és vidám gyermekélet kialakítására vonatkozó összes lehetőségeit, ara törekszünk, hogy még jobban kifejlesszük ezket a lehetőségeket. Foglalkozik a konferencia majd a terhes és szülő nők fokozottabb védelmével és tudatosítja az asszonyokban a nagyszerű és nemes feladatot: igenis érdemes több gyermeknek életet adni! A magzatelhajlás: gyűlöletes polgári csőkervény, az önző polgári társadalom egyik rákfenéje, léha és romlott orvosok kereseti lehetősége volt. A népi demokrácia védi és szereti a gyermekeket és védi az anyákat is, akiknek életét szelibé, lelkét harmonikusabbá teszi. Az is a konferencia feladata lesz, hogy a haladó iskolai nevelést összehangoljuk az otthoni gondoskodással, a családi neveléssel. Hatalmas és nemes feladatok ezek/ de 1/0 épüld és szépülő ország életének legszebb kötelességei. Iz „uraság“sselálló valloms - most a Szerlelini vita Stészai Brtázs Anna, a szabolcsmegyei Balkiny község küldötte mindössze 23 éves, de tizenegyéves korától kezdve apjával megfitt napszámba járt Ez ..urasághoz". Vékonycsontú, csikmozgású, aprótermetü lábú. — Pedig úgy nézzen rám — büszkélkedett —, hogy 13 esztendős korom óta 25—30 kasza után dolgoztam! A Balázs-család a felszabadulás óta nyolc hold juttatott földön dolgok. Anna lányuk tagja az MNDSZ-nek, a községi tanácsnak, a Békebizottságnak, a község legkedveltebb népnevelője, de nemcsak népnevelő, három maga is előjár a munkában. Mint mondja, ennek köszönheti, hogy benne bíztak, amikor a Szovjetunióba készülő küldötteket megválasztották, meg állnak, hogy beadási kötelezettségüket becsületesen teljesítik . Amikor kiderült, hogy én leszek a küldött, bizony sírva isakadtam örömömben, de sírt az imám is. Megértettük, hogy milyen kitüntetés ez egy parasztlány számára. — Azzal akarom meghálálni — fogadkozok —, hogy mindent, mindent megtanulok, amire az egy hónap alatt módom lesz és amit csak lehet, nálunk is megcsóválok. AZ ÚJ KÍNA BÉKEHARCA William Burchett, a kiváló ausztráliai díjraíró jeleneg Kínában tartózodik. A limes egykori tudósítója ez alábbi cikket kildte Pekkingből a Mir című folyóiratnak. Pekingben , a Tianyangming („Mennyei nyugalom nagy kapui“) téren zajlanak le a nagy felvonulások, ünnepségek és béketüntetések. Annak idején százezrek örömujjongása közepette itt kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot is. Azt a vörössel és arannyal díszített kapuívet, amelyről a tér nevét nyerte, mely a kínai nép évszázados békevágyát jelképezi, 300 évvel ezelőtt a Ming-dinasztia idején építették A legújabb kor folyamán a kínai csapatok csak egyszer harcoltak határaikon kívül, 192-ben, amikor az angolok kérésére Burma területéről segítették kiűzni a japán agresszorokat. A Kínában most kibontakozó hatalmas békemozgalomnak semmi köze nincs a régi lehetetlen pacifizmushoz. Az új Kína békeharcosai azt követelik, hogy csírájában fojtsák el az agressziós készülődéseket, szabadítsák fel Tajvant Giang Kai-sek szétzüllött, vérszomjas csapatainak uralma alól és semmisítsék meg a tajvani repülőtámaszpontokat, s egyéb, betörés céljából épített hídfőállásokat. — a 100 évvel ezelőtt lezajlott ópium-háború óta — amikor az angol hadiflotta nyomására ópiumot kezdtek importálni Kínába, a nyugati és japán imperialisoktól, s a poogárháború bábdiktátoraitól egyebet sem kapott háborúnál és nyomorúságnál. A hatalmas, egységes nemzetként megszületett új Kína azonban fenyegető „Állj“-t kiált a küföldi imperialistáknak, akik új háború kirobbantásán törik fejüket és a forró barátiság jegyében A kínai nép nyújt kezet a földkerekség minden békeszerető népének. A Koreában harcolt kínai önkéntesek, akik jól tudják, hogy az agresszorokra mért csapásaikkal jelentősen erősítik a világbékéért folyó harcot, tisztában vannak feladatukkal, hogy minden agresszort távol kell tartaniuk Kína halárától. A kínai nép hatalmas békehadjáratot folytat Japán felfegyverzése ellen is Az ország minden zugában tüntetnek a japán hadigépezet feltámasztása ellen. A lakosság minden rétege: a nők, akik végigszenvedték a japán megszállók erőszakoskodásait, a parasztok, akiknek családját 1912- ben japán repülők által ledobott pestis-bacillusbombák pusztították el, diákok és kereskedők, keresztény és budhista kínaiak, muzulmán papok, sibol élő hidhéjának, a Pancsen lámának vezetésével a mongol árnál is szembefordulnak a japán imperializmus felélesztésével. A parasztok sarlóval és kapával vettek részt a négymilliónyi tömeget megmozgató imperialistaellenes békefelvonulásokon. A kínai művészeti és irodalom is a békeharcot tekinti legfőbb céljának. A történelem során először rendeztek Pekingben balett-előadást, „Békegalamb“ címmel, mely a békeszerető népek háborús gyújtogatók fölött aratott győzelmével foglalkozott. A közönség osztatlan lelkesedése csak másodsorban szólt a nagyszerű színházi előadás külsőségeinek, elsősorban a fenkölt témának, a békeharcnak. Most, amikor a kínai önkéntesek életüket áldozzák a béke szent ügyéért. Kínát olyan egységessé kovácsolta az általános békevágy, mint sokezeréves története folyamán sohasem. A kínai parasztok, munkások és értelmiségiek baráti jobbot nyújtanak mindenkinek, aki a béke fennmaradásáért harcol.