Kis Ujság, 1951. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Vasárnap, július 1 ZALAEGERSZEG, új ipari város­ a a 7 . Zalaegerszegnek? A Révai A­r­gor Lexikon szerint volt „ál­lam­i főgimnáziuma, kereskedelmi is­kolája, elsőfokú kereskedelmi és ipariskolája, polgári fiú- és leány­iskolája, női kereskedelmi tan­folyama, ipartestülete, magyar ki­rályi erdőhivatala, csendőr szárny­és szakaszparancsnoka, pénzügyőr­­biztosi állomása“. Ipara­­ nem volt. Az ipartól félt Zala, félt Somogy, félt az egész ország. Az ország urai. Mert az ipar annyit jelentett, hogy a munkás na­ptár is jelen van. S a mun­kásosztály jelenléte annyit jelentett, hogy jelen van a forradalom ereje. Hogy a birtokos rend nem örök. Hogy a föld nem örök időtől fogva s örök időkig a földesurak, mágná­sok, apáturak tulajdona. Ez a jelen­lét annyit jelentett volna, hogy van már zászló, mely mögé odatömörül­­het a Solymossy bárók cselédsége, az apát-uradalmak summásai, Gár­donyi „lámpás“-ai, az éhkoppon tar­tott magyar tanítók, becsületes értel­miségiek. A negyedik rend jelenléte arra figyelmeztette volna a zalai földes­urakat, az cserszegi kaszinótagokat, hogy a történelem nem áll meg. Hogy a történetem hömpölygő ára­dat, amelyben osztályok vallják egy­mást egészen az osztálynélküli tár­sadalom megteremtéséig. .."Nem akarok proletárokat látni“ — ezt mondta egy becsvágyó, fiatal egerszegi katolikus pap, akiről a to­vábbiakban még némely szó esik. E fiatal pap szava döntő súllyal esett latba. Az, hogy miért, a továbbiak­ból kiderül. Töb­b­b kísérlet történt, hogy Za- * S ---------|­laegerszeg a két világhá­ború közt ipari várossá fejlődjék. A megye törvényhatósága, a város tör­vényhatósága minden kísérletet megakadályozott. A megye törvényhatóságában, a vá­ros törvényhatóságában ugyanaz a személy vitte a hangos szót. Zalaegerszeg megyeszékhely, az ország egyik legnagyobb, termékeny, gazdag megyéjének székhelye. S nincs vasúti fővonala. Nincs pedig azért, mert akkor, mikor a MÁV fővonalat akart­a ki­építeni Egerszeg felé, a város és a megye vezetői azzal hárították át a tervet, hogy „Zalaegerszeg polgár­sága a csendet szereti­“ A lispei olajtársaság üzemeltet és vállalata központot akart felépíteni Zalaegerszegen. A régi­­témán vok,­ a megyei és vá­rosi törvényhatóság jegyzőkönyvei még őrzik .Ezt a felszólalást, amely azzal hárította el a terveket, hogy „minek ide olajosruhás proletár­súg?“ A vállalati központ Kanizsán épült fel. S Nagykanizsa sokkal nagyobb várossá lett, mint Zalaegerszeg, a megyeszékhely. rT | ogv fialni katolikus Ishar e­gy lelkész vitte. A lellkész a zalaegerszegi apát úr volt. Bőven voltak eszközei arra, hogy befolyá­solja a közvéleményt. Egy pénzügyőri segédtiszt egy al­kalommal e felejtette köszönteni őt az utcán. Az apát úr magához ren­delte — teljes díszben. A szegény kisember Kanosszal járt, bocsánatért esdeklett, de az apát úr kezei messze értek. Három nap alatt el kellett hagyja a várost.­­ Mi volt e hatalom forrása? Talán a nép? Nem A hívők azt mondták­: „Más ember volt a mi szegény Le­­gátd Kálmán apáturunk.“ A hata­lom forrása nem lent, a népben buzogott, hanem fent, az uralkodó osztály zárt­­szobáiban. Az apáturat tám­ogata a legitimista mozgalom, a püspöki felettes hatóság. Az apát úr­­, nagy úr volt Tagja a megye, a város törvényhatóságának. Igazga­tósági tagja a megyei banknak. Föl­desúr. S mellette, a Zrínyi nyomda r. t. elnöke és a Zalamegyei Újság vezetője. Mi volt az ő magatartása a megye harmincezer földb­irp agrárproletárjá­­val szemben? Kiir­tatta minden városi és megyei könyvtárból azokat a köny­veket, amelyek Magyarország felfede­zéséről szóltak s a paraszti szegénység sorsát lebbentették fel. Mi volt a magatartása a szervezett munkássághoz? Az első világháború után indult meg a zalaegerszegi Notre Dams-zárda és nevelőintézet építése. A munkát Andráskai Müller Ede szombathelyi építész vállalkozó kapta meg. Az apát úr magához rendelte az építészt és utasította, hogy „meg ne lásson szervezett munkást az építke­­zéseknél“. Müller — meghajolt. Sebté­ben szervezetlen dolgozókkal látott munkához: egyetlen egerszegi kőmű­ves, ács, asztalos, segédmunkás, nap­számos nem állt be, mert nem hagyta ott szakszervezetét. Müller, az építész, erre a kormányhoz fordu­l segítségért, a szervezetben dolgozókkal akadozva ment csak a munka. A korm­ány kényszerűségből arra intette az apát urat, hogy változtassa meg maga­tartását. Csak ezután indulha­leb­­b a szervezett építőmunkásokkal az épít­kezés.­­ S mi volt a magatartása a haladó értelmiséggel szemben? A városi tör­vényhatóság egyik ülésén Móricz Zsigmond, „eme Istentől elrugaszko­dott lazító“ könyveinek kitiltását követelte. A magyar paraszt, a magyar mun­kás, a magyar író — nem volt neki „jó magyar“. Hogy ki volt neki az — az a városi közgyűlés 1938 no­vember 19-i közgyűlési jegyzőköny­véből derül ki, mikor e szavakkal. ..A magyarért való szolgálat nevében indokoltnál­ látszik Imréditnek szív­ből jóvá, megtiszteltetése ...“ —­ e szavakkal javaslatot tett, hogy Eger­­szeg válassza díszpolgárrá a magyar fasizmus egyik szálláscsinálóját. A munkásosztály i­sMá­r jelen van ----------------------------1—Aalaeaersze­geo! Az egykori „harc az ínség“ fiai­nak ereje gyúrja, alakítja a régi vá­rost, amelynek urai annyira szeret­ték a csendet s olyannyira viszo­­lyogtak az ola­josruhás proletároktól. Az ötéves terv ez iparosítandó vá­rosok közé sorozta Zalaegerszeget is, ahol már épül Magyarország legna­gyobb ruhagyára. Az apátúr — Mind­­szenty-Pehm József— már nem aka­dályozhatja meg többé. A ruhagyár már dolgozik, három­száz fővel. Az új ruhagyár a város keleti részén már épül hatvan hold­­nyi területen. Négy emelet magas lesz, ötven méter hosszú, húsz méter széles. A legújabb rendszerű szovjet villamos varrógépekkel szerelik fel, futószalagon készíti majd a ruhát és a kabátot. A nagyüzemi ruhaterme­­lés célja az lesz, hogy­ olcsó ruhát adjon az ország dolgozóinak. A ruha­gyár ezernégyszáz munkást fog fog­lalkoztatni, ezeknek egy része az or­szág különböző textil­isi gyáraiban már tanul, s fogja a„kés­zni?nt­­ a légtől tot, olcsó áron és jó ár ipar jelenléte megkönn­yűiparosoknak, magán nagyüzemi termelésbe növést. Zalaegerszeg a varrónői, szabóiparos többségükben géppikk mentek a ruhagyárba dolgozni tovább, mint szocialista termelés m­­gyarország tegnagyol szeptember 1-én áll tizs­vári, textil­­ruhagyár fü­l­ökabá­­csegben. Az tette a kéz­­rosoknak a való bele­­fehérnemű­­túlnyomó együtt be­­olt fognak nagyüzemi, kásái. Mi­­rm­agyára ibe, ősének ke­­amelyet f el akartak úr, a volt bárók, a ült a volt lszabadulás­­t több lör- 1 óta a szá­mikor l­i veszprémi kba. Eger­­­ (első írá­­spontot em­­ntendö alatt és megye­­érdekében­­ alatt. A colt agrár- A munkas­­engedlék be alatt ipari zeg. Az or­­odi tulajdo­­n munkáj­ához segi­­t dolgozó na­­gyapát még derest, a kastélyok ! Péter A tirsadelm­ak feji rek olyan kétségbeesett­et visszatartani a volt ap birtokosok, a Sólymos Batthyány grófok, átgis uralkodó osztályokon, óta eltelt hat esztendő tént Égerszögen, mint 1 zadokon át — 1266 ót Béla Egerzug bírtokát káptalannak adta alán zugot 1247-ben alapítót sós okmányunk ezt az úti), de közel kétszáz nem történt a városba ben a nép felszabadít annyi, mint hat osztét megyében harmincezer proetár kapott földet osztályt évtizedekig néni a városba — néhány várossá fog fejlődni Egy­szag Egerszeg városát v­rosainak a kezébe adta osztály kezébe, amely tette a parasztokat s a­­rasztok kezébe, akiknek ismerték a botozást és zalai dombokon épül botosispánjai részéről kis Újság Húszmilliószázhatvanezer­ forint ,^Segítsük a koreai hősök gyermekeit“­^ eredménye A koreai hősök gyermekei megsegí­tésére május 15-én indult gyűjtés ha­talmas eredménnyel zárult. Az MNDSZ vezetésével a magyar asz­­szonyok ezrei nagy lelkesedéssel vet­tek részt a gyűjtés munkájában. A magyar dolgozó asszonyok tömegei­ben tovább mélyült a koreai nép igazságos harca iránti együttérzés. A gyűjtés hatalmas prk­tikai sikerét mutatja eredmény is: 20.160.000­ össze. Ez az eredmény­leges. A gyűjtés június zárult, de még nap mis nek összegek, melyeivel, küldenek be a különböz! ■sí és poli­­száimszerü forint gyűlt­­g nem vég­­le-ével le­­nap érkeZ-­jcsak most 'szervezetek. Ünnepi ülés a Tudomá­s Retu­m­ Sztálin nyelvtudományi munkái megjelenés­nek első évfordulóján A Magyar Tudományos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osz­tálya és társadalomtörténeti tudo­mányok osztálya Sztálin nyelvtudo­­mányi munkái megjelenésének első évfordulója alkalmából az Akadémia dísztermében együttes ünnepi ülést tartott. Az ülésen elsőnek Fogarasi Béla akadémikus tartott előadást: „A tör­ténelmi materializmus továbbfejlesz­tése I. V. Sztálin nyelvtudományi munkáiban“ címmel. Hangsúlyozta, hogy Sztálin munkáinak alapgondo­latait nemcsak nyelvtudományunk, hanem egész társa­lomtudomá­­nyun­k­ s egész nenzetüljiöveltségünk közkincsévé kell tenni­­. Az ülés­ következő­­ír­tadója Pais Dezső Kossuth-dijasíji akadémikus volt, aki „Mit tettünk , mit tegyünk a magyar nyelvtudom­­ány ügyében a Sztálin-teremtette feil­irat után címmel tartott előadó. Az együttes ülés­i adását Lukács György akadémikus tartotta művészet, mint felé­mél. nádik elő­­Kossuth-díjas Irodalom és lény" cím- 15 győr-soproni megyei karszos p­m feéaetoltsága megbélyegzi az össz esküvő Oroszt és Sárgást Győr-Sopron megye néphez hű katolikus papjai nagyszámban gyűl­tek össze Győrött, a megyei ta­nács házában, hogy megalakítsák a győr-sopron megyei katolikus papok békebizottságát. Az értekezletet Horváth Gábor mé­csén plébános nyitolta meg, majd Beresztóczy Miklós prelátus, a Kato­likus Papok Országos Békebizottságá­­nak elnöke mondott beszédet. Hangoz­tatta, hogy a békeívek aláírása meg­mutatta, a magyar nép a békét akar­ja. Nem tehet józan gondol­odású az a pap, aki a háborút akarja, az építés és alkotás helyett. A vádlottak padján nem az érseket, apátot, szerzetesfőnö­köt láthattuk — mondotta —, hanem egy letűnt ren­dszer sorvadt megteste­sítőit, akik­­háborúval, az amerikai imperialisták, titóisták beavat­ozásá­val, halállal, otthonok elpusztításá­val, gyásszal, könnyel akartak ismét uralomra kerülni. — Mi, egyházunknak mindenkor hűséges papjai maradunk, de hűsé­ges állampolgárai lgyünk a nép- köztársaságnak és együtt élünk, dol­gozunk népinkkel — mondotta be­fejezésül. Ezután Horváth Iic­hárd, a Kato­lkus Pár­ok Országos Békebizottsá­­g­­inak titkára mondott beszédet. Megállapította, hogy Grősz József és társai ügyének a valláshoz semmi köze nincsen. A béf.cmozgalom cél­kitűzéseiről szólva haugan,,’OTV l.egy minden papnak nagy a f­­elős­* cége és ezért ki kell be, együtt­ kell lennie! din becsületes cin­em papnak ott kell adnia a harb­an. Markó Gyulai nács végrehajtóbizot­i,d­­e a tanács r­evéli­ a békeértekezletet, egyhangúlag kimondotti sopronmegyei katolikus bizottságának megalak fogadott határozati tesz az ötéves terv mel­ett, majd hangozt] állapodás pontjait hozni fogunk népül. Kormányunk készséget hitünk segi évében, dezek terén is bizonyít­zik a katolikus pal munkájában és többi­­ is meg fogja oldani,­­mié az élet­­ipéve'. Min­tek n­­inde­n lékéért való megyei tá­jának el­­köszöntötte értekezlet a győr­­iapok béke­­ksát. Az e’­­inslat hitet megvalósítása A meg­­vet­ve, do­egységéért, Igagi hely- F­ongrua-ren­­ti, hogy bí­­rp zömének érdeseinket illek Külföldi kiit érkeztek a va­­rnapi Gyermektroníj­­­enciára Maria Remeibe, a vétség vezetője és Co­­riguez, a kubai Il­­selője, aki a Demo Nemzetközi Szövetsége gátóbizottságának is­­­dapestre érkezett. - - .♦ vcs., a vasár! Gyermek k­on­ferm­eiá n. eszli Nőszö­­t lóri a Rod- Iség képvi- s tikus Nők­­ koreai vizs­la volt. Bu­likét vendég­li Országos A Magyar Gyermekko­­ferencia V­asárnap kezdődik a Magyar Nők­­ Demokratikus Szövetségének elő­készítésében és rendezésében a Magyar Gyermek­konferencia. Az egész ország­ figyel erre az összejöve­telre: jövendő életünkről, munkánk és terveink folytatásáról, szabad és független hazánk új gyarapodásáról, gyermekeinkről lesz itt szó. A legszen­tebb és legnemesebb tém­a ez,­­ a béke és az építőmunka témája. A gyermek, a béke eleven jelképe és valósága és a magyar gyermekek szemének sugarában, boldog moso­lyában, szebb életében visszatükröző­dik az a fejlődés és haladás, amit sokat szenvedett nemzetünk tett meg a felszabadulás óta. Nagy felelősséggel és kötelességgel tartozunk a kisgyermekekért, az ifjú­ságért. Bennük­ és általuk építjük to­vább a béke művét. Bennük és álla­tuk is tudatosodik a családokban — a dolgozó társadalom ebben sejtjei­ben — hazánk építő munkája, eddig megtett útja, a béke nagy feladata. Apák, anyák, felnőttek, testvérek a kisgyermekek által értik meg a le­g­­igazabbak­ a béke jelentőségét, a béke szépségét. A természet és az ember­ség tiszta és igaz békéje mosolyog a gyermeki szemekből, a gyermekeink jövőjének építése által egyben bé­kénket és hazánkat is óvjuk minden háborús veszedelemtől, minden ide­gen gyújtogatástól. J-r­a ö­sszefesszen­tjnk a Szovjet­unió, a nem­ demokráciák, a bércetábor gyermekeinek,éle­lét a kapi­talista és imperialista országok gyer­mekeinek életével, mindenki rögtön megértheti a különbséget a két tár­sadalmi rendszer között. A kapitalista társadalom válságai és igazságtalan­ságai legjobban a gyermekeket sújt­ják, akik osztoznak kizsákmányolt szüleik sanyarú sorsában. A nyugati háborús készülődéseket (például Ang­liában) bezárt iskolák és óvodák is jelzik. Olaszországban a tüdővész pusztít a gyermekek között, az USA iskoláiban már eleve is szadistákká és kalandorokká nevelik a gyermekeket. Viszont a Szovjetunióban iskolák, óvodák, napközi otthonok, szülő­otthonok, gyermeknyaraltatási intéz­mények ezrei mutatják a roppant sze­­retetet és felelősséget, amellyel a szo­cialista társadalom körülveszi a jövő nemzedéket. A béketábor élén haladó Szovjetunió a gyermekvédelem terén is csodálatos példát mutatott a világ­nak. A Szovjetunió példáját követik a gyermekekről való gondoskodásban a népi demokráciák, közöttük a mi hazánk is. A most kezdődő Magyar Gyermek­­konferencia még jobban elmélyíti a magyar asszonyokban, általában egész társadalmunkban a gyermek iránti kötelességet, felelősséget és szeretetek Elvonulnak tekintetünk előtt a felszabadulás­ óta elért ha­talmas eredmények, egymásután lé­tesültek a bölcsődék, napközi ottho­ni,­ szü­kotthonok, napsugárral teli óvodák, tiszta iskolák, könyvtárak, játszóterek. T­agyanunkkor a vívmányok mellett­­ megismerjük további kötel­essé­geinket is. Tudatosítjuk az ötéves tervnek a boldog és vidám gyermek­­élet kialakítására vonatkozó összes lehetőségeit, ara törekszünk, hogy még jobban kifejlesszük ez­ket a le­hetőségeket. Foglalkozik a konferen­cia majd a terhes és szülő nők fo­kozotta­bb védelmével és tudatosítja az­ asszonyokban a nagyszerű és ne­mes feladatot: igenis érdemes több gyermeknek életet adni! A magzat­elhajlás: gyűlöletes polgári csőker­vény, az önző polgári társadalom egyik rákfenéje, léha és romlott or­vosok kereset­i lehetősége volt. A népi demokrácia védi és szereti a gyermekeket és védi az anyákat is, akiknek életét szelibé, lelkét harmo­­nikusabbá teszi. Az is a konferencia feladata lesz, hogy a haladó iskolai nevelést összehangoljuk az­ otthoni gondoskodással, a családi neveléssel. Hatalmas és nemes feladatok ezek/ d­e 1/0 épüld és szépülő ország éle­tének legszebb kötelességei. Iz „uraság“­sselálló vall­oms - most a Sze­rlelini vita Stészai Brtázs Anna, a szabolcsmegyei Balkiny község küldötte mind­össze 23 éves, de tizenegyéves korától kezdve apjával megfitt napszámba járt Ez ..urasághoz". Vékonycsontú, csikmozgású, aprótermetü lábú. — Pedig úgy nézzen rám — bü­szkélkedett —, hogy 13 esztendős korom óta 25—30 kasza után dolgoztam! A Balázs-család a felszabadulás óta nyolc hold juttatott földön dolgo­k. Anna lányuk tagja az MNDSZ-nek, a községi tanácsnak, a Békebizottságnak, a község legkedveltebb népnevelője, de nemcsak nép­nevelő, három maga is elő­jár a munkában. Mint mondja, ennek köszön­heti, hogy benne bíztak, amikor a Szovjetunióba készülő küldötteket megválasztották, meg állnak, hogy beadási kötelezettségü­ket becsületesen teljesítik . Amikor kiderült, hogy én leszek a küldött, bizony sírva isaka­d­­tam örömömben, de sírt az imám is. Megértettük, hogy milyen kitün­tetés ez egy parasztlány számára. — Azzal akarom meghálálni — fogadkozok­ —, hogy mindent, mindent megtanulok, amire az egy hónap alatt módom lesz és amit csak lehet, nálunk is megcsóválok. AZ ÚJ KÍNA BÉKEHARCA William Burchett, a kiváló ausztráliai díjra­író jeleneg Kínában tartóz­odik. A l­imes egykori tudósítója e­z alábbi cikket k­ildte Pekkingből a Mir című folyóiratnak. Pekingben , a Tianyangming­­ („Mennyei nyu­galom nagy kapui“) téren zajlanak le a nagy felvonulások, ünnepségek és béketüntetések. Annak idején százez­rek örömujjongása közepette itt kiál­tották ki a Kínai Népköztársaságot is. Azt a vörössel és arannyal díszített kapuívet, amelyről a tér nevét nyerte, mely a kínai nép évszázados béke­vágyát jelképezi, 300 évvel ezelőtt a Ming-dinasztia idején építették A legújabb kor folyamán a kínai csa­patok csak egyszer harcoltak határai­kon kívül, 19­2-ben, amikor az ango­lok kérésére Burma területéről segí­tették kiűzni a japán agresszorokat. A Kínában most kibontakozó ha­talmas békemozgalomnak semmi köze nincs a régi lehetetlen pacifiz­mushoz. Az új Kína békeharcosai azt követelik, hogy csírájában fojtsák el az agressziós készülődéseket, sza­badítsák fel Tajvant Giang Kai-sek szétzüllött, vérszomjas csapatainak uralma alól és semmisítsék meg a tajvani repülőtámaszpontokat, s egyéb, betörés céljából épített hídfő­állásokat. — a 100 év­vel ezelőtt le­zajlott ópium-háború óta — ami­kor az angol hadiflotta nyomására ópiumot kezdtek importálni Kínába, a nyugati és japán imperialisoktól, s a poogárháb­orú bábdiktátoraitól egyebet sem kapott háborúnál és nyomorúságnál. A hatalmas, egysé­ges nemzetként megszületett új Kína azonban fenyegető „Állj“-t ki­ált a kü­földi imperialistáknak, akik­ új háború kirobbantásán törik fejü­ket és a forró barátiság jegyében A kínai nép­­ nyújt kezet a földkerekség minden békeszerető népének. A Koreában harcolt­ kínai önkéntesek, akik jól tudják,­ hogy az agresszorokra mért csapásaikkal jelentősen erősítik a világbékéért folyó harcot, tisztában vannak feladatukkal, hogy minden agresszort távol kell tartaniuk Kína halárától. A kínai nép hatalmas békehadjá­ratot folytat Japán felfegyverzése ellen is Az ország minden zugában tüntetnek a japán hadigépezet fel­támasztása ellen. A lakosság minden rétege: a nők, akik végigszenvedték a japán megszállók erőszakoskodásait, a parasztok, akiknek családját 1912- ben japán repülők által ledobott pestis-bacillusbombák pusztították el, diákok és kereskedők, keresztény és budhista kínaiak, muzulmán papok, s­­­ibol élő hidhéjának, a Pancsen lá­mának vezetésével a mongol árnál­ is szembefordulnak a japán imperializ­mus felélesztésével. A parasztok sar­lóval és kapával vettek részt a négy­­milliónyi tömeget megmozgató impe­rial­istaellenes békefelvonulásokon.­­ A kínai művészeti és iro­dalom is a békeharcot tekinti legfőbb cél­jának. A történelem során először rendeztek Pekingben balett-előadást, „Békegalamb“ címmel, mely a béke­szerető népek háborús gyújtogatók fölött aratott győzelmével foglalko­zott. A közönség osztatlan lelkese­dése csak másodsorban szólt a nagy­szerű színházi előadás külsősége­i­­nek, elsősorban a fenkölt témának, a békeharcnak­. Most, amikor a kínai önkéntesek életüket áldozzák a béke szent ügyé­ért. Kínát olyan­ egységessé ková­csolta az általános békevágy, mint sokezeréves története folyamán soha­sem. A kínai parasztok, munkások és értelmiségiek baráti jobbot nyúj­tanak mindenkinek, aki a béke fenn­maradásáért harcol.

Next