Kis Ujság, 1952 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1952-01-06 / 1. szám

Ir» 60 fillér Vasárnap, 1952 Január 6 I: magyar külügyminiszter költ­ségvetési beszédében Nyugat-' Németország új ra felfegyverzésének kérdéséről szólva megállapította: számunkra nem lehet közömbös, hogy egységes, békeszerető Német­ország lesz-e hazánk közéletien, vagy pedig új támadásokra kelt-e számítanunk egy Amerika altai új rafelfegy vérzett, Hitler táborno­kainak vezénylete alatt álló német imperialista hadsereg részéről. Ä békefront álláspontja: lehetet­lenné tenni, hogy Németország ka­tonai gépezete, támadó ereje fel­éledjen, de segíteni a német népnek Németország demokratizálásában. Ezért támogatja a békefront az egységes Németország követelését. Az imperialisták álláspontja fordí­tott: nemhogy lehetetlenné tenné a német imperializmus feltámadását, de mindenáron megnehezíti a né­met demokrácia felülkerekedését. Tervük feldarabolni Németországot, begy a reakciós német kisállamok­ban a nagy imperialisták kezes zsoldosait lehessen felnevelni és te­nyészteni. Nekünk magyaroknak különösen nem közömbös, hogy mi történik Németországban. Meg­kérdhetjük, van-e lényeges különb­ség Magyarország számára Hitler önálló német imperializmusa és a mások zsoldosaként feltámadó né­met imperializmus között? ■««•ég jól emlékezünk a Trurnan- elvre és az azt követő Mar- shall-tervre. A Marshall-tervre, amely gazdasági megsegítés címké­jével jelentkezett, akként támogatva résztvevőit, mint az akasztófa kö­tele az akasztott embert. Gazdasági jellege helyett is azonban ilyen vonatkozásai hamarosan elhalvá­nyultak és mindinkább előtérbe nyomult katonai jellege. A Mat- shall-tervnek kezdettől fogva egyik fő célja volt a német imperializmus gazdasági alapjainak helyreállítása. Kétségtelen, hogy a MarshaH- tervet eredetileg az amerikai túl­termelés, \agy a túltermelés félelme szülte. Az a szándék, az a törek­vés, hogy az előbb vagy utóbb szükségképpen jelentkező gazda­sági krízisét átdobja Nyugat-Eurő- pára. Valóban Amerika szállított és szállít árut, természetesen első­sorban felesleges, az ő számára ér­téktelen árut. Ez az áru, ez az áni- kölcsön azonban azt jelenti, hogy a Marshall-terv »segítette« orszá­gok gyárai egymásután állanak le és munkanélküliségük folyamato­san nő. JJa valahol, akkor ezekben a Marshall-terv »segítette« or­szágokban érhető tetten, hogy mi a különbség egy csak formális, poli­tikai, polgári demokrácia és a népi demokrácia között. A formális poli­tikai demokrácia orgiáit üli ezekben 'a Marshall-terV megsegítette or­szágokban. Olyan demokrácia van ott, amely lényegében a nagytőke ci almának takarója, amelynek módja van felvásárolni egyéneket, párttöredékeket, pártokat, olykor majdnem egész parlamenteket, módja van megvásárolni nagy la­pokat. Milyen fikció az a polgári sajtószabadság, amelyről, a Decla­ration des droits de l’homme et du citoyen kimondja: mindenkinek inga van gondolatait szóban és írásban szabadon terjeszteni. A valóság­ban azonban mit jelent ez ezekben pz országokban?. Az imperializmus ellenében Irta: KATONA JENŐ Növeljék gazdaságukat és sikereiket a termelőszövetkezetek Rákosi Mátyás útmutatásai a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán Az elmúlt esztendő utolsó nap­jai fontos eseményekkel vitték előbbre dolgozó parasztságunkat azon a meg­talált útján, amelyen a szocializmus építésében előrehalad. A Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa törvényerejű ren­deleté életre hívta a Termelőszövet­kezeti Tanácsot a tsz-ek fejlesztésé­nek és gazdálkodásának előmozdítása érdekében. Ennek a Tanácsnak Dobi István, a miniszte'íanács elnöke ve­zetésével lesz 3 feladata a termelő- szövetkezetek irányítása mellett, a jő munka megszervezésére és díjazására, az elszámolásokra, a közös szövetkezeti vagyon védelmére és növelésére, vala­mint a szövetkezetek alapszabályainak fejlesztésére felügyelni és javaslato­kat tenni a minisztertanácsnak. Ugyané napokban hozott határozatot a minisztertanács a termelőszövetke­zetekben dolgozó traktorvezetők és munkagépvezetők munkaegységben való részesedéséről. E határozat nyo­mán nagy számmal küldik a tsz-ek tagjaikat — köztük egyre több nőt — traktorista_ tanfolyamokra és a Szov­jetunió példája nyomán mi is beve­zetjük azt a rendszert, amely szerint a traktorvezetők,- a komibájnvezetők, a munkagépkezelök ezután a tsz-ek tagjai és munkájukért a teljesített munkaegységek alapján részesednek a lszcs-k, tsz-ek jövedelméből. Munka-érdemrendes dolgozó parasztok December 27. ünnepe volt a dolgozó parasztságnak. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa kitüntetésben részesí­tette a szövetkezetek, a gépállomá­sok, a mezőgazdasági termelési válla­latok élenjáró dolgozóit és a terme­lésben kitűnt egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. Száztizenkilenc kiváló falusi dolgozónak nyújtotta át Erdei Ferenc miniszter ünnepélyes keretek között a Munka-érdemrend különböző fokozatait és a Munka-ér­demérmeket, sitik között tszcs-etnö- kök, fejőguly.isok voltak, mint a szen­tesi Tóth Pál, aki 4845 literes fejési átlagot ért el. a haj dudorig' Szojkó György juhász 6.25 kilogramm nyírási átlagot, de köztük volt So'-" Mihály boly-i brigádvezekö 9.’? mázsás és Horváth Józsefné földeáki tsz-munka- csapatvezető 8.5 mázsás átlagos gya­pottermelésével. Kitünően dolgozó gépállomásvezetők és traktoristák voltak a jut=>lmazottak között és egyé­nileg gazdálkodók, mint a tabajdi Szabados József ötholdas dolgozó pa­raszt, aki 730 százalékra teljesítette beadását. Délután már a kitüntetéssel mellü­kön jelentek meg az építőmunkás- szakszervezet feldíszített székházában, ahol csütörtökön és pénteken tartot­ták a termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozói nagyjelentő­ségű második országos tanácskozásu­kat. A jő példa ereje Mind a bét n-apon zsúfolt volt a hatalmas tanácsterem. Dobi István, a minisztertanács elnökének beszéde nyi­totta meg a tanácskozást, aki hang­súlyozta, hogy ma már egyetlen falu sincs, amelyben csak hírből ismernék a termelőszövetkezeteket, ma már minden dolgozó paraszt saját szemé­vel láthatja a valóságot, saját 'tekinte­tével mérheti fel, mekkorára növeke­dett községében vagy esetleg a szom­szédos határban a tszcs búzája, hány ezer forintot, hány mázsa búzát vitt haza komája, testvére az évvégi zár­számadás alkalmával. Már széles kör­ben mutatkozik meg a nagyobb ter­méseredményekben és jövedelemben is azoknak a magasabbfokú termelési eljárásoknak a fölénye, amelyeket ezek a gazdaságok alkalmaznak. Ezért fordul a parasztság a termelő­szövetkezetek felé és ezért látja ben­nük jövendő élete alapját. Rámutatott arra, hogy az eredményeket az az állandó és felbecsülhetetlen értékű kapcsolat és támogatás tette lehetővé, amelyben a nagy Szovjetunió és né­pünk nagy barátja, a bölcs, a forrón szeretett Sztálin részesít bennünket. De külön hálával tartozik a dolgozó parasztság Rákosi Mátyásnak, aki ki­fogyhatatlan gondoskodással fordul a falu népe felé. Most már a példák ezrei győzik meg a dolgozó paraszt­ságot arról, hogy aki Rákosi Mátyásra hallgat, az boldogul! Erdei Ferenc földművelésügyi mi­niszter nagy beszédben számolt be a termelőszövetkezeti mozgalom ed­digi útjáról, elért eredményeiről mezőgazdaságunk szocialista épí­tésében, a párt és az áilam segít­ségéről, a Szovjetunió állandó út­mutatásairól és az új feladatokról, amelyek megoldása hatalmassá te­rebélyesei termelőszövetkezeti moz­galmunkat. A tanácskozás második napján megjelent a dolgozó parasztok kö­zött Rákosi Mátyás is, akit szűnni nem akaró tapssal, lelkes éljenzés­sel fogadtak. Fel is szólalt és min­den szava jó segítség, tanítás, de intés is volt a dolgozó parasztok számára, akik odaadó figyelemmel hallgatták, lelkes tapsokkal kísér­ték beszédét. A legjobb agitáció a jó munka Szavait a tanácskozásokon elhang­zott felszólalásokhoz fűzte. Beszéde elején a munkafegyelemről szólt. Megígérte: sokkal keményebben fog­juk kezelni azokat, akik önkényesen Egy nagy napilap megalapítás a világ bármely pénznemében Kií< jezve tüoomillió forintot jelent, 5 rotációs gép mellett ott áll könyö; íelenül a monopoltőke és megró: tálja, megszűri minden egyes szí váí. nem enged át semmit, ami dekeivel ellenkezik, sőt semmi ami nem pozitív» szolgálja a ő érdekeit lényegében a nagyíök uralma ez » csak formális politika polgári demokrácia és eszünkb juttathatja a nagy francia írónál Anatole France-nak a szavát, hog gazdagnak és szegénynek egyarár szabad a Szajna hídja alatt aiudn — csak éppen a gazdagok ebbő! szabadságból nem igen szokta kérni. Nincs politikai demokráci — ezt világosan kell, hogy lássál és látják a nyugati dolgozó rété gek — gazdasági demokrácia né kül. Ezekben az országokban lénye gében á monopolkapitalizmus e tovább, a formális demokrácia is karója alatt, olyan termelési és tá: sadalmi rend van, amely elérkeze1 a termelés és elosztás csődjébe: Benne minden demokratikus szí badság önmagával halálos eller tétű, saját magát megölő zsarncl sággá fejlődött. A gazdasági sza badverseny gazdasági diktatúráv: A sajtószabadság, mely a lelkű; mereti szabadság intézményes kife jezője volt, a kapitalista sajtó mir den lelkiismereti szabadságot e tipró zsarnokságává. A szellem a kulturális szabádverseny: az ü: letnek a teremtő és termő szabad ságot végzetesen megnyeső • min denhatóságává és bizonyos üzlet trösztök torz klikkuralmává. Az 1 politikai »egyenlőségük« — min Togliatti: Az emberiség egyel'ai helyes útja című nagy tanulmányé ban oly találóan irta — a pénzzé és erőszakkal szerzett parlament többségek korlátlan uralmába! mindinkább dokumentálja, hogy ; parlamentáris rendszer, amelyet ; demokrácia egyetlen formájánál akarnak feltüntetni, egyike a demo krácia múló történelmi formáinak amely ma mindinkább elkorcsosu és elveszti demokratikus jellegét A társadalom gazdasági alapjainál mélyreható átalakítása e rendsze formáit is szükségképpen átalakítja gyanazok a krízis-jelensége’ ismétlődnek meg Nyugaton amelyek annakidején a harminca években a hitlerizmust előterem tették, mint a monopolkapitalizmu válságának produktumát és benn a nagytőkének igazi lényegébe: megvalósult ellenforradalmát álli tették az egész emberiség elé Ugyanez ismétlődik meg ma sók szór nyiltan, sokszor még leple íve Hatalompolitikával leplezik el a: osztályharcot, de lényegében pénz­piac- és nyersanyagkérdés, írnél; penetrálja Nyugat-Európát, penet rálná, ha tehetné, a népi demokrá ciákat, sőt legszívesebben a Szov jetuniót is. Egy elomló társadalm és gazdasági rend robban itt kiteli és legyünk tisztában vele, bog; semmiféle weimari típusú demo krácia nem tudja biztosítani a bé két ezzel szemben; csak a haladt erőknek, a világ összes haladó erői nek teljes és kemény összefogás: teheti lehetővé, hogy az áléit rcm ségek soha többé meg ne ismét iődjenek. A krízisjelenségek szükségsze rííek. Ezek a krízisjelenségek azok ban a társadalmakban, amelyek í belső feszültséget elhazudják, el sikkasztják, s amelyek egy hábo rúban — mint a hitlerizmus eseté ben — legszívesebben országuka arzenállá építve, kifelé dobják, mi is feltalálhatok. Azt kérdezhetni tehát valaki, hogy akkor mára i: áll-e ez a lehangoló és tragikus vég következtetés, vagy meg lehet-e aka dályozni, hogy az átélt rémségei megismétlődjenek? első világháború talán el kerülhetetle i volt, mert akkoi még nem volt Szovjetunió, nen voltak igazán harcos, öntudato; munkástömegek, illetve szociálde mokrata pártjaikat kivájta a revi zionizmus és opportunizmus. / második világháborút már el lehe tett volna kerülni ha a dolgozó tő megek idejekorán és egységeset szembeszálltak volna a német fa sizmussal és nyugati kapitálist; kormányaikat a müncheni politikí helyett a Szovjetunióval való meg egyezésre, a kollektív biztonság politikájára kényszerítették volna A harmadik világháború még inkább elkerülhető és el is fogjul kerülni, ha a népek kezükbe ve­szik a béke ügyét és egységesen elszántan, bátran szembeszálinak ; háborús uszítókkai. Ezek a hábo­rús uszítok ugyanis maguk is meg tanulták, hogy az első világháború ból megszületett a Szovjetunió, 1 második után a népi dernokrgesak a nagy népi Kína széle* imperia­listaellenes frontja; vájjon mit tar­togathat nekik egy harmadik világ­háború, amelyet ők kapitaiista-bm- perialista érdekeikért kezdenének meg, de titokban maguk is retteg­nek, hogy a kapitalizmus bukásá­val és a dolgozó nép győzelmével végződhet. Azonfelül a háborús uszítok pártja szerte a világon a békefront- ban tömörült népek ércfa íár> kívül saját dolgozó tömegeikkel is szembe kerül és méginkább szembe kerülne egy háború esetén Ez a küzdelem a világon nemcsak térkép szerint, horizontálisan hanem vertikálisan, függőlegesen, a ‘ársadalom mély­ségeiben is folyik ez meggondol- koztatja olykor azokat is, akik a háborúra spekulálnak, hogy meny­nyire követné ők* saját munkás­ságuk, saját Parasztságuk, saját értelmiségük ezen az úton. Ezért keresnek pretoriánusokat Európá­ban. Ezért láttuk azt, hogy a Ruhr- vidéken nem szerelték le a gyára­kat, vagy éppen újra felszerelték a hadianyaggyárakat. Ezért lehet­séges, hogy az egész hitleri hadi­gépezet finanszírozója, Schacht az ő szolgálatukba szegődött és vé­delmük alatt áll. Ezért lehetséges, hogy egy német generális New Yorkban elmondhatta — és tulajdon­képpen miért folyt ez a világhá­ború, ha elmondhatta — büszke arra, hogy soha, életének egyetlen perceben sem vált hűtlenné Hitler** bez és az ő eszméihez. Ezért van,: hogy kezetfogtak nem a lovagias el­lenfélnek kijáró kézfogással, hanem számító gazsággal Winckelmanml, Budapest hídjainak felrobbantójával és Weesenmayerrel, akinek húsz éves Ítéletét mellőzve, most tárták szé­lesre börtönkapuját és cellájából egyenesen szolgálatukba fogad­ták őt. p ietro Nennt mondotta, hogy az úgynevezett európai unió­nak végső terve az, hogy Európa élén — az imperialisták tudják miért — Németország álljon. Ide­érkeztünk tehát kísérteties meg- újrázásával az első világháború utáni időknek. Odaérkeztünk, hogy a francia népnek, a francia dolgozó tömegeknek tiltakozniok kell és tiN takoznak is az ellen, hogy gazda­ságilag, majd politikailag és kalo- naiiag is a Marshall-tervtől a Schuman-tervig^íjz^-AttSnti Pak­tumtól a PleVen-tervig kiszolgál­tassák őket az újra támadó nyugat­német imperializmusnak és milita- rizmusnak. Igaz, a Német Demokratikus. Köztársaságban, ellentétben a nyu­gati kapitalista résszel, amelynek velejárója a gazdasági nyomor és a politikai téboly, egy új társada­lom születik, melynek nemzetközi elve a béke, mert benne , minden szabad nemzetével azonos elv ural­kodik: a munka. Jól tudják ezt a franciák jobbjai is, köztük .lean Baumier, akinek A német imperia­lizmus újraéledéséről szóló, a Non- veaux Temps-ben megjelent tanul­mányát legközelebb ismertetjük.

Next

/
Thumbnails
Contents