Kis Ujság, 1952 (6. évfolyam, 1-21. szám)

1952-01-06 / 1. szám

rs vesárnap, 1952. Jan 6.. mm SZÜLETETT INOTAN... A gyorsvonat ABLAKANAL állünk jóformán valamennyien. Ma messziről feltűnik egy hórihorgas kémény és mellette egy furcsa alaki zömökebb torony, amely olyan, mint ha óriási marok nyomta volna össz derekát. — Az ott Inota — mutat az egyintasai torony felé, a Baglyas-hegy, Hidegvölgy felé. Aki régen utazott erre, hitetlenül csóválja fejét. Nem így emlékszik : tájra. Merőben más a képe az égés: vidéknek. Arra, ahol a torony látszik nem is olyan régen még kecskeleget volt. A föld nem termett semmit, legfeljebb követ. S most? Hatalmas épületek emelkednek ki a tájból, egyik , másik után. Az inotai erőmű — mos már »November 7 Erőmű« — épül ott körötte, a közeli Várpalotával együtt egy új szocialista város alakul ki gőzfűtéses lakóházaikkal, trolibusszal kultúrotthonokkal, kórházakkal, mozikkal, éttermekkel. A vonat egy pillanatra megáll, le ♦eszi az inotaiakat a kis állomásépüle előtt, majd tovább robog, mint akinél sietős a dolga. Autóbuszokra kapun és máris száguldunk a széles beton úton az Erőmű felé, hogy a harmadik tervét 1952. első napjaiban meglátogassuk Ötéves Tervünk egyik leghatalmasabb alkotását 2. JEGYZETBLOKKOT SZORONGATUNK kezünkben s kezdetben szorgalmasan írunk mindent, amit hallun vagy látunk. Ilyeneket jegyzünk papírra: »Óriási«, »gigantikus«, »lenyűgöző«... De meddő dolog a jegyezgetés. Hogyan is tehetne feljegyezn mindazt, ami tollhegyre kívánkozik Egyik füzet a másik után telik meg , még előttünk az egész nap, min net csodálatos szépségével és élményével Arra gondolunk, hogy nem füzetkét kell jegyezni, hanem a szívünkbe. Mindent, ahogy önként kínálkozik: az egész tájat, az állványok közül bontakozó épületeket, a turbinákat, az emeletmagas kazánokat és főleg az embereket, akik a betont keverik, a darukat mozgatják, a salakot mossák, a kazánokat fűtik. Akik ott állnak az újonnan emelkedő kémény, az egyr magasabbra törő második hűtőtoron körül, vagy akik a csillogó kapcsoló táblák piros és zöld fényei között motoznak biztos kézzel... 3. HOGY MEGÉRTSE: micsoda tulajdonképpen Inota, mit jelent gazdasági életünkben, a következőket kell tudnia — foglalja össze számunkra s mindenki más számára Inota jelentőségét az Erőmű Beruházó éppen it tartózkodó egyik vezetője. Egész energiagazdálkodásunkat, — mondja — arra építjük fel, hogy a rendelkezésünkre álló jobbminőségű szeneket az egyéb ipar, a közlekedés és a háztartások számára tartalékolhassuk. A gyenge kalóriájú szenek, főleg a lignit, az erőművek számára maradnak. Várpalotán hatalmas mennyiségű, könnyen hozzáférhető lignit van. Hogy hasznosíthassuk, felépítjük Inotát és itt, helyben, a lignitből villanyáramot termelünk. Szállítási problémánk nincs, mert hiszen a villanyáramot sokkal könnyebb továbbítani, mint a lignitet. Nem messze fekszik Kincsesbánya, amelynek bauxitját az itt épülő alktíniumkohó dolgozza fel az Inotán termelt villanyáram segítségével. A felesleges áramot viszont az Erőmű átadja az országos hálózatnak, hogy ott használják fel, ahol éppen szükség van rá. — S mennyi áramot fog termelni Inota? — kérdezzük. — Hat gőzturbinájának mindegyike óránkint 20 000 kilowattórát, — feleli s hozzáteszi, hogy a kazánokat a prágai Dukla kazángyár, a turbinákat az ugyancsak prágai Sztálingrád turbinagyár szállítja és csehszlovák szakemberek szerelik fel. 4. AZ IGAZGATÓSÁGI ÉPÜLET előtt állunk, a hatalmas udvaron. Mögötte épül, télen sem szünetelve, a turbinák és a kazánok csarnoka. A két épületet folyosó köti össze s ahogy a vasajtón át belépünk a turbinák csarnokába, — a gépházba — egyszerre kicsi ponttá zsugorodunk össze a gigászi méretek mellett. Az egyik mérnök mondja, hogy ilyen mérvű és ilyen módszerű építkezés, mint ez, még nem volt Magyarországon. És hogy szemléltetőbbé tegye számunkra: az építési eljárást, az egé-szét a Märklin-féle építőjátékhoz hasonlítja, csakhogy itt a gerendák 60 tonna súlyúak! Csak olyan óriások tudnának velük játszani, mint azok az emelődaruk, amelyek játszi könnyedséggel helyezik őket a tartóoszlopok tetejére. Az épületnek jóformán összes elemei, a helyszínen előregyártva készülnek, vasbetonból. Az épületen már csak össze kell szerelni őket, illetve úgy összerakni, ahogy a Márkivi építőszekrény nikkel alkatrészeit egymásba illesztik Most három gépegység számára: kész a csarnok, de a nádfüggönyön túl, a szabadban szünet nélkl tovább folyik az építkezés, hogy 1951 ben újabb és újabb gépegységek számára legyen hely. 1952-re a meglév első és második gépegység mellé od fog sorakozni a harmadik és negyedi is. A Terv szerint a harmadik turbinának és a hozzátartozó kazánnak június 1-re kellene elkészülnie, de az versenylendület, amely 1951-ben megnyilatkozott, lehetővé fogja tenn hogy a harmadik gépegység már május 1-re megindulhasson. November-re pedig a negyedik gépegységne is munkába kell állitíii. De lehet, hog még előbb... 5. íy/h TÖRTÉNT IOTAN 1951-ből ■*■**• — kérdezzük és a válasz győzelmekről számol be. Csak két fontos dátumot említene meg: az egyik november 7, a mási december 21. November 7-én indult meg az els gépegység december 1 helyett . Sztálin születésnapjára próbajárata megindult a második gépegység, pedig csak 1952. március 1-re vol tervezve. És december 11-én, este órától kezdve Inota már termelő üzem, amely bekapcsolódott az országos hálózatba s az év végéig több mint hárommillió kilowattórát termelt. Hogyan volt ez lehetséges? A kazánokat s a turbinákat szerelő csehszlovák és az építkezéseket végző magya munkások egyedülálló, páratlan összefogásával. Talán még sohasem történ meg, hogy két ország dolgozói eg közös cél érdekében így összeforrva versenyezzenek és ilyen páratlan eredményeket érjenek el. 6. AZ ÚJ ESZTENDŐBEN nagy feladatok várnak a dolgozókra Újabb gépegységeket kell elkészíteniök és a korábbiakat beállítani termelőmunkába, újabb hűtőtornyot , kéményt építeni, tető alá hozni a lakóházakat, karszt-kutat ásni a vízszükséglet biztosítására, a kötélpályát és szállítószalagot kiépíteni az F.remi területére, újabb széntárolókat, transzformátor-állomásokat létesíteni és tudná felsorolni mindazt a sok munkát, amelyre szükség lesz 1952-ben De akik az első kapavágástól ilyen rövid idő alatt idáig jutottak el, azol győzni fogják ezeket a feladatokat is Azt mondja Berki Zoltán, az Erőmű igazgatója. — Az építkezéseken, melyeket az Erőmű Beruházó végez, egész sereg sztahanovista dolgozik. Mi, az Erőmű most neveljük ki első sztahanovistáinkat. Mondhatom: kemény, harcos dől gőzök nőttek, nevelkedtek itt föl. Olyanok, akikre büszkék lehetünk. Most tüntették ki Munkaérdemrenddel Biró Béla műszaki vezetéselyettest, Kästner Ferenc osztályvezető és Blaskó János pedig a Népköztársasági Érdemérem ezüst, illetve bronz fokozatát kapta. És nemsokára az Erőműr első hat dolgozója megkapja a sztahanovista oklevelet. Az ablakhoz vezet és odamutat a Baglyas aljába, ahol az örökzöld lombok közül néhány kész és néhány még épülőfélben lévő lakóház teteje látszik. — Ott épülnek k két- és háromszobás gőzfűtéses, fürdőszobás, modern lakások. De Várpalotán is építünk az Erőmű dolgozói számára lakóházakat az ottaniakat majd trolibuszok szalatják ide, munkahelyükre. Az épületei 1952-ben mind elkészülnek. Ezután a munkafegyelemről beszélt amely, — mint mondja, — »jobb is lehetne«. — De jobb is lesz, mert egyre jobban összekovácsolódunk , valamenynyien, akik az ország különböző részeiből gyűltünk itt össze a nagy közös cél megvalósítására. Méltók akarunk lenni az erőműhöz. A versenyszellem kialakításai is feladataink közé tartozik. Jól tudjuk, hogy az első hónapok nemcsak az évi tervteljesítésre, hanem egész ötéves tervünkre is nagy kihatással lehetnek. Fő célunk is szénmegtakarítás, éppen ezért a fűtők egymás közötti versenyére helyezzük a legnagyobb súlyt. Az automatakazánok kezelését a legnagyobb éberséggel és a legmagasabb szaktudással kell végezniök, hogy minél kevesebb szénnel minél több gőzt és így minél több villamosenergiát termelhessünk. 7. AZ ÉPÍTÉS egy MÁSIK VEZETŐJE, az első számú turbina mellett magyaráz. A turbina felett, szédítő magasságban, síneken mozgó daru siklik előre-hátra. Lefelé, amerre a vas csigalépcsők kanyarognak, generátorok és kondenzátorok tömege sötétítik. A turbinák csarnokát a kazánok épületéből sok emelet magas üvegfal választja el. — Az Erőmű — halljuk kalauzunktól, — összesen hat turbinából és hét kazánból fog állani. Az egyik kazán lesz a tartalék. Mindegyik turbina óránként 20.000 kilowattóra áramot termel, amihez 100.000 kilogramm gőz kell. Ez a mennyiség egy kazán 1 órai teljesítménye. Tehát 100.000 kilogramm gőz felel meg 20.000 kilowattórának. Mindegyik kazán naponta 60—65 vagon 2200 kalóriájú lignitet fogyaszt el, mégpedig lsztfinomságúra őrölve. Ezt a tüzelőanyagot fújtatjuk a kazánok tűzterébe és így lesz, végső fokon, a gyenge kalóriájú lignitből villamosenergia. Most a vízről beszél, amely éppen olyan fontos az Erőmű számára, mint a szén. A vizet a forrásokból egyenesen ide az épületbe vezetik, a kémiai vízlágyítón keresztül, mert a kemény forrásvízből előbb kivonják mindazt, ami vízkő alakjában a kazánok falára, a turbinák lapátjaira lerakódva tönkretehetné a drága gépeket. Csakis desztillált vizet használhatunk, — mondja, — mégpedig tisztábbat, mint a gyógyszertáraik. Ez a víz kering azután a kazánok és a turbinák között, zárt rendszerben, gőzzé átalakítva, majd lehűtve és újra felhasználva. Csak az elkerülhetetlen veszteségeket kell állandóan utána pótolnunk. Most Inota fölött feltárt forrásokból nyerjük a vizet, de 1952-re egy 70 méter mélységű karsztkutat is létesítünk a vízellátás biztosítására. 8. ■pGYALTALAN SEMMI NYOMA annak, hogy tél volna. Régebben ilyenkor leállt minden építkezés és a kőművesek, betonosok, ácsok, vasbetonszerelők munka nélkül maradtak, legfeljebb böllérnek ment el, aki értett hozzá. Most pedig kokszkosarak és gőzölt beton segítségével szinte ugyanúgy folyik az építkezés, mintha nyár lenne. A második hűtőtorony már tizenegy és fél méter magas, a harmadik alapját a nagyszerű szovjet gépek segítségével szintén kiásták. Az ácsok és állványozók, mint például Herpai Albert és G. Molnár György brigádja napról-napra nagyszerű eredményeket ér el s ha így halad tovább a munka, akkor a második hűtőtorony 60 méteres magasságát április 4-re elérik. AZ 1952-ES ÉVRŐL beszélgetünk a most kitüntetett Blaskó Jánossal, az egyik emeleti irodában. — Az új esztendőben el kell készülnie a harmadik és negyedik gépegységnek is, ugyanekkor pedig az első gépegységeket üzemeltetni akarjuk. Azaz — mosolyog — mi már a harmadik gépegységet is szeretnénk beállítani a termelésbe... Aztán a mármeglévő kazánok mellé még három kazánt szeretnénk felépíteni. A második hűtőtorony után hozzáfogunk a harmadikhoz is, mert minden két turbinához egy hűtőtorony szükséges. A második 100 méteres kéménynek is el kell készülnie... Csak úgy ömlik belőle a szó és csak úgy sugárzik arcáról a bizakodás. Tervlemaradásunk jelenleg nincs, sőt tervünkkel már előre is vagyunk, — mondja elégedetten. — Az elmúlt esztendőben, úgy hiszem, jó munkát végeztünk. Kékevérállás, mosolygós szennű férfi ül vele szemben. — Te tudnád legjobban megítélni — szól át neki — hiszen te idevalósi vagy, te látod legjobban... — Hát éppen nem vagyok idevalósi, de itt élek ezen a vidékein vagy tíz esztendeje. Legelő volt itt, de még annak sem volt jó, mert fű is alig termett. Aztán meg évente többször elöntötte a víz, akkor még legeltetni sem lehetett, kihajtani az állatot. Most meg? Kezével széles félkört ír le az épületek felé, a lakóházak felé, az egész nagyszerű erőmű felé és ez a mozdulat mindennél többet mond. IDDE IS ESTELEDETT a Baglyas. -*-* hegy aljában. Egymásután gyűlnak ki, a csillagokkal versengve, a lámpák, ott a hegy tövénél a lakóházakban, lejjebb az irodaépületekben, az építkezésekben, a turbináknál, az igazgatósági épület szobáiban. Meleg fénnyel világítanak, simogatva ömlenek el az arcokon. Nem csoda, ez a fény idevalósi. Ht született Inotán, az ötéves Terv második esztendejének utolsó napjaiban. K. 00 9. RÓNAI MIHÁLY ANDRÁS: Két klasszikus szonett a Vatikánról A pápa világi uralma alatt álló egyházi állam nyolcvanegy évvel ezelőtt is tövisként állt Itália szívében, mint Olaszország egységének s az olasz nép szabadságának ősi ellensége és akadálya. (Ma ez a tövis élesebb, mint valaha, s nemcsak az olaszok érzik.) Itália klasszikus költészete úgyszólván egyetlen fájdalmas, éles és vádló jajkiáltás és átokmondás e tövisre: az egyházi államra, a zsarnoki pápákra, a gazdag főpapokra, Dantétól s Petrarcától Carducciig és máig változatlan ez a hatalmas kórus. Két híres szólamát adjuk itt magyarul. Az első az emberiség egyik legnagyobb művészéből, a másik az olasz neoklasszicizmus és korai romantika halhatatlan költőjéből szakadt fel. II. GYULA PÁPA RÓMÁJÁRA Michelangelo Buonarroti (1475—1564) A kelyheket itt karddá kalapálják, a Krisztus vérét itt iécére mérik, kereszt s tövissé lándzsán szúr az égig, Krisztus türelmét rongyokká cibálják. A Júdás-pénzit égig licitálnák, ha erre járna; bőre hossza-végit árulnák Rómán végestelen végig, holott a jónak útját mind elállják. Kihalt, piszkos vidék, mit erre »ország« névvel csúfolnak, sűrű, sívó porban égő parlag — és sápadt, véres sorban egy elnyomott nép, rémült, szörnyű orcák. Szabad szenátus? Elpimaszult szolgák, hitvány ravaszdik, talpig szent bíborban, gazdag tanácsurakkal egy bokorban, kik hülyeségük diadámnak hordják. Kincset gyűjthettem volna én azóta, hogy kezemtől itt némi munka tellett: pápa palástja a megmondhatója. De áll az Ég a szegény ügye mellett , s vaj lesz-e ott, ki Rómát majd megóvja, hol zászlódnak. Menny, porba hullni kellett? Hitetlen egyház, polgártalan város, sok rossz törvény, mely évről-évre másul, minth' anélkül sem van, épp elég káros — s Péter lopott kulcsa, mely bármi sáros csizma jöttén csörren, s a menny kitárul — jólan minden bűn trónja vagy te már, most?, EGYHÁZIÁLLAM Vittorio Alfieri (1749—1803) kis Újság _3 A budapesti zöldövezet téli programmja A szerződéses termelés nagy előnyei — üvegházi felszerelést kapott a rákoscsabai „Micsurin" tszcs A fővárosi tanács mezőgazdasági osztálya 1952. évre nagy szabás tervet dolgozott ki Budapest lakosságának minél bőségesebb ellátására. A terv szerint a jövő évben 500 holddal nagyobb terület kerül kertészeti művelés alá, mint 1951-ben. A terv kidolgozása előtt megvizsgálták a földek talajösszetételét és annak alapján döntötték el, hogy az egyes területeket milyen termények termesztésére fogják felhasználni. A talajvizsgálatoknak megfelelően termelési körzetekre osztották fel az övezetet. A főtermény a paradicsom lesz, amely az egész területnek közel egyharmadát teszi majd ki. A paradicsom-körzethez fog tartozni Rákospalota, Cinkota, Rákoskeresztúr és Rákoscsaba. A csemege zöldpaprika körzetét ugyancsak Cinkotán, Rákoscsabán és Rákoskeresztúron állítják fel. A káposztafélék zömét Csepel szigetén és a Zugló mögötti területen fogják termeszteni. A korai újburgonya körzete Kőbánya határában, Soroksáron, Lőrincen, Rákospalotán és Keresztúron lesz. A csemege tengeri, mint utónövény termesztésére a korai burgonya területét jelölték ki. A korai zöldborsó termesztésére a melegebb talajú földeket használják fel. Korai és kései uborkát Cinkotán, Rákoskeresztúron és Rákospalotán fognak termeszteni. A paradicsomféleségek közül elsősorban a legkorábbi almaparadicsomot fogják termeszteni, ezenkívül a »Lucullus«-t és a húsos óriás »Mikádó«-t, az őszi idényre pedig szilvaparadicsomot ültetnek ki. Borsóból a korai »Express«-t, zöldpaprikából elsősorban a húsos, édes csemegepaprikákat, késen ültetésre pedig nagyobb területen paradicsompaprikát fognak termeszteni. A zöldövezet területén a termelési szerződések kötése már folyamatban van. A szerződéses tszcs-k és egyénileg dolgozó kertészek kamatmentes művelési előleget kapnak, vetőmag-, műtrágya- és permetezőszerkiutalásban részesülnek. Ezenkívül termékeiket a földművesszövetkezetek a mindenkori nagybani árszintnél 10 szerzalákkal magasabb áron veszik át. A zöldövezetben már megkezdték a primőráruk termesztését. A zöldhagymának való dughagymát már elduggatták. A rákoscsabai »Micsurin«tszcs üvegházi felszerelést kapott. Az üvegházban a paradicsom már virágzik, innen január közepén már piacra kerül a legkorábbi almaparadicsom. A primőrök termesztésére berendezett tszcs-kből kora tavasszal salátának való hosszúkás, úgynevezett »kígyóuborkát«, zöldpaprikát, piros retket és nagymennyiségű salátát fognak szállítani. A tszcs-k berendezkedtek a hajtatott paraj, sóska és petrezselyem zöldje termesztésére is. E cikkeket egész télen át szállítani fogják. Bár az öntözéses területek menynyiségileg változatlanok maradnak, terméseredményükben lényeges emelkedés várható, mivel az öntözőberendezéseket mindenütt kiegészítették, a csatornákat és vizet szolgáltató kutakat a Kultúrmérnöki Hivatal szakemberei közreműködésével kibővítették.