Kisalföld, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-17 / 295. szám

6 Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése A Magyar Tudományos Akkadémia 1957. évi nagygyűlése vasárnap délelőtt az Akadémia dísztermében tartott együttes üléssel megkezdődött. Részt vett az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak több tagja, többek közt dr. Münnich Ferenc is. Rusznyák István megnyitója után dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében őszinte megbecsüléssel üdvözlöm Tudományos Akaémiánk nagygyűlését, s a napiendre tűzött fontos kérdések tételéten, szocializmust építő országnk és népünk előrehaladásánaksegítését jelentő eredményes munkát kívánok — kezdte beszélt —, majd többek között a kötkezőket hangsúlyozta beszédem, miután méltatta az ülés jelentőségét. — A múlt év őszén lezajlott eslen támadalom ebben a kérdésben :káros, tudománytalan elképzeléset vetett fel. Nemcsak a telciok jelentékeny részének az árui és a társadalom kérdéseiben ,másított tájékozatlansága, elmaradottsága miatt, hanem igen ukrán zavart keltő kártevőandékkal is. Ennek az volt a következménye, hogy állami és ársadami életünk rendezése, a "..onszolidálodási folyamat előrevitele során széles tömegeikben eletséges hangulat jelentkezett az értelmiséggel szemben. Mi élesen szembeszáltunk, ezzel a beállítottsággal Törekvéseinket siker koronázta, s az értelmiségellenes jeggel ma már csak szórványosan unalkozunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a helytelen állásfoglalások a múltban gyökereznek. Tudományos életünk a 25 éves Horthyuralom alatt csak a Nyugattal álln kapcsolatban. Csak a felszabadulás utáni években jutottak egyesek kapcsolatba az első szocialista állam, a Szovjetunió tudományos életével. Itt is felszínesen, mert a kapitalista országok tudósaival fennállott tartós apcsolatok következtében sokaknál érvényesült az ignoti nulla upido elve, a szerényen, csendített dolgozó szenzációt kerülő szovjet tudomány nem keltette fel érdeklődésüket. Marxista-leninista ideológia hiányában ez az érdeklődés csak keveseknél jelentkezett. Ezek a kevesek meg is tudták becsülni a szovjet tudományt. Ma már az atomfizika, a kozmikus sugárzás kutatásának sikerei, a föld körül keringő szputnyikok, a tőkés országok becsületes tudósainak magas érdeklődése felkeltik ezt az érdeklődést, mert döntően bizonyítja a szocialista tudomány fölényét. Ezek a tények azt hiszem nagyon alkalmasak a még meglévő kételyek eloszlatására. A Szovjetunió óriási sikerének értékelése után dr. Münnich Ferenc a mi tudósaink feladatainak nagy jelentőségéről szólt, majd hozzáfűzte: segíteni akarja önöket a párt és a kormány, az egész dolgozó nép. Mindent megteszünk arra, hogy a tudósok munkáját megbecsülés, elismerés kísérje. Fejlesztenünk kell a tudomány minden területét és fokozott mértékben az ellenforradalom következtében visszaesett társadalomtudományt. A szocializmust építő állam politikai, gazdasági, és kulturális megerősödése gyarapítani fogja lehetőségeinket és felmérhetetlen távlatokat nyit a tudományos elméleti és gyakorlati munka számára és azok számára, akik ezen a területen odaadással és hazafiasan tevékenykednek. Ezután Sötér István, akadémiai levelező tag tartott előadást Arany Jánosról. Az előadást ünnepi műsor követte. Az ünnepi megemlékezéssel kapcsolatban az Akadémián kiállítást is rendeztek Arany János akadémiai főtitkári működésének irataiból, nagyszalontai munkásságának fényképre vett emlékeiből, valamint a nagy költő munkáinak különböző kiadásaiból. Három napja játssza a győri Kisfaludy Színház Kamaaszínháza Szűcs György: Élveztem a feleségem című háromfelvonásos zenés vígjátékát. Három apja kacag, szórakozik a közönség egy mai történeten, melynek hőse a ma embere, mai humorral, mai tánccal és mai zenével. Ebből kell kiindulni, amikor a tomboló iker okát kutatjuk A történet maga szimpla kis história. Egy vidéki nagynéni és nagybácsi váratlan látogatása megzavarja a két fiatal leány megszokott hétköznapjait. A lányok, hogy elkerüljék a rokonok jelenlétéből származó kellemetlenségeket, kinevezik a ház egyik új lakóját férjnek, aki szívességből vállalja is pár napra a férj szerepét. Ebből adódik aztán a félreértések sorozata, két fiatal és egy idős pár kölcsönös vonzalma, sok-sok humor és móka, mellyel a szerző bőségesen ellátta darabját. De nem is a történet a lényeges, hanem a humor, amely átszövi az egész darabot, a vidámság, amely végigkíséri mind a három felvonást, sok derűs perceket szerezve a közönségnek. A keretet — amely a történet magvában adva volt — töltötte meg a szerző igen gazdagon és ötletesen és ez az az érdem, amelyet a közönség estérőlestére tapsorkánnal jutalmaz. Egy színdarab akkor jó, ha a» eléri célját. Szűcs György darabjának egy a célja: A közönség három órán át jól szórakozi V neverson és felfrissülve, Szűcs György vidám gondolatokkal telve hagyja el előadás után a színházat. Ezt a célt jól tölti be az előadás. Külön kell szólni a darab zenéjéről Bágya András a modern tánc-zeneszerzők egyik leghivatottabb képviselője. Nevéhez méltó zenével ajándékozta meg az Elveszem a feleségem-et. Csupa ritmust, melódiát sugároznak zeneszámai, melyek közül nem egy — bátran jósolhatjuk — a „slágerként’“ válik népszerűvé rövidesen országszerte. Hasonlóképpen jók Szenes Irén versei is. A lelkesedést, az odaadást ** kell elsősorban megemlíteni a Kisfaludy Színház színészgárdájánál amely sikerre vitte ezt az új darabot. Ha tekintetbe vesszük, hogy aránylag rövid idő alatt tanulták be és vitték színpadra a darabot, amkor csak az elismerés hangján lehet szólni a nagyszerű egyélű alakításokról Olsavszky Évát (Sipos Judit szerepében) új oldaláról ismerhette meg a közönség. Modern gondolkodású, de kiegyensúlyozott, mértéktartó leányt alakít a színpadon anélkül, hogy túlzásokra ragadtatná magát. A másik leányt (Bende Piroskát Egerffy Klára első darabjának formálja meg sok bájjal és kedvességgel A szerepe adta lehetőségeket teljes egészében kihasználja, s nagy előnye, hogy kitűnő színészi játéka mellett érvényesülhet nagyszerű ritmusérzéke is. Talán egyedüli a darabban, aki szerepében minden tekintetben helyt tud állni. Játékában, énekében, táncában egyaránt. Büszkék lehetünk rá, hogy éppen a Kisfaludy Színházban fedezték fel e nagyszerű képességeit, s hogy a színház annak idején bátran állította a színészi élgárda soraiba Eddigi szerepei és a jelenlegi is ezt bizonyítják. Reméljük, hogy még sok hasonló szerepben láthatjuk színpadon. Dáliai István (Varga Balázs a szerepében) eddigi pályafutása egyik legjobb alakítását nyújtja. Félszegségében, vergődésében jól tolmácsolja az író elképzeléseit. Kun Vilmosban (Fürjes Elemér) egy új egyéniségű, nagyon tehetséges komikust üdvözölhetünk. Szerepében jó, nagy kár azonban, hogy a zeneszámoknál nem találja fel magát. Nincs hangja és ritmusérzéke, s így az ének- és táncszámoknál nem tudja azt nyújtani, amit szó bemutató járóse repe egyébként lehetővé tenne. Szilágyi Eta (Lenkei Zsóka) egy számító hisztérikát, egy több vihart átélt leányt alakít nagy átéléssel. Érthetetlen azonban, hogy szerepében, egyéniségének megfelelően, miért nem kap több helyet nőiessége, különösen akkor, amikor párharcot vív egy másik lánynyal egy férfiért. Ez természetszerűleg érthetőbb lenne, mint a rengeteg ármánykodás és cselszövés. Ez azonban a szöveg hibája. Kedves színfoltja a darabnak a két idős rokon, kit Bánky Róbert és Várady Anna elevenít meg Kárász Tihamér szerepét kettős szereposztásban Szili János és Kutas József játssza. Mindkettő jó szerepében, de Szili János fellépése túlságosan megnyerő ehhez a szerephez, melynek inkább Kutas József egyénisége felel meg Tóth Mihály és Rajna Mária jól oldották meg kisebb szerepüket. Az első napok után nem lehet általános következtetéseket levonni, hiszen az első napok izgalmai után minden előadásra válhat még. De az az érzésünk hogy Bágya András zenéje túlságosan nagy feladat elé állította a színház kislétszámú zenekarát. Tekintetbe kell venni természetesen, hogy a színházi zenekar nem jazz-zenekar, de ha ezt tekintetbe is vesszük, akkor is azt kell mondani, hogy jobban kellene tolmácsolni a zenekarnak Bágya András muzsikáját. A tánc- és énekszámoknál több esetben sincs meg a kellő összhang a zenekar és a színpadon játszó művészek között. Ezen azonban gyakorló próbákon lehet segíteni. A rendező, Giricz Mátyás bátran aknázta ki a szövegben lévő lehetőségeket és sikerült gördülékennyé tenni az egész előadást Különösen sikerült az első felvonás, de nem csappant az érdeklődés a későbbi felvonásokban sem. A két részeg jelenete a második felvonásban mulatságos, de a csattanó túlságosan arra a feltételezésre épült, hogy a közönség ismeri a színház két titkárát, Holló Waltert és Ludván Jánost. Csinády István díszletei hangulatosak és elismerés illeti Kovács Margit jelmezeit is. Végezetül szólni kell arról a bátor kezdeményezésről, melyet a győri Kisfaludy Színház tanúsított már több alkalommal és tanúsít ma is, amikor új szerző új művét vitte színpadra. A színház vezetősége bátran kockáztatott és jó érzékkel vállalta az Elveszem a feleségem bemutatását A Kisfaludy Színházé az érdem, hogy ezt a szórakoztató színdarabot első ízben a győri színtársulat ismirtessse: aseas a közönséggel, Suigó János iitizem a leidigem RISA 1, 1 UIB Nagy sikere vott a Mosonmagyaróvári Városi Tanács ének és zenekara vasárnapi koncertjének Igen meleg fogadtatásban részesítette a közönség a Mosonmagyaróvári Városi Tanács énekes zenekarának Kodály Zoltán tiszteletére rendezett koncertjét. A délelőtti előadások a Járási Kultúrotthon nagytermét főleg a város tanulóifjúsága töltötte meg, a délutáni koncerten pedig a nagyközönség tapsolt a gördülékenyen pergő művészi számoknak. Kodály Zoltánról megemlékezés hangzott el, utána — ennek végszavába kapcsolódva — felcsendült Kodály hatalmas kánonja: Forr a világ bús tengere. Zúgott, zengett a dallam körbe a szólamokon, míg végén egybeolvadva harsogta: Szabad nép tesz csudadolgokat! Az ezután elhangzott öt preklasszikus mű közül Bennet angol mester: Csordulj könnyem kezdetű, a szólamok hömpölygésében a fájdalmat megrázó mélységgel érzékeltető kórusa, valamint a tüzes lendülettel előadott humoros Hogyha a férjem, a flamand Orlando di Lasso e nagyhatású kórusműve különösen tetszett. Kapp Marinka zongoraműve, őszinte tetszést aratott a három Cippin-művel. A forradalmi etűd után ráadást is kellett adnia. Csanaki Klára, a kórus szólistája, különösen az előadott szlovák, marij (cseremisz) és magyarországi cigány-népdalokban nyújtott tökéletes művészi élményt. A zenekar fegyelmezetten, szépen, tisztán internálta a Corellikoncertet, a nagylélegzetű művet mindvégig ízlésesen, stílusosan interpretálva. Nagyon tetszett a Schumann és Haydn mű is. A hangverseny szünet előtti két zárószáma, Halmos Három szerenádja és Magyar-orosz népdalszvitje épp oly sikert aratott, mint a hangversenyzáró két ének- és zenekari Bartók és Verdi szám. Utóbbit a közönség meg is újrázta. Az énekkart Halmos László, a zenekart Németh Gusztáv vezényelte. Zongorán Horváth Katalin kísért. Az együttes következő koncertjére Kodály-művekkel, többek között a Kállai kettőssel készül. Vadas József: CsocsakutcseiInfim PS:Ahrii: *110 A 1 Operaházi díszelőadás Kodály Zoltán tiszteletére A Magyar Állami Operaház vasárnap este díszelőadást tartott a 75 éves Kodály Zoltán tiszteletére, s ezen a Háry Jánost játszották. Az előadás megkezdése előtt Mihályfi Ernő művelődésügyi miniszterhelyettes köszöntötte a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Kodály Zoltánt. — Ezekben a napokban üdvözlő cikkek és ünneplő hangversenyek szónokai mérik fel gazdag életének eddigi alkotásait — mondotta — tisztelettel és megbecsüléssel veszi körül népünk — szószerint — apraja-nagyja a mestert, nemcsak Magyarország, hanem az egész világ egyik legkiválóbb élő zeneszerzőjét. Ezután részletesen méltatta Kodály művészi és tudományos eredményeit. Nagy kortársával, barátjával és társával, Bartók Bélával együtt felfedezte, feltárta és életre keltette a magyar nép ősi zenei anyanyelvét, s egész életét arra szentelte, hogy egész népünket megtanítsa rá. A nép zenéjében, emberségében találta meg a maga hangját a maga emberségét. Bartók Bélával együtt kifejtette, hogy a régi dallamok kutatása közben látva a falu népét a kallódó sok tehetséget, feltetszett előttük egy, a népből újjászületett művelt Magyarország képe. Ennek megvalósítására rászánták életüket. — Kodály Zoltán ehhez a kettős elnyomásunk félgyarmati korszakában született elhatározásához egész életében hű maradt. Természetes és törvényszerű, ez a hűség odaállította őt 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság idején a munkásosztály mellé, amikor vállalta a Zeneakadémia aligazgatói tisztét és a zenei direktórium tagságát. A fasizmus, amely elől később Bartók Béla emigrációba menekült, üldözőbe vette Kodály Zoltánt is, mindjárt a fehér terror első éveiben. 1919 őszén fegyelmi vizsgálat és hosszantartó ellenséges hajsza indult ellene, évekig félreállítást kellett elszenvednie. Kodály Zoltán bátran szembeszállt az uralkodó osztály kultúrfölényt hirdető sovinizmusával, zenei kutatásai útján jutott el az igazi nemzetköziség hirdetéséhez a magyar és a szomszéd népek testvériségéhez és a Horthy-korszak legsötétebb éveiben leírta azt, hogy »néhány dallam ma is egyformán szól a Duna és a Volga mentén.« A népből eredő művészet legyen újra kincse az egész népinek — kultúrforradalmmmaak ez az alapvető törvénye lett Kodály Zoltán életének második legfőbb célja. A néphez való hűség vezette arra, hogy legnagyobb gondja az legyen, hogyan válhat a zene minél szélesebb tömegek közkincsévé. Felszabadulásunk után találta meg ehhez a munkához a lehetőséget, a segítséget és az elismerést, a méltó művészi és tudományos rangot. Kormányunk a kiváló művészt háromszor tüntette ki Kossuth-díjjal legutóbb a díj legmagasabb fokozatával ebben az esztendőben. Mihályfi Ernő idézte Martimovnak, a kiváló szovjet zeneesztétának megállapítását, amelyben Martinov kifejti: Megértjük és magunkhoz közel állónak tartjuk azt a lángoló szeretetet amellyel Kodály népének dalai felé fordul. — A művészt és a tudóst köszöntjük itt, akinek alkotómunkája a népért való művészetet jelenti, akinek élete csak a néphez való hűségnek lehet példája. Ezt tagadná meg az, ezzel kerül szembe mindenki, aki Kodály Zoltán nevét népellenes törekvések hamis lobogójára akarta, vagy akarná írni.