Kisalföld, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-01 / 180. szám

. Szép élete volt a juhásznak. Bízta nem cserélt vóna száz­­édes paraszttá. Napkeletkor csak fel­kötötte a cifra gatyát, osztán, hog­y a mazzagját is megkötötte két­­ódat félkaréjt, a szűrt meg he­gyibe kerítette, hát komótosan sé­tál a birkáival délig, akkor megüt egy dombon, hogy egy szobor se úgy, hogy oszt szétnézett, ének­szám, furulyává bandukot visz­­sza, merthogy napestre csak úgy gyütt meg a házba. Ott osztón, hogy fejnyi­­tt, lehúzta a hab gatyát, csokrot kötött a mazzagjá­­ra, föltá, hogy­ hogy egy szegre akasztatta, ócskát vett helette. Még templomba is abba járt, merthogy ünnepi cifrasága vót. Szép élet vöt, de a Jóska mégis betyárnak ment, ügy vét az, hogy nagyon szerette Rozit. Osztón az meg nemcsak olyan lány vót ám, merhogy az intéző úr is belehábo­rodott. Hát így gyütt meg Sava­nyú Jóska baja. Mikor az első pofont kapta ér­te, már tudta, hogy világgá megy mert érezte, hogy a viszonzás ha­lálos. Hát hogy elszárt az élőktű az intéző, elszánt Jóska is valat merre. Aszongyák, járt még arra egyszer később, mert otthagyta Rozinál a furulyát, aztán soha többé. Így lett zsivány szegin Jóska! Savanyu bácsi épp a csikvándi fődön dolgozott akkortájt, hogy Jóska betyárnak állt. Az öreg Sa­vanyú — a jó ég tudja — tán nem is igen szégyellhette a fia mester­ségét, mert mikor kiváncsi ura a fiát vágyott látni, azt mondja: gyűljék hónap is ekkortájt a te­kintetes úr, oszt, hogy Jóska is gyón. No, másnap ő meg egyenest a szobába küldte, hogy bemutat­kozzék a híres legénynek. Ahogy kijött később, mindjárt látszott rajta, hogy cifra dolgo­­kat érhetett odabent, de csak el­ment. Estére járt, mikor visszako­cogott az öreghez. Kissé oldalt biccentette a fejét, mintha a dél­utáni hőst lesné, de hogy nem látta, nekibátorodva mondja: No, ugyancsak vagy betyár az a Jós­ka. Tönkretett, hogy üthetem az órám, meg a gyűrűm nyomát. Na­gyot is kacagott erre az öreg. Merthogy nem úgy van a — ha­­hotázza — nem hagyná az ő fatu­­lya száz óráért sem az apja be­csületét, és hát elvégre az ő he­lyén viccelte meg az urat. Itt van ra — mormogja és mosolyog hetykén — visszaadta az egy sze­mig az ékszert, csakhogy azt üze­ni, ne kívá­nya őt többé az úr. No, attól fogva tanult a Csik­­vánd bölcs gazdája. Ha mást nem, legalább annyit, hogy roppant respektussal kerülte Jósk­a nevét. Lejegyezte: Litk­e Mária. Tét környéki mondák Savanyu Jóskáról Elmondta Horváth Jóska bácsi 1. 1- 2. adás-vetee Sötét teleháló eladó. Érdeklődni:­ Győr, Lílta u. 16. Dóka. 659 Bontásból származó el­ső osztályú épületanyag, gerenda, léc, deszka, tég­la eladó. Érdeklődni le­het Rizmanné, Beled, ugyanott egy nagymére­tű kirakatablak eladó. 663 INGATLANELADÁS Kertes családiház be­költözéssel eladó. Ér­deklődni Győr, Almos u. 22., III. e. 3. ajtó, Weisz. 615 VEGYES Orsólakókat, akiket szövőknek képezünk ki, felveszünk. Általános is­kola 8. oszt., valamint betöltött 16 életév felté­tel. Gardénia Csipkefüg­­gönygyár 650 A Győri Finommecha­­nikai és Mérlegjavító Kombinát, Csaba u. 14— 16. sz. alatti részlege mindennemű gumivul­­kanizálási és szakmába vágó postamunkát so­­ronkívüli kivitelezésre elvállal 376 Akkumulátorok tölté­sét bármilyen méretben APRÓHIRDETÉS vállalja a Győri Finom­mechanikát és Mérleg­­javító Kombinát, Be­loiannisz u. 71. sz. alatti motorkerékpáros rész­lege, 676 NYILTTER Alant közettekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal nem vállal felelősséget, * Fazekas Lajosné szül. Kovács Margitért sem­minemű felelősséget nem vállalok, Fazekas Leszállított áron kapható ■lapospulyka és naposkacsa Igényelhető a helyi földműves­­szövetkezet baromfifelvásárló­jánál 651 ­ Mélységes fájdalommal tu­datjuk, hogy FEJES LÁSZLÓ 73 éves korában elhúnyt. Te­metése augusztus 2-án délután­­ fél 4 órakor lesz a köztemető­ben. 678 GYÁSZOLÓ CSALÁD Ma nyílik meg Sopronban az az I. K. V. Kalap- Sapka Szakboltja, • ahol kiváló minőségű férfi divatcikkek is kaphatók! JEGYEZZE FEL A CÍMET: SOPRON, LENIN KÖRÚT. 654 Fájdalommal jelentem, hogy szeretett férjem, KOVÁCS KÁROLY t. hó 31-én elhúnyt. Temetése augusztus 2-án, szombaton d. u. 5 órakor lesz az új temetőben. ÖZV. KOVÁCS KÁROLYNÉ :_______________________ A Győri Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat pártszerveze­te, vállalatvezetősége és szak­­szervezeti bizottsága fájdalom­mal közli, hogy KOVÁCS KÁROLY vállalati ellenőr f. év július 31-én elhunyt. Te­metése augusztus 2-án, szom­baton d. u. 5 órakor lesz az új­temetőben. 680 Érettségizett lány győri albérleti szobát keres Cím a kiadóban. RJSA­FÖLB A Lébényi Földműves­szövetkezeti Áruház ki­rakatának nézelődésekor jutott eszembe: kevesen gondolják az ízléses, szép cipők láttán, hogy e fon­tos árucikkeknek is van története. Nagy lábon él, mondja a szólás-mondás az olyan emberre, aki sokat köl­tekezik. Vajon honnan ered ez a mondás? A kérdésre nem is annyira a nyelvészet, mint inkább a cipő tör­ténete adja meg a fele­letet. A XI. század vége felé ugyanis kialakult egy jellegzetesen hosszú or­rú cipő, amit csőrös ci­pőnek neveztek. A gótika korában divattá vált ez a cipő, amiről oly sok mulatságos történetet tu­dunk. Csőrös cipőt viseltek például a középkori har­cosok is. A cipő termé­szetesen páncélból ké­szült. Ilyen cipőt hord­tak az osztrákok a sem­­pachi csatában (1386) amikor a svájci harcosok futásra késztették a lo­vakhoz szokott osztrák katonákat. A hosszú or­rú páncélos cipőben per­sze nem tudtak futni és baltával kellett levágni a cipők csőrét Ahogy terjedt a gótika, úgy keskenyedtek orr­ban és úgy nőttek hosz­­szúságban a cipők. Mint mindig, a cipőben is a főúri osztályok ízléséhez igazodott a divat A nagyzási hóbortban szen­vedő lovagok egyre hosz­­szabb cipőt hordtak, hogy ezzel is jelképez­zék hatalmukat. A ki­sebb beosztású emberek követték példájukat azonban ezt egy idő után megsokallották a ma­gas állású lovagok, és megszabták, hogy kinek milyen hosszú cipőt sza­bad hordania. A csőrös cipő viselé­sére vonatkozó szabályo­kat IV. Fülöp, francia ki­rály adta ki a XIV. szá­zad elején. Talán lehet hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy a történelem Szép Fülöp néven ismeri a cipők hosszának szabá­lyozóját. A leghosszabb cipő két és fél láb volt, ez majd­nem 60 centiméternek felel meg. Ilyent csak főurak hordhattak. A ne­mesek cipője 2 láb, az egyszerű lovagoké más­fél láb, a gazdag polgá­roké egy láb, a közönsé­ges halandóké pedig csupán fél láb hosszú le­hetett. Végül már annyira mentek, hogy a két és fél láb hosszúságú cipő or­rát egy lánccal a térd­hez kötötték! Mint érdekességet ér­demes megemlíteni, hogy a csőrös cipő viseletének kialakult az elméleti megalapozása is. A XII. században egy angol spi­ritiszta lovag azt taní­totta, hogy a hosszú orrú cipő távol tartja a go­nosz szellemeket gaz­dájától. A csőrös cipő majd­nem ötszáz évig divat­ban volt, és ezalatt ala­kult ki a népben e szó­lás-mondás: nagy lábon él, vagyis előkelő társa­dalmi osztályba tartozik, mert hosszú a cipője. A KULTÚRROVAT Berecz Zoltán, Sopron: A Trolle Rhodin Cirkusz Győr után Buda­pesten, majd Miskolcon és más városokban játszik. Sopronban sajnos nem tart előadást Kemeneczky Géza: „Nem akar­tam” című verse igen erős Ady­­hatást mutat. Megindulásnak ez jó, mert jó mestert választott. Szeretnénk több versét is megis­merni. Kérjük, hogy legközelebb a címét is közölje velünk. Szabó Z. Árpád, Sopronbánfal­va: „Az olaj” című verse jószán­­dékú írás, formailag azonban nem megfelelő. Németh Miklós, Sopron: Kö­szönjük verseit, sajnos, ezeket nem használhatjuk. A „Zivatar” című verse volna a legtöbbet mondó, de ez is — akár a többi — nem elég tömör és nem elég csi­szolt. Surbán Zoltán, Budapest, „Han­sági toborzó” című versében sok jó gondolatot, kifejezést vonultat fel, de ezek csak ötletszerűek, nem szedte rendbe azokat, nem adott a versnek formát, nem gondolta át kellőképpen, hogy mit kellene belőle kihagyni és mit kellene másképpen megírni. Kovács D.-né, Sopron: Versei­ben csupa általános gondolatot és közismert kifejezést találunk. Nincs bennük eredetiség. Ezért, ÜZENI: sajnos, nem közölhetjük, de más­kor is szívesen elolvassuk írásait Czeretnek F. Győrszabadhegy: Elbeszélései nem szolgálják azt a célt, amit feltételezhetően el akart velük érni. Nem mond nekünk újat az első és második világhá­borúból. A szereplő személyek vázlatosan ábrázolt érzésein át nem hozza közelebb hozzánk az eseményeket. S. K.: írja meg bátran a nevét, és címét, és előbb talán prózában közölje velünk gondolatait, me­lyekben — úgy látjuk — rendet kellene teremteni. Egy tizennégy éves kislánynak másképpen kel­lene gondolkoznia. 1958. augusztus 1. péáíte£ A soproni járásban kevés a szószólója az új paraszti életnek Megyei és járási vezetők köré­ben már tudott dolog, hogy a sop­roni járásban kevesebb dolgozó paraszt társul a lakosság számá­hoz képest, mint másutt. Talán a kapuvári járás hasonló csak hoz­zá. Mielőtt a soproni járás gyen­ge eredményét kifogásolnánk, né­hány megjegyzést teszünk. Lehet­séges, sőt bizonyos, hogy nem minden országrészben egyszerre érnek meg a szövetkezés feltéte­lei, sőt egyazon megyében sem minden tájon. Ezért nem járnak el helyesen, ha a kevés belépő lát­tán mindjárt belekezdenének a soproni járás vezető funkcionáriu­sainak bírálásába. Nem is csak a belépők kis száma indít bennün­ket a kritikára, ez később fog kiderülni. Elhamarkodott kritiká­val nem is lehet előmozdítani az ügyet, ezért megkíséreljük, hogy amennyi tőlünk telik, alaposan rávilágítsunk a Sopron környéki helyzetre. Annál is inkább, mert a soproni járásban észlelt hibák másutt is tapasztalhatók, némely helyen ugyanannyira, másutt sok­kal kevésbé. .­. Nincsenek „nehéz“ járások Nem akarunk számokból erdőt állítani, de szükséges egy kis sta­tisztikával kezdeni a fő mondani­valót. Ebben az esztendőben nap­jainkig mintegy 70 család válasz­totta a közös gazdálkodást a sop­roni járásban. Ezek a családok 3 kivételével Balfon laknak, s több­ségük korábban is volt már ter­melőszövetkezeti tag, csak 1956 végén megszakította tagságát. Ezek a számok megcáfolhatják, hogy a soproni járásban rosszabb adottságai lennének a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak, mint másutt. Mert — ugyebár — Bal­fon elég sokan beléptek, illetve visszaléptek, másutt meg jófor­mán senki sem társult, holott Balf sem lehet kedvezőbb hely, mint Ágfalva, vagy más szomszé­dos község. Megállapításunk sze­rint nincsenek lényeges különb­ségek Győr-Sopron megye járá­sai közt a termelőszövetkezeti mozgalom adottságait illetően. »■Nehezebb községek« vannak, de nehezebb, vagy könnyebb járá­sok nincsenek. Talán a moson­magyaróvári járásban vannak va­lamivel jobb adottságok, mint a többiben, és utána — ha mégis szabad így kategorizálni — a sop­roni járás következik. Ugyanis viszonylag ezekben a járásokban osztották ki a felszabadulás után a legtöbb földet és a legtöbb há­zat. Márpedig a sok »osztás« erő­sen és kedvezően befolyásolja a szövetkezeti mozgalmat, mert az új gazda, főleg ha házat is ka­pott, sokkal könnyebben orientá­lódik a párt által kitűzött célok­hoz, mint a régi középparaszt. A végeredmény tehát a következő: A soproni járásban az idén mint­egy 70, a mégegyszer akkoránál valamivel nagyobb győri járásban pedig mintegy 250 család írta alá a belépési nyilatkozatot. A kü­lönbség tehát nagy a győrinél nem rosszabb adottságú soproni járás rovására. A tsz-ek állapotáról A belépések száma valamely járásban legáltalánosabban a meglévő termelőszövetkezetek ál­lapotától, a dolgozó parasztok ■felvilágosításától és a fokozatos­ság lenini elvének betartásától függ. Ezért elsősorban e három dologról érdeklődünk. Ami a ter­melőszövetkezetek állapotát illeti: nagyot fejlődtek tavaly ősz óta. Egy sor kimutatás és személyes tapasztalat bizonyítja ezt. Orosz Lajos elvtárs, a járási pártbizott­ság mezőgazdasági főelőadója úgy vélekedik: »A termelőszövet­kezeti parasztok átlagos jövedel­me ma már egyenlő az egyénileg gazdálkodó középparasztok átlag­­jövedelmével.­« Mi ezt egészen nem hagyjuk helyben. Valamivel a középparasztok átlagjövedelme véleményünk szerint még maga­sabb a termelőszövetkezeti tagok átlagjövedelménél De nem sok­kal. 1956 októbere előtt viszont lényegesen kisebb volt a terme­lőszövetkezeti tagok jövedelme a mostaninál és az akkori közép­paraszti jövedelmeknél. Sokat gyarapodott a termelőszövetke­zetek állatállománya mennyiség­ben és minőségben egyaránt. Ja­vult a szövetkezetek gazdálkodá­sa. Ezt az is bizonyítja, hogy egy­­egy hold közös földre ebben az esztendőben több mint 133 kiló műtrágyát szórnak ki, vagyis többszörösét az elmúlt években felhasznált mennyiségnek. Négy kimondottan jól működő, hat kö­zepes és három gyengébb szövet­kezete van a soproni járásnak. Sok javítani való akad még a szövetkezetek munkájában, de működésük, jövedelmezőségük eléggé jó. Állapotuk általános­ságban megegyezik a többi járás szövetkezeteinek állapotával Ép­pen ezért körülbelül ugyanolyan vonzó hatást gyakorolnak a kör­nyék egyénileg dolgozó paraszt­jaira, mint a többi járás szövet­kezeteire. Ha a tagság átlagjöve­delme nem is éri el egészen a kö­zépparasztok átlagjövedelmét, a szegényparasztságnak, a kispa­­rasztságn­ak és a középparasztok

Next