Kisalföld, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-01 / 180. szám
. Szép élete volt a juhásznak. Bízta nem cserélt vóna százédes paraszttá. Napkeletkor csak felkötötte a cifra gatyát, osztán, hogy a mazzagját is megkötötte kétódat félkaréjt, a szűrt meg hegyibe kerítette, hát komótosan sétál a birkáival délig, akkor megüt egy dombon, hogy egy szobor se úgy, hogy oszt szétnézett, énekszám, furulyává bandukot viszsza, merthogy napestre csak úgy gyütt meg a házba. Ott osztón, hogy fejnyitt, lehúzta a hab gatyát, csokrot kötött a mazzagjára, föltá, hogy hogy egy szegre akasztatta, ócskát vett helette. Még templomba is abba járt, merthogy ünnepi cifrasága vót. Szép élet vöt, de a Jóska mégis betyárnak ment, ügy vét az, hogy nagyon szerette Rozit. Osztón az meg nemcsak olyan lány vót ám, merhogy az intéző úr is beleháborodott. Hát így gyütt meg Savanyú Jóska baja. Mikor az első pofont kapta érte, már tudta, hogy világgá megy mert érezte, hogy a viszonzás halálos. Hát hogy elszárt az élőktű az intéző, elszánt Jóska is valat merre. Aszongyák, járt még arra egyszer később, mert otthagyta Rozinál a furulyát, aztán soha többé. Így lett zsivány szegin Jóska! Savanyu bácsi épp a csikvándi fődön dolgozott akkortájt, hogy Jóska betyárnak állt. Az öreg Savanyú — a jó ég tudja — tán nem is igen szégyellhette a fia mesterségét, mert mikor kiváncsi ura a fiát vágyott látni, azt mondja: gyűljék hónap is ekkortájt a tekintetes úr, oszt, hogy Jóska is gyón. No, másnap ő meg egyenest a szobába küldte, hogy bemutatkozzék a híres legénynek. Ahogy kijött később, mindjárt látszott rajta, hogy cifra dolgokat érhetett odabent, de csak elment. Estére járt, mikor visszakocogott az öreghez. Kissé oldalt biccentette a fejét, mintha a délutáni hőst lesné, de hogy nem látta, nekibátorodva mondja: No, ugyancsak vagy betyár az a Jóska. Tönkretett, hogy üthetem az órám, meg a gyűrűm nyomát. Nagyot is kacagott erre az öreg. Merthogy nem úgy van a — hahotázza — nem hagyná az ő fatulya száz óráért sem az apja becsületét, és hát elvégre az ő helyén viccelte meg az urat. Itt van ra — mormogja és mosolyog hetykén — visszaadta az egy szemig az ékszert, csakhogy azt üzeni, ne kíványa őt többé az úr. No, attól fogva tanult a Csikvánd bölcs gazdája. Ha mást nem, legalább annyit, hogy roppant respektussal kerülte Jóska nevét. Lejegyezte: Litke Mária. Tét környéki mondák Savanyu Jóskáról Elmondta Horváth Jóska bácsi 1. 1- 2. adás-vetee Sötét teleháló eladó. Érdeklődni: Győr, Lílta u. 16. Dóka. 659 Bontásból származó első osztályú épületanyag, gerenda, léc, deszka, tégla eladó. Érdeklődni lehet Rizmanné, Beled, ugyanott egy nagyméretű kirakatablak eladó. 663 INGATLANELADÁS Kertes családiház beköltözéssel eladó. Érdeklődni Győr, Almos u. 22., III. e. 3. ajtó, Weisz. 615 VEGYES Orsólakókat, akiket szövőknek képezünk ki, felveszünk. Általános iskola 8. oszt., valamint betöltött 16 életév feltétel. Gardénia Csipkefüggönygyár 650 A Győri Finommechanikai és Mérlegjavító Kombinát, Csaba u. 14— 16. sz. alatti részlege mindennemű gumivulkanizálási és szakmába vágó postamunkát soronkívüli kivitelezésre elvállal 376 Akkumulátorok töltését bármilyen méretben APRÓHIRDETÉS vállalja a Győri Finommechanikát és Mérlegjavító Kombinát, Beloiannisz u. 71. sz. alatti motorkerékpáros részlege, 676 NYILTTER Alant közettekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal nem vállal felelősséget, * Fazekas Lajosné szül. Kovács Margitért semminemű felelősséget nem vállalok, Fazekas Leszállított áron kapható ■lapospulyka és naposkacsa Igényelhető a helyi földművesszövetkezet baromfifelvásárlójánál 651 Mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy FEJES LÁSZLÓ 73 éves korában elhúnyt. Temetése augusztus 2-án délután fél 4 órakor lesz a köztemetőben. 678 GYÁSZOLÓ CSALÁD Ma nyílik meg Sopronban az az I. K. V. Kalap- Sapka Szakboltja, • ahol kiváló minőségű férfi divatcikkek is kaphatók! JEGYEZZE FEL A CÍMET: SOPRON, LENIN KÖRÚT. 654 Fájdalommal jelentem, hogy szeretett férjem, KOVÁCS KÁROLY t. hó 31-én elhúnyt. Temetése augusztus 2-án, szombaton d. u. 5 órakor lesz az új temetőben. ÖZV. KOVÁCS KÁROLYNÉ :_______________________ A Győri Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat pártszervezete, vállalatvezetősége és szakszervezeti bizottsága fájdalommal közli, hogy KOVÁCS KÁROLY vállalati ellenőr f. év július 31-én elhunyt. Temetése augusztus 2-án, szombaton d. u. 5 órakor lesz az újtemetőben. 680 Érettségizett lány győri albérleti szobát keres Cím a kiadóban. RJSAFÖLB A Lébényi Földművesszövetkezeti Áruház kirakatának nézelődésekor jutott eszembe: kevesen gondolják az ízléses, szép cipők láttán, hogy e fontos árucikkeknek is van története. Nagy lábon él, mondja a szólás-mondás az olyan emberre, aki sokat költekezik. Vajon honnan ered ez a mondás? A kérdésre nem is annyira a nyelvészet, mint inkább a cipő története adja meg a feleletet. A XI. század vége felé ugyanis kialakult egy jellegzetesen hosszú orrú cipő, amit csőrös cipőnek neveztek. A gótika korában divattá vált ez a cipő, amiről oly sok mulatságos történetet tudunk. Csőrös cipőt viseltek például a középkori harcosok is. A cipő természetesen páncélból készült. Ilyen cipőt hordtak az osztrákok a sempachi csatában (1386) amikor a svájci harcosok futásra késztették a lovakhoz szokott osztrák katonákat. A hosszú orrú páncélos cipőben persze nem tudtak futni és baltával kellett levágni a cipők csőrét Ahogy terjedt a gótika, úgy keskenyedtek orrban és úgy nőttek hoszszúságban a cipők. Mint mindig, a cipőben is a főúri osztályok ízléséhez igazodott a divat A nagyzási hóbortban szenvedő lovagok egyre hoszszabb cipőt hordtak, hogy ezzel is jelképezzék hatalmukat. A kisebb beosztású emberek követték példájukat azonban ezt egy idő után megsokallották a magas állású lovagok, és megszabták, hogy kinek milyen hosszú cipőt szabad hordania. A csőrös cipő viselésére vonatkozó szabályokat IV. Fülöp, francia király adta ki a XIV. század elején. Talán lehet hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy a történelem Szép Fülöp néven ismeri a cipők hosszának szabályozóját. A leghosszabb cipő két és fél láb volt, ez majdnem 60 centiméternek felel meg. Ilyent csak főurak hordhattak. A nemesek cipője 2 láb, az egyszerű lovagoké másfél láb, a gazdag polgároké egy láb, a közönséges halandóké pedig csupán fél láb hosszú lehetett. Végül már annyira mentek, hogy a két és fél láb hosszúságú cipő orrát egy lánccal a térdhez kötötték! Mint érdekességet érdemes megemlíteni, hogy a csőrös cipő viseletének kialakult az elméleti megalapozása is. A XII. században egy angol spiritiszta lovag azt tanította, hogy a hosszú orrú cipő távol tartja a gonosz szellemeket gazdájától. A csőrös cipő majdnem ötszáz évig divatban volt, és ezalatt alakult ki a népben e szólás-mondás: nagy lábon él, vagyis előkelő társadalmi osztályba tartozik, mert hosszú a cipője. A KULTÚRROVAT Berecz Zoltán, Sopron: A Trolle Rhodin Cirkusz Győr után Budapesten, majd Miskolcon és más városokban játszik. Sopronban sajnos nem tart előadást Kemeneczky Géza: „Nem akartam” című verse igen erős Adyhatást mutat. Megindulásnak ez jó, mert jó mestert választott. Szeretnénk több versét is megismerni. Kérjük, hogy legközelebb a címét is közölje velünk. Szabó Z. Árpád, Sopronbánfalva: „Az olaj” című verse jószándékú írás, formailag azonban nem megfelelő. Németh Miklós, Sopron: Köszönjük verseit, sajnos, ezeket nem használhatjuk. A „Zivatar” című verse volna a legtöbbet mondó, de ez is — akár a többi — nem elég tömör és nem elég csiszolt. Surbán Zoltán, Budapest, „Hansági toborzó” című versében sok jó gondolatot, kifejezést vonultat fel, de ezek csak ötletszerűek, nem szedte rendbe azokat, nem adott a versnek formát, nem gondolta át kellőképpen, hogy mit kellene belőle kihagyni és mit kellene másképpen megírni. Kovács D.-né, Sopron: Verseiben csupa általános gondolatot és közismert kifejezést találunk. Nincs bennük eredetiség. Ezért, ÜZENI: sajnos, nem közölhetjük, de máskor is szívesen elolvassuk írásait Czeretnek F. Győrszabadhegy: Elbeszélései nem szolgálják azt a célt, amit feltételezhetően el akart velük érni. Nem mond nekünk újat az első és második világháborúból. A szereplő személyek vázlatosan ábrázolt érzésein át nem hozza közelebb hozzánk az eseményeket. S. K.: írja meg bátran a nevét, és címét, és előbb talán prózában közölje velünk gondolatait, melyekben — úgy látjuk — rendet kellene teremteni. Egy tizennégy éves kislánynak másképpen kellene gondolkoznia. 1958. augusztus 1. péáíte£ A soproni járásban kevés a szószólója az új paraszti életnek Megyei és járási vezetők körében már tudott dolog, hogy a soproni járásban kevesebb dolgozó paraszt társul a lakosság számához képest, mint másutt. Talán a kapuvári járás hasonló csak hozzá. Mielőtt a soproni járás gyenge eredményét kifogásolnánk, néhány megjegyzést teszünk. Lehetséges, sőt bizonyos, hogy nem minden országrészben egyszerre érnek meg a szövetkezés feltételei, sőt egyazon megyében sem minden tájon. Ezért nem járnak el helyesen, ha a kevés belépő láttán mindjárt belekezdenének a soproni járás vezető funkcionáriusainak bírálásába. Nem is csak a belépők kis száma indít bennünket a kritikára, ez később fog kiderülni. Elhamarkodott kritikával nem is lehet előmozdítani az ügyet, ezért megkíséreljük, hogy amennyi tőlünk telik, alaposan rávilágítsunk a Sopron környéki helyzetre. Annál is inkább, mert a soproni járásban észlelt hibák másutt is tapasztalhatók, némely helyen ugyanannyira, másutt sokkal kevésbé. .. Nincsenek „nehéz“ járások Nem akarunk számokból erdőt állítani, de szükséges egy kis statisztikával kezdeni a fő mondanivalót. Ebben az esztendőben napjainkig mintegy 70 család választotta a közös gazdálkodást a soproni járásban. Ezek a családok 3 kivételével Balfon laknak, s többségük korábban is volt már termelőszövetkezeti tag, csak 1956 végén megszakította tagságát. Ezek a számok megcáfolhatják, hogy a soproni járásban rosszabb adottságai lennének a termelőszövetkezeti mozgalomnak, mint másutt. Mert — ugyebár — Balfon elég sokan beléptek, illetve visszaléptek, másutt meg jóformán senki sem társult, holott Balf sem lehet kedvezőbb hely, mint Ágfalva, vagy más szomszédos község. Megállapításunk szerint nincsenek lényeges különbségek Győr-Sopron megye járásai közt a termelőszövetkezeti mozgalom adottságait illetően. »■Nehezebb községek« vannak, de nehezebb, vagy könnyebb járások nincsenek. Talán a mosonmagyaróvári járásban vannak valamivel jobb adottságok, mint a többiben, és utána — ha mégis szabad így kategorizálni — a soproni járás következik. Ugyanis viszonylag ezekben a járásokban osztották ki a felszabadulás után a legtöbb földet és a legtöbb házat. Márpedig a sok »osztás« erősen és kedvezően befolyásolja a szövetkezeti mozgalmat, mert az új gazda, főleg ha házat is kapott, sokkal könnyebben orientálódik a párt által kitűzött célokhoz, mint a régi középparaszt. A végeredmény tehát a következő: A soproni járásban az idén mintegy 70, a mégegyszer akkoránál valamivel nagyobb győri járásban pedig mintegy 250 család írta alá a belépési nyilatkozatot. A különbség tehát nagy a győrinél nem rosszabb adottságú soproni járás rovására. A tsz-ek állapotáról A belépések száma valamely járásban legáltalánosabban a meglévő termelőszövetkezetek állapotától, a dolgozó parasztok ■felvilágosításától és a fokozatosság lenini elvének betartásától függ. Ezért elsősorban e három dologról érdeklődünk. Ami a termelőszövetkezetek állapotát illeti: nagyot fejlődtek tavaly ősz óta. Egy sor kimutatás és személyes tapasztalat bizonyítja ezt. Orosz Lajos elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági főelőadója úgy vélekedik: »A termelőszövetkezeti parasztok átlagos jövedelme ma már egyenlő az egyénileg gazdálkodó középparasztok átlagjövedelmével.« Mi ezt egészen nem hagyjuk helyben. Valamivel a középparasztok átlagjövedelme véleményünk szerint még magasabb a termelőszövetkezeti tagok átlagjövedelménél De nem sokkal. 1956 októbere előtt viszont lényegesen kisebb volt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme a mostaninál és az akkori középparaszti jövedelmeknél. Sokat gyarapodott a termelőszövetkezetek állatállománya mennyiségben és minőségben egyaránt. Javult a szövetkezetek gazdálkodása. Ezt az is bizonyítja, hogy egyegy hold közös földre ebben az esztendőben több mint 133 kiló műtrágyát szórnak ki, vagyis többszörösét az elmúlt években felhasznált mennyiségnek. Négy kimondottan jól működő, hat közepes és három gyengébb szövetkezete van a soproni járásnak. Sok javítani való akad még a szövetkezetek munkájában, de működésük, jövedelmezőségük eléggé jó. Állapotuk általánosságban megegyezik a többi járás szövetkezeteinek állapotával Éppen ezért körülbelül ugyanolyan vonzó hatást gyakorolnak a környék egyénileg dolgozó parasztjaira, mint a többi járás szövetkezeteire. Ha a tagság átlagjövedelme nem is éri el egészen a középparasztok átlagjövedelmét, a szegényparasztságnak, a kisparasztságnak és a középparasztok