Kisalföld, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
1958. »September 2, kedd. ^TANÉVNYITÓ ^ ünnepélyese«, megkezdődött az 1958-59-es iskolaév Évről évre visszatérő és mégis mindig szép és mindig új, felemelő az iskolai év kezdete. Tegnap, szeptember első napján már a kora reggeli órákban meglátszott az utcák külső képén is, hogy ünnepélyes napra virradtak a fiatal iskolások, kezdve a kis elsősöktől a már pelyhedző álló nagydiákokig. Ünneplőbe öltözött lepénykék és leánykák siettek iskolájuk felé, sokan szüleikkel együtt, hogy időben ott legyenek a tanévnyitó ünnepélyen Voltak közöttük szorongó kis emberkék, akik előtt tegnap nyílt ki először az iskola kapuja, fiatal kis gimnazista és technikumi fiúk meg leányok, akik a középiskola küszöbét lépték át ezen a napon. Jó lett volna velük menni mindenfelé, minden iskolába, hogy együtt örüljünk velük és együtt köszöntsük az új iskolaévet, de ez sajnos lehetetlen. Ezért csak egy iskolát kerestünk fel, a Győri Zrínyi Ilona Tanítónőképzőt és Gimnáziumot, ahol egyszerre találhattuk meg a kis hatéves új tanulóktól a tíz hónap múlva érettségiző diákokig a tanulóifjúság majdnem valamennyi korosztályát. Az iskola nevelői kara, a tanulóifjúság és a nagy számban megjelent szülők jelenlétében hétfőn délelőtt 10 órakor a himnusz hangjaival kezdődött a tanévnyitó ünnepség, majd a figyelem középpontjában álló kis elsőosztályosok köszöntése következett, akiknek egy részét egy órával korábban kedves kis ünnepség keretében búcsúztatták el a Kábák Lajos utcai óvodából. Az új tanév küszöbén Polesinszky Béla igazgató beszélt az egybegyűlt tanulóknak és szülőknek a most kezdődő munkáról, a tanulásról. Emlékeztetett azokra a sanyarú körülményekre, amelyek a felszabadulás előtti iskoláztatást jellemezték, utalt népünk megjavult közegészségügyi, szociális és kulturális körülményeire, majd végül kérte a szülőket, hogy az iskola nevelőivel együtt, közösen segítsék az új tanévben az ifjúság nevelésének nehéz, felelősségteljes munkáját. A tanévnyitó az iskolai rendtartás ismertetése után az Internácionálé eléneklésével ért véget. Tegnap megyénk valamennyi általános és középiskolájában hasonló tanévnyitó ünnepségek zajlottak le. Mindenütt kijavított, újrafestett, tiszta iskolahelyiségek, tantermek fogadták a tanulókat, akik a jól töltött nyári vakáció élményei után ma reggel hozzálátnak a rendes munkához, a tanuláshoz. Polesinszky Béla igazgató ünnepi beszédét mondja. A gyakorló iskola és a gimnázium új elsőosztályosai. KISALFÖLD RÖVIDHULLÁMÚ közvetítés a színházi előadáson Szeptember 4-től 7-ig Budapesten, a Magyar Néphadsereg Színházában vendégszerepel a nagymúltú prágai D—34. színház együttese E. F. Burian nemzetidíjas művész vezetésével. Az együttes cseh nyelvű előadásait érdekes műszaki megoldás segítségével, rövidhullámú rádióberendezés útján tolmácsolják a közönségnek. A színházi előadások történetében egyedülálló műszaki újítás lényege az, hogy a cseh nyelven elhangzó szöveget rejtett kabinban magyarra fordítja a tolmács, akinek hangját felerősítik és kis adó segítségével a színházteremben elhelyezett antennára viszik át. Ez az antenna hurokszerűen, a padsorok hosszában helyezkedik el. A közönség apró vevőkészülékkel ellátott fülkagylón hallgatja majd a rövidhullámon közvetített magyar szöveget. öaa©pélyesen megnyitt mm MUMF Köspo nti Pártisk@lét. Hétfőn délután ünnepélyesen megnyitották az MSZMP Központi Párt iskoláját. A hallgatókat Kassai Géza, a Pártiskola igazgatója üdvözölte, majd Nemes Dezső, az MSZMPPolitikai Bizottságának póttagja mondott beszédet. A megnyitón megjelentek: Sándor József, Szirmai István és Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. Az MSZMP budapesti bizottságának marxizmus-leninizmus esti egyetemén szeptember 8-án lesz az ünnepélyes tanévnyitó. Az értelmiségiek felsőfokú politikai oktatására szervezett hároméves esti egyetem első évfolyama háromszáz hallgatóval indul. Ugyancsak szeptemberben kezdődik az oktatás a budapesti pártbizottság háromhónapos pártiskoláján is, ahol elsősorban az alapszervezeti titkárok részesülnek politikai képzésben . A párt és a kormány vezetői a bányásznapi ünnepségeken párt és a kormány vezetői résztvesznek és felszólalnak. Tatabánya: Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese. Salgótarján: Marosán György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Komló: Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Edelény: Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ajkacsingervölgy: Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nagylengyel Czottner Sándor, nehézipari miniszter. Szeptember 7-én országszerte megünneplik a VIII. bányásznapot. Ezeken az ünnepségeken a A MÁV intézkedése a „soproni ünnepi hetek“ látogatóinak menetkedvezményéről A »soproni ünnepi hetek« meghívott látogatói az ország egész területéről mind a MÁV, mind pedig a GYSEV vonalain 50 százalékos menetkedvezményt vóhatnak felvilágosítást. A részlevezmény igénybevételének módjáról az érdekeltek a pályaudvarok tájékoztató szolgálatánál, illetve az állomások vezetőinél kaphatnak felvilágosítást. A részletes intézkedést a MÁV hivatalos lapjának 4. száma közül Egy intézmény, amely mindenbe beleszól Ha az újságíró az üzemekben jár és érdeklődik a termelés, a pénzügyi helyzet, az anyagkészlet felől, a válaszban legtöbb esetben szerepel a Nemzeti Bank. S megesik, hogy nem valami hízelgően nyilatkoznak erről az intézményről, különösen ott, ahol némi hiba van a gazdálkodásban. — Mert a Nemzeti Bank mindenbe beleszól — mondják. Ez így is van. És milyen jó, hogy így van? A kormány pénzügyi rendeleteinek helyes végrehajtásában nem kis szerepe van a Nemzeti Banknak. S hogy az ellenforradalom után viszonylag gyorsan konszolidálódott gazdasági helyzetünk, ennek egyik oka az is, hogy a Nemzeti Bank „mindenbe beleszól.” Emlékezzünk csak rá, hogy az ellenforradalom heteiben boldog, boldogtalan fizetett — az állam pénzéből, mert a Nemzeti Banknak akkor nem volt módja beleszólni a dolgokba. Meg is ittuk a levét annak. Hogyan szól bele a Nemzeti Bank a vállalatok ügyeibe? Ez már a tervkészítésnél kezdődik. A termeléshez pénz kell. A bank mindenekelőtt azt nézi meg, hogy a tervezett gyártmányokra van-e értékesítési szerződés, elegendő munkaerő, anyag- és gépkapacitás. Ha például értékesítési szerződés csak a tervezett gyártmányok 80 százalékára van, akkor csak erre a 80 százalékra ad hitelt a bank. Először azonban megvizsgálja: mennyi a forgóalapja az illető gyárnak, s ezenkívül mennyi az az összeg, ami bér, adó, SZTK, nyereség, gépleírás címén rendelkezésére áll. Bért, adót, SZTK-t stb. ugyanis nem naponta fizet a gyár, hanem időszakonként, tehát időközben ezeket az összegeket is forgathatja. Amikor mindezt megvizsgálta a bank, akkor a gyár rendelkezésére álló összeg és a terv teljesítéséhez szükséges öszszeg különbözetét hitelként — természetesen kamatra — magkapja a vállalat. A visszafizetés sem akárhogyan történik. Tegyük fel, hogy egy gyár Újfajta női szövet gyártásához kapott hitelt a banktól. A hitelt azonban rövid idő múlva vissza akarja fizetni abból az összegből, amit egy másik cikkért — mondjuk ágyneművászonért kapott. Ezt a bank nem fogadja el. Csak a meghitelezett gyártmány értékesítéséből származó pénzből lehet visszafizetni a hitelt. Ily módon ellenőrzi a bank egyrészt azt, hogy arra fordították-e a pénzt, amire felvették, másrészt, hogy inyen gazdaságosan állították elő az árut. A hitel kibocsátásával és a felhasználás ellenőrzésével azonban nem fejeződik be a Nemzeti Bank szerepe. Ellenőrzi például, hogy mennyi anyaggal rendelkeznek az üzemek, nincs-e túlzott anyagtartalékolás, vagy nem fekszik-e a pénz olyan anyagban, amire előreláthatólag egyáltalán, vagy hosszú ideig nem lesz szükség. Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor az illető vállalat felszólítást kap, hogy értékesítse a fölösleges anyagát. Ha nem teszi a vállalat, akkor a banknak joga van különböző szankciókat alkalmazni, ez pedig minden esetben pénzbe kerül a vállalatnak. A Nemzeti Bank figyelme kiterjed arra is, hogy a termelőeszközök — gépek, berendezések — ki vannak-e használva. Ha például gép áll valahol huzamosabb ideig, akkor a Nemzeti Bank értesíti a Beruházási Bankot, ahonnan azután a vállalat felszólítást kap: amennyiben nincs szükség a gépre, adja át olyan vállalatnak, amely tudná használni. Nemcsak az üzemek gazdálkodását segíti és ellenőrzi a Nemzeti Bank, hanem az állami gazdaságokét, a felvásárló és kereskedelmi vállalatokét is. Ellenőrzi a közigazgatási szervek gazdálkodását is, ha nem is olyan minden, részletre kiterjedően, mint az üzemeknél. Például ellenőrzi a tanácsok gazdálkodását. A tanácsoknál azonban nem folyik be a tervkészítésbe, mert azok keretszámot kapnak.. A Nemzeti Bank azt ellenőrzi, hogy a tanácsok a pénzt, valóban arra költik-e el, amire kapták. Amit a fentiekben, nem a teljes részletezés igényével elmondottunk, csak egy része a Nemzeti Bank feladatainak. Feladata még a bankjegykibocsátás, valamint a pénzforgalom és a deviza irányítása, illetve ellenőrzése. Mindezek végrehajtásához természetesen megfelelő apparátusra is szükség van. Megyénkben például a Nemzeti Bank területi irodája és a bankfiókok látják el ezt a feladatot. A területi iroda két megyét — Győr-Sopron és Vas — fog össze. Ez az összekötő a Nemzeti Bank és a fiókok között. Funkciója: a fiókok munkájának irányítása. A Nemzeti Banktól a területi iroda általánosan körvonalazott feladatokat kap. A feladatok végrehajtásának kidolgozása már a területi irodára vár, amely megszabja a fiókok tennivalóit. A nagyobb városokban, mint például Győrött és Sopronban, szakosítva vannak a Nemzeti Bank fiókjai. Győrött a városi fiók az ipari, kereskedelmi, felvásárlási, begyűjtési vállalatokkal foglalkozik. A járási fiók kisipari termelőszövetkezetekkel, a mezőgazdasági jellegű vállalatokkal, termelőszövetkezetekkel, állami gazdasággal, gépállomással", földművesszövetkezetekkel stb Más járási fiók, mint például a csornai, a járás területén lévő minden vállalatot, intézményt, termelőszövetkezetet, állami gazdaságot ellenőriz, illetve segíti a gazdálkodásukat. Ha olykor itt-ott haragusznak is a Nemzeti Bankra, s ennek következtében nem mindenütt látják szívesen a bank dolgozóit, azért mégis csak jó, hogy van ilyen intézményünk. Mert akkor is, amikor segítséget , pénzt ad a gazdálkodáshoz, vigyáz az állam pénzére, a mi pénzünkre. A bank dolgozói bármennyire is „kellemetlenkednek” az ellenőrzéssel, csak kötelességüket teljesítik — mindennyiunk érdekében. Szélesvásznú mozi lesz a győri Vörös Csillag és a mosonmagyaróvári Kossuth Filmszínház Kétmillió forint a városi és falusi filmszínházak fejlesztésére A napokban megkezdik a győri Vörös Csillag mozi tatarozását .A munkát éjjel végzik, hogy az előadásokat megtarthassák. Újra festik és átalakítják a helyiséget. Október végén szerelik fel a széles vásznat és a hozzávaló különleges vetítő objektívet. Szélesvásznú lesz a mosonmagyaróvári Kossuth mozi is. Úgy tervezik, hogy már október 15-én megtartják az avatását. A felújítás, amely kiterjed pénztárfülke, személyzeti szoba építésére, új székek beszerzésére, neonvilágítás bevezetésére és más korszerű megoldásokra is, 200.000 forintba kerül. Rajkán százezer forintot fordítanak az épület tatarozására és további 200.000 forintot a berendezés felújítására. Érdekes újítást is alkalmaznak itt. Fali gyékényekkel szüntetik meg a káros visszhangot. Bősárkányban fonják a különleges, szépkivitelű fakeretbe foglalt gyékényeket, melyeket a terem belső falán helyeznek el Az újítás Csehszlovákiában is érdeklődést keltett, ott is alkalmazni kívánják. Az újjáalakított rajkai filmszínház mint normál mozi kezdi meg működését szeptember 15-tén. Normál filmes mozija lesz Ásványrárónak is. Még az ősszel hozzáfognak az átalakításhoz. A gépeket már megrendelte a Moziüzemi Vállalat. Biztatók a távlati tervek is. Jövőre szélesvásznúvá alakítják a soproni Szabadság és a mosonmagyaróvári Dózsa Filmszínházat, Győrött pedig 1200 személyes kertmozi létesítését tervezik a strandfürdő mellett. Ebben az évben összesen 2 millió forintot fordít a Moziüzemi Vállalat a Győr-Sopron megyei filmszínházak fejlesztésére. Több mint százezer forint a megye könyvtárainak fejlesztésére Tanácsi mozgalom a könyvtárak támogatására a csornai járásban Százhúszezer forintot utalt ki a Művelődésügyi Minisztérium a megyei könyvtárak bővítésére az idén. Ebből ötvenezer forintot a győri peremvárosi fiókkönyvtárak kiegészítésére és egy új fiókkönyvtár létesítésére fordítanak, hatvanezer forint értékű könyvet pedig a győri és mosonmagyaróvári járások népkönyvtárai kapnak meg egyenlő mennyiségben az ősszel Mintegy ötszáz kötettel megalapozták a hansági könyvtárat is, amelyben válogathatnak a jövő nyári hansági munkákban résztvevő fiatalok. Követésre méltó kezdeményezés indult el a csornai járásban a könyvtárak állományának bővítésére. Itt a községi tanácsok vállalták a könyvtárak állományának gyarapítását. Eddig harminc község tanácsa ajánlott fel 500—2000 forintot a községfejlesztési alapból elveszett, vagy elhasználódott könyvek pótlására. Enesén és Szilsárkányban ezer-ezer, Farádon és Markotabödögén egyenként ezerötszáz, Szilben kétezer forintot szavazott meg a községi tanács a helyi könyvtárak fejlesztésére. Utóbbi helyen a könyvtárnak felajánlott összegen felül évi ötszáz forint tiszteletdíjjal a könyvtár vezetőjét jutalmazza a községi tanács.