Kisalföld, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-02 / 206. szám
f KISALFÖLD Tjízíimj a szociaistu kereskedelem Irta : DR. ARADI GYULA a Győr—Sopron Megyei Tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának vezetője (A cikk első része vasárnapi számv.nldba.-n jelent meg.) * E cikk keretében a megyénk kereskedelmi életeiben soron következő feladatok vázolására nincs mód. Csupán néhány gondolattal szeretnénk utalni a szükséges és időszerű dolgokra. Kiküszöbölésre várnak a korábbi időszak hálózatfejlesztési hiányosságat Tudvalévő, hogy Győrött i£ és Mosonmagyaróvárott is a város külső kerületeinek hálózata mögötte marad a belváros hálózatának. Különösen indokolt a gyárgyárvárosi rész és a mosonmagyaróvári ipartelepi rész üzlethálózatának bővítése. Megyénk bolthálózatának szakosításában már ezideig is szép eredményeket értünk el A hálózat szakosítását tovább kell folytatni, mert az lehetővé teszi a választék jobb koncentrálását és bővítését. Ezenkívül a szakbolt előnyösebb a vegyesboltnál, mert népgazdasági szempontból olcsóbb azáltal, hogy alacsonyabb készlettartást igényel. Fel kell számolni azt a párhuzamosságot, amely jelenleg Mosonmagyaróvárott az állami és a szövetkezeti boltok között megvan. Így ugyanis a helyi kereskedelmi szervek azért, mert úgy vélik, hogy magasabb forgalmat érnek el, mereven ragaszkodnak a vegyes profilhoz. Ha mindkét szektor összehangoltan szakosítana, lényegesen kevesebb forgóeszközzel választékosabb ellátást lehetne biztosítani. Egyébként is árualapgzdálkodásunknak egyik hiányossága még, hogy számos választékigényes és nagy értékű cikket a szükségesnél jóval több bolt árusít, ami különösen a földművesszövetkezeteknél a kisközségekben készletlerakódást és forgóeszköz-lekötést eredményezett. Minden, vállalatnak és földművesszövetkezetnek törekednie kell a helyes készletgazdálkodás vállalati és bolti szinten történő kialakítására. A feladat tehát az, hogy kereskedelmi készleteinkké, az eddigieknél sokkal jobban és tervszerűbben gazdálkodjunk. Egyik következő feladatunk az új kereskedelmi módszerek alkalmazása új rendszerű kiszolgálási és értékesítési formák bevezetése. E vonatkozásban a gyakorlatban még keveset valósítottunk meg. Ez évben Győrött és Sopronban néhány önkiszolgáló és gyorskiszolgáló, valamint minta után árusító önkiválasztó bolt létesítésével kell eredményt elérni. Ezen új kereskedelmi formáktól ezideig sok kereskedelmi dolgozó idegenkedett, holott ezek világszerte sikerrel alkalmazott eladási módszerek. Tovább kívánjuk fejleszteni a vevőszolgálat különféle formáit (házhozszállítás, a vásárlásoknak előrendelési rendszer útján történő megkönnyítése stb.) A jövőben többet és jobban kell foglalkozni a vállalati gazdálkodással és a gazdaságossággal. A kereskedelmi és vendéglátó vállalatok gazdaságos működését a költségszínvonal és a vállalati eredmény fejezi ki Fontos a vállalatok gazdaságos működésének elemzését kiegészíteni az egyes boltok és üzemegységek gazdaságossági működésének vizsgálatával A vállalatok igazgatóinak állandóan vizsgálniuk kell, hogy a takarékosság megfelelően érvényesül-e vállalatuknál. E vonatkozásban is még sok a megoldásra váró feladat. A kereskedelmi vállalatok megtakarításainak minden esetben népgazdasági szinten kell jelentkezniük, a költségcsökkentés nem járhat a termékek minőségének romlásával, a választék szűkítésével és a fogyasztói érdekek megsértésével. Megyénk vendéglátó iparának szakmai problémáival ezúttal nincs mód foglalkozni. Inkább az ar ről szeretnék szólni, ami a szakma becsületét és a fogyasztót egyaránt érinti. Köztudomású, hogy a régebben kiváló vendéglátó iparunk jó hírnevét a szakma néhány meg nem felelő módon dolgozója lejáratta. Itt nemcsak az anyagi szabálytalanságokra, hanem az udvariatlanságra is gondolok. Vissza kell szerezni a szakma becsületét. El kell érni, hogy a vendéglátó ipar a saját erejével vesse ki magából azokat, akik a nagy múltú vendéglátó iparban csak a harácsolási lehetőséget látják. Ezt kívánja a társadalom érdeke, ezt a becsületére kényes vendéglátóipari dolgozók nagy tábora. A dolgozók nevelésével, a fiatalok oktatásával a szakma alaptörvényét, az udvarias bánásmódot egyik legfőbb követelménnyé kell tenni Jelentőségéhez mérten e helyütt is foglalkozni kell megyénk kereskedelmében a társadalmi tulajdon védelmével. E vonatkozásban a kereskedelmi dolgozókkal szemben igen nagy követelmények állnak fenn, mivel nagy értékű társadalmi vagyontárgyakat kezelnek, s ugyanakkor az ellenőrzés és a felügyelet távolról sem olyan szoros, mint egy zárt gyárüzemben. Még mindig van felületes ellenőrzés, a felelősségre vonás elmulasztása. Különösen fontos, hogy az anyagilag felelős beosztású munkakörök betöltésénél gondosan válaszszák ki azokat a dolgozókat, akikre a társadalmi tulajdont bízzák. Meg kell követelni a kötelezően előírt szakképzettséget az ilyen dolgozóktól, mert a társadalmi tulajdon védelme a kereskedelemben nem szorítkozik csak a leltárhiányok leküzdésére, hanem fontos az áru szakszerű mennyiségi és minőségi átvétele, tárolása és kezelése is. A károk megelőzésének személyi feltételein kívül biztosítani kell a kár megelőzéséhez szükséges tárgyi feltételeket is: a gondos Leltári átadást, a szakszerű raktározást, az üzletek és raktárak biztonságos zárását, az előírásszerű pénzkezelést, a pontos adminisztrációt. Különösen fontos az egész megyei kereskedelmi apparátusban olyan közvélemény kialakítása, amely elítéli és társadalmi úton is megakadályozza a közvagyon herdálását és mindenfajta korrupciót Ehhez a nevelőmunka fokozása, a kereskedelmi dolgozók szaktudásának emelése, az ellenőrzés hatékonyságának fokozása szükséges. Sem az állam, sem a fogyasztók megkárosítóinak nincs helye a szocialista kereskedelemben. A társadalmi tulajdon és a fogyasztói érdekek védelme miatt rendkívül fontos a kereskedelemben az ellenőri munka. A vállalatvezetés feladata biztosítani, hogy megfelelő emberek kerüljenek ebbe a beosztásba Vállalata ellenőreink gyenge munkája legtöbb esetben a hiányos szakmai képzettségre vezethető vissza. A munka megjavítására a vállalati ellenőrzésnek jobban együtt kell működnie az Állami Kereskedelmi Felügyelettel, ez pedig a jövőben a nagyszabású átfogó ellenőrzésekre vonja be a vállalati ellenőröket, és vegye igénybe a társadalmi aktívahálózat segítségét. A vállalati ellenőrzés megjavításában nagy munka vár a vállalati pártszervezetekre és a gazdasági vezetőkre egyaránt A szocialista kereskedelem egyik formája és szerves része a szövetkezeti kereskedelem. A jövőben is azon fogunk munkálkodni, hogy a kettő egymást becsülve és kisegítve, összhangban működjék együtt. Megyénkben a szövetkezeti keresőelemben meglévő fogyatékosságok ellenére is elmondhatjuk, hogy a falusi kereskedelem korábbi elmaradottsága már a múlté. Megyénk fölsművesszövetkezeti kereskedelmének minden dolgozóját hassa át az a meggyőződés, hogy az állami kereskedelem dolgozói a jövőben még jobban segíteni fogják áruellátási munkájukat. Lelkesítse megyénk állami és szövetkezeti kereskedejének dolgosóit az a tudat, hogy becsületesen végzett munkájuk nagy hozzájárulás a szocialista építés ügyéhez, pártunk politikájának megvalósításához. Soha ne téveszszék szem elől, hogy mindennap tevékenységük és magatartásuk a fogyasztók ezreinek véleményével találkozik. Az állami kereskedelem megalakulásának tizedik jubileumán ígérjük, hogy a jövőben még jobb munkát akarunk végezni és kemény harcot folytatunk a szakma becsületéért. Bízom abban, hogy megyénk kereskedelmi dolgozóinak munkakedve és odaadása egyre közelebb visz ahhoz, hogy valamennyi fogyasztó elégedetten távozik minden üzletből és vendéglátóipari egységből, és megyénk lakosságának szeretete, elismerése fogja kísérni munkánkat. Közvetlenebbül, bensőségesebben... Tapasztalatok a pártoktatási év előkészítéséről Egy beszélgetés kellős közepébe cseppentünk. . . . . Tehát »A marxizmus-leninizmus kérdései« tanfolyamát választja? — Bányai Mihálytól, a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó pártonkívüli mérnökétől kérdezi az alapszervi párttitkár, Palla elvtárs. Egyetértő fejbólintás. — Igen. Az egyetem első és második évfolyamán ugyan tanultam marxizmust, de felfrissítésének szükségességét érzem — mondja. — Kicsit zavartan elköszön. Az elvtársak mosolyogva néznek utána. — Nagyszerű fiatalember, szorgalmas, lelkiismeretes, és minden után érdeklődő — mondja róla meleg hangon a párttitkár. Fiatalasszony a következő. Ő nem tudja idén a szervezett tanulást vállalni, a kicsiny gyermeke miatt. Tavaly ígéretet tett a rendszeres tanulásra, de ennek nem tudott eleget tenni. A pártoktatást előkészítő bizottság az elvtársnő indokait elfogadja, de figyelmezteti, hogy a politikai képzés céljából kísérje fokozott figyelemmel az újságokban megjelenő politikai cikkeket, írásokat. Ezt Papp Ottóné készségesen meg is ígéri. A marxizmus-leninizmus tanfolyamán való részvétel mellett dönt Halász Miklós is. Csirke József, a műszaki osztály pártonkívül előkalkulánsa szintén. A marxizmus-leninizmus kérdéses tanfolyamra jelentkezik. Mint mondja: együtt akar lenni munkatársaival Az 1958—59-es oktatási év valamennyi leendő hallgatójával előzetesen beszélgetést folytatnak a MOFÉM pártszervezeteiben. Meggyőzésre egyiknél sincs nagy szükség. Kivétel nélkül minden elvtárs szívesen vállalja a szervezett pártoktatásban való részvételt. Mégis úgy érezzük, mintha az előkészítő bizottság a szóval kissé fukarkodott volna. Minden bizonnyal nem lett volna felesleges, ha a pártoktatással járó kötelezettségekről is tájékoztatják a hallgatókat. Elnnek szükségességére az elmúlt évek tapasztalatai is bőven szolgáltattak példát. Ugyanis, majdnem minden szemináriumon voltak olyan, a szó szoros értelmében vett "hallgatók", akik végigülték az oktatási évet felkészülés, tanulás nélkül. Mások pedig elég sűrűn el-elmaradoztak. Az oktatás előkészítésével kapcsolatos beszélgetések a párttagsággal folytatott alapos eszmecserére is kitűnő alkalmat szolgáltatnak. A pártalapszervezetek vezetőségei helyesen teszik, ha ezeket felhasználják a kommunisták és pártonkívüliek véleményének közvetlen megismerésére az MSZMP általános politikáját, valamint az alapszervezetek munkáját illetően. Sőt, az elvtársak családi problémáinak megismeréséhez is lehetőséget nyújtanak az ilyen baráti légkörben folytatott beszélgetések. A MOFÉM gyárban az idei pártoktatás előkészítésének egy fontos szakasza, a leendő hallgatókkal a beszélgetés nagyobbrészt már befejeződött Az alapszervezetek többségében azonban ez a munka még hátra van, vagy éppenséggel csak elkezdődött. Mindenképpen hasznos lenne, ha a MOFÉM-gyári tapasztalatok alapján ezeket a beszélgetéseket mindenütt bensőségesebbé, közvetlenebbé és alaposabbá tennék. Háziasszonyok, figyelem! Tejtermékek, szilvalekvár stb tárolásához olcsó fél, 1 és 2 literes CSERÉPKÖCSÖGÖK kaphatók a Csornai FMSZ kultúrcikk, Kapuvári FMSZ kultúrcikk és háztartási boltjaiban, valamint a Mosonmagyaróvári Népbolt edényboltjaiban. 300 DIVATOS ÉS SZÉP KÉSZRUHÁT A GYŐRI ÁLLAMI ÁRUHÁZBÓL vásároljon! FÉRFI, NŐI ÉS GYERMEK KÉSZRUHÁKBAN NAGY VÁLASZTÉK A FALVI ÉRDEKLI A kenyérsütés díjáról A kenyér, a sütemény és egyéb étkezési cikkek bérsütési díja a kisütött súly után kilónként 80 fillér. Ha lisztet kenyérre cserélnek a gazdák, részükre egy kiló kenyeret 73,5 deka búzaliszt és 1,40 forint sütési díj ellenében kell kiadni. Ez a rendelet 1958. október 1-én lép hatályba. Külföldön is használják az újfajta magyar fejőgépet Az újfajta Beer— Szász-féle fejőgépet, amely nemcsak kisebb és olcsóbb, hanem sokkal egyszerűbb működési elven alapul, mint a hasonló külföldi gépek, több külföldi országban is szabadalmaztatják. Az eddigi gépek több elemét ennél a fejőgépné egyetlen szerkezet helyettesíti, a tej pedig a fejőhelyekről közvetlenül és zárt úton jut a szállítókannába, anélkül, hogy érintkeznek az istálló levegőjével. Hőállítási ára a nagy fejőgép gyártási és üzemelhelyezési költségének huszadrésze. Besztercei szilvatermesztők versenye Leromlott besztercei szilvaállományunk minőségének megjavítása céljából a Kertészeti Kutató Intézet folyó év őszén megrendezi a besztercei szilvát termesztők versenyét. A versenyen részt vehet minden termelő, felvásárló szerv, vagy egyén. A részvételhez szükséges egy legalább 10 éves fáról származó, körülbelül 2 kiló, fogyasztásra érett, de még szállítható besztercei szilva express beküldése a Kertészeti Kutató In Több mint 30 ezer három és fél decis üvegekbe palackozzák a budapesti borversenyen díjat nyert hazai borfajtákattézet címére (Budapest, XXII., Dózsa György út 2.). A minta a fán található gyümölcs átlagának feleljen meg, tehát ne legyen válogatott. A szállítás portósan is történhet. A beküldött gyümölcs napi árát az intézet megtéríti. Kívánságra az intézet a szállításhoz kisládat küld. A versenyre beküldött gyümölcsöt bizottság vizsgálja meg és bírálja el. A bizottság különös figyelmet fordít a gyümölcs nagyságára. Az Csinos vásárfia Minden üvegen díszes pecsét igazolja, hogy a benne lévő bor milyen helyezést ért el a nemzetközi mezőnyben. A csinos palacértékesebb minták termőfáit helyszínen is felülvizsgálja, ezért a minta beküldése után egy hétig a gyümölcsnek legalább egy része maradjon a fán. A bizottság bírálata és javaslata alapján a beküldött értékesebb mintákat az alábbi díjakkal jutalmazzák: I. díj: 2000, II. díj: 1000, III. —IV.—V. díjak 500— 500 forint. A díjnyertes termőfák szemzőhajtásait a Kertészeti Kutató Intézet a következő években felvásárolja.zokat, mivel az országos mezőgazdasági kiállítás és a vásár területén mérik e díjnyertes borokat, főleg vásárfiának szánják. Fehérjetakarmány-gyár Közép-Európa legkorszerűbb fehérjetakarmány gyárát építik Szolnokon, 8 és fél milliós beruházással. A régi eljáráshoz képest húsz-huszonöt százalékkal több fehérjét nyernek az új berendezésekkel, és így a beruházás néhány év alatt visszatérül Az új gyár előreláthatólag már 1900-ban megkezdi működését