Kisalföld, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

1958. június 2, kedd Társadalmi ösztöndíjakat alapítanak a megye üzemei Április 12-én jelent meg a Ma­gyar Közlönyben a forradalmi munkás-paraszt kormány rende­lete társadalmi tanulmányi ösz­töndíj létesítéséről. A rendelet a bevezetőben megállapította: A munkások vezető szerepének biz­tosítása és erősítése céljából kü­lönösen fontos, hogy az értelmi­ségi pályákra és egyéb állások betöltésére kiképzett fiatalok kö­zött tovább növekedjék a mun­kás és paraszt szülők gyermekei­nek száma. Ezért a kormány ren­delete kimondta, hogy társadalmi ösztöndíjban lehet részesíteni azokat, akik nappali tagozaton, egyetemi, főiskolai, akadémiai, tanítóképző, óvónőképző intézeti, vagy középiskolai tanulmányokat kívánnak folytatni A rendelet megjelenése után az üzemekben, vállalatoknál a szak­­szervezeti bizottságok elkezdték a társadalmi ösztöndíj bizottságok létrehozását. Ezekben a vállalat­­vezetők, igazgatók, párttitkárok, al elnökök és KISZ-titkárok vesznek részt. Győr-Sopron megyében különö­sen nagy jelentőségű a társadalmi ösztöndíj-mozgalom, mert Győr­ben tanítóképző, Sopronban pedig óvónőképző akadémia kezdi meg munkáját ősszel, és mindkét inté­zetbe nagyrészt társadalmi ösz­töndíjasokat szeretnének felven­ni. Győrben szinte nincs már olyan üzem, ahol a társadalmi ösztöndíj-bizottságok meg ne kezdték volna az ösztöndíjasok kijelölését. A Pamutszövő és Mű­bőrgyárban három társadalmi ösztöndíjat alapítottak: egy gé­pész, egy vegyészmérnök képzé­sére, egy dolgozójukat pedig a tanítóképző főiskolára küldik. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gép­gyár, az Öntöde és Kovácsológyár, a Hajtóműgyár, a Szerszámgép­­gyár, a Győri Textil tanítóképző­be, a Hajtóműgyár az óvónőkép­zőbe is küld egy ösztöndíjast. Sopronnak eddig két üzeme ér­tette meg a társadalmi ösztöndíj jelentőségét. A Ruhagyár és a Sotex küldi egy-egy dolgozóját az óvónőképzőbe. Mosonmagyaróvár üzemei közül a MOFÉM egy dol­gozójának adományoz ösztöndíjat a tanítónőképzői, a Timföldgyár ugyancsak egynek az óvónőképző képesítés megszerzése végett. A megyei pártbizottság, vala­mint a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésen foglalkozott a társadalmi ösztöndíjak alapításá­val. Minden üzem, vállalat ke­resse ki azokat a munkásfiatalo­kat, akiket munkájuk és politikai magatartásuk érdemessé tesz, hogy üzemük, dolgozótársaik ja­vára képzettséget szerezzenek. A végrehajtó bizottságok felhívták erre az üzemek figyelmét. A vég­rehajtó bizottsági üléseken hang­súlyozták, lényeges, hogy a vál­lalatok a pedagógiai intézmé­nyekre is küldjenek ösztöndíjast. Igaz, hogy ezeket nem várhatja vissza az üzem, de tudásuk ka­matozik majd a gyerekek helyes nevelésében. A megyei pártbizottság végre­hajtó bizottsága javasolta, hogy a kisüzemek fogjanak össze és közösen létesítsenek egy ösztön­díjat. Az ilyen alapítványt a me­gyei iskolabizottság ítéli majd oda az arra érdemes fiatalnak. Válasz Fruzsina néninek“ V­alán emlékszik még az ol­­­­vasó „Amiről az osztály­­könyv beszél” című cikkünkre. Abban a győri Kazinczy Gimná­zium 1/B osztályosainak ez évi ta­nulmányi eredményeivel foglal­koztunk, s bizony megírtuk, hogy ki nem tanul jól. De — az érzé­keny lelkűekre való tekintettel — csak kezdőbetűvel jelöltük a ne­veket. A cikk megjelenését kö­vető napon mindenki erről beszélt az I/B-ben. Egyesek felháborodtak rajta. Mint az ilyen esetekben lenni szokott, azok érezték sértve magukat, akik rosszul tanultak. P. Beatrixszal és P. Máriával kapcsolatban a félévi bukásról kellett beszámolnunk, de ez nem az újságíró hibája, hanem saját maguké, mert nem tanultak ele­get. Szóval: vihar tört ki az osz­tályban, mivel a rossz tanulókat, nyilvánosságra hoztuk. (Csodála­tosképpen a jelesek, kitűnők nem zúgolódtak!) — Más osztályban is vannak rossz tanulók, más is megbukott félévkor — mondták a fent neve­zettek. Nem a tényeket látták né­hányan, nem a feladatukat, hogy tanulni kell. A „miért pont en­gem” kellett kiírni felfogással vé­dekeztek. A­ cikk megjelenése után pár nappal a „minden diszkré­ció mellőzésével” kiírt diákok vé­delmében levelet kaptunk. A diákvédő sorokat Fruzsina néni írta, illetve gépelte le. Fruzsina néni — mint a pedánsan gépelt le­vélben írja — naponta az Eötvös parkban „siestázik”, és ott a park­ban hallotta, az I/B-s lányokat, amint éppen „felháborodtak”. Fru­zsina néni már hetven év felé kö­zeledhet, mert — újból a levélből idézünk — „bicegő öregasszony s a jószagú meggyfabot a har­madik lába, amit ha úgy adódik a sor, másra is szokott használni”. Az ördögbe is, micsoda harcias öregasszony ez a Fruzsina néni — gondolja szegény újságíró, amint remegve leteszi a levelet. Harcias és egyáltalán nem öregasszonyos, ez az „öregasszony”, mert ugyan miért érdekelné a hetvenéves Fruzsina nénit, hogy a szóbanfor­­gó cikk „kifejezetten a Kazinczy­­bál” előtti napon jelent meg? Ta­lán Fruzsina néni el akart menni a bálba és a mamája nem engedte el, mert megírtuk, hogy P. Beat­rix és P. Mária rosszul tanultak? És itt az újságírónak derengeni kezdett valami. T­ehát ki az a Fruzsina néni? Kevesében a továbbiakban minden rosszul tanuló diák nevé­ben szót emel, mondván: „A fia­talság hedonista­­élvezeteket haj­­hászó), s hogy a hanyag, bukdá­csoló diákokból lesz a lángész kint az életben”. Általában tisztelni szoktam mások véleményét, de ezzel a nézettel sem én, sem más normálisan gondolkodó ember nem értheet egyet. „A fiatalság nem gondol a jövőre, az öreg kor­ra, azért fiatalság” — írja a ma­gát Fruzsina néninek nevező le­vélíró. A jövőre igenis gondoló, a célokért tanuló fiatalság utasítja vissza elsősorban ezt a helytelen álláspontot, amellyel Fruzsina né­ni a bukdácsoló diákok védelmére kel. Nem kutatjuk tovább, ki ez a Fruzsina néni. Hogy nem bicegő öregasszony, az hamar kiderült, de ha fiatal, akkor lélekben, gon­dolkodásban alaposan elmaradt a kortól, a mi korunktól. Nemhogy a bukdácsoló diák nem állja meg a helyét az életben, de a felnőtt, képzett emberek is csak úgy, ha állandóan tanulnak, lépést tarta­nak a tudomány, a technika fej­lődésével. Hogyne kellene akkor megkövetelni a diákoktól a tanu­lást, az önművelést akkor, amikor ez az egyetlen kötelességük, ez a feladatuk! Ha egy gyárban valamelyik munkás selejtesen dolgo­zik, az nem marad, nem marad­hat titokban. Akik nem hagyják titokban és­ megpróbálnak segíteni az ilyen dolgozónak, azok nem kö­vetnek el indiszkréciót. Ugyanígy az újságíró sem, ha a hibákról ír, vagy a „selejtesen” tanuló diák­ról. Egyébként a háborgóknak egy dologban igazuk van: valóban más osztályokban is vannak rossz ta­nulók, más is megbukott félévkor. Hogy „miért pont’ P. Beatrix és P. Mária került be mégis a ri­portba? Elárulhatjuk: egészen vé­letlenül lapoztunk bele éppen az HE osztálykönyvébe. De éppen ezért nemcsak egyeseknek, hanem minden rosszul tanulónak szólja­nak az intelmek, mindegyiküknek segíteni akarunk azzal, hogy ráve­zetjük őket a helyes útra. És még ha csodálkozni is fog „Fruzsina néni" e csöppet sem barátságos levele után, mi még neki is segí­teni szeretnénk; a meggylabot­­támaszra éppúgy nincs szüksége egészséges fiatal lábaknak, mint ahogy fiatal léleknek nincs szük­sége a rég lejárt káros nézetekre. Ajánljuk: dobja sutba ósdi felfo­gását, lássa meg azokat is, akik nem hedonisták, akik tudatosan, de vidáman élnek. 1 /4 I néven írt levelekre ugyan­­ nem szokásunk válaszolni, de úgy érezzük, közérdek szembe­szállni ezzel a felfogással. Kérjük, nézze el nekünk „Fruzsina néni” még azt az „indiszkréciót”, hogy voltunk bátrak kétségbevonni ne­ve és levelében leírt személye valódiságát. Győry Zsuzsa. A KISIPAROSOK KÖVETIK EL A LEGTÖBB SZABÁLYSÉRTÉST A megyei tanács igazgatási osz­tályára ebben az évben eddig 170 szabálysértési fellebbezés érkezett. A tanácsok szabálysértési előadói legtöbb esetben kisiparosokat bír­ságoltak meg, mert nem készítet­tek árverést és iparigazolvány nél­kül dolgoztak. A kisiparosokon kivül a taná­csok szabálysértési előadói ebben az évben többször bírságoltak meg olyan személyeket, akik a tiszta­ság és a közlekedési rend ellen vétettek. A bírságolási összegek 50 forinttól 2000 forintig emelkedtek. KISALFÖLD BŐSÉGES ÁRUVÁLASZTÉK GYŐRÖTT A NYÁRI ÜNNEPI VÁSÁRON Napok óta plakátok hirdetik, hogy június 6-án és 7-én nyári ünnepi vásár lesz Győrött. A Sztálin téren már megkezdték a sátrak építését. A győri vállala­tok háromszázhúsz méter hosszú pavillonsorban kínálják majd áruikat. Az ünnepi vásár napjain az üzletek is nyitva lesznek. Kö­rülbelül százmillió forint értékű áru között válogathatnak a vá­sárlók. A kereskedelmi vállalatok a vásár látogatóinak szórakozásáról sem feledkeztek meg. A dunaparti halászcsárdákban halétel külön­legességek és cigányzene várja a fogyasztókat. Vasárnap délelőtt 11 órakor a Jókai Mór Művelődési Házban divatbemutató lesz. A budapesti manökenek a legújabb nyári és őszi női, férfi- és gyermekruhá­kat mutatják be. Ezeket a ruhá­kat a konfekció pavilonokban meg is vásárolhatják az érdeklő­dők. A divatbemutatót vasárnap délután a Szabadság Étteremben megismétlik. A sportkedvelők délután az ETO pályán szórakozhatnak. Ez alkalommal az ETO NB I-es csa­pata a Budapesti Vasas együtte­sével mérkőzik. Szünetben orszá­gos atlétikai bemutató lesz. A vidékiek ötven százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak Győrbe. A forgalom zavartalan lebonyolítására a MÁVAUT is felkészült. Hogyan intézik az ügyészségen a lakosság bejelentéseit? Naponként húsz-harminc ember kér jogi tanácsot és orvoslást Sokan azt hiszik, hogy az ügyé­szek csak vádiratokat készítenek, benyújtják a bíróságnak, és a tár­gyaláson azon fáradoznak, hogy a­­vádlott elnyerje a büntetését. Pe­dig az ügyészek munkája ennél lé­nyegesen többrétű. Az ügyészi szervek a bűnüldözést irányító fel­adatok mellett az államigazgatási és vállalati élet majdnem minden területén felügyeletet gyakorolnak. Sokat foglalkoznak az ügyészsé­gek a dolgozók bejelentéseivel, s a lakosság panaszainak intézésével is. A Megyei Ügyészségen minden­nap a panaszosok rendelkezésére áll reggel nyolc órától délután két óráig a soros ügyész, bárki beje­lentést tehet nála, s bátran fordul­hat hozzá jogi tanácsért mindenki Ha valamilyen közületi szerv, vagy vállalat helytelen működésé­ről bejelentések érkeznek, akkor az ügyészség vizsgálatot indít azon a területen. Az ügyészséget ilyen vizsgálatoknál az a cél vezérli, hogy felkutassa a bajok gyökerét és megelőzze a további törvény­­sértések elkövetését. Az általános felügyelet körében lefolytatott ügyészi vizsgálatok né­ha meglepő eredménnyel járnak. Legutóbb például az ügyészség a táppénzek késedelmes kifizetésé­nek okait vizsgálta. A vizsgálat so­rán kiderült, hogy az SZTK me­gyei alközpontja a beteg dolgozók­hoz gyakran azért nem tudja ide­jében eljuttatni a táppénzt, mert sok vállalat csak hiányosan, vagy egyáltalán nem tesz eleget adat­szolgáltatási kötelezettségének. Tölgyes István nagycenki lakos nemrégen a soros ügyésznél pa­naszt tett elbocsátása miatt. Az ügyészség Tölgyes István panaszát gondosan kivizsgálta. Bebizonyo­sodott, hogy a Soproni Húsipari Vállalat Tölgyes Istvánnak téves információk alapján mondott fel. Az ügyészség ezért törvényességi óvást nyújtott be az elbocsátó ha­tározat ellen. Az óvásnak a terü­leti egyeztető bizottság helyt adott, s egyúttal kötelezte a vállalatot a jogtalanul elbocsátott dolgozó vis­­­­szavételére. Visszamenőleg termé­szetesen anyagi kártérítést is ka­pott Tölgyes István arra az időre, amíg nem dolgozott. A Győr Városi Tanács ipari és műszaki osztálya visszavonta Schleich Lajosné győri lakos koz­metikus­ iparra szóló engedélyét. Az iparengedély megvonását a me­gyei tanács ipari és műszaki osztá­lya is helybenhagyta. Az ügyészség a helybenhagyó határozat ellen törvényességi óvást nyújtott be. Ebben az esetben a tanács helyte­lenül alkalmazta az iparengedély megvonásáról szóló rendelkezése­ket. Az ügyészségi óvásnak a me­gyei tanács ipari osztálya helyt adott. * A lakosság nemcsak egyéni pa­naszaival, hanem gyakran közér­dekű bejelentéseivel is az ügyész­séghez fordul. Nem egy esetben leplezett már le az ügyészség a be­jelentések nyomán súlyos bűncse­lekményt. Főleg a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmények le­leplezésénél nyújtottak ezek a be­jelentések segítséget. A megyei ügyészségen napon­ként mintegy harminc ember kér jogi tanácsot, vagy orvoslást a pa­naszára. Hetenként kétszer a já­rási ügyészségeken is fogadják azokat, akik bejelentést akarnak tenni. Az ügyészi szerveket a beje­lentések vizsgálatánál az a cél ve­zérli, hogy a szocialista törvényes­ségen csorba ne essék, s hogy az igazságukat keresők díjtalanul kaphassanak felvilágosítást Cseresznyék István ­ A gyermekek ünnepe Vidám volt a gyermeknap Sopronban. Délelőtt a város központjában rollerversenyt rendeztek, majd a legifjabbak az ajándéktárgy-árus­hoz csalogatták szüleiket. S a felnőttek nem tudtak ellentállni . . A Győri Szerszámgépgyár azonnali belépésed FELVESZ többéves gyakorlattal wacemeezó erősáramú végzettségi elektromérnököt és clcfctroéocfanflras* KfiTSgPest ÖSSZKOMFORTOS LAKÁS BIZTOSÍTVA: Jelentkezés SZERSZÁMG­ÉPGYAR, Győr, Puskás U. a. 5. Munkaügyi osztály. Vidékiek írásban jelentkezzenek. 552

Next