Kisalföld, 1959. június (4. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

JUv­a­f H&gyae tengte — BALATON­ALMÁDI — A vonat robog. Váltakozik, forog körülöttünk a tájék. Itt fehér falú ta­nyaépületek suhannak tova. Ott érződő búzatáblák utánozzák a tenger hullámzását. Hamvas lom­bú erdőcskék, buja fűrű, vadvi­rágos kaszálók, bokros dombolda­lak, sudár növésű jegenyesorok köszöntenek. Elrobogunk egy fa­lucska mellett, déli harangszót ringat felénk a szellő. Egyszeresak­­nagyot sípol a vonatunk, s egy rö­vidke alagútba fúrja magát. Aztán a veszprémi hegyek hamvaskék csipkéi rajzolódnak az üde zöld rétek fölé. Olyan a pillanatonként váltakozó táj, mint megannyi szín­­dús pasztellkép. Még egy óra, s ki­tárul előttünk a Balaton hatalmas víztükre. Elbűvölő táj: előtérben gyü­mölcsfák sora, mögöttük napfény­ben tündöklő lágy, selymes füvű domboldal. Azontúl kékes hamvas galagonyás, lilába árnyaló, süveg alakú kúpok lánca. Közben a pil­lanatonként más-más színben ját­szó víztükör, föléje hófehér, göm­bölyűre hízott felhőcsomókkal éke­sített ultramarinkék ég borul. Ba­laton! Magyar tenger! Nemcsak hazánk, de egész Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű tava. Az első nevezetes fürdő- és nya­ralótelepen, Balatonalmádiban vagyunk. Itt közelítjük meg elő­ször a vizet. Gyönyörködünk köz­vetlen közelről a magyar tenger csodatükrében, mely a felhők já­rása, a nap fordulása szerint hol halványkék, hol arany zöld, hol ibolyaszínű, hol sima, mint a fém­­tükör, hol a fölötte elsuhanó szel­lőtől szelíden fodrozott. De a ten­ger haragos, fehér tajtékos hul­lámtorlaszait is tudja utánozni, mikor végigszáguld fölötte a vi­har. Almádi. Kikötőjének hídjáról nézegetünk végig a partcsíkon. Szelíd lejtőjén, a hegyek bárso­nyos zöldjéből kivillanó szebbnél­­szebb nyaralók, üdülők százaival, hatalmas sövényfürdőjével a leg­kedvesebb látványok egyikét nyújtja. Almádi a Balaton-part egyik legszebb, legmodernebbül berendezett fürdő- és üdülőtelepe. A Bakony déli lejtőin épült. Nyu­godt, csendes, lassan mélyülő part­menti vize és kirándulásokra al­kalmas környéke van. Ezért szí­vesen látogatják. Aki még nem járt ezen a tájon, meglepődve látja, hogy Balaton­almádi környékén szinte vérvörö­sek a szilvák, az utakat belepő por, szőlőbarázdák, szántók, sőt ilyen a­ növényzet egy része is. Mintha vérrel volna leöntve min­den. Vagy mintha valami óriási tűzvész pusztított volna erre, mely vörösre égette a talajt, a tá­jat, s most ritka érdekességénél fogva megállásra készteti az em­bert. A nap már lebukófélben. Vér­vörös korongjának fénye ott re­zeg a százféle színt váltó víz felü­letén, melynek tükrében visszave­rődnek a lila palástot öltő, bíboros szegélyű rétegfelhők, hogy még el­­ragadóbbá tegyék a balatoni tájat. Már erősen esteledik. A cigány muzsikája becsalja a vízpart felől jövő társaságokat az egyik kert­­helyiségbe. Lepihenésig mit te­gyünk még? Követjük mi is őket. Odatartunk, ahol a madárdalt fel­váltja a pattogó ütemű magyar csárdás. i. e. NŐTLEN FEJŐSGULYÁST, SZAKÁCSOT, vagy SZAKÁCSNŐT felvesz a SERTÉSTENYÉSZTŐ VÁLLALAT sashegyi n. egysége. Fizetés kollektív szerint, érdeklődés Sashegyen, telefon: 13.61. 663 MEGVÉTELRE KERESÜNK 1 db nagyüzemi elektromos hűtőgépet MÉNFŐCSANAKI FÖLDMŰVESSZÖ­VETKEZET, 801 AZ ANYA rimánkodva rohan a rendőrség­hez, a városi gyámhatósághoz, hogy középiskolás fia csirkefogó, nem lehet vele bírni, vad, gorom­ba. Tekintetében gyűlölet izzik. — Csináljanak vele valamit. Szófogadatlan. Az iskolából elcsa­­vargott. Otthagyta. Felvették egy másikba. Oda sem járt rendesen. Nagy gyerek már, megverni nem tudom, segítsenek rajtam — kö­nyörög ideges, sírós szavakkal. — Egyedül neveltem. Férjemtől el­váltam. Másfél éves korában látta a gyereket utoljára. Nem volt rá kíváncsi egészen eddig. Négy hét­tel ezelőtt véletlenül találkoztak, beszélgettek. Azóta megváltozott a gyerek. Kerüli az iskolát, ott­an szitkozódik, csapkod, fenye­­etődzik. Az apja beszélte le a árulásról, hogy ne kelljen tar­tsd­íj­at fizetnie. Magához csalta. Volt, amikor négy napig sem lát­­t­a. — Vádol, vádol az anya. Mi igaz a vádakból? A CSENGETÉSRE az anya nyit ajtót. A kérdésre, ithon van-e a fia, riadt tekintet­tel végigmér, betessékkel a szo­bába. -*- Nincs itthon, egész éjszaka Ban volt itthon csak reggel fél tíz órakor ért haza, aztán elment a­ kólába. Az apjánál volt, aki megszédítette és ellenem izgatja, hsem bírok vele, uram, megverni san tudom, tönkretesz engem — mondja idegesen. A fotelba ros­­­­s­an, arcát eltakarja-Siessel órán keresztül megállás ré®cffl vádol. "Vádolja a gyerme­ket & vádolja az apját. — Az apja vére buzog benne, afel sánden hágjál megkent gaz­ember. Sikkasztott, börtönben , ütj. Koramatöltelék, de azok közt nagy­apja sem volt különb. Sikkasz­tott, és azon a napon lett öngyil­kos, amelyiken a fia érettségizett. Ezt elválásunk után tudtam meg. Rájuk ütött a gyerekem, az ő vé­rüket örökölte. Amióta megis­merte az apját, ideges, bolond, tör-zúz itthon. Nem lehet féken tartani. Mit csináljak, uram, mit csináljak vele? Megmutassam a ruháit? Karácsonyra új öltönyt kapott, külön szobája van, tanul­hat, tele van a spájz, még sincs megelégedve. Ismeri? ... Meg­mutatom a fényképét — a szek­rényhez lép, és fényképet vesz elő. — Nézze csak — mutatja — milyen elegáns a csokornyakken­­dővel, de látja a szemét és a kes­keny szája szélét? Ridegségre, ke­gyetlenségre mutat... — Elmondok egy esetet. Nem­rég történt. Egy kisfiút megszólí­totta, vagy csúfolta, erre megfog­ta és kabátja ujjánál fogva kikö­tötte az utcán a lámpavashoz. A gyerek jajveszékelt, a fiam gú­­nyosan nevetett rajta. Ilyen ke­gyetlenségre képes. Mit mondjak róla, mit tegyek vele? Remélem, a gyámhatóság gyorsan intézke­dik, és nem kerül semmiképpen az apjához, mert akkor csavar­góvá válik. Itthon sem maradhat. Percről-percre bosszant, kínoz, amivel csak teheti. Mondta, hogy szándékosan teszi, addig, amíg meg nem örülök. Tekintetem megakad az anya ujján fénylő karikagyűrűn. Ész­reveszi, rámpillant. Szava hirte­len megakad, de folytatja: — Menyasszony vagyok. Nem bírtam már idegekkel ezt az örö­kös veszekedést. A fiammal egy szobában lakik égi­ jóravaló, ren­­des albérlő. Hozzámegyek. Gon­doltam, ő jobban kézben tudja tartani a fiút, nekem nincs erőm hozzá. AZ ISKOLA igazgatója kéreti a fiút. — Nem jár iskolába, sokat hiányzik — mondja. Az osztálynapló mindent meg­magyaráz. Négy hete alig-alig járt órákra. — Beteg — üzenték hazulról Az osztályfőnöke meg­látogatta. A sok hiányzásért ki kellene zárni, de a meggyőző, se­gítő szavakra a fiú megígérte, hogy ezután rendesen jár isko­lába. Órák után beszélgettünk. A magas, szőke, rövidhajú fiú nem mutat meglepetést. Barátságos, őszinte, udvarias. — Nem szeretem az édesanyá­mat, és ő sem szeret, nem is sze­retett engem — mondja és szemét a földre süti. — Nem kívánok ha­zamenni, otthon lenni. — Mióta? — Veszekedtünk azelőtt is, de különösen sokat ebben az évben, amióta nálunk lakik a bácsi. Anyám ideges, bosszankodik, bár­mit csinálok. Hallottam, láttam dolgokat, amikről nem beszélek, mé­giscsak az anyám, de neki el­mondtam. Rám támadt, meg akart verni. Lecsaptam a táskát, elro­hantam hazulról, nem mentem iskolába. Nem tudtam tanulni. Anyám sokszor a fejemhez vágta, menjek, ahova akarok, hogy ne is lásson. Adott pénzt, utazzam az apámhoz, hogy ne legyek a köze­lében. Néhány éjszaka a Duna­­parton aludtam, nem mentem ha­za. Az apám hívott, legyek nála, szerez munkát, az iskolát elvég­zem esti tagozaton. Az apám ked­ves és jó hozzám. Pénzt annyit adott, amiből hazautazhattam. Az anyám ellen nem izgatott. Nem mondott róla semmi rosszat. Olyan kibírhatatlan otthon lenni. Elhatároztam, hogy elmegyek az apámhoz, abbahagyom a tanulást és dolgozom. Képtelen vagyok ta­nulni, pedig nagy kedvem lett volna hozzá. Egy vágyam van: minél előbb elkerülni otthonról. Amíg ez nem sikerül, nem tudok semmit sem csinálni. Séta közben elérjük a házat. Az utcán gyerekek játszanak. El­mondom a fiúnak, kegyetlenségé­ről mit mesélt az édesanyja. Ma­gába mélyed, elgondolkodik, s nyugodtan beszél tovább: — Nem vagyok jó gyerek, de kegyetlen sem. Fáj nekem, ha va­lakit bántanak. Azzal a gyerek­kel ... vicc volt, itt van a gyere­kek között, az volt — mutat egy futkározó kisfiúra, majd szól neki: — Emlékszel, amikor kikötöt­telek az oszlophoz? Nem komo­lyan, hanem viccből csináltam, ugye? A gyerek ránevet és rávágja: — Viccből hát. — Haragszol rám? — Nem — mondja nevetve és elszalad. Tovább sétálunk, egy ideig né­mán bandukol mellettem. — Egyet szeretnék csak, pi­henni, elfelejteni, ami történt, és tanulni, elvégezni az iskolát. Ha elkerülhetnék otthonról, ez sike­rülne. — Diákszállóba?! •— Szívesen mennék oda is, csak szűnjék meg már ez az álla­pod Pótolnám a tananyagot, rende­sen járnék iskolába, ha ebben se­gítenének, mindent szívesen meg­tennék. A nyáron is tanulnék. Azt hittem, kicsapnak az iskolá­ból Jó érzés, hogy megértenek és segítenek nekem. * ELHATÁROZTAK az iskolában, hogy megtárgyalják a fiú helyzetét és határoznak afe­lől, hogyan segíthetnének rajta. Jó tanuló. Osztályfőnökétől és taná­raitól minden segítséget megkap. A gyámhatóság is foglalkozott az üggyel, hogy mit tehetne a fiú jövőjéért. Az iskola és a tanács gyámha­tósága kész segítséget adni, de az anya is lássa be, hogy hibázott. Elhidegítette nagy fiát magától. Ahelyett, hogy bizalmasan elbe­szélgetett volna vele, szeretettel megmagyarázta volna, mit, miért tett, durván, kíméletlenül bánt vele. A fiú is vétkes. Gondolkodás helyett tört-zúzott a lakásban, vadul elrohant, öldöste magából az édesanya iránti szeretetet. Nem gondolt arra, hogy édesanyja is ember. Próbálja megérteni őt, ha diákszállóba kerül is, felejtse el, ami történt és közeledjék meg­értéssel édesanyjához, aki vissza­fogadja anyai szívével. Verjen hidat a hirtelen támadt szakadék fölé egyrészt az édesanya iránti vonzalom és megbecsülés, más­részt a férfivá érő gyermeket megértő szülői bölcsesség. Talál­ják meg a kulcsot egymás szívé­hez, hogy egy úton, egymást se­gítve járjanak az életben. Hérics Lajos Verjenek hidat a szakadék fölé! KISALFÖLD Italboltvezetőt ítélt el a bíróság Hírt adtunk arról, hogy az ügyészség vádiratot nyújtott be a bíróságnak Zalka Sándor, a győr­­szabadhegyi földművesszövetkeze­ti italbolt volt vezetője ellen. A Győri Járásbíróság a bűnügyben az elmúlt hét végén hirdetett íté­letet. A Járásbíróság bűnösnek mond­ta ki Zalka Sándort a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten el­követett sikkasztás, magánsze­mély sérelmére folytatólagosan el­követett csalás bűntettében. A bíróság megállapította, hogy Zalka Sándor munkája során anya­gi többletre tett szert, s ezt meg­tartotta magának, azonkívül gyak­ran súlycsonkítást is elkövetett, öt és fél hónap alatt ily módon 47 ezer forint többletjövedelem­hez jutott. A Győri Járásbíróság Zalka Sándort egy évi börtön és 4 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bí­róság ezenfelül kötelezte, hogy a földművesszövetkezetnek térítsen meg 6 ezer forint kárt. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész és a véde­lem is fenntartotta a háromnapi gondolkozási időt. Lottószelvényre költötte az elsikkasztott pénz egy részét Fekete Pált, a soproni MÁVAUT autóbusz kalauzát nemrégen sik­kasztáson kapták rajta. Kiderült, hogy hosszú időn keresztül elsik­kasztotta az autóbuszjegyek árá­nak egy részét. A bűnügy érde­kessége, hogy Fekete Pál az elsik­kasztott pénz egy részét lottó és totó szelvényre költötte. Vallo­mása szerint azért, hogy az eset­leges nyereményből visszatérítse az elsikkasztott pénzt. Ehhez azon­­ban már nem volt szerencséje, mert közben a Soproni Járásbíró­ság jogerősen egy évi, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1500 forint pénzbüntetésre ítélte. A­pró hi­rdet­ése­k adás-vétel Konyhabútort, reka­miét, kedvezménnyel kisiparostól. Budapest, Üllői út S. (Kálvin tér­nél). 665 500-as generálozott BSA olcsón eladó. Sopron, Szt. György u. 14. 720 Lakatos felszerelés, magasnyomású barbit­­aparát eladó. Barsi Sán­dor, Ács, Pénzásás. 757 Pannónia oldalkocsival eladó. Szakonyi motor­­szerelőnél. Győr, Czu­­czor u. 36. 789 Hálószobabútor, kombi­­náltszekrény, kétszemé­lyes rekamié, fotelok, székek, asztalok, olcsó konyhabútor eladó. Győr, Kisfaludy u. 13. 790 Kifogástalan állapotban lévő használt varrógépet vennék. Győr, Dimitrov sétány 14. Szántó Kál­mán, I. emelet 1. 791 Eladó jókarban lévő Sachs motorkerékpár. Győr, Bokányi D. a. in. 794 Naposcsibék a világ legjobb tojója, fajtiszta vérvizsgált fehér leghom álományból 3 Ft darab­ja, előjegyezhetek te­nyésztőnél. Papp Árpád, Tét, Győr megye, Petőfi u. 7. június 9, 16, 23, 30-i átvételre. Átvétel Téten, előjegyzéskor darabon­ként 1,50 küldendő. 798 HÁZASSÁG 56 éves iparos özvegye, jólelkű dolgozó iparos férfi élettársat keres, ki­nek lakása van. Levele­ket „Asszony a boldog­ság alapköve“ jeligére a Magyar Hirdetőbe, Győr, Kazinczy u. 16. 795 37 éves barna, magas, lakással rendelkező lány keresi anak a férfinak az ismeretségét, aki kis testi hibám elenére is fe­leségül venne. „Lelkiek­­ban gazdag“­ jeligére a Magyar Hirdetőbe, Győr, Kazinczy u. 16. 796 LAKÁSCSERE Szigeti szoba-konyha, spejzes, előszobás, állat­­tartásos lakásom elcse­rélném belvárosi, vagy révfalui ,hasonlóra. „La­káscsere“ jeligére címe­ket a Hirdetőbe, Győr, Kazinczy u. 16. 785 Elcserélném kétszobás, fürdőszobás, verandás, egyedülálló udvari laká­somat összkomfortosért, Nádorváros, vagy Belvá­rosban. Cím a Hirdető­ben, Győr, Kazinczy u. 16. sz. 786 VEGYES Németajkú családot keresek Sopron­ környé­kén, ahol 13 éves fiamat a nyári hónapokra elhe­lyeztetném. Pető, Buda­pest, Németvölgyi út 100. 782 Gyűrűt találtam győri magkereskedésben. Iga­zolt tulajdonosa átveheti a hirdetési díj ellenében,. Győr, Zrinyi u. 21. Nagy Béláné, d. u. 6—7-ig. 793 Köszönetet mondunk mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, Ifj. P­O­Ó­E GYULA temetésén részt vettek, sírjára virágot helyeztek, vagy fájdalmun­kat bármily módon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mon­dunk a Győri Textilművek igazgatóságának és dolgozóinak. 792 GYÁSZOLÓ CSALÁD 1959. június 2, kedd A BELSPED VÁLLALAT a gg-os AUTÓKÖZLEKEDÉSI hajtó- és VÁLLALAT rak© dóm­in késeket felvesz 21^kgeg2foriattal felvesz. . . , Jelentkezni lehet a vállalat ^GpKOCSlVGZGI Ot munkaügyi előadójánál 7 órától Jelentkezés személyzeti osztá-15.30-ig. Győr, Árpád út 51. lyon, Győr, Buda u. 33. alatt. 679 ^gg

Next