Kisalföld, 1960. június (5. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

1960, jalua Jassart. „Záróvizsga“ után a Hajtóműgyárban két óra múlt húsz perccel. Vége van a délelőtti műszaknak. A hazafelé siető munkások sorbaállnak a bélyegzőóra előtt, rányomják az időt kartonjukra és a Hajtóműgyár kapuja felé igyekeznek aktatáskával. így szokott lenni napról nem a bélyegzőóra, hanem egyegy irodahelyiség, szemináriumi terem felé ballagtak az üzemben. Ez a hétfő a pártoktatási év záró foglalkozásának, „vizsgájának” napja. Itt találkoztam Balogh Gézával, aki a pártiroda felé tartott. Szerelőmunkás, brigádvezető. Fiatalember. A fürdőből jöttek is egy a száztizennégyből, akik egész évben szorgalmasan látogatták a politikai foglalkozásokat. Kezében jegyzetfüzet és az időszerű kérdések tanfolyamának tananyaga. — Nagyon hasznos dolog a szeminárium — mondta. — Én csak valamikor 1956 előtt vettem részt politikai oktatásban. Emiatt az év elején kicsit féltem, hogy nehéz lesz. Már az első foglalkozásokon adások érdekesek voltak, megragadták a figyelmemet, és ettől jobban kedvet kaptam a tanuláshoz otthon is. — A tananyagnak melyik része tetszett a legjobban? — kérdeztem tőle. — Legérdekesebbnek a VII. kongresszus tananyagát találtam, de szívesen, kedvvel készültem a többiből is. Valahogy az oktatás közelebb került az élethez, nem olyan iskolás, mint régen, hanem közvetlen, minket munkásokat érdeklő lett. Mint a címe is jelzi: időszerű kérdésekkel foglalkoztunk, a nemzetközi helyzettel és a mi műhelyünk gondjaival is. Sok olyan témát vagy kérdést is megvitattunk a szemináriumokon, amelyek a mi munkahelyünkben gondot okoztak. Valamennyien jól és sokat tanultunk. Csak akkor hiányzott egy-egy hallgató, ha beteg vagy kiküldetésben volt. A pártirodában találkoztam Erdődi Lászlóval, aki a marxizmus-leninizmus kérdéses tanfolyam első évfolyamán tanult. Pártomkívüli. A kongresszusi anyag tanulmányozásakor kapcsolódott a munkába — Nem vagyok párttag, de szívesen jártam a politikai foglalkozásokra — mondta. — Most negyvenegy éves vagyok, és úgy érzem, a szemináriumon tanultak sokat segítettek nekem, másképpen látom a dolgokat, határozottabban tudom kifejteni a véleményemet, ha valamilyen politikai esemény szóba kerül. Szabad időmben nagyon sokszor horgászom, de nem sajnálom az időt a tanulásra sem. A Győri Hajtóműgyárban az 1959—60-as pártoktatási évben száztizennégyen jártak szemináriumi foglalkozásra. Most befejeződött az oktatás. A munkások és gazdasági vezetők szorgalmasan eljártak a foglalkozásokra, gyarapították politikai műveltségüket. A „záróvizsga” napján könyvjutalmat kaptak a szemináriumok legjobb hallgatói. Könyvjutalmat kaptak a fiatal Jobb Lajos és az idős Vajda László, Pál Ernő, Sipőcz József stb., összesen harmincan — szorgalmukért, jó tanulásukért. Vas Rezső szerelőképen balról a második) a marxizmus-leninizmus kérdéses tanfolyami első évfolyamának tananyagából számol be a „záróvizsgán” Győr múltja 2000 évre nyúlik vissza. A római időkben a győri várdombról figyelték a légiósok a tábort, Nagy Károly itt törte meg az avarok uralmát, a XVI—XVII. században pedig Győr vára, mint Európa egyik legfontosabb végvára állt ellen a muzulmán hódító hadaknak. Az évezredfordulón a vár körül már népesebb település volt. Maga a vár is többé-kevésbé kiépített lehetett, hiszen Anonymus feljegyezte, hogy a fellázadt és kivégzett Koppány testének negyedét István Győr várkapujára szegeztette. A belső fellegvárat, a Castellumot a terepviszonyok szűk területre szorították — egy XVI. századi írás 750 négyzetül terjedelműnek mondja. A fellegvár épületcsoportja nem azonos a mai püspökvár épületcsoportjával, mert ez csak későbbi századokban jött létre. Legrégibb épületrész a püspökvár északkeleti része, az ősi lakótorony. A palota északi része alatt lévő pincerendszer egyik részlete pedig a legrégibb emléke a középkori várnak, s így értékes emléke a középkori magyar építészetnek is. A menekülőfolyosótól a toronytetőig A vár pincéjéből nyíló rendkívül keskény folyosón lépcsősor vezet a mélybe. Egy 3,4-szer 2 méter alapterületű, gótikus keresztboltozatú helyiségbe vezet az út, majd újra keskeny folyosóba. Ez a későbbi várépítéskor már eltemetett kijárathoz vezet, mely eredetileg a Dunára nyílt. Menekülőfolyosó ez, amilyet középkori váraknál találni. Egyik benyílásában kút van. A kútfenék északi oldala is kivezetésre szolgálthatott. A palota termeiben megpihent bécsbudai útjában feleségével, Beatrixszel Mátyás király is. 1451-ben Hunyadi János többször vendége volt a várnak. Később a pozsonyi diétákra járók egész serege szállt meg itt egy-egy éjszakára. A székesegyház felé néző vároldalon, közvetlenül a gát boltozatú, oldalfülkés várkapu mellett, egy apsziszszerű épületrész szögelt ki. A régi vártorony maradványa ez, melyet Dóczy Orbán püspök 1487-ben kápolnává alakíttatott át. Ez nemcsak remeke a gót templomi építészetnek, de műemlék is, mert az emeletes várkápolnák közé tartozik. A várkapu fölé az újabb időben renaissance loggiával ellátott lapostetejű tornyot emeltek. A régi és az új levéltárat helyezte el itt a püspöki iroda. A palota legfelső emeletéről körlépcső vezet fel a toronytetőig. Innen elragadó kilátás nyílik a városra és a környékre. A kert emlékei A palota kertje az újabbkori kertművészet remeke. Szép gránit obeliszk őrzi a XIII. és a XVI. század két katonapüspöke: Gergely és Paksi Balázs emlékét, kik közül az előbbi 1241-ben a mohi síkon, az utóbbi pedig 1526-ban a mohácsi csatában halt meg. A vársarkantyú kövei a Rába vizébe érnek. A kövek egyikén számjelek: 1570. E bástya tehát már akkor állott. A győri várat a leírások tanúsága szerint 1561-től 1575-ig olasz várépítők tervei alapján építették. Az akkori várépítő tudomány szerint a falak elé kiugró bástyák épültek, amelyeket az ostromlók tüzérségének ellenálló erős várfalak kötöttek öszsze. E várrendszer utolsó maradványa a várbástya, mely a renaissance-nak a városra hagyott nagyszerű emléke. Történelmünket idéző műemlék a vár, a Káptalandomb. Történetét híven őrzi, óvja a mai kor. Szadics Elemér KISALFÖLD Fogadás Pablo Neruda tiszteletére A Magyar Írók Szövetségének elnöksége kedden délután fogadást adott a hazánkban tartózkodó világhírű chilei költő, Fabio Neruda és felesége tiszteletére. A fogadáson megjelent Gyáros László, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, s a magyar irodalmi élet számos kiváló képviselője. Ott volt Piero Dallamono, a jelenleg Budapesten tartózkodó olasz küldöttség tagja is. A vendégeket, Dobozy Imre, az írószövetség főtitkára köszöntötte, majd baráti eszmecsere kezdődött. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Közös magyar-német növénytermesztési kísérlet Közös növénytermesztési kísérlet kezdődött hazánkban és a Német Demokratikus Köztársaságban, az országos növényfajtaminősítő tanács, illetve a német mezőgazdasági akadémia és a fajtakísérletek központja irányításával. Különféle német, magyar és szovjet kukoricákat próbálnak ki, hogy megállapítsák: milyen körülmények között, mely fajták termesztése a legelőnyösebb. Keresik az egyes cukorrépa-fajták leggazdaságosabb trágyázási módszereit is. A kísérletek eredményeiről a magyar és a német szakemberek tájékoztatják majd a KGST-ben résztvevő többi országot is. * Képek Budapesti Ipari Vásárról Marosán elvtárs a csehszlovák pavilonban. Magyar olajszivattyú a nehézipari bemutatón. Weiler osztrák cég a Budapesti Ipari Vásáron.