Kisalföld, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-02 / 181. szám
FEQLETABJAI EGYESÜLJENEK ! 3?VT ÉVFOLYAM, 181. SZÁM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI Győr, 1960. augusztus 2. kedd VASÁRNAP IS ARATTAK Szorgalmas termelőszövetkezeti parasztságunk mindent elkövet, hogy a gabona aratását és betakarítását minél előbb befejezze. Az esős idő okozta elmaradás megszüntetésére vasárnap megyénk majdnem minden termelőszövetkezetében arattak vagy csépeltek. A legtöbb termelőszövetkezetben az aratással együtt az egyéb mezőgazdasági munkákat is végeztek. Rábapatonán például az aratással és a csépüássel egy időben vasárnap is kapálták a másodvetésű silót. Az eredményes vasárnapi munkát nagy mértékben segítették a Szovjetunióból kapott mezőgazdasági gépek. A szovjet gyártmányú traktorokkal, kombájnokkal sokszorosára növekedik a mezőgazdasági munka termelékenysége. Képeink a rábapatonai termelőszövetkezetben készültek- Kombájn aratja, illetve csépeli a termelőszövetkezet gabonáját társétő A rábapatonai termelőszövetkezeti tagok vasárnap azonnal elvégzik a gabona tisztítását is Simon Imre abdai traktoros végzi a másodvetéses silókukorica kaparását AKA. *@i HLLER Műszaki intézkedések megyénk ktsz-einek ötéves tervében Elkészült a Győr-Sopron megyei kisipari termelőszövetkezetek tervjavaslata a második ötéves tervre. A tervjavaslat mindenekelőtt számokban meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a Győr- Sopron megyei szövetkezeteknek teljesíteniük kell Ezek a tervek az eddigi jó eredményekre, reális lehetőségekre és a dolgozók javaslataira épülnek. A terv az ötéves terv végére a befejezett termelést tekintve 23,7 százalékos növekedéssel számol. Az 1959. évi termelést 99 és fél millió forinttal fogja meghaladni az 1965. évi. A termelékenységet mindössze 15 százalékkal kívánják emelni a megye ktsz-ei az öt év alatt. Ennek az az oka, hogy a termelés összetételében fontosabb helyet foglal el a viszonylag alacsony termelési értéket hozó javító-szolgáltató tevékenység. Az ötéves tervben a legfontosabb feladat, amelyet a szövetkezetek maguk elé tűztek: megjavítani a lakosság közvetlen ellátását szolgáló javító-szolgáltató és egyedi rendelés szerinti termelést. A javító-szolgáltatás az ötéves terv végére az 1959. évihez képest 35 százalékkal növekszik, a forgalom a tavalyi 42 millió forintról 62 millió forintra emelkedik, az egyedi rendelés szerinti termelési érték 1965-re a múlt évi 14 millióról 19 és fél millió forintra emekedik. A ktsz-ek ezért szélesítik a fiók- és a részleghálózatot. A következő évben már negyvenegy fiókot, részleget, illetve javító-átvevő helyet hoznak létre. A fiók- és részleghálózat 1965 végéig 51 községben bővül. Új szolgáltatási ágakat is bevezetnek a háztartási gépek, a hűtőgép, a kerékpár- és a motorkerékpár-javításokhoz, sőt az ötéves tervben megoldódik a televízióantenna javításának ügye is. Csornán, Kapuvárott, Téten, Mosonmagyaróváron, Sopronban, Győrött, Lövőn és Fertődön családi házat építői ipari és javítóbrigád is alakul. A szövetkezetek a lakosság igényeinek kielégítésére irányuló legfontosabb tevékenységük mellett gondot fordítanak az ötéves tervben az exporttermelésre. 1959-ben 175 ezer forint értékű volt a megye ktsz-einek exportáruja, 1965-re 250 százalékkal növekszik ez, mivel a tervben 450 ezer forint szerepel az exportáruk rovatában. A Győri Lakatos Ktsz továbbra is elfogad külföldi megrendelést babamérlegből és sportmérlegből, a Soproni Asztalos és Faipari Ktsz pedig iparművészeti cikkeket szállít külföldre. A Győri Lakatos Ktsz foglalkozik azzal, hogy Bíró-féle lánghegesztő automata készüléket exportáljon. A belkereskedelem részére a termelés az ötéves terv végére 27 millió forint növekedést fog mutatni az 1959. évi tényszámmal szemben. E célok eléréséhez természetesen nagy beruházásokra van szükség. A megye falvaiban bővül a kisipari termelőszövetkezetek központi helyisége. A Győri Lakatos Kisz üzemház építését tervezi 7 millió forint költséggel Nádorvárosban. A kisiparosok megyei központja foglalkozik a csornai szövetkezetek közös üzemházának építésével. Ezenkívül a nagyobb községekben ingatlanokat vásárol és alakíttat át a szövetkezet számára. Jelenleg Fertődön történt ingatlanvásárlás, az ottani Vegyesipari Ktsz 210 ezer forintot fordított szövetkezete fejlesztésére. Majdnem 800 kiváló dolgozó a Wilhelm Pieck-gyárban A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban összeállították azoknak a dolgozóknak névsorát, akiket az első félévi eredmények alapján kiváló dolgozó címmel tüntetnek ki. Hatvankilencen kapnak oklevelet, amivel egy heti fizetés, és 26 -an kapnak jelvényt, amivel két heti fizetés jár. A kiváló dolgozók száma ezzel 791-re emelkedik a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban. A kitüntetéseket az augusztus 20-a alkalmából tartandó ünnepségen adják át. Ugyanekkor megjutalmazzák a legjobb brigádokat is, 35 ezer forintot osztanak ki közöttük. N MA (Tudósa tónktól). Nagy gondot okozott a Lajta Hansági Állami Gazdaságban, hogy nem volt a Lajta főcsatornán megfelelő teherbírású híd, amelyen a nehéz mezőgazdasági gépek közlekedhettek volna. Ezért a múlt évben a gazdaság vezetősége híd építését határozta el, amely összeköti a Lajta-pusztát, Paprét-pusztát a hegyeshalmi vasútállomással. .. A modern, nagy teherbírású vasbeton hidat a Budapesti Híd AVATÁS építő Vállalat építette fel A munkálatok 1959. október 5-én kezdődtek meg és a híd a vállalt határidőre, július 30-ára elkészült. A 821 ezer forint költséggel épült hidat ma, augusztus 2-án délelőtt 9 órakor ünnepélyesen adják át rendeltetésének. Dicséret illeti az építő vállalatot pontos, jó munkájáért. Különösen kiváló munkát végeztek: Kocsis Lajos művezető, Farkas Ferenc brigádvezető és kilenctagú brigádja, valamint Réti József vasbetonszerelő. Új nevelők eskütétele Győrött Augusztus elsején Győrött, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet előadótermében 54 új tanár és tanító gyűlt össze, hogy megyénkben a közoktatás szolgálatába álljon. Takács János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese köszöntötte az új nevelőket, a Művelődésügyi Minisztérium, a megyei pártbizottság, a KISZ képviselőjét, a járási tanulmányi felügyelőket, az iskolaigazgatókat és a számadó igazgatókat. Boros Dezső, a művelődésügyi osztály vezetője az új nevelőkhöz intézett beszédében körvonalazta azt a munkát, amely az oktatásügy dolgozóira vár a jelenben és a jövőben. Vázolta a múlt rendszer pedagógusának szomorú helyzetét, s szólt arról, hogy mit vár ma dolgozó népünk a pedagógustól. A pedagógusban új szellemű, gazdag műveltségű, széles látókörű ember kiművelőjét látja. A város, a falu várja a tanítót, a tanárt, hogy vezetője, szocialista tudatának kifejlesztője legyen. Várja a nevelőt a párt, a tanács, a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront, mint az egyetemes elgondolás megvalósításának egyik fontos segítőjét. S dolgozó népünk mindenekelőtt azt várja a nevelőtől, hogy szeresse és becsülje a gyermeket és igaz odaadással nevelje, tanítsa. Módra László, a megyei KISZ bizottság titkára azokról az igényekről szólt, amelyeket a dolgozó nép a nevelő iránt támaszt. A fiatal pedagógusok nevében Kiss Ákos mondott köszönetet, s megígérte társai nevében is, hogy a gyermeknevelést és az oktatást a párt és a kormány útmutatásainak megfelelően fogják végezni. Ezután az új nevelők letették a hivatali esküt, utána Gesztesi József ismertette a művelődésügyi osztály döntését, ki hová, melyik járásba kerül. Az új nevelők közül 49 ebben az évben, előző években végzett a szegedi egyetemen, a pécsi és az egri pedagógiai főiskolán, továbbá szombathelyi és a győri tanítóképzőben. Az új nevelők a járási tanulmányi felügyelőktől megkapták a munkájukkal kapcsolatos felvilágosításokat,