Kisalföld, 1960. augusztus (5. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

AKA. *>ii HLLER VASÄRNAP IS Műszaki intézkedések ARATTAK megyénk ktsz-einek ötéves tervében Szorgalmas termelőszövetke­zeti parasztságunk mindent dl­követ, hogy a gabona aratását és betakarítását minél előbb be­fejezze. Az esős idő okozta elma­radás megszüntetésére vasárnap megyénk majdnem minden ter­melőszövetkezetében arattak vagy csépeltek. A legtöbb terme ’.ószövetkezetben az aratássál együtt az egyéb mezőgazdasági munkákat is végeztek. Rábapato­nán például az aratással és a csépüássel egy iddben vasárnap is kapálták a másodvetésű silót. Az eredményes vasárnapi munkát nagy mértékben segítették a Szovjetunióból kapott mezőgazda­sági gépek. A szovjet gyártmányú traktorokkal, kombájnokkal sok­szorosára növekedik a mezőgaz­dasági munka termelékenysége. Képeink a rábapatonai terme­lőszövetkezetben készültek­Elkészült a Győr-Sopron me­gyei kisipari termelőszövetkezetek tervjavaslata a második ötéves tervre. A tervjavaslat mindenekelőtt számokban meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket a Győr- Sopron megyei szövetkezeteknek teljesíteniük kell Ezek a tervek az eddigi jó eredményekre, reális lehetőségekre és a dolgozók javas­lataira épülnek. A terv az ötéves terv végére a befejezett termelést tekintve 23,7 százalékos növeke­déssel számol. Az 1959. évi terme­lést 99 és fél millió forinttal fogja meghaladni az 1965. évi. A termelékenységet mindössze 15 százalékkal kívánják emelni a megye ktsz-ei az öt év alatt. En­nek az az oka, hogy a termelés összetételében fontosabb helyet foglal el a viszonylag alacsony ter­melési értéket hozó javító-szolgál- tató tevékenység. Az ötéves tervben a legfonto­sabb feladat, amelyet a szövetke­zetek maguk elé tűzték: meg javí­tani a lakosság közvetlen ellátását szolgáló javító-szolgáltató és egye­di rendelés szerinti termelést. A javító-szolgáltatás az ötéves terv végére az 1959. évihez képest 35 százalékkal növekszik, a forgalom a tavalyi 42 millió forintról 62 mil­lió forintra emelkedik, az egyedi rendelés szerinti termelési érték 1965-re a múlt évi 14 millióról 19 és fél millió forintra emekedik. A ktsz-ek ezért szélesítik a fiók- és a részleghálózatot. A következő évben már negyvenegy fiókot, részleget, illetve javító-átvevő he­lyet hoznak létre. A fiók- és rész­leghálózat 1965 végéig 51 község­ben bővül. Űj szolgáltatási ágakat is beve­zetnek a háztartási gépek, a hűtő­gép, a kerékpár- és a motorkerék­pár-javításokhoz, sőt az ötéves tervben megoldódik a televízió­antenna javításának ügye is. Csornán, Kapuvárait, Téten, Mo­sonmagyaróváron, Sopronban, Győrött, Lövőn és Fertődön csa­ládi házat építői ipari és javító­brigád is alakul. A szövetkezetek a lakosság igé­nyeinek kielégítésére irányuló leg­fontosabb tevékenységük mellett gpndot fordítanak az ötéves terv­ben az exporttermelésre. 1959-ben 175 ezer forint értékű volt a me­gye ktsz-einek exportáruja, 1965-re 250 százalékkal növekszik ez, mivel a tervben 450 ezer forinc szerepel az exportáruk rovatában. A Győri Lakatos Ktsz továbbra is elfogad külföldi megrendelést babamérlegből és sportmérlegből, a Soproni Asztalos és Faipari Ktsz pedig iparművészeti cikke­ket szállít külföldre. A Győri La­katos Ktsz foglalkozik azzal, hogy Bíró-féle lánghegesztő auto­mata készüléket exportáljon. A belkereskedelem részére a termelés az ötéves terv végére 27 millió forint növekedést fog mu­tatni az 1959. évi ténysdammal szemben. E célok eléréséhez ter­mészetesen nagy beruházásokra van szükség. A megye falvaiban bővül a kisipari termelőszövetke­zetek központi helyisége. A Győri Lakatos Ktsz üzemház-építését tervezi 7 millió forint költséggel Nádorvárosban. A kisiparosok me­gyei központja foglalkozik a csor­nai szövetkezetek közös üzemhá­zának építésével; Ezenkívül a na­gyobb községekben ingatlanokat vásárol és alakíttat át a szövetke­zet számára. Jelenleg Fertődön történt ingatlanvásárlás, az ottani Vegyesipari Ktsz 210 ezer forintot fordított szövetkezete fejleszté­Kombájn aratja, illetve csépeli a termelőszövetkezet gabonáját társét* \ rábapatonai termelőszövetkez éti tagok vasárnap azonnal el­. végzik a gabona tisztítását is sére. Majdnem 800 kiváló dolgozó a Wilhelm Pieck-gyárban A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban összeállították azok­nak a dolgozóknak névsorát, aki­ket az első félévi eredmények alapján kiváló dolgozó címmel tüntetnek ki. Hatvankilencen kap­nak oklevelet, amivel egy heti fi­zetés, és 26 -an kapnak jelvényt, amivel két heti fizetés jár. A ki­MA: (Tudósa tónk tói). Nagy gondot okozott a Lajta Hansági Állami Gazdaságban, högy nem volt a Lajta főcsator­nán megfelelő teherbírású híd, amelyen a nehéz mezőgazdasági gépek közlekedhettek volna. Ezért a múlt évben a gazdaság vezető­sége híd építését határozta el, amely összeköti a Lajta-pusztát, Paprét-pusztát a hegyeshalmi va­sútállomással. \ ;. A modern, nagy teherbírású vasbeton hidat a Budapesti Híd­váló dolgozók száma ezzel 791-re emelkedik a Wilhelm Pieck Va­gon- és Gépgyárban. A kitünteté­seket az augusztus 20-a alkalmá­ból tartandó ünnepségen adják át. Ugyanekkor megjutalmazzák a legjobb brigádokat is, 35 ezer fo­rintot osztanak ki közöttük. N AVATÁS építő Vállalat építette feL A mun­kálatok 1959. október 5-én kez­dődtek meg és a híd a vállalt ha­táridőre, július 30-ára elkészült. A 821 ezer forint költséggel épült hidat ma, augusztus 2-án délelőtt 9 órakor ünnepélyesen adják át rendeltetésének. Dicséret illeti az építő vállala­tot pontos, jó munkájáért. Külö­nösen kiváló munkát végeztek: Kocsis Lajos művezető, Farkas Ferenc brigádvezető és kilenctagú brigádja, valamint Réti József vasbetonszerelő. Új nevelők eskütétele Győrött Simon Imre abdai traktoros vé gzi a másodvetéses silókukorica kapa lás át Augusztus elsején Győrött, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet előadótermében 54 új tanár és ta­nító gyűlt össze, hogy megyénk­ben a közoktatás szolgálatába áll­jon. Takács János, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tőhelyettese köszöntötte az új ne­velőket, a Művelődésügyi Minisz­térium, a megyei pártbizottság, a KISZ képviselőjét, a járási tanul­mányi felügyelőket, az iskolaigaz­gatókat és a számadó igazgatókat. Boros Dezső, a művelődésügyi osz­tály vezetője az új nevelőkhöz in­tézett beszédében körvonalazta azt a munkát, amely az oktatás­ügy dolgozóira vár a jelenben és a jövőben. Vázolta a múlt rend­szer pedagógusának szomorú hely­zetét, s szolt arról, hogy mit vár ma dolgozó népünk a pedagógus­tól. A pedagógusban új szellemű, gazdag műveltségű, széles látó­körű ember kiművelőjét látja. A város, a falu várja a tanítót, a tanárt, hogy vezetője, szocialista tudatának kifejlesztője legyen. Várja a nevelőt a párt, a tanács, a KISZ, a nőtanács, a Hazafias Népfront, mint az egyetemes el­gondolás megvalósításának egyik fontos segítőjét. S dolgozó népünk mindenekelőtt azt várja a nevelő­től, hogy szeresse és becsülje a gyermeket és igaz odaadással ne­velje, tanítsa. Módra László, a me­gyei KISZ bizottság titkára azok­ról az igényekről szólt, amelyeket a dolgozó nép a nevelő iránt tá­maszt; A fiatal pedagógusok nevében Kiss Ákos mondott köszönetét, s megígérte társai nevében is, hogy a gyermeknevelést és az oktatást a párt és a kormány útmutatásai­nak megfelelően fogják végezni. Ezután az új nevelők letették a hivatali esküt, utána Geszt esi József ismertette a művelődésügyi osztály döntését, ki hová, melyik járásba kerül. Az új nevelők kö­zül 49 ebben az évben, 5 előző évek ben végzett a szegedi egyetemen, a pécsi és az egri pedagógiai fő­iskolán, továbbá szombathelyi és a győri tanítóképzőben. Az új nevelők a járási tanul­mányi felügyelőktől megkapták a munkájukkal kapcsolatos íelvilá-i gosításokat-, FBQLETABJA1 EGYESÜLJ rrEK I 3?VT ÉVFOLYAM, 181. $ZÁM A M A G lí AK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS I APJA I Győr, I960, augusztus 2. kedd

Next

/
Thumbnails
Contents