Kisalföld, 1961. augusztus (6. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! GYŐR, 1961. augusztus 1., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvn. évfolyam 179. szám Ezernyolcszáz adag aranygaluska A jövő mezőgazdasági kultúrája CSILLAGNÉZÉS Vasárnapi sporteseményekés A Wilhelm Pieck-gyárban 330 fiatal fejezte be nyári termelési gyakorlatát Az idei nyáron háromszor annyi fiatal vett részt termelési gyakorlaton a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, mint tavaly. A budapesti és miskolci egyetemekről 71 hallgató, a győri, szegedi, szombathelyi, pécsi technikumokból 160 tanuló jött el egyhónapos termelő munkára. Ezenkívül politechnikai oktatásban részesítettek sok középiskolás diákot, úgy, hogy július végével összesen 330 fiatal fejezte be nyári termelési gyakorlatát a Wilhelm Pieck-gyárban. A búcsúzó diákok — köztük 5 vietnami egyetemi hallgató — kijelentették, hogy hasznos tapasztalatokkal gazdagodva, megelégedéssel hagyják el a gyárat. Köszönetüket fejezték ki azért, hogy az elméletben tanultakat jól szervezett gyakorlati munkával támaszthatták alá. (MTI) Ismét a hegyeshalmi vasutasoké a zászló A hegyeshalmi és a szomszédos csehszlovák rusovcei vasútállomás dolgozói két és fél évvel ezelőtt szerződést kötöttek egymással szocialista munkaversenyre. A versenyt félévenként értékelik, és az az állomás győz, amelyik hat hónapon keresztül a leggyorsabban továbbította a határállomáson áthaladó vagonokat. A szerződésben azt is kikötötték, hogy a csehszlovákok által ajándékozott vörös vándorzászlót mindig ott adják át ünnepélyesen, ahol a győztesek dolgoznak. Szombaton délután az ünnepséget Hegyeshalomban tartották. Ez alkalommal tizenkét tagú csehszlovák vasutasküldöttség látogatott Magyarországba. Vezetője Stefan Nemes, a Bratislava Vasúti Igazgatóság forgalmi osztályának munkatársa volt. Szépe Istvánná, a hegyeshalmi állomás szakszervezeti titkárának üdvözlő szavai után Falvai Ferenc állomásfőnök értékelte az első félévben végzett munkát. Elmondta, hogy a forgalom meggyorsítására a vonatkönyvelést — szaknyelven: számadást — megrövidítették. Bajok vannak azonban még a menetrend szerinti közlekedéssel. Különösen nehéz ezt fél év végén, az exportszállítások növekedésével betartani. Javasolta, hogy több vontató munkába állításával próbáljanak segíteni. Beszéde végén jutalmakat osztott ki a munkaversenyben kiváló eredményt elért hegyeshalmi vasutasok között. Rozenberg István, Rusovce állomás vezetője értékes javaslatokat tett a forgalom gyorsítására. „Érvényt kell szerezni a harc a percekért mozgalomnak“ — mondotta Rozemberg István. Ugyanakkor örömmel fogadta Dömötör Ferencnek, a győri vasúti csomópont pártbizottsága titkárának javaslatát: szervezzenek a két határállomás alkalmazottjaiból szocialista munkabrigádokat. Ezután került sor — immár harmadszor Hegyeshalomban — a vándorzászló átadására. Szántóverseny volt Csornán és Mosonmagyaróvárott A győri járási szántóverseny után szombaton Csornán és Mosonmagyaróvárott mérték össze tudásukat a csornai, illetve a mosonmagyaróvári járás legjobb traktorosai. Csornán, a helybeli Petőfi Tsz földjén 18 traktoros vetélkedett. A dobogó legmagasabb lépcsőjére a verseny után Rúzsa István, a Csornai Gépállomás traktorosa állhatott, aki 78,7 ponttal szerezte meg az első helyet. Második Jancsó János lett, aki szintén a Csornai Gépállomás traktorosa, 69 pontot kapott a versenybíráktól. Harmadik Németh Imre, a rábapordányi Szocializmusért Tsz tagja, negyedik s egyben a legjobb fiatal versenyző Szegvári Károly, csornai traktoros. A mosonmagyaróvári járási versenyen 19 traktoros jelent meg. A tizenkilenc versenyző közül az első helyet és a neki járó jutalmat Nyári Géza, a Magyarkimlei Gépállomás dolgozója szerezte meg, 65,5 ponttal. A második helyezett Nagy Ferenc (Mosonmagyaróvári Gépállomás) mindössze 0,4 pontkülönbséggel maradt mögötte a versenyben. Harmadik Wolf János (Mosonmagyaróvári Gépállomás) 81,5 ponttal, negyedik Oroszlán József (Magyarkimlei Gépállomás) 61,2 ponttal. A budapest—bécsi országút mellett tartott mosonmagyaróvári versenynek sok külföldi nézője is volt, a hazánkba érkező külföldi turisták közül sokan megálltak a látványosság kedvéért. A kapuvári és a soproni járásban e hét végén tartják a szántóversenyt. A megyei versenyre nem augusztus 20-án, hanem augusztus 19-én, szombaton kerül sor Csornán, a Tanulmányi Gazdaság földjén. I háború száműzése, az örök béke megteremtése a kommunizmus történelmi küldetése Az SZKP programtervezete MOSZKVA (TASZSZ). Július 30-án közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának tervezetét. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi plénuma egyhangúlag jóváhagyta a program tervezetét. A plénum határozatának értelmében a programtervezetet a a Szovjetunió minden kommunistája, valamennyi dolgozója elé terjesztik széleskörű megvitatása végett, s végső megtárgyalásakor figyelembe veszik a vita eredményeit. A párt új programját az SZKP XXII. kongresszusa elé terjesztik megvitatás és jóváhagyás végett. A programtervezet bevezetésből és két részből áll. Az alábbiakban közöljük a tervezet tartalmi összefoglalóját Bevezetés A programtervezet bevezetése elöljáróban hangsúlyozza: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében: a kapitalizmus pusztulásának és a kommunizmus megszilárdulásának korszakát. A tervezet bevezető része a továbbiakban rámutat, hogy a nemzetközi forradalmi mozgalom középpontja a XX. század elején Oroszországba tevődött át. Oroszország hősi munkásosztálya a Vlagyimir Iljics Lenin vezette Bolsevik Párt irányításával e mozgalom élcsapatává vált. A tervezet ezzel összefüggésben kiemeli: az 1903. évi II. pártkongresszuson elfogadott első program, amely Oroszország munkásosztályát és valamennyi dolgozóját harcba hívta a cári önkényuralom megdöntéséért, majd pedig a burzsoá rendszer megszüntetéséért és a proletárdiktatúra megteremtéséért, megvalósult. Ugyancsak valóra vált a párt 1919. évi VIII. kongresszusán elfogadott második program is, amely kitűzte a szocialista társadalom felépítésének feladatát. A Szovjetunió Kommunista Pártja napjainkban fogadja el harmadik programját: a kommunista társadalom felépítésének programját. A kommunizmus történelmi hivatást teljesít: mentesít minden embert a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és kizsákmányolás minden formájától, a háború szörnyűségeitől, s a földön békét, munkát, szabadságot, egyenlőséget és boldogságot teremt minden nép számára. 11.rész: [ A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejlődésének útja. Az emberiségnek világtörténelmi jelentőségű fordulata a kapitalizmusból a szocializmus felé, amelyet az Októberi Forradalom indított el, a társadalom fejlődésének törvényszerű eredménye. A tervezet első része hangsúlyozza: a kapitalizmus belépett utolsó szakaszába, a monopolkapitalizmus, az imperializmus szakaszába. Az imperializmus rothadó és haldokló kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje. A kapitalista világrendszer egészben véve megérett a proletariátus szocialista forradalma számára. A tervezet ezután taglalja az Októberi Forradalom világtörténelmi jelentőségét, mélyrehatóan elemzi azt az utat, amelyet a szovjet nép a szocializmus győzelméig a Szovjetunióban megtett, s levonja ez út legfőbb tanulságait. A tervezet megállapítja: a Szovjetunió tapasztalata bebizonyította, hogy a népek csupán a szocialista forradalomnak és a proletárdiktatúra megvalósításának eredményeként juthatnak el a szocializmusba. A Szovjetunió tapasztalata teljesen igazolta azt a marxista-leninista tanítást, amely a kommunista pártnak a szocialista társadalom megteremtésében és építésében betöltött döntő szerepről szól. A tervezet ezután leszögezi: A Szovjetunió a kommunista építés feladatait nem egyedül, hanem a szocialista országok testvéri családjában oldja meg. A német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása a második világháborúban a Szovjetunió döntő szerepével kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy sok európai és ázsiai ország népei megdöntsék a kapitalisták és földesurak hatalmát. A szocializmus építésének útjára léptek Albánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, s még korábban a Mongol Népköztársaság népei, s a Szovjetunióval együtt megalapították a szocialista tábort. A szocializmus útjára lépett Jugoszlávia is. A jugoszláv vezetők azonban revizionista politikájukkal szembeállították Jugoszláviát a szocialista táborral és a nemzetközi kommunista mozgalommal, s előidézték azt a veszélyt, hogy a jugoszláv nép elveszti forradalmi vívmányait. Az európai és ázsiai országok szocialista forradalmai újabb hatalmas csapást mértek az imperializmus állásaira. Különösen nagy jelentőségű volt a forradalom győzelme Kínában. Az európai és ázsiai országok forradalmai 1917 októbere után a világtörténelem legnagyobb eseményét alkotják. A társadalom politikai szervezetének új formája keletkezett: a népi demokrácia, a proletárdiktatúra egyik formája. Ez a szocialista forradalom fejlődésének sajátosságát fejezte ki olyan viszonyok között, amikor az imperializmus meggyengül, az erőviszonyok a szocializmus javára változtak meg, kifejezésre jutottak az érdekelt országok történelmi és nemzeti sajátosságai is. Kialakult a szocialista világrendszer, a szocializmus és a kommunizmus útján haladó, a közös érdekek és célok egységében összeforrt, a nemzetközi szocialista szolidaritás szálaival szorosan összefűzött szabad és független népek társadalmi, gazdasági és politikai együttműködése. A szocializmus építésének elszigetelt, a szocialista országok világméretű együttműködésétől elkülönülő irányzata elméleti tekintetben nem helytálló, mert ellene mond a szocialista társadalom objektív fejlődési törvényeinek. Gazdasági tekintetben káros, mert a társadalmi munka tékozlására, a termelés növekedési ütemének csökkentésére, s az országnak a kapitalista világtól való függőségére vezet. Politikai tekintetben reakciós és veszélyes, mert nem összeforrasztja, hanem elválasztja egymástól a népeket az imperialista erők egyesített frontjával szemben, táplálja a burzsoá nacionalista irányzatokat s végső soron a szocialista vívmányok elvesztésére vezethet. A szocialista világrendszer magabiztosan halad a döntő győzelem felé a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyben. Már a legközelebbi időszakban biztosítja felsőbbségét a kapitalista világrendszerrel szemben a teljes ipari és mezőgazdasági termelés tekintetében. Még fokozottabban megnövekszik a szocialista világrendszer hatása a társadalmi fejlődésnek, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében való menetére. A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori világkapitalizmus válságának elemzése. Az imperializmus a hanyatlás és a pusztulás időszakába lépett — állapítja meg a tervezet. — A bomlás feltartóztathatatlan folyamamata tetőtől talpig úrrá lett a kapitalizmuson, kiterjed gazdasági és állami rendsze-rére, politikájára és ideológiájára. Az imperializmus végérvényesen elvesztette hatalmát az emberiség többsége felett. Az emberiség történelmi fejlődésének fő tartalmát, fő irányát és fő sajátosságait a szocialista világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társadalom szocialista átalakításáért harcolnak. Az első világháború és az Októberi Forradalom előidézte a kapitalizmus általános válságát. A második világháború és a szocialista forradalmak során számos európai és ázsiai országban kibontakozott a kapitalizmus általános válságának második szakasza. A világkapitalizmus most e válság új, harmadik szakaszába lépett. Ennek az új szakasznak az a legfontosabb sajátossága, hogy nem világháború folytán bontakozott ki. A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogy az imperializmus korszakában az állami monopolkapitalizmus nagyarányban kifejlődik, majd elemzi a kapitalizmust marcangoló legmélyebb ellentmondásokat, s rámutat, hogy az állami monopolkapitalizmust hallatlanul fokozza a militarizmus. A militarizmus, miközben a monopolisztikus burzsoázia egyes csoportjait gazdagítja, ugyanekkor a nemzetek kimerülésére, a népek elnyomorodására vezet. Napjainkban a nemzetközi reakció fő pillére az Egyesült Államok monopolisztikus burzsoáziája, amely a kapitalizmus „megmentőjének” szerepét vállalta. A tervezet ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a monopolisztikus burzsoázia még nukleáris fegyverrel sem képes szembe- szállni a történelmi fejlődés megmásíthatatlan menetével. Az emberiség nem akar és nem fog megbékülni a kapitalizmus történelmileg elavult rendszerével. A tervezet első részének következő fejezete Ára: 50 fillér a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalmával foglalkozik. A munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma világtörténelmi jelentőségű győzelmet aratott. Fő vívmánya a szocialista világrendszer. A győztes szocializmus a maga példájával forradalmi befolyást gyakorol a tőkés világ dolgozóinak értelmére, harcra buzdítja őket az imperializmus ellen, és roppant nagy mértékben megkönnyíti e harc feltételeit. A munkásosztály világtörténelmi küldetésének teljesítése szempontjából fontos feltétel, hogy megszüntesse soraiban a szakadást. Az akcióegységben fellépő, összeforrott munkásosztálylyal szemben az imperializmus egyetlen bástyája sem tud helytállni. Ugyanekkor a kommunisták bírálják a szociáldemokrácia ideológiai álláspontjait és jobboldali opportunista eljárását, leleplezik a szociáldemokrácia jobboldali vezéreit, akik nyíltan a burzsoázia mellé álltak, s lemondtak a munkásosztály hagyományos szocialista követeléseiről. A kommunista mozgalom a különböző opportunista irányzatok ellen vívott harcban növekszik és edződik. A mai viszonyok között a kommunista mozgalomban a fő veszély a revizonizmus, a jobboldali opportunizmus, mint a burzsoázia befolyás visszatükröződése. A revizionisták tagadják a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra történelmi szükségességét, a marxistaleninista párt vezető szerepét, kikezdik a proletár internacionalizmus pilléreit, a nacionalizmushoz szegődnek. A másik veszély a dogmatizmus és a szektásság, amely kibékíthetetlen ellenmondásban van a forradalmi elmélet alkotó fejlesztésével, a kommunistáknak a nagy tömegektől való elszakadására, elszigetelődésére (Folytatás a 2. oldalon)