Kisalföld, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

MM. szeptember 1– péntest KISALFÖLD FAFORGÁCSOK Pelsivíl a gép, belemar a fába. A fa felszisszen. Lehulló forgácsa tekereg a padlón, a munkások lába előtt. De nem sokáig. Egy szorgos seprű hamarosan összegyűjti a tekergőt. Rendnek kell lenni a győri Cardo Bútor­gyárban. Néha egy-egy szi­lánk szabadkozva menekül a söprű elől. Forgácsok, emberek, történetek — Ezt egy sorozatfúró szabta, Ambrus Zoltán gépe. Ambrus Zoltán asztalos. A szakma kiváló dolgozója, és két betanított munkás mes­tere. Valamikor kis műhely­ben tanulta a szakmát Ti­zenkét, 16 órát dolgozott a mester mellett. Gál Imre, akit most tanít, 8 órát dol­gozik, vele együtt Nehéz volt a munka, sok is, de azért rendes ember volt a mester: tudása legjavát adta inasának. Ambrus most itt dolgozik a Cardóban, auto­mata gépsorokon: körfűré­szen, sorozatfúrón, gyalugé­­pen. Mikor hol van szükség a tudására. A múlt évben elvégezte a nyolcadik osz­tályt, s most faipari tech­nikumba iratkozott. Fejlő­dik az ipar, egyre több az automata gép. Nem akar saját gépei­ mellett betaní­tott munkás lenni. És töké­letesebb szakmunkásokat szeretne nevelni. Ja, igen,­­ ez is Ambrus Zoltánhoz tartozik: másfél éve, hogy gázpalackot igényelt, és még sehol semmi. Felesége is dol­gozik, és a két kis eleven Ambrus csemetét nem árt napjában többször megsza­badítani a játék közben fel­szedett „sötét bőrtől”. Ez a kísérlet meleg vízzel hatá­sosabb.­­ — Papírvékony furnérle­mez hintázik a ragasztópapí­ron. Vékony, kedves, szőke fiatalasszony munkája. Mennyit is ragaszt na­ponta? Körülbelül hétszáz darabot. Boldog. Nyolc évi házasság után az idén ka­pott lakást, egy Kígyó ut­cai új házban. Persze, bú­tor kellett: asztal, szék, könyvespolc. Mindaz, ami eddig nem fért el a csöpp albérleti szobában. Meglett. Segített a gyár is. És mi kellene még? — Jó férjem már van — mondja Horváth Lászlóné. — Sokat segít, otthon. Ma paradicsomfőzés lesz, meg­veszi, ledarálja, s nekem csak a befőzés marad. Öt­éves Zsuzsikát is ő viszi legtöbbször óvodába. Mit mondjak még? Jól élünk. Két hete mosógéppel bővült a háztartásunk. Szórakozás­ra keveset költünk. Néha moziba megyünk, de Zsuzsi még pici. Nem lehet egye­dül hagyni. Elvinni még úgysem. Inkább sétálunk. És ha csak tehetem, horgolok, hogy még barátságosabb le­gyen az otthonunk. Fiatalok, tervek — Ez nem forgács, csak hófehér por. Horváth Laci hozta magán. A fényező­ben dolgozik. A por a csi­szolástól rakódott rá. Ajtó­­dísz­léceket csiszol. Mosoly­gós, csendes gyerek.­­ Fizetését hazaadja. Az­­ egészet. Ha kell, visszakér. Nem a maga számára: a Danuviának benzin kell­ . Egy éve vette részletre a motort, s azóta vele járja­­ a környéket. Nyáron járt vele a Balatonon is. Ha a motor pihen, jöhet a sakk. Sakkozni is nagyon szeret. Tervei? — Nem tervezek, mert akkor semmi sem sikerül. De még tanulni szeretnék. Technikumban. — Ha lesze­reltem! Barna szilánk... Nagy János a pácolóból. Ménfőcsanakról jár be a Cardóba. Az üzemi KISZ kultúrfelelőse, — és a Ka­zinczy Gimnázium esti ta­gozatának növendéke. Ta­nulni tovább, tovább, amed­dig csak lehet, ez a vessző­­paripája. Szeretné jobban összefogni az üzemi KISZ-fiatalokat, jobban megszer­vezni az olvasómozgalmat, mert ezzel van a legtöbb baj. A társadalmi munkát elvégzik, de olvasni nem igen szeretnek. Nagy János két hétig dolgozott ez idén Hanságban, a kisudvari tá­borban. Naponta 4 órát. Munka után tanultak, szó­rakoztak. — Mi a legérdekesebb él­ménye? — Egy műsoros est, és a csizmám: az egyik igen szó­rakoztató volt, a másik nem. A csizma "feltörte a sar­kam . . . Cardó Bútorgyár­ ízléses, egyszerű bútoraival először a Budapesti ipari Vásáron találkoztam. Ekkor ötlött fel bennem a gondolat: va­jon milyen emberek készí­tik ezeket az asztalokat, szekrényeket, könyvespolco­kat? Végre találkoztam ve­lük. (eszes) Tizenkét vagon szaloncukor készült el a Győri Keksz- és Ostyagyárban Az idén korábban kezdték és korábban fejezik be a karácsonyi áruk gyártását a Győri Keksz- és Ostyagyár­ban. A tavalyi 35 vagonnal szemben 42 vagon szalon­cukrot szállít a gyár a ke­reskedelemnek. Ebből 12 va­gon már készen is van. A félig automatizált, futósza­lagos szaloncukorgyártási technológia, amit önerőből valósítottak meg a gyárban, igen jól bevált. Kéz alig érinti a nyersanyagot. Ki­sebb létszámmal többet ter­melnek és önköltségmegta­karítást érnek el. Az igen finom konzum szaloncukor ötféle ízben készül. N. J. Kormányküldöttségek utalnak a lipcsei őszi áruminta-vásárra A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a vasárnap megnyíló hagyományos lip­csei őszi árumintavásárra a Szovjetunió, a Magyar Nép­­köztársaság, a Lengyel Nép­­köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormánykül­döttsége utazik. Az őszi vásár is méltó lesz a lipcsei vásárok jó hír­nevéhez. A kiállítók száma már meghaladta a kilencez­ret, s 51 ország mutatja be áruit. A népművelésről tárgyalt a Kapuvári Járási Tanács Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Kapuvári Járási Ta­nács. A legfontosabb napi­rendi kérdés, amelyért egy­behívták a járás helységei­ben dolgozó járási tanács­tagokat — a népművelés. Nem intézték el röviden, mint ahogy gyakran törté­nik ez a népműveléssel, a testületek, intézmények gyű­lésein. Azzal kezdte beszá­molóját Wellner István el­nökhelyettes, hogy a szoci­alizmus megszilárdítása nemcsak gazdasági, hatalmi teendő, hanem ki kell ala­kítani társadalmi rendünk szocialista szellemi arculatát is; enélkül nincs teljes, nincs igazi győzelem. Mint mon­dotta: a népművelésnek most különösen nagy a je­lentősége azért is, mert nemrég alakult át a mező­­gazdaság, s a szövetkezetek­ben a korszerű gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlen a tag­ság magas általános és szak­mai műveltsége. Amit ezután mondott, az­zal csak részben lehet egyet­érteni: „Segítenünk kell a tsz-ek legáltalánosabb prob­lémáinak megoldásában. Például, ha egyes községek­ben a baromfitenyésztéssel van probléma, ott a nép­művelés a baromfitenyész­téssel foglalkozzon ...“ Mi­­az, hogy a népművelés? A kultúrcsoportok, a TIT-elő­­adások, a könyvtárak, a film, a zenekarok stb...? Inkább csak az legyen kö­vetelmény, hogy a népmű­velők gondoskodjanak a me­zőgazdasági szakkérdések megismertetésével, könyvek­kel és tanfolyamokon. Kü­lönösen ügyelve arra, hogy mely tanfolyam, milyen szakmai propaganda szüksé­ges az adott faluban, ter­melőszövetkezetben. A nép­művelést általában nem sza­bad összekeverni a „tyúk­ügyekkel“, félreértésre ad okot, s a színjátszócsoport­tal netalán színvonalas mű­sor helyett a tyúkokról éne­keltetnek csasztuskákat. Volt már ilyesmi, s nem használt, hanem ártott A tanácstagok néhány ilyen kisiklás ellenére he­lyesen értelmezték, s a be­számoló is alapjában véve nagyon helyesen világította meg a népművelés teendő­it Elmondták: nagyon jó, hogy a múlt művelődési évadban bővültek a falvak­ban a szakmai tanfolyamok, s a következőben tovább bővítik őket. Hathatósan köz­reműködtek a szakmai propagandában a szövetke­zeti agronómusok, a fertődi kutatóintézet szakemberei és más mezőgazdasági szak­emberek. Hevesen, Csapo­don, Cirákon és Ivánban nem volt kielégítő a szak­propaganda, noha éppen ezeken a helyeken lett vol­na legnagyobb szükség rá. A tanácsülés részvevői sze­rint a közeljövőben ezeken a helyeken különös gond­dal kell megszervezni a szakmai előadásokat és tan­folyamokat. Nagyon fontos a tanácsülés és a beszámoló azon megállapítása, hogy amely községben a helyi ta­nács, a pártszervezet, a tsz, a földművesszövetkezet és valamennyi tömegszervezet közösen készített programot a népművelésről, a szak­mai propagandáról, s közö­sen is valósította meg, ott kitűnő eredményeket köny­velhetnek el. Megdicsérték ezért a munkáért a himódi, a pusztacsaládi, a veszké­­nyi és az agyagosszergényi népművelőket. Nagyrészt ezeken a helyeken, a já­rásban 500—600-an tanulnak a dolgozók általános iskolájában és középiskoláiban, 13 ezüst­­kalászos tanfolyamon. A ta­nácsülés megállapította, hogy nőtt a könyvtárlátogatók száma, sok szövetkezet, in­tézmény vett mostanában televíziót, fejlődött­ a kul­túrcsoportok művészi szín­vonala és létszáma is. Jó néhányan bírálták a községi tanácsok végrehajtó bizottságait. Hiányzik több végrehajtó bizottságból a kezdeményezés; rábízzák a népművelést néhány peda­gógusra, vagy a KISZ-szer­­vezetre, s úgy gondolják, hogy ezzel eleget tettek a népművelésből rájuk háruló kötelezettségnek. A községi tanácsok egy része csak rit­kán és csak formális hatá­rozatokat hoz a népműve­lésről. Ez is oka, hogy sok helyen a korszerű művelő­dési ház kihasználatlan. Eb­ben az évben művelődési házak készülnek el Osliban, Cirákon, Ivánban, Puszta­­családon, Sarródon; a já­rásban már csak a három legkisebb községben — He­vesen, Edvén és Városfalun — nem terveznek három éven belül kul­túrotthont. Kapuváron elkezdődött a 450 személyt befogadó já­rási kultúrotthon építése. Az állam és a falvak lakói nagy öszegeket fordítanak kultu­rális beruházásokra. Ezek csak akkor gyümölcsöznek, ha a községi tanácsok a falusi kultúrmunka állami vezetői lesznek. A járási tanács ez­után több segítséget nyújt a községi tanácsoknak a kultúra szervezéséhez, irá­nyításához. A tanácsülés megállapí­totta, hogy az öntevékeny művészeti csoportok mun­kája az utóbbi időkben fel­lendült. Műsorpolitikájuk is sokat javult. Tavaly még sok polgári szemléletű da­rabot, operettet, ízléstelen kabaréműsort, hamis nép­színművet mutattak be; az idén nagyvonalú darabokkal is jelentkeztek. Példának a Pesti emberek­et említik az ülésen. (Ehhez az a meg­jegyzés kívánkozik, hogy nem kell túlzottan propa­gálni ezt; a falusi színját­szóknak túl nagy feladat.) Nehéz a darabok kiválasz­tása — állapította meg a ta­nácsülés. Még mindig nincs elég, vagy akár csak meg­közelítően elég Színmű a falusi műkedvelők számá­ra. (Ezért is nyúlnak a Pesti emberekhez és ha­sonlókhoz.) Huszonöt tánc­­csoport működik a járás­ban. A tanács úgy döntött, hogy a népi táncok oktatói számára tanfolyamokat szer­vez. Megállapította, hogy most kevesebb az ének- és zenekar a járásban, mint néhány éve. Megvizsgálják majd ennek az okát, s ahol lehet énekkarokat, zeneka­rokat szerveznek. Sok mindenről vitatkoztak még, s a tanácsülés végül a teendőkről — szabályos határozati pontokban fog­lalva őket — határozott. Az egész beszámoló és az egész vita érdekes, közérdeklődés­re számottartó volt, s az egészen végigvonult a járá­si tanács azon törekvése, hogy minden helységben egységes programok alap­ján, egységesen szervezzék és támogassák — anyagilag és erkölcsileg — a népmű­velést. Ezért a munkáért első­sorban mindenütt a tanács felelős, ami — természete­sen — nem zárja ki a re­szortok, művelődési ágak igazgatóinak, előadóinak nagy felelősségét. (P) Legelőgazdálkodási tapasztalatcsere Mosonm­agyaróvárott, három megye küldötteinek részvételével Hazánkban a rét és le­g­elők összterülete megha­ladja a szántóterület egy­negyedét. A legelőn és ré­ten végzendő munkák pedig éppen olyan szükségesek és legalább olyan kifizetődőek, mint a szántóföldön végzet­tek. Rét és legelőgazdálko­dásunk megjavítását sürge­tően követeli egyre növekvő állatállományunk is. Hasznos tudnivalókat adott a rét és legelőgazdál­kodáshoz a szerdán Moson­­magyaróvárott Győr-Sopron, Vas és Komárom megye réttel és legelőkkel rendel­kező termelőszövetkezeteinek küldöttei a megyei tanács által rendezett rét és legelő­gazdálkodási tapasztalatcse­rén. A mosonmagyaróvári Akadémia kutatói ugyanis jó néhány éve foglalkoznak a rétek és legelők megja­vításának módozataival. Réka Ferenc adjunktus elő­adásában elmondta, hogy a mosonmagyaróvári járás ter­melőszövetkezeteinek 7229 hold legelőjük van. Ennek jelenleg mintegy 80 száza­lékát lehet legeltetni, ugyan­is a legelők jóformán sem­miféle ápolásban, gondozás­ban és trágyázásban nem részesülnek. A legelők rom­lását súlyosbítja a helytelen legelőhigiénia és a legelte­tési módszerek korszerűt­len alkalmazása. A vizsgá­latok megállapították, hogy a járás legelőterületei a 160 napos legeltetési idényben nem tudják ellátni elegendő zöldtakarmánnyal az álla­tokat; a nyári takarmány­szükségletnek csupán 44 százalékát fedezik. A járás legelőinek csupán műtrá­gyázásával való javításával olyan eredményt lehet el­érni, amellyel a kihajtott állatok 75 százalékának nyújtanának elegendő zöld­takarmányt. A műtrágyázási kísérle­tek szerint a járás terü­letén általában a legjobban bevált a 3 mázsa nitrogén, 2 mázsa pétisó, és egy má­zsa szuperfoszfát adagolása holdanként. Ez akkor hoz legjobb eredményt, ha péti­só felét ősszel, felét tavasz­­szal szórják ki. A gyepjavítás másik mód­ja a feltörés, három éves szántóföldi hasznosítással, majd a területnek újratele­pítésével. Egyáltalán nem jelent azonban haladó zöld­mező kultúrát, ha a termé­szetes gyepterületeket folya­matosan megszüntetik és mesterségesekkel pótolják. Az előadásban hallottak­ról a gyakorlatban is meg­győződhettek a hallgatók. A mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Akadémia gazdaságá­ban láthatták az ország leg­szebb fásított legelőjét, ahol az elmondott módszerek mindegyikét alkalmazzák. Dr. Maár András, a Lajta- Hansági Állami Gazdaság főmezőgazdásza azokat a módszereket ismertette, ame­lyeket az ország legnagyobb állami gazdaságában alkal­maznak a legelők telepíté­sénél, ápolásánál, használa­tánál. A gazdaság 540 hol­das legelőjét csőkutakkal hálózták be. Villanypász­torral szakaszokra osztották a területet. Egy-egy szaka­szon 24 órát legelnek az állatok és annyit legelnek, hogy takarmánykiegészítésre nincs szükségük. A jelenle­gi szárazság idején is buja haragoszöld volt a gazda­ság legelője. A tapasztalatcsere rész­vevőinek igen tetszettek a látottak, hallottak. A láto­gatásnak azonban csak ak­kor lesz eredménye, ha a közös gazdaságok erejükhöz és a lehetőségekhez képest, ha szerényebb keretek kö­zött is, de alkalmazzák a tapasztalatokat. Réka Ferenc egyetemi ad­junkt­us előadás tart a kor­szerű legelőgazdálkodásról Szakaszos legelő a Lajta Hansági Állami Gazdaságban. A háttérben az esőztető berendezések működnek, előbbre jól látható a két szakaszt egymástól elválasztó élőfa-sáv. A tapasztalatcsere résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatják a gazda­ság főagronómusának magyarázatát 3 Munkabizottság alakult Győrött a városrendészeti ankét előkészítésére Tegnap délelőtt Győrött, a Hazafias Népfront városi bizottságán munkabizottság alakult a november elején sorra kerülő nyilvános vá­rosrendezési ankét előkészí­tésére. A bizottsági tagoknak Fátay Tamás tervezőmér­nök, Győr város főépítésze tartott ismertetőt a város általános rendezési tervéről. A munkabizottság tagjai a nyilvános ankétot megelő­zően a kerületek lakóival megismertetik majd a vá­rosrendezési tervet, össze­gyűjtik a javaslatokat, hogy ezzel is elősegítsék a város­­rendezési ankét sikerét. Ma Pesterzsébeten sorsolják a lottót A hónap első lottóhúzását i­den délelőtt a pesterzsébeti a fővárosban rendezi a Erkel Művelődési Otthonban Sportfogadási és Lottó Igaz- tartják. Hatóság. A 35. játékhét nye­­j A jutalomsorsoláson a 34. főszámainak, valamint az au- i játékhét szelvényei között gusztusi tárgynyeremények-­­ 671 tárgynyereményt sorsol­nék a sorsolását ma, péntek­ nak ki.

Next