Kisalföld, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-01 / 206. szám
MM. szeptember 1– péntest KISALFÖLD FAFORGÁCSOK Pelsivíl a gép, belemar a fába. A fa felszisszen. Lehulló forgácsa tekereg a padlón, a munkások lába előtt. De nem sokáig. Egy szorgos seprű hamarosan összegyűjti a tekergőt. Rendnek kell lenni a győri Cardo Bútorgyárban. Néha egy-egy szilánk szabadkozva menekül a söprű elől. Forgácsok, emberek, történetek — Ezt egy sorozatfúró szabta, Ambrus Zoltán gépe. Ambrus Zoltán asztalos. A szakma kiváló dolgozója, és két betanított munkás mestere. Valamikor kis műhelyben tanulta a szakmát Tizenkét, 16 órát dolgozott a mester mellett. Gál Imre, akit most tanít, 8 órát dolgozik, vele együtt Nehéz volt a munka, sok is, de azért rendes ember volt a mester: tudása legjavát adta inasának. Ambrus most itt dolgozik a Cardóban, automata gépsorokon: körfűrészen, sorozatfúrón, gyalugépen. Mikor hol van szükség a tudására. A múlt évben elvégezte a nyolcadik osztályt, s most faipari technikumba iratkozott. Fejlődik az ipar, egyre több az automata gép. Nem akar saját gépei mellett betanított munkás lenni. És tökéletesebb szakmunkásokat szeretne nevelni. Ja, igen, ez is Ambrus Zoltánhoz tartozik: másfél éve, hogy gázpalackot igényelt, és még sehol semmi. Felesége is dolgozik, és a két kis eleven Ambrus csemetét nem árt napjában többször megszabadítani a játék közben felszedett „sötét bőrtől”. Ez a kísérlet meleg vízzel hatásosabb. — Papírvékony furnérlemez hintázik a ragasztópapíron. Vékony, kedves, szőke fiatalasszony munkája. Mennyit is ragaszt naponta? Körülbelül hétszáz darabot. Boldog. Nyolc évi házasság után az idén kapott lakást, egy Kígyó utcai új házban. Persze, bútor kellett: asztal, szék, könyvespolc. Mindaz, ami eddig nem fért el a csöpp albérleti szobában. Meglett. Segített a gyár is. És mi kellene még? — Jó férjem már van — mondja Horváth Lászlóné. — Sokat segít, otthon. Ma paradicsomfőzés lesz, megveszi, ledarálja, s nekem csak a befőzés marad. Ötéves Zsuzsikát is ő viszi legtöbbször óvodába. Mit mondjak még? Jól élünk. Két hete mosógéppel bővült a háztartásunk. Szórakozásra keveset költünk. Néha moziba megyünk, de Zsuzsi még pici. Nem lehet egyedül hagyni. Elvinni még úgysem. Inkább sétálunk. És ha csak tehetem, horgolok, hogy még barátságosabb legyen az otthonunk. Fiatalok, tervek — Ez nem forgács, csak hófehér por. Horváth Laci hozta magán. A fényezőben dolgozik. A por a csiszolástól rakódott rá. Ajtódíszléceket csiszol. Mosolygós, csendes gyerek. Fizetését hazaadja. Az egészet. Ha kell, visszakér. Nem a maga számára: a Danuviának benzin kell . Egy éve vette részletre a motort, s azóta vele járja a környéket. Nyáron járt vele a Balatonon is. Ha a motor pihen, jöhet a sakk. Sakkozni is nagyon szeret. Tervei? — Nem tervezek, mert akkor semmi sem sikerül. De még tanulni szeretnék. Technikumban. — Ha leszereltem! Barna szilánk... Nagy János a pácolóból. Ménfőcsanakról jár be a Cardóba. Az üzemi KISZ kultúrfelelőse, — és a Kazinczy Gimnázium esti tagozatának növendéke. Tanulni tovább, tovább, ameddig csak lehet, ez a vesszőparipája. Szeretné jobban összefogni az üzemi KISZ-fiatalokat, jobban megszervezni az olvasómozgalmat, mert ezzel van a legtöbb baj. A társadalmi munkát elvégzik, de olvasni nem igen szeretnek. Nagy János két hétig dolgozott ez idén Hanságban, a kisudvari táborban. Naponta 4 órát. Munka után tanultak, szórakoztak. — Mi a legérdekesebb élménye? — Egy műsoros est, és a csizmám: az egyik igen szórakoztató volt, a másik nem. A csizma "feltörte a sarkam . . . Cardó Bútorgyár ízléses, egyszerű bútoraival először a Budapesti ipari Vásáron találkoztam. Ekkor ötlött fel bennem a gondolat: vajon milyen emberek készítik ezeket az asztalokat, szekrényeket, könyvespolcokat? Végre találkoztam velük. (eszes) Tizenkét vagon szaloncukor készült el a Győri Keksz- és Ostyagyárban Az idén korábban kezdték és korábban fejezik be a karácsonyi áruk gyártását a Győri Keksz- és Ostyagyárban. A tavalyi 35 vagonnal szemben 42 vagon szaloncukrot szállít a gyár a kereskedelemnek. Ebből 12 vagon már készen is van. A félig automatizált, futószalagos szaloncukorgyártási technológia, amit önerőből valósítottak meg a gyárban, igen jól bevált. Kéz alig érinti a nyersanyagot. Kisebb létszámmal többet termelnek és önköltségmegtakarítást érnek el. Az igen finom konzum szaloncukor ötféle ízben készül. N. J. Kormányküldöttségek utalnak a lipcsei őszi áruminta-vásárra A Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a vasárnap megnyíló hagyományos lipcsei őszi árumintavásárra a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányküldöttsége utazik. Az őszi vásár is méltó lesz a lipcsei vásárok jó hírnevéhez. A kiállítók száma már meghaladta a kilencezret, s 51 ország mutatja be áruit. A népművelésről tárgyalt a Kapuvári Járási Tanács Tegnap délelőtt ülést tartott a Kapuvári Járási Tanács. A legfontosabb napirendi kérdés, amelyért egybehívták a járás helységeiben dolgozó járási tanácstagokat — a népművelés. Nem intézték el röviden, mint ahogy gyakran történik ez a népműveléssel, a testületek, intézmények gyűlésein. Azzal kezdte beszámolóját Wellner István elnökhelyettes, hogy a szocializmus megszilárdítása nemcsak gazdasági, hatalmi teendő, hanem ki kell alakítani társadalmi rendünk szocialista szellemi arculatát is; enélkül nincs teljes, nincs igazi győzelem. Mint mondotta: a népművelésnek most különösen nagy a jelentősége azért is, mert nemrég alakult át a mezőgazdaság, s a szövetkezetekben a korszerű gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen a tagság magas általános és szakmai műveltsége. Amit ezután mondott, azzal csak részben lehet egyetérteni: „Segítenünk kell a tsz-ek legáltalánosabb problémáinak megoldásában. Például, ha egyes községekben a baromfitenyésztéssel van probléma, ott a népművelés a baromfitenyésztéssel foglalkozzon ...“ Miaz, hogy a népművelés? A kultúrcsoportok, a TIT-előadások, a könyvtárak, a film, a zenekarok stb...? Inkább csak az legyen követelmény, hogy a népművelők gondoskodjanak a mezőgazdasági szakkérdések megismertetésével, könyvekkel és tanfolyamokon. Különösen ügyelve arra, hogy mely tanfolyam, milyen szakmai propaganda szükséges az adott faluban, termelőszövetkezetben. A népművelést általában nem szabad összekeverni a „tyúkügyekkel“, félreértésre ad okot, s a színjátszócsoporttal netalán színvonalas műsor helyett a tyúkokról énekeltetnek csasztuskákat. Volt már ilyesmi, s nem használt, hanem ártott A tanácstagok néhány ilyen kisiklás ellenére helyesen értelmezték, s a beszámoló is alapjában véve nagyon helyesen világította meg a népművelés teendőit Elmondták: nagyon jó, hogy a múlt művelődési évadban bővültek a falvakban a szakmai tanfolyamok, s a következőben tovább bővítik őket. Hathatósan közreműködtek a szakmai propagandában a szövetkezeti agronómusok, a fertődi kutatóintézet szakemberei és más mezőgazdasági szakemberek. Hevesen, Csapodon, Cirákon és Ivánban nem volt kielégítő a szakpropaganda, noha éppen ezeken a helyeken lett volna legnagyobb szükség rá. A tanácsülés részvevői szerint a közeljövőben ezeken a helyeken különös gonddal kell megszervezni a szakmai előadásokat és tanfolyamokat. Nagyon fontos a tanácsülés és a beszámoló azon megállapítása, hogy amely községben a helyi tanács, a pártszervezet, a tsz, a földművesszövetkezet és valamennyi tömegszervezet közösen készített programot a népművelésről, a szakmai propagandáról, s közösen is valósította meg, ott kitűnő eredményeket könyvelhetnek el. Megdicsérték ezért a munkáért a himódi, a pusztacsaládi, a veszkényi és az agyagosszergényi népművelőket. Nagyrészt ezeken a helyeken, a járásban 500—600-an tanulnak a dolgozók általános iskolájában és középiskoláiban, 13 ezüstkalászos tanfolyamon. A tanácsülés megállapította, hogy nőtt a könyvtárlátogatók száma, sok szövetkezet, intézmény vett mostanában televíziót, fejlődött a kultúrcsoportok művészi színvonala és létszáma is. Jó néhányan bírálták a községi tanácsok végrehajtó bizottságait. Hiányzik több végrehajtó bizottságból a kezdeményezés; rábízzák a népművelést néhány pedagógusra, vagy a KISZ-szervezetre, s úgy gondolják, hogy ezzel eleget tettek a népművelésből rájuk háruló kötelezettségnek. A községi tanácsok egy része csak ritkán és csak formális határozatokat hoz a népművelésről. Ez is oka, hogy sok helyen a korszerű művelődési ház kihasználatlan. Ebben az évben művelődési házak készülnek el Osliban, Cirákon, Ivánban, Pusztacsaládon, Sarródon; a járásban már csak a három legkisebb községben — Hevesen, Edvén és Városfalun — nem terveznek három éven belül kultúrotthont. Kapuváron elkezdődött a 450 személyt befogadó járási kultúrotthon építése. Az állam és a falvak lakói nagy öszegeket fordítanak kulturális beruházásokra. Ezek csak akkor gyümölcsöznek, ha a községi tanácsok a falusi kultúrmunka állami vezetői lesznek. A járási tanács ezután több segítséget nyújt a községi tanácsoknak a kultúra szervezéséhez, irányításához. A tanácsülés megállapította, hogy az öntevékeny művészeti csoportok munkája az utóbbi időkben fellendült. Műsorpolitikájuk is sokat javult. Tavaly még sok polgári szemléletű darabot, operettet, ízléstelen kabaréműsort, hamis népszínművet mutattak be; az idén nagyvonalú darabokkal is jelentkeztek. Példának a Pesti embereket említik az ülésen. (Ehhez az a megjegyzés kívánkozik, hogy nem kell túlzottan propagálni ezt; a falusi színjátszóknak túl nagy feladat.) Nehéz a darabok kiválasztása — állapította meg a tanácsülés. Még mindig nincs elég, vagy akár csak megközelítően elég Színmű a falusi műkedvelők számára. (Ezért is nyúlnak a Pesti emberekhez és hasonlókhoz.) Huszonöt tánccsoport működik a járásban. A tanács úgy döntött, hogy a népi táncok oktatói számára tanfolyamokat szervez. Megállapította, hogy most kevesebb az ének- és zenekar a járásban, mint néhány éve. Megvizsgálják majd ennek az okát, s ahol lehet énekkarokat, zenekarokat szerveznek. Sok mindenről vitatkoztak még, s a tanácsülés végül a teendőkről — szabályos határozati pontokban foglalva őket — határozott. Az egész beszámoló és az egész vita érdekes, közérdeklődésre számottartó volt, s az egészen végigvonult a járási tanács azon törekvése, hogy minden helységben egységes programok alapján, egységesen szervezzék és támogassák — anyagilag és erkölcsileg — a népművelést. Ezért a munkáért elsősorban mindenütt a tanács felelős, ami — természetesen — nem zárja ki a reszortok, művelődési ágak igazgatóinak, előadóinak nagy felelősségét. (P) Legelőgazdálkodási tapasztalatcsere Mosonmagyaróvárott, három megye küldötteinek részvételével Hazánkban a rét és legelők összterülete meghaladja a szántóterület egynegyedét. A legelőn és réten végzendő munkák pedig éppen olyan szükségesek és legalább olyan kifizetődőek, mint a szántóföldön végzettek. Rét és legelőgazdálkodásunk megjavítását sürgetően követeli egyre növekvő állatállományunk is. Hasznos tudnivalókat adott a rét és legelőgazdálkodáshoz a szerdán Mosonmagyaróvárott Győr-Sopron, Vas és Komárom megye réttel és legelőkkel rendelkező termelőszövetkezeteinek küldöttei a megyei tanács által rendezett rét és legelőgazdálkodási tapasztalatcserén. A mosonmagyaróvári Akadémia kutatói ugyanis jó néhány éve foglalkoznak a rétek és legelők megjavításának módozataival. Réka Ferenc adjunktus előadásában elmondta, hogy a mosonmagyaróvári járás termelőszövetkezeteinek 7229 hold legelőjük van. Ennek jelenleg mintegy 80 százalékát lehet legeltetni, ugyanis a legelők jóformán semmiféle ápolásban, gondozásban és trágyázásban nem részesülnek. A legelők romlását súlyosbítja a helytelen legelőhigiénia és a legeltetési módszerek korszerűtlen alkalmazása. A vizsgálatok megállapították, hogy a járás legelőterületei a 160 napos legeltetési idényben nem tudják ellátni elegendő zöldtakarmánnyal az állatokat; a nyári takarmányszükségletnek csupán 44 százalékát fedezik. A járás legelőinek csupán műtrágyázásával való javításával olyan eredményt lehet elérni, amellyel a kihajtott állatok 75 százalékának nyújtanának elegendő zöldtakarmányt. A műtrágyázási kísérletek szerint a járás területén általában a legjobban bevált a 3 mázsa nitrogén, 2 mázsa pétisó, és egy mázsa szuperfoszfát adagolása holdanként. Ez akkor hoz legjobb eredményt, ha pétisó felét ősszel, felét tavaszszal szórják ki. A gyepjavítás másik módja a feltörés, három éves szántóföldi hasznosítással, majd a területnek újratelepítésével. Egyáltalán nem jelent azonban haladó zöldmező kultúrát, ha a természetes gyepterületeket folyamatosan megszüntetik és mesterségesekkel pótolják. Az előadásban hallottakról a gyakorlatban is meggyőződhettek a hallgatók. A mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia gazdaságában láthatták az ország legszebb fásított legelőjét, ahol az elmondott módszerek mindegyikét alkalmazzák. Dr. Maár András, a Lajta- Hansági Állami Gazdaság főmezőgazdásza azokat a módszereket ismertette, amelyeket az ország legnagyobb állami gazdaságában alkalmaznak a legelők telepítésénél, ápolásánál, használatánál. A gazdaság 540 holdas legelőjét csőkutakkal hálózták be. Villanypásztorral szakaszokra osztották a területet. Egy-egy szakaszon 24 órát legelnek az állatok és annyit legelnek, hogy takarmánykiegészítésre nincs szükségük. A jelenlegi szárazság idején is buja haragoszöld volt a gazdaság legelője. A tapasztalatcsere részvevőinek igen tetszettek a látottak, hallottak. A látogatásnak azonban csak akkor lesz eredménye, ha a közös gazdaságok erejükhöz és a lehetőségekhez képest, ha szerényebb keretek között is, de alkalmazzák a tapasztalatokat. Réka Ferenc egyetemi adjunktus előadás tart a korszerű legelőgazdálkodásról Szakaszos legelő a Lajta Hansági Állami Gazdaságban. A háttérben az esőztető berendezések működnek, előbbre jól látható a két szakaszt egymástól elválasztó élőfa-sáv. A tapasztalatcsere résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatják a gazdaság főagronómusának magyarázatát 3 Munkabizottság alakult Győrött a városrendészeti ankét előkészítésére Tegnap délelőtt Győrött, a Hazafias Népfront városi bizottságán munkabizottság alakult a november elején sorra kerülő nyilvános városrendezési ankét előkészítésére. A bizottsági tagoknak Fátay Tamás tervezőmérnök, Győr város főépítésze tartott ismertetőt a város általános rendezési tervéről. A munkabizottság tagjai a nyilvános ankétot megelőzően a kerületek lakóival megismertetik majd a városrendezési tervet, összegyűjtik a javaslatokat, hogy ezzel is elősegítsék a városrendezési ankét sikerét. Ma Pesterzsébeten sorsolják a lottót A hónap első lottóhúzását iden délelőtt a pesterzsébeti a fővárosban rendezi a Erkel Művelődési Otthonban Sportfogadási és Lottó Igaz- tartják. Hatóság. A 35. játékhét nyej A jutalomsorsoláson a 34. főszámainak, valamint az au- i játékhét szelvényei között gusztusi tárgynyeremények- 671 tárgynyereményt sorsolnék a sorsolását ma, péntek nak ki.