Kisalföld, 1961. november (6. évfolyam, 258-282. szám)
1961. november 1., szerda K... Tegnap tartotta az MSZMP Győr-Sopron Megyei Bizottsága kibővített ülését, amelynek napirendjén a második ötéves terv megyénkre vonatkozó feladatainak megtárgyalása szerepelt. Az erről szóló beszámolót Lombos Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára terjesztette elő. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain s a meghívott gazdasági és pártvezetőkön kívül megjelent és felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Nagy Józsefné, könnyűipari miniszter, a megye országgyűlési képviselője. Lombos Ferenc a második ötéves terv előirányzatáról szólva ismertette ennek főbb adatait. Lombos Ferenc beszéde — Hároméves tervünk túlteljesítésével lehetővé vált a párt VII. kongreszszusa által elfogadott irányelvek bizonyos módosítása. Az ipari termelés növekedését 1958-hoz képest 1965- re 65—70 százalékban határozta meg. Ez a második ötéves tervben 83—87 százalékra módosul. A nemzeti jövedelem 50—60 százalékkal növekedik. Ebben különösen nő a szocialista szektor részaránya. Ezerkilencszázötvenkilencben ez 77 százalékot képviselt, 1965-re 98 százalékra emelkedik. Ez tükrözi, hogy a második ötéves terv végére lerakjuk a szocializmus alapjait, s áttérünk a fejlett szocialista társadalom felépítésére. A nemzeti jövedelem felhasználását illetően a megyei pártbizottság titkára elmondta, hogy a felhalmozás ötvenöt százalékkal nő. A terv a reáljövedelemnek 16—17 százalékos növekedését irányozza elő. Az előadó kitért arra, hogy miért nem növekszik gyorsabban a dolgozók reáljövedelme, sőt a kongresszusi irányelvekhez képest 2—3 százalékkal csökken. A párt, amit az elmúlt években az életszínvonal emelését illetően ígért, be is tartotta — hangoztatta. — A hároméves tervben az ígértnek lényeges túlteljesítése is megtörtént. Az életszínvonal emelésére tett ígéretnek mindig nagyon megalapozottnak kell lennie. Most az ország gazdasági helyzete, és a nemzetközi helyzet nem teszi lehetővé, hogy többet irányozzunk elő. Lombos elvtárs ezután beszélt azokról a túlzott igényekről, amelyek egyes üzemek vezetői részéről a beruházások növelésére jelentkeznek. — Ha ezeket teljesítenénk, akkor az életszínvonal emelkedéséből nem lenne semmi — mondotta. A beruházási összegekben s elosztásában bizonyos változásokat kell eszközölni. Az előadó szót emelt a beruházási összegek szétforgácsolása, valamint a beruházások elhúzódása ellen, majd a helyes anyaggazdálkodás szükségességét hangsúlyozta. Bírálta, hogy egyes vállalatok alap- és segédanyagokban és félkésztermékekben a norma feletti készleteket halmoznak fel, s megpróbálják a felesleget a Nemzeti Bankkal legalizáltatni. Szólt ezután arról is, hogy az ötéves tervben a nemzetközi munkamegosztás fejlődése révén iparunk szerkezetében változás történik, s ez érinti megyénk iparát is. Nagy gondot az alapanyaggyártásra! Az ipar fejlődési üteméről elmondotta, hogy az évi 8,2százalékon belül az alapanyag-termelés 8,5 százalékos, a feldolgozó ipar 8 százalékos emelkedést ér el. A termelőeszközök termelése 52 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése 43,5 százalékkal növekszik a második ötéves terv ideje alatt. Megyénkben jó néhány alapanyag-gyártó üzem van: a Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyár, annak műkorund- és vanádiumpentoxid üzeme, továbbá építőanyagiparunk, fonodáink, öntödéink és kovácsüzemeink. Ezen üzemek párt- és szakszervezeti s gazdasági vezetőire nagy, felelősségteljes munka vár. Hiszen a feldolgozó üzemek igénye nemcsak mennyiségben, hanem főleg minőségben növekedik. A választékot úgy kell növelniük, hogy a népgazdaságnak devizát takarítsanak meg. Jó eredményekről számolhatnak be e tekintetben a Győri öntöde- és kovácsológyárban az első és hátsó Trilex kerékagy előállításával. Ezzel jelentős devizát takarítanak meg. Bár alapanyag-gyártó üzemeink nem a legkorszerűbbek, és keresztmetszetük is szűk, sokat lehet javítani a fajlagos anyagfelhasználások, és anyagkihozatalok tekintetében, különösen az öntödékben. Beszélt a megyei pártbizottság első titkára az üzemek energia-felhasználásáról is. Elmondotta, hogy aggasztó a Timföldgyár erőművének helyzete, itt igen elhasznált állapotban vannak a kazánok. — Fokozott gondot kell fordítani az erőművek karbantartására, ezek üzembiztonságára — hangsúlyozta az előadó. Fontos, hogy az üzemek a villamosenergiával jól gazdálkodjanak, a motorok üresen ne járjanak. Megyénkben a falu villamosítása befejeződött. Most az újonnan épült tszistállók villamosberendezéseinek véglegesítése van soron. Ezenkívül a feszültségingadozás csökkentése céljából a lehetőségekhez mérten kicseréli az ÉDÁSZ a gyenge hálózatot, transzformátorokat szerel fel. Vegyiparunk az ipar általános növekedését jelentősen meghaladó mértékben leggyorsabban fejlődő ágazat. A mi megyénkben a Timföldgyár ugyan a színesfém-kohászathoz tartozik, de gyártástechnológiát tekintve a vegyiiparhoz is. Mivel Mosonmagyaróvárott timföldet drágábban állítanak elő, mint Almásfüzitőn vagy Ajkán, Mosonmagyaróvárott inkább a mi korunk, ezen belül a kádkő és a makriolit termelésének fejlesztését szorgalmazzák. Emellett a timföldgyári vezetőknek törekedniük kell a műszaki fejlesztésre, a gyártási technológia fejlesztésére, s ezzel az aluminiumoxid kihozatalának növelésére. A vegyipar fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a vegyiipari gépgyártás fokozása, amelyre az MSZMP Központi Bizottsága 1960. júniusában külön határozatot hozott. Vasipari üzemeink közül jó néhány gyárt közvetve vagy közvetlenül vegyiipari gépeket, alkatrészeket. A Kisalföldi Gépgyár azért kapta meg a Csavargyár helyét, hogy ott vegyiipari gépgyártásra rendezkedjen be. Megyénk nehéziparaiból Építkezésre, üzemek egyéb fejlesztésére egymilliárd 940 millió forintot ruház be a népgazdaság megyénkben. Az ipari termelés 52—53 százalékát adja a nehézipar Győr-Sopron megyében. A legtöbb vasipari üzem kidolgozta a második ötéves tervjavaslatát, azonban végleges elfogadásuk még nem történt meg. Változik a vasipari üzemek gyártmányösszetétele. A Győri Wilhelm Pieck Vagongyárban előreláthatóan csökken a diesel-járművek gyártásának részaránya. Meghonosodik azonban a 6 köbméteres dömpercsalád gyártása, s ebből előzetes számítások szerint az ötéves tervben magas termelési szintet érnek el. Továbbra is a könnyű motorvonat korszerűsítése, exportra gyártása a feladat. A tervek szerint a Vagongyár kielégíti a lengyel motorvonat-igényt, valamint a kondicionált személyvagonokon kívül szovjet megrendelésre a motorvonatok pótkocsiját is készíti. Csökken a speciális tehervagon gyártása, mert ez anyagigényes termék. Csak abban az esetben kerül sor ilyen vagonok gyártására, ha a szükségletet a baráti országokból nem tudja népgazdaságunk kielégíteni. A Vagongyár termelése az 1960. évi mennyiségnek kétszeresére emelkedik. Változás lesz a Győri Szerszámgépgyár gyártmány összetételében is. Ez évben befejezik a mezőgazdasági profilok (a pótkocsik és traktor kompresszorok) gyártását. Az erősáramú gyártmányok jövő évtől kezdve nagyobb arányban lesznek képviselve a Szerszámgépgyár termelésében. A gyár termelése az ötéves terv során több mint megkétszereződik. A MOFÉM ötéves tervében kiemelt gyártmány a hűtőgépkompresszor. Ezenkívül gyárt épületszerelvényt, fejőgépet és presszógépet. Textilipari üzemeink terv nagyszerű A megye iparában a könynyűipar 25—26 százalékban van képviselve. A könnyűiparban dolgozik az iparban foglalkoztatottak 34— 35 százaléka. A megye könnyűiparának, ezen belül a textiliparnak nagy szerepe van a második ötéves tervben, a kül- és belföldi igények kielégítésében. Megyénk textiliparának műszaki fejlesztéséért az elmúlt években sok minden történt. A Richards Finomposztógyár és a Soproni Fésűsfonalgyár új, olasz gyűrűsfonógépeket, a Győri Textilművek automata szövőgépeket kapott. Lényeges rekonstrukciós fejlődést irányoz elő a második ötéves terv. A Győri Fonodában a második ötéves terv utolsó két évében 2600 orsós bővítéssel megkezdődik a négyezer orsóval való bővítés, amely 1966-ra befejeződik. Új tisztítóberendezést kap az üzem, amely lehetővé teszi az előfonodai gépek teljes átrendezését, korszerű technológiai folyamat bevezetését. A többlépcsős előfonás helyett egylépcsős rendszert vezetnek be. A Győri Textilművekben a szövődé bővítését tervezik automata szövőgépekkel. Az üzemben a gépek átcsoportosítása miatt lehetővé válik sok éves szociális probléma megoldása: fürdők, mosdók, öltözők létesítése. Elkerül a vállalattól a selyemáru szövése, s a gyár az ország lepedő-, paplanlepedő- és zsebkendőigényét elégíti ki. Jelenleg a Pamutszövő- és Műbőrgyár a műbőr alapanyagát szolgáló nyers szövet egy részét idegen vállalattól kapja. Az ötéves terv szövödebővítést irányoz elő, amelynek keretében 140 szövőgépet állítanak be. Korszerű gépek kerülnek a kikészítő üzemrészbe is. Ezzel lehetővé válik, 1960- hoz képest mintegy 2,2 millió négyzetméterrel több Az öntöde- és kovácsológyárban az acélöntvénytermelés növelését tervezik, jelentős beruházási összeggel. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár korszerűsítése is szerepel a tervben. A Soproni Vasöntödében központosítják a temperöntvények gyártását. Ennek megfelelően korszerűsítik, bővítik a gyárat, örvendetesen megvalósul a párt útmutatása a célgépgyártás tervében. A Célgépgyár fejlesztésének műszaki dokumentációja készen van, s rendelkezésre áll a beruházási összeg is. A beruházási munkálatok a jövő évben megkezdődnek. A célgépeken kívül néhány típusú agregát-egységfejet is gyárt a Célgépgyár. A vasipari üzemekben specializálódásra kell törekedni. Meg kell teremteni az összhangot az alkatrészgyártásban, a szereldei igényeken túl, pótalkatrészeket is gyártsanak. Rendet kell teremteni a termelőberendezések kihasználásában, ahol ez indokolt, a második és harmadik műszak megszervezésével. Erre nézve több ígéret hangzott el, mint konkrét intézkedés. Egyes üzemi igazgatók a gépkapacitásnak ilyen módon történő kihasználása helyett beruházást sürgetnek. Holott, a vasipari üzemek gépparkjának mintegy ötven százalékát felújították az utóbbi években. Ezeknek több műszakos üzemeltetésével a termelőkapacitás nagy mértékben növelhető. Ezután az előadó az importanyagoknak hazaiakkal való helyettesítésének fontosságáról beszélt, majd áttért a könnyűiparban várható fejlődés ismertetésére. előtt a második ötéves távlatot nyit áru kikészítése. A Soproni Pamutiparnál 1965 végéig 504 gépes szövődő bővítés történik. Ezzel megkétszereződik az üzem eddigi termelése. Az új üzemrész már épül, s minden remény megvan arra, hogy határidőre elkészül. A Győri Lenszövőgyárban a második ötéves terv során a kikészítő üzemrészt bővítik. De szükség lenne a gyár egyes üzemrészeiben a tetőszerkezet kicserélésére. A megyében levő gyapjúipari vállalatoknál nagy rekonstrukciós terv valósul meg a második ötéves tervben. A Richards-gyár és a Soproni Fésűsfonalgyár egyesítése megtörténik. Mindkét gyár gépparkja jelentősen megjavul. A SOTEX-gyár termelésében a tervidőszak alatt a bútorszövet és a szőnyegtermelés fog növekedni. A bútorszöveteket gyártó korszerűbb gépek beszerzése az ötéves terv vége felé történik. A plüss szőnyegeket gyártó új gép már működik. Ebben az üzemben azonban jelenleg nagy a lemaradás. Erősíteni kell a kivarró részleget azért hogy a lemaradást az év végéig megszüntessék. A Soproni Selyemszövőben megtörtént a gyár belső átrendezése, a szövőgépek száma százzal emelkedett. Üzembe helyezték az új csévélőüzemet. Az üzem vezetői sikereket értek el az elavult szövőgépek felgyorsításával és a nagy belterületi vetélők alkalmazásával. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár termékei iránt nagy a kereslet. Ezért a második ötéves tervben olyan korszerű eszközöket kap a gyár, amelyekkel termelése mintegy 300 tonnával növekedik. Lényegesen fejlődik a Győri Kötöttkesztyűgyár, amelynek termelése az ötéves terv végére 140 tonnára növekszik, valamint a Cardo Bútorgyár, amelynek termelése 1955- höz képest 1961-re megkétszereződik. A gyár 1962-ben újabb 54 százalékos emelkedést ér el 1960-hoz képest. Az itt végrehajtandó műszaki fejlesztés révén 1965- re a termelékenység az 1960. évinek két és félszeresére emelkedik. Textilipari üzemeink előtt a második ötéves terv nagyszerű távlatot nyit — hangsúlyozta az előadó. — Lényeges előrehaladást érünk el a gépesítésben, ugyanakkor a szociális létesítményeket sem hanyagoljuk el, amelyek a dolgozók — mindenekelőtt az asszonyok — életét, munkakörülményeit teszik könnyebbé. Tovább növekszik megyénk textilipari jellege. Az építőipar műszaki színvonalának növeléséről Az építőipar fejlődéséről Lombos Ferenc elvtárs elmondotta, hogy jól fel kell készülnie az építőiparnak az ötéves terv beruházásainak megvalósításához. Megállapította, hogy az építőipari vállalat munkája évről évre javul, a határidőket egyre inkább betartják. Nem lehetnek elégedettek azonban az építőipari vezetők a munka műszaki színvonalával, a technológia fejlesztésével. A második ötéves terv lakásépítési programját ismertette ezután az előadó. Megyénkben 3035 lakás fog épülni, ebből 1949 szövetkezeti lakás. S ha ehhez hozzászámítjuk a saját erőből történő lakásépítést, a jelenlegi súlyos lakáshelyzet megoldására jelentős lépést teszünk előre. Az új lakások belső berendezése is szebb, kulturáltabb lesz. Célkitűzés, hogy 1965-ig a lakásépítkezések időtartama nem haladhatja meg a hét hónapot. A közlekedés második ötéves tervéből adódó megyei feladatokkal foglalkozott ezután a megyei pártbizottság első titkára. Elmondotta, hogy a vasút elsődleges fejlesztése mellett a gépjárműközlekedési vállalatokat is fejlesztik. A vasúton javítani kell az utazás kulturáltságát, törekedni kell a személyvonatok zsúfoltságának csökkentésére. A vasút dolgozóinak a szolgálati ágak jó együttműködésével 1965-re el kell érniük, hogy a teherkocsik, tehervonatok átlagos terhelése és sebessége növekedjék. Korszerűbb szállítással a kocsik állási idejét, s ezzel a költségszintet csökkenteni kell. Október elején a TEFU- ból és a MAVAUT-ból öszszevont közlekedési vállalat alakult Az új közlekedési vállalat legyen előzékeny, a rendelésre pontos. A vállalat dolgozóinak elsőrendű feladata, hogy az árut jobbban, gazdaságosabban szállítsák. Sok a teendőjük az állásidők csökkentésében, a rakodás gépesítésében, a meglévő rakodógépek kihasználásában. A tanácsi és szövetkezeti ipar fejlődési lehetőségeiről beszélt ezután a megyei pártbizottság első titkára. Hangoztatta, hogy ezek mindenekelőtt a lakosság szükségleteinek kielégítését kell szolgálniuk. A mezőgazdaság fejlődésének távlatai Ezután Lombos Ferenc rátért a mezőgazdaság fejlesztésének ötéves tervére. Megyénkben megteremtődtek annak feltételei, hogy magasabb célokat tűzhessünk ki a növénytermesztés és állattenyésztés növelésére az országos előirányzatnál. Az országos terv előírja a mezőgazdaság össztermelésének 22—23 százalékos növelését. Ez a szám megyénkben nemcsak teljesíthető, de egyes vonatkozásaiban túl is teljesíthető. Reális a kenyérgabona átlagtermelésének mintegy 14 mázsára növelése. Ez annál is inkább megvalósítható, mivel 1965-re az összes gabonavetés-területünk hatvan százalékán intenzív, főleg a fertődi 293 fajtájú búzafajtákat termesztjük. A búza javára csökkentjük a rozs vetésterületét. Nagy gondot kell fordítani a takarmányféleségek terméshozamának növelésére. Állattenyésztésünk fejlődése elsősorban attól függ, hogy megfelelő fehérje- és keményítőértékű takarmány legyen. Növelni kell az árpa vetésterületét, mindenekelőtt az őszi árpáét. Átlagtermelését pedig az előző öt év átlagával szemben , amely 11,2 mázsa volt, 1965-re 14 mázsára kell növelni. A termelőszövetkezetek a jelenlegi 14 százalék helyett összszántóterületük 18—20 százalékán termeljenek kukoricát, mivel a kukorica év átlagával szemben — amely magasabb az áriáénál vagy a zabénál. A vetésterület növelését lehetővé teszi, hogy az elkövetkező időben nagy előrehaladás történik a vegyszeres gyomirtás alkalmazásában. Az aratás, takarmány-betakarítás nagymérvű gépesítése kézi munkaerőt szabadít fel a növényápoláshoz. A szemeskukorica termesztése mellett az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a silókukorica termesztésre is. Ez fontos az állatok súlygyarapodásának és hozamának növelése szempontjából, mert így csökken az egy mázsa húsra és az egy liter tej előállítására fordított összeg. Gondot okoz a termelőszövetkezetekben a szálastakarmány hiánya. Épp ezért az ötéves tervben a pillangósok területét az eddigi 13 százalékról, legalább 15—16 százalékra kell növelni. A területnövelés mellett a hagyományos szárítások helyett 1963 végére be kell vezetni a mesterséges szárítási módszert.. Ahol erre még nincs mód, ott az ágasos szárítást alkalmazzák. A győri járás tapasztalatai bizonyítják, hogy ezzel mintegy 12—25 százalékkal több fehérjedús takarmányt nyerünk. Még a télen fel kell készülni a tavaszi ágasok szárítására. A pillangós takarmány növelése céljából mintegy tizenötezer hold területet öntöznek. Az ötéves terv végére cukorrépából az állami gazdaságok 220, a termelőszövetkezetek átlag 165—170 mázsás cukorrépatermést érnek el Ehhez viszont kell, hogy a cukorrépa alá már az aratást követő hetekben a trágyázást és a mélyszántást elvégezzék. 1965-re a szövetkezetek többsége takarmányozásra is cukorrépát termeljen, amelynek nagyobb a tápértéke a takarmányrépáénál. Az ötéves terv időszakában a beruházásoknál előtérbe kell állítani a hagyományos zöldségtermelő területek öntözését és fokozott gépesítését A zöldségtermesztésnek nem a területét, hanem ezen a termésátlagot kell lényegesen növelni. Ezerkilencszázhatvankettőre 15 millió forint beruházást kapunk öntözési célra, s ebből a Szigetközben újabb 5—600 holddal növelhetjük az öntözött területet A következő években ezt folytatjuk Kúnszigeten, öttevényen és más hagyományos zöldségtermesztő helyen, ahol a feltételek és a víz biztosítva van. Szükséges a gépállomáson palántaültető és gyökérkiemelő gépek beszerzése. Ezerkilencszázhatvanöt végére 10—15 termelőszövetkezetben meg kell honosítani a primőráruk termelését, ezzel a jövedelmük lényegesen növelhető. Bár a megye nem foglal el jelentős helyet az ország szőlőtermelésében, 1965-ig a közös szőlőterületeken gyökeres változást kell végrehajtani. Fel kell számolni a direkt termő és a vadfajták (Folytatás 9 oldalon) A második ötéves terv feladatairól tanácskozott a megyei pártbizottság