Kisalföld, 1962. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
IMS. február 1., csütörtök Óriáskerék a győri vidámparknak A Wilhelm Pieck-gyári fiatalok a KISZ kezdeményezésére nagy számban vesznek részt a társadalmi munkában. Tavaly az ,,ifjúság a szocializmusért” mozgalomban 770 KISZ tag és sok szervezeten kívüli, öszszesen 1150 fiatal teljesítette az előírt követelményeket, ezek között 20 órás társadalmi munkát. A motorgyáregységiek üzemük áttelepítésénél vállaltak védnökséget, más üzemek fiataljai a győri vidámpark építését segítették elő. A 22-es vagonalkatrész üzemben megtakarított anyagból elkészítették a vadaskert kerítésének oszlopait. Az idén még nagyobb munkára vállalkoztak. Óriáskereket terveztek a vidámpark részére. Az óriáskerék építésében részt vesznek a híd II., a vagongyáregység, a gépgyáregység, az energia üzem, valamint a szerkesztési főosztály dolgozói. A tervrajzok már készülnek és úgy számítják, hogy május elsejére át is adhatják a vidámparknak az óriáskereket. A vagongyári fiatalok újabban a szakma ifjú mestere vizsgálra is nem modelleket, vagy dísztárgyakat, hanem a gyár termelését előmozdító hasznos munkadarabokat készítenek. Eddig 54 fiatal nyerte el a szakma ifjú mestere arany, ezüst vagy bronz fokozatát. Az idei első vizsgát február végén tartják a központi szerszámüzemben. (MTI.) Az iparban csökkent, a mezőgazdaságban nőtt a balesetek száma A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége legutóbbi ülésén meghallgatta az SZMT munkavédelmi felelősének tájékoztatóját az üzemi balesetek 1961. évi alakulásáról. A beszámoló érdekes öszszehasonlítást tartalmaz Győr-Sopron megye nehézipari üzemeinek munkavédelmi állapotáról. Addig, amíg az ötvenes években (1952—53-ban) egyedül a győri Vagon gyárban havonta 115—120-an szenvedtek balesetet, 1961-ben, hónapokra bontva, a megye valamennyi vasas üzemében nem fordult elő ennyi sérülés. Az iparban 1960-hoz viszonyítva csökkenés állapítható meg a balesetek és az emiatt kiesett munkaórák számában. Kivétel néhány textilüzem: a SOTEX, a volt Győri Fonoda, és a Soproni Pamutipar. Ezekben az üzemekben jelentősen felülmúlta a balesetek száma az elmúlt évit. E körülmény összefügg azokkal a nagyarányú átszervezésekkel, amelyek ezekben az üzemekben történtek. Nem mintha természetes következménye, velejárója lenne a balesetek szaporodása az ilyen munkáknak. Inkább mutatja, hogy az átszervezéseknél, gépek, berendezések szerelésénél, költöztetésnél nem jártak el kellő óvatossággal, nem fordítottak elég figyelmet a dolgozók testi épségének megóvására. Nemritkán az összevisszaság, rendetlenül szanaszéjjel hagyott alkatrészek, elhunyt munkaeszközök okoztak bajt, másutt a szakszerűtlenül végzett szállítások. Fontos népgazdasági érdek a gépek felújítása, átcsoportosítása, amellyel a termelés folyamatában az anyagok és termékek céltalan ide-oda utaztatását megszüntetik. E nagyarányú munkák erősen igénybe veszik a műszaki vezetők tudását, s figyelmét, sokfelé kell ügyelniük, intézkedniük. Mégsem helyes mellőzni az óvatossági rendszabályok ellenőrzését, a dolgozók balesetvédelmi oktatását Szembetűnően nőtt a balesetek száma a Lajtahansági Állami Gazdaságban. Itt is nagyarányú átszervezést hajtottak végre. Az ezzel kapcsolatos szakmai tennivalókra a gazdaság vezetői nyilván nagyobb gondot fordítottak, mint az új körülményekhez igazodó munkavédelmi előírások kidolgozására, s ezeknek ismertetésére. Salinger tavasszal a Szovjetunióba utazik Washington (Reuter) Salinger, a Fehér Ház sajtófőnöke kedden este közölte újságírókkal, hogy Adzsubejnek, az Izvesztyija főszerkesztőjének meghívására április végén vagy május elején a Szovjetunióba látogat. (MTI) KISALFÖLD Szakszervezeti szervek újjáválasztása a Győri Szerszámgépgyárban Ma kezdődött meg a Győri Szerszámgépgyárban a szakszervezeti szervek újjáválasztása. A vállalat szakszervezeti bizottsága már novemberben megkezdte a választások előkészítését. Aktívaértekezleten tárgyalták meg a választások előkészítésének legfontosabb feladatait. Minden gyáregységben, üzemegységben a bizalmi választások előkészítésére megbízottat választottak. A megbízottak feladata volt, hogy elbeszélgessenek a dolgozókkal, meghallgassák véleményüket, és a javaslatok alapján jelöljék újonnan a bizalmiakat. A szakszervezeti bizottság a szervezeti felépítésben változtatásokat hozott, melyek az újraválasztások után lépnek életbe. A szervezési változásokat a gyakorlat követelte meg. A szerszám gyáregységben a vezető bizalmi helyett műhelybizottságot választanak. A bizottság öt tagból áll majd, hogy a szakszervezeti feladatokat jobban el tudják látni. A motor gyáregységtől elkülönül a kísérleti üzem, a melegüzemből kiválik a hegesztőműhely és ezek a változások megkövetelik, hogy ott, ahol eddig egy bizalmi volt, most többet válasszanak. Az új szakszervezeti szervek célkitűzése lesz a szervezettség fokozása, a munkaverseny megszervezése, és a munkásvédelem fokozottab javítása, ellenőrzése. KÉSZÜL A HÚSVÉTI NYUSZI A Győri Keksz- és Ostyagyárban már készül a húsvéti csokoládé nyúl és tojás (MTI Fotó : Urbán Nándor felvétele) ................................'»TlIBBIi ■■■■!■■■ ■■ ■■■■■■■! EZRET ÉRŐ EMBER — Tudja, miről emlegetik magát a faluban? — Nem hallottam még. — Arról, hogy „ezer munkaegységes”. — A fiatalember elmosolyodik. — No, nem egészen. ■— Miért, mennyi hiányzik az ezerből? — ötven — előszedi a fiókból a munkaegységkönyvet, föllapozza. — Éppen 950 munkaegységem van. — Az is sok — szól közbe az anyja, cirógatja tekintetével a fiát. Az olyan vékony emberke. Még a 24 éve se látszik meg rajta. Nem is a termetében lehet az erő, amivel összegyűjtötte a sok egységet. Inkább a szorgalma, akarata segíthette. — Milyen munkát végez a szövetkezetben? — Nemcsak a munkától függ az, hogy mennyi egysége van valakinek — széket húz, közel az asztalhoz. Folytatja. — Az állattenyésztésben is előfordul, hogy roszszabbul keres a gondozó. — A szorgalom a lényeg. Három órakor kel szegénykém ... — A fiú pillantása leinti az anyját. — Aki elvállalja a szarvasmarhák gondozását, annak bizony korán kell kelnie. — Hány állatot gondoz? — Tizenhetet. Enynyit fejek, tisztán tartok, no, meg világra segítem a borjaikat, gondozom őket. A múlt évben 14 borjút neveltem föl. — Azért hány egységet kap? — Ha három hónapos korára eléri a borjú a 160 kilót, 9 munkaegységet számol érte a dunakiliti Felszabadulás Tsz. — Mind a tizennégyért megkapta a 9—9 munkaegységet ? Örömre lobban a fiatalember. — Meg bizony. Volt köztük 180 kilós is. Itt jártak a Mezőgazdasági Akadémia szakemberei és megcsodálták a 180 kilós borjút. Azt mondták, ha úsző lenne, „jó pénzért” elvinnék. Azért a borjúért 12 egységet kaptam. — Jó helye van az állatoknak. Jó a takarmány. — A mama gyorsan megcáfolja. — Nem minden a takarmány, a szállás. Lelkiismeretesség kell a gyámoltalanokhoz ... — Majd én — szól közbe a fiú, restellj, hogy anyja magasztalja. — Vigyázni kell rájuk, az igaz. Mert ha egy kicsit többet szopnak, már bágyadtak, hasmenésük lesz. Meg a tisztaság nagyon fontos a borjúknál. Nem lehet alattuk szennyes az alom. — Mióta dolgozik az istállóban? — Ezerkilencszázötvenhét óta. Nem is volt legényéletem. — No, miért? — Mire hazajövök, fáradt vagyok. Nincs kedvem későn parádéba vágni magam és leányok után nézegetni. Ha meg elmegyek valahová búcsúba, tíz órakor már ott kell hagynom a nagy vigalmat, mert nem tudnék hajnal 3 órakor fölkelni. — De néha azért akadna valaki a szövetkezetben, helyettesnek? — Nem igen. Meg... — gondolkodik, mondja-e, aztán kiböki: — Nem is szeretem másra bízni. Bólint rá az anyja és mondja, hogy: — Mikor jutalomkiránduláson volt a Jóska, én helyettesítettem. Hiába akartam annyit fejni, mint ő, nekem nem adták le a tejet. Csak úgy mellékesen megjegyzem Posvancz néninek: — Jó is, hogy eddig még nem ért rá udvarolni a fia. Elkel a keresete a népes családnak. — Nem adja haza mostanában — mondja az asszony, s hogy ne azt higgyem, siránkozik miatta, büszkén újságolja: házat épít. A fiú magyarázza: — Szerintem ez a legfontosabb. A szövetkezet honnan adna nekem lakást? Ha megnősülök, hova vigyem az aszszonyt? Jobb, ha a fiatalok külön vannak. Ahogy vetik ágyukat, úgy feküsznek bele. Előkerül a tervrajz, kisimul az asztalon, körül álljuk. — Úgy épül, hogy még bővíteni lehet. — örül neki a fiú. — Hamarosan aszszony után kell nézni — próbálom bíztatni. — Hát nem tudom, hogy futja-e az időmből. Gondoltam, egy-két évig elmennék a növénytermesztésbe dolgozni. Közbeszól az anya: — Nem engedlek. — Tudom. Meg én sem hagyom ott szívesen az állatokat. Eszébe jut valami. Hangosan fölnevet, és kacarászva mondja: — Megvan! Hát megkérem az elnököt, az asszonynak való lányokat rendelje hozzám, és majd munka közben kiválasztom a kedvemre valót. Arra nem sokat adok, mennyit hoz a házhoz. Megvesszük együtt... ami kell... G. Szabó Mária Múlt év őszén a Földművelésügyi Minisztérium idejében felhívta a gépállomások figyelmét a téli, nagy gépkarbantartó munkákra. A minisztérium rendelete szerint december 15-ig kellett megkötni a gépek javítására, karbantartására vonatkozó szerződéseket a gépállomások és a kijelölt mezőgazdasági gépjavító vállalatok között, hogy a gépjavító vállalatok felkészülhessenek a téli kampányra. A kijelölt vállalatok között van a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat is. Hozzá tartozik a Dunántúl gépállomásainak négy motortípusa. S ha a december 15-ig beérkezett szerződéseket kellene a vállalatnak valóra váltania, a helyszűkösségen kívül semmi gondja nem lenne a vezetőségnek. Azonban az történt, hogy a kitűzött határidőre a gépállomásoknak csak a fele juttatta el szerződését a vállalathoz. A beérkezett szerződések alapján az első negyedévben naponta 8 motort kellett volna megjavítani. Azonban ez a szám januárban 14-re emelkedett. Késedelem a gépállomások részéről December 15-e után egy ideig nem érkezett a vállalathoz új szerződés. A vállalat minden szükséges alkatrészt beszerzett, és felkészült a munkára úgy, hogy pontosan a kijelölt napra tudott volna javítani. A Földművelésügyi Minisztérium időközben február 28-ra gépszemlét írt elő a gépállomásoknak. Ezután új szerződések tömkelege jutott el a vállalathoz. Ezekben a gépállomások mind február első felére kérik a gépek kijavítását. Győr- Sopron és Komárom megye gépállomásai kivételével, minden megyéből érkeznek még ma is megkésett szerződések. A gépállomások könnyelműen vették a Földművelésügyi Minisztérium rendeletét, s csak akkor döbbentek rá a téli karbantartás fontosságára, amikor a szemléket elrendelték. Ez a könnyelműség azután a vállalatnak okozott és okoz ma is gondot. A december 15-ig jelentkező 30 gépállomás helyett ma 170 gépállomás gépeit kell a vállalatnak rendbehoznia. S a vállalat nem akar elmaradni, még így is időben, pontosan a kijelölt napra igyekszik teljesíteni a megrendeléseket Ezt pedig csak nehéz körülmények között tudja megvalósítani. Útszervezés, anyagbeszerzés A vállalat vezetősége huszonnégy munkást csoportosított át ideiglenesen más munkaterületekről a motorjavítóba. A munkaerőcsoportosítás jó intézkedés volt, s a megnövekedett létszámmal el lehet végezni a javításokat, motorszereléseket. Azonban a 24 munkaerő ott hiányzik, ahol eddig dolgozott Ebből lemaradás származik, amit a téli kampány után, az átcsoportosítás megszűntével be kell hozni a vállalatnak. Az előre nem látott, s ezért be nem tervezhető munka az anyagbeszerzésben is gondot okoz. Sok motorban ki kell cserélni a hengerhüvelyeket és dugattyúkat. Az Autóalkatrészkereskedelmi Vállalatok nem rendelkeznek, vagy csak hiányosan ezekkel az alkatrészekkel. Győrött is és Budapesten is megfordult a vállalat anyagbeszerzője, de csaknem mindig üres kézzel tért haza. Edzett hengerhüvely és dugattyú olyan ritkának bizonyult, mint a fehér holló. Csepeli gyár foglalkozik ezeknek az alkatrészeknek a gyártásával. A kereskedelmi vállalatoknak szorosabb kapcsolatot kellene teremtenie a gyárral, hogy ezek a fontos alkatrészek ne hiányozzanak a gépjavító vállalatoknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy minden nehézség ellenére a vállalat teljesíti téli vállalását, és márciusig befejezi a gépkarbantartást Természetesen a gépállomások nem türelmetlenkedhetnek amiatt, ha fbruár 10-e helyett február végén kapják vissza a motorokat. Ha előre gondoskodtak volna saját területükről, nem kellene a február 28-i szemle miatt aggódniuk. De a tanulságot levonhatják mindent idejében, hogy a mezőgazdaság ne szenvedjen gépekből hiányt Pék Imre Mezőgazdasági gépek téli karbantartása a Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál Aki becsületesen ellenőrzi magát Konyhán találkoztam a tökéletes pontossággal. Van ott egy boltvezető, Pozsgai Ferenc, aki nyolcadik éve boltvezető, és még sohasem volt leltárhiánya. Többlete sem volt, tehát nem károsítja meg a vevőket Úgy mentem be abba a boltba, mintha vásárolni akarnék valamit, odaálltam a többi közé. Figyeltem Pozsgai Ferencet, hogyan dolgozik. Meglepő volt, élmény volt nézni. Gondoltam ugyan, hogy precíz ember, de hogy ilyen emberien precíz lehet valaki, azt nem is tudtam elképzelni. Nincs a modorában semmi merevség, a mozdulatai nem gépiesek és az udvariassága sem unott ismételgetés. Pozsgai Ferenc rendkívül fürge, gyors ember, bár jó negyvenes, testes férfi, és olyan lelkesen dolgozik, mintha mostanában kezdte volna a kereskedő munkát. Egyedül dolgozik a boltban. Pillanatok alatt kiszolgál egy embert, sorbarakja a pulton, amit kér az illető, aztán a köpenye felső zsebéből előránt egy blokkpapírt, igen gyorsan ráírja a számokat, hogy mi mibe kerül. Egy szempillantással egyezteti, hogy hány tétel a vásárlás, aztán hamar összeadja a számokat. Újra ránéz a megvásárolt árucikkre, végigfut az árakon, majd ismét összeadja a számokat. Közben beszél, mondja a számítást. Azt is elismétli, hogy mennyi jár vissza. Mindez nagyon rövid idő alatt történik meg. A papírt, a számítást odateszi a vásárló elé, s az haza is viheti. Pozsgai Ferencnek nem kell nyilvántartás, nem kell napi elszámolás. Biztos a dolgában. A bevételt postára adja, és amikor hónapok múlva jön a leltározás, kiderül, hogy Pozsgai Ferenc jól számolt, becsületesen ellenőrizte magát minden vásárlásnál, minden vásárlója előtt. Ő maga azt tartja legfontosabbnak az árukezelésben, hogy az áru átvétele nagyon alapos, pontos legyen, mert a számlán éppúgy lehet tévedés, mint a csomagolásban. Háromszor „pipál ki”, vagyis jelöl meg minden számlát. Ha néhány percig nincs vevő a boltban, nem tétlenkedik, hanem cukrot, lisztet vagy sót mér zacskóba, hogy amikor jönnek a vevők, azonnal átadhassa nekik, ne kelljen várniuk. Szerény ember. Mikor megtudta, hogy újságíró vagyok, kért, hogy ne írjak róla. Úgy érzi, nincs abban semmi különös, ahogyan dolgozik. „Szív kell hozzá — mondta — és a mai világban nálunk minden kereskedőnek lehet szive”. Vettem tőle szappant és cipőkrémet. Vásárlója lettem, s így már nyugodtan írok. A vevő megérzi, hogy milyen szive van a boltosnak. •*. 3.