Kisalföld, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

1962. október 2., kedd KISALFÖLD A szövetkezeti traktorok és a kettős műszak a csornai járásban grríS&í"* “ Alaposan elhúzódott a ga­bona betakarítás ideje az idén a csornai járásban. Emiatt aztán más munkával is meg­késtek a szövetkezetek, ösz­­szetorlódott a sok tennivaló. Jogos volt a járás vezetői­nek aggodalma, hogy a kö­zös gazdaságok időben föld­be tudják-e tenni az ősziek vetőmagját, és a fagyok előtt megszántanak-e minden föl­det. Arra a következtetésre jutottak, hogy a késés elle­nére bírnak a sok tennivaló­val, ha a gépeket valameny­­nyi szövetkezetben a lehető legjobban kihasználják. A tsz-ek vezetői megbeszélték: a lánctalpas, a nehéz univer­zális és a körmös traktoro­kat lehetőleg minden szö­vetkezetben éjjel is dolgoz­tatják. Beszédes számok A megyei tanács mező­­gazdasági osztályának leg­utóbbi jelentése szerint a megyében összesen 162 szö­vetkezeti traktor dolgozik két műszakban. Ezek közül 69, az egésznek több mint 40 százaléka a csornai járás szövetkezeteié. Csak e két számot nézve könnyű lenne levonni a következtetést, hogy a járásban jó ered­ménnyel szervezik a trakto­rok kétműszakos üzemelte­tését. A teljes képhez azon­ban hozzátartozik, hogy a csornai járásban van a leg­több szövetkezeti traktor, a megyei 942-ből több mint háromszáz. Az érem másik oldala tehát: a szövetkezeti traktoroknak kevesebb mint egynegyede dolgozik éjjel­nappal. A járás 41 közös gazdasága közül 11-ben egyetlen gép se szánt éjsza­ka. A teljesen gépesített szö­vetkezetek egy része is ne­hezen jut előbbre a kettős műszak szervezésében. Kony­­bán például a 21 saját trak­tor közül mindössze egyen váltják egymást a traktoro­sok. Faradon 21 traktor kö­zül 3, Rábapordányban 15 közül 4, Rábatamásiban 13 közül kettő dolgozik éjjel­nappal. A járási tanács mező­­gazdasági osztályának vezető munkatársai a múlt hét ele­jén beszélgettek valamennyi olyan termelőszövetkezet el­nökével vagy mezőgazdászá­val, ahol akkor még n­em dolgozott két műszakban egyetlen traktor sem. Az eredmény szembetűnő volt. Néhol azonban nem sokat adtak a szövetkezeti vezetők a megbeszélésre, ígéretüket nem tartották be. A napok­ban velük újra igyekeznek szót érteni a járás vezetői, remélhetőleg most már na­gyobb sikerrel. A tagok akarják, a traktorosok nem Bősárkányból a múlt hé­ten azt jelentették a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának, hogy két traktor éj­szaka is szánt. Néhány nap múlva Alapfi Géza, a járási tanács főmezőgazdásza ellen­őrizni akarta a két traktor munkáját, de egyiket se ta­lálta a határban. Kiderült, hogy a jelentés küldője, a tanácselnök tévedett: nincs két műszakban dolgozó trak­tor Bősárkányban. (Még a hét végén se volt.)­­ A Petőfi Tsz vezetői azt mondják: nehéz volt meg i­s győzni a traktorosokat arról, hogy nem elég a nyújtott műszak, engedjék a váltó­társat is ráülni a traktorra. Mert heteken át nem enged­ték ... A szövetkezet tagjai közgyűlésen úgy határoztak, hogy szükség van négy saját traktoruk éjszakai munkájá­ra. Traktorosokat is keres­tek, akik a gépek jelenlegi gazdáit váltják a munkában. De nehezen találtak olyano­kat (nem tudni, már talál­tak-e), akikkel hajlandók voltak együtt dolgozni a traktoros brigád tagjai. Sok volt a kifogás, az ellenvetés, a lényeg azonban egy: a traktorosok nem akarták a kettős műszakot, mert töb­bet tudnak keresni, ha egye­dül dolgoznak a géppel. Nagyon szorgalmas embe­rek a bősárkányi Petőfi Tsz traktorosai. Néha kora reg­geltől éjszaka 10—11 óráig dolgoznak. A szövetkezet tagsága, vezetősége is elége­dett a munkájukkal. Sőt annyira „kedves gyerekei” a nagy családnak, hogy nem is igen vitatkoztak velük, s hagyták, hogy saját érdekü­ket a közösség érdeke fölé helyezzék. Mert a közösség érdeke most az, hogy váltsák egymást a traktoron, és még többet dolgozzanak a gépek. A markotabödögei Tán­csics Termelőszövetkezet ve­zetői azt ígérték a járási ta­nácsnak, hogy október else­jétől 3 traktor kettős mű­szakját szervezik meg. A múlt hét végén még egy gén se dolgozott éjjel, pedig öt is dolgozhatna. Az ok: a szö­vetkezet vezetői azt tartják, hogy nyújtott műszakban is bírnak a munkával a gépek. Nem olyan sürgős a dolguk, hogy „éjszaka is hajtani kel­lene az embereket”, hiszen az őszi árpát, a rozsot már elvetették, a 420 hold búzá­ból is a földben a mag leg­alább száz holdon. A gabo­nabetakarítással, a silózás­­sal is időben végeztek, miért „ijednének meg” a többi munkától? A túlzott önbizalom Túlzott ez a nagy önbiza­lom. A legutóbbi jelentés szerint a 420 hold búzával bevetendő földből csaknem 300 hold még szántatlan. A tavasziak alá megszánt erdő 780 holdból csak 140 holddal nem lesz már gondjuk az idén. Be kell takarítani, el­fuvarozni a sok cukorrépát, cikóriát, kukoricát, burgo­nyát. Jobb most igyekezni a munkával, mint megszorulni november végén, december elején. A bősárkányiaknál, mar­kotabödögeieknél jóval előre­látóbbak, meggondoltabbak a szanyi Dózsa Tsz vezetői. Példájukat azért említjük, hogy a többiek lássák: ha a tsz vezetőségének szívügye a gépek jó kihasználása, meg­szervezhető a kettős műszak. 13 traktor fénye a szanyi határban Szanyban is rengeteg a dr­­v Javában silóznak még, az 1130 hold búza vetését meg sem kezdték. Ők is a gabonabetakarítás elhúzódá­sa miatt késtek meg, e­e most aztán valójában min­den erejüket összeszedik, hogy boldoguljanak a sok munkával. Tizenhárom trak­tor szánt éjszakánként a falu határában. Azt mond­ják, éjszaka fényesebb egy­­egy dűlő, mint a falu főut­cája. Hat saját gépük közül három dolgozik éjszaka, a többi a helybeli gépállomás traktora. A szövetkezet ma­ga kérte a gépállomástól, hogy lehetőleg minden ta­lajmunkát végző traktor szántson éjjel is. A gépállo­más beleegyezett, de nem­­ volt elég embere. Adott a szövetkezet. A gépállomás valamennyi gépén a Dózsa Tsz tagjai váltják a trakto­rosokat. Fábián Ferenc Korszerűbb gyártmányokat Pártértekezlet a Pamutszövő és Műbőrgyárban Széles látókör, a lényegre való törekvés — ez volt a legfőbb jellemzője a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár kommunistái vasárnapi párt­értekezletének. A pártbizott­ság beszámolója erre meg­adta az alapot: az eredmé­nyek részletes felsorolása helyett inkább­ a tennivaló­kat tárta elemző módon a küldöttek elé. A jövő nagy feladatainak szemszögéből. S a beszámoló alaphangjához harmonikusan illeszkedett a hozzászólások többsége. Az eredményeket, sikere­ket inkább tanulságként em­lítették, semmint az önelé­gültség kifejezésére. Ezt pél­dázta többek között a szö­vődei alapszervezet titkárá­nak hozzászólása. A szövő­dében a múlt évben elma­radtak a terv teljesítésével, a termelési mutatók romlot­tak a korábbi időszakhoz viszonyítva, a sikertelenség miatt feszült, ingerült han­gulat, rossz viszony honoso­dott meg egyes vezetők és beosztottak között. A gyári párt-végrehajtó bizottság megvizsgálta a kedvezőtlen helyzet okait, és a helyszínen adott segítség­gel próbálta kialakítani a pártvezetés legcélravezetőbb módszereit. A szövődés párt-alapszer­­vezetek vezetőségeinek fő módszerévé vált az elma­radt egységek vezetőivel, dolgozóival folytatott baráti megbeszélés. Ezeken a ta­nácskozásokon részt vettek a legjobb dolgozók, szövők és művezetők, akik átadták ta­pasztalataikat az elmaradás­sal küszködőknek. A párt­­szervezetek vezetői ily mó­don bebizonyították, hogy a veszekedésnél, a bűnbakok keresésénél célravezetőbb a tennivalók nyugodt, higgadt megvitatása. A körülménye­ket alaposan mérlegelő, a kicsinyes személyeskedést elítélő és mellőző légkör bontakozott ki a pártszerve­zet „beavatkozása” nyomán s ez jótékonyan hatott az emberek munkakedvére, alapja lett a kollektív szel­lem, az alkotó munka ki­bontakoztatásának. A türel­mes munka eredményeként a szövődés kollektíva egye­nesbe került: most már nem fenyegeti elmaradás, kudarc, ellenkezőleg feladatát példa­mutatóan teljesíti. A pártértekezlet küldöttei a szövődés pártszervezet ta­pasztalatából azt a tanulsá­got vonták le, hogy a látvá­nyos, mutatós sikerek he­lyett tartós, szilárdan meg­alapozott eredményekre kell törekedniük. Olykor még a pillanatnyi sikerek rovására is. A Műbőr I. üzemrészben nem teljesítették az éves versenyvállalás gazdaságos­­sági mutatóit. Ezt azonban nem írta rovására a párt­értekezlet a műbőr-üzem kollektívájának. Ugyanis a többletköltség abból adódott, hogy a műbőr-üzemben a tervezettnél jobb, korsze­rűbb, a világpiaci igények­nek megfelelőbb, de anyag- és munkaigényesebb gyárt­mányok készültek. A na­gyobb választékra való tö­rekvést a pártértekezlet jó­váhagyta, megerősítette. A jövőre gondoltak, hiszen a verseny a világpiacon erős, s ha ebben a Pamutszövő- és Műbőrgyár meg akarja állni a helyét, nem eléged­hetnek meg készítményeik jelenlegi színvonalával. Ez a széles látókör mutat­kozott meg a küldöttek ál­lásfoglalásában, szinte vala­mennyi kérdéssel kapcsolat­ban: a káder utánpótlás ne­velésében, a tag- és tagjelölt felvétel javításában különö­sen. Figyelem! Figyelem! A Győri Finommechanikai Vállalat kadmiumozást és krómozást válal A TARTÓSSÁGOT SZAVATOLJA! Győr, Árpád u. 71. Tolna megyei tsz-vezetők látogatása Péren és Nagyszentjánoson Vasárnap 34 tagú termelő­szövetkezeti küldöttség láto­gatott megyénkbe Szekszárd­­ról, illetve Tolna megyéből. Tsz-elnökök, mezőgazdászok, s velük tartott a Tolna me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács néhány munka­társa. Négynapos körutat tesznek a Dunántúlon autóbusszal, tsz-eket és állami gazdasá­gokat néznek meg, és fél na­pot a Martonvásári Kutató­­intézetben töltöttek. Elsősor­ban az üzemszervezés, a jö­vedelemelosztás és premizá­lás jó módszereinek tanul­mányozása a céljuk. Marton­­vásár, Székesfehérvár és Mór után vasárnap délelőtt a péri Haladás Tsz-ben jártak a vendégek. Megnézték a majort és kérdezősködtek a szövetkezet eredményeiről Különösen az tetszett a Tolna megyei szakemberek­nek, hogy Péren 67 lány és fiú van a tsz-ben, és hogy gyakran együtt dolgozik a tagság, n­emcsak kiosztott te­rületeken. A major épületei közül az olcsó, de igen jól bevált, drótháló-oldalú góré nyerte meg leginkább a szek­szárdiak tetszését. Azt mond­ták, ilyen kukoricatárolókat ők is készítenek. Hosszasan érdeklődtek a pénzbeli javadalmazásról. Tolna megyében is van már öt tsz, ahol munkaegység he­lyett pénzben számolnak, de még tökéletesíteni akarják ezt a formát. Részletesen felírták a vendégek, hogy Péren milyen munkáért mennyi pénzt kapnak a tehe­nészek, a sertésgondozók és a baromfigondozók. Nagyon helyeselték, hogy két teher­autója és személykocsija is van a csaknem hatezer hol­das szövetkezetnek. (Két hete vett a Haladás Tsz személy­autót, egy Warszawát.) Délután a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság központi mojorját nézte meg a kül­döttség. Érdeklődtek a tsz­­vezetők a szabadtartásos nö­vendékállatok gondozásáról, a cukorrépa- és a gabona­­termesztés tapasztalatairól, a talajművelésről és az állan­dó dolgozók keresetéről. A vendégek Győrből Veszprém megyébe indultak vasárnap délután. Kedden két somogyi szövetkezetbe is ellátogatnak. Sz. J. J­ubileum után A MTESZ soproni intéző bizottsága a múlt héten ünnepelte fenn­állásának tízéves jubileu­mát. A jelentős ese­ményt méltó keretek között ülte meg Sopron műszaki ér­telmisége. Egy sor kitűnő előadás hangzott el orszá­gos­, sőt világhírű tudósok, kutatók tolmácsolásában. Az ezeket követő megbeszélések, viták egyúttal iránytmuta­­tóak is voltak­ a jövőt ille­tően. A jubileum alkalmából rendezték meg a MTESZ fő­városi és vidéki intéző bi­zottságok elnökségeinek ér­tekezletét. Ezen dr. Valkó Endre főtitkár sok vonatko­zásban példaképnek állította a többi intéző bizottság elé a sopronit, annak tervszerű munkáját, eredményeit. A különböző szakértekezletek, gyűlések a MTESZ soproni intéző bizottságának elmúlt tízévi működését taglalták. Néhány jelentősebb mozza­natot ragadunk ki ebből, az évtizedes munkából. Tíz évvel ezelőtt Sopron műszaki dolgozóinak szak­csoportjai tudományos egyesületekbe tömörülve megalakították a MTESZ soproni intéző bizottságát. Tudósok, szakemberek, szer­vezők, mint Tárczy-Hornoch Antal, Vendel Miklós, dr. Lébor János, Gunda Mihály, Fekete Ferenc, Nikolits Ká­roly, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, akkor még Bánya és Erdőmérnöki Főis­kola, sok kiváló professzora, a soproni üzemek mérnökei, technikusai indították el a soproni bizottság munkáját. Ma tizenkét egyesület mű­ködik az intéző bizottság irányításával és ezekben mintegy 1200 szakember te­vékenykedik. Először öt tu­dományos egyesület kezdte meg működését, majd a kö­vetkező években újabb hét egyesület alakult . TUDOMÁNYOS EGYESÜLETEK munkáját számos eredmény igazolja. Például az Agrár­­tudományi Egyesület a sop­roni járásnak kezdettől fog­va sok segítséget nyújtott és ad ma is. Az Építőipari Tu­dományos Egyesület sok he­lyi vonatkozású kérdésben adott tanácsot, illetőleg vál­lalt kezdeményező, sőt kivi­telező szerepet. A csoport tagjai az elmúlt évek során mintegy nyolcvan nyomta­tásban megjelent tanul­mányt, szakcikket állítottak össze, ami önmagában is bi­zonyítja a csoport tudomá­nyos munkájának értékét. A Faipari Tudományos Egyesü­let már megalakulásakor a faipari műszaki és gazdasági színvonal emelését, fejlesz­tését tűzte ki céljául. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület tagjai messze föl­dön megbecsült szakembe­rek. Többek között az NDK- ban, Lengyelországban, Cseh­szlovákiában, Bulgáriában, a Szovjetunióban, az Egyesült Arab Köztársaságban tar­tottak előadásokat. Jelentős munkát végzett a Gépipari Tudományos Egyesület. A népgazdasági­­lag fontos gépipari feladatok végrehajtására törekedett. A tagok korán felismerték a to­vábbképzés szükségességét, ezért programjukat úgy ala­kították, hogy a gyakorlati kérdések mellett a tovább­­képzésre is jusson az idő­ből. Három ízben rendezték meg az országos gépipari na­pokat. A Közlekedési Tudo­mányos Egyesület egyik leg­jelentékenyebb alkotása „A postai távközlésre váró fel­adatok a második ötéves tervben” című tanulmány, melyet a Közlekedés és Pos­taügyi Minisztérium elfoga­dott és feladatként az or­szág többi postaigazgatósága részére is kiadott. A Hid­rológiai Társaság a város vízellátásának kérdésével foglalkozott megnyugtató megoldásokat ajánlva. Ezek alapján sikerült is Sopron vízellátását javítani. ORSZÁGOS jelentőségű az a munka, me­lyet a társaság tagjai a Fertő taván végeznek. Gyógyvíz után kutatva, sok tudomá­nyos előkészítés után, fel­színre került a mély vízi, sűrű koncentráltságú sós víz. A Kémikusok Egyesülete rendezvényei, előadásai, to­vábbá az országos gyógysze­rész napok és a soproni ve­gyész napok jelentős esemé­nyek voltak. A Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Tu­dományos Egyesület kiter­jesztette működési területét a környékre is, bevonta mun­kájába a Petőházi Cukor­gyár, Kapuvári Húsüzem, Pápai Húsüzem, a Cserma­jori Tejipari Technikum mű­szaki dolgozóit is. Különösen a cukoripari szakosztály látta el jól feladatát. Az Erdészeti Egyesület összehangolta a Sopronban működő különbö­ző erdészeti intézmények munkáját. A továbbképzés, a szakszerű irányítás, a fá­sítási tervek készítése egy­­egy állomása az egyesület haladásának és működésé­nek. A textilesekre sok mun­ka várt és vár a jövőben is. A textilipari üzemek meg­határozzák további tevé­kenykedésük irányvonalát. Az Ipargazdasági Szakosz­tály a modern üzemgazdál­kodást ismertette az üzemek gazdasági szakembereivel. A Bolyai Matematikai Társaság elsősorban az ipari matema­tika problémáinak megoldá­sában nyújt segítséget. A MUNKA­BIZOTTSÁGOK hajtják végre az egyesületek terveit. E bizottságokról el­mondhatjuk, hogy egyrészt a népgazdaság érdekeit mesz­­szemenően figyelembe vevő, másrészt városi jellegű ér­dekeket szem előtt tartó fel­adatokat oldottak meg. Ezek közé tartozik Balf-fürdő új­jáépítése, a magyar—német szakszótár szerkesztése, a város vízügyi helyzetének rendezése, Brennbergbánya rekonstrukciós terve, a re­gionális terv, a televízió te­léállomás építése, az emelet­­ráépítési tervek elkészítése, a műgyanta ragasztó anya­gok minőségi ellenőrzése, az automata munkagépsor szer­kesztése, a városi közvilágí­tási terv szerkesztése, szín­képelemző irodalom összeál­lítása, Sopron úthálózatának rendezése, a soproni járás termelési tájegységeinek ki­alakítása és számos más, már megvalósított munkabi­zottsági feladat. Üdvös volna ha a MTESZ az intéző bizottságon belül nagyobb aktivitással támo­gatná egy-egy kimagasló eredményt elért egyesület munkájának publikálását. Helyes volna a nagyobb horderejű zárójelentéseknek a szaklapokban történő meg­jelentetése. A munka beosz­tásánál figyelembe kell ven­ni a tagok arányos részvéte­lét Több tagot kell a mun­kába bevonni és nem első­sorban azokat, akik az egyesület munkájában úgyis kiveszik részüket. Jobban aktivizálni kell a fiatal mű­szakiakat. Részükre olyan té­mákat kellene kijelölni meg­oldandó feladatként, melyek érdeklik őket és közérdekűek. Ily módon felébreszthetik a fiatalokban a felelősség ér­zetét üzemük, városuk és az egész társadalom iránt, ugyanakkor szaktudásuk is növekedik. A munkabizott­sági feladatok elvégzése szo­rosabbra fűzi a MTESZ kap­csolatait a tudományos in­tézetekkel, a közületekkel, iparvállalatokkal. Ezáltal a MTESZ-ben dolgozó és al­kotó műszakiak a társadalom teljes megbecsülését szerzik meg, melyet tízéves munká­jukkal eddig is kiérdemel­tek. Radó Ferenc A MTESZ soproni jubileumi emlékplakettje. Renner Kálmán műve 3

Next