Kisalföld, 1962. október (7. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
1962. október 2., kedd KISALFÖLD A szövetkezeti traktorok és a kettős műszak a csornai járásban grríS&í"* “ Alaposan elhúzódott a gabona betakarítás ideje az idén a csornai járásban. Emiatt aztán más munkával is megkéstek a szövetkezetek, öszszetorlódott a sok tennivaló. Jogos volt a járás vezetőinek aggodalma, hogy a közös gazdaságok időben földbe tudják-e tenni az ősziek vetőmagját, és a fagyok előtt megszántanak-e minden földet. Arra a következtetésre jutottak, hogy a késés ellenére bírnak a sok tennivalóval, ha a gépeket valamenynyi szövetkezetben a lehető legjobban kihasználják. A tsz-ek vezetői megbeszélték: a lánctalpas, a nehéz univerzális és a körmös traktorokat lehetőleg minden szövetkezetben éjjel is dolgoztatják. Beszédes számok A megyei tanács mezőgazdasági osztályának legutóbbi jelentése szerint a megyében összesen 162 szövetkezeti traktor dolgozik két műszakban. Ezek közül 69, az egésznek több mint 40 százaléka a csornai járás szövetkezeteié. Csak e két számot nézve könnyű lenne levonni a következtetést, hogy a járásban jó eredménnyel szervezik a traktorok kétműszakos üzemeltetését. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a csornai járásban van a legtöbb szövetkezeti traktor, a megyei 942-ből több mint háromszáz. Az érem másik oldala tehát: a szövetkezeti traktoroknak kevesebb mint egynegyede dolgozik éjjelnappal. A járás 41 közös gazdasága közül 11-ben egyetlen gép se szánt éjszaka. A teljesen gépesített szövetkezetek egy része is nehezen jut előbbre a kettős műszak szervezésében. Konybán például a 21 saját traktor közül mindössze egyen váltják egymást a traktorosok. Faradon 21 traktor közül 3, Rábapordányban 15 közül 4, Rábatamásiban 13 közül kettő dolgozik éjjelnappal. A járási tanács mezőgazdasági osztályának vezető munkatársai a múlt hét elején beszélgettek valamennyi olyan termelőszövetkezet elnökével vagy mezőgazdászával, ahol akkor még nem dolgozott két műszakban egyetlen traktor sem. Az eredmény szembetűnő volt. Néhol azonban nem sokat adtak a szövetkezeti vezetők a megbeszélésre, ígéretüket nem tartották be. A napokban velük újra igyekeznek szót érteni a járás vezetői, remélhetőleg most már nagyobb sikerrel. A tagok akarják, a traktorosok nem Bősárkányból a múlt héten azt jelentették a járási tanács mezőgazdasági osztályának, hogy két traktor éjszaka is szánt. Néhány nap múlva Alapfi Géza, a járási tanács főmezőgazdásza ellenőrizni akarta a két traktor munkáját, de egyiket se találta a határban. Kiderült, hogy a jelentés küldője, a tanácselnök tévedett: nincs két műszakban dolgozó traktor Bősárkányban. (Még a hét végén se volt.) A Petőfi Tsz vezetői azt mondják: nehéz volt meg is győzni a traktorosokat arról, hogy nem elég a nyújtott műszak, engedjék a váltótársat is ráülni a traktorra. Mert heteken át nem engedték ... A szövetkezet tagjai közgyűlésen úgy határoztak, hogy szükség van négy saját traktoruk éjszakai munkájára. Traktorosokat is kerestek, akik a gépek jelenlegi gazdáit váltják a munkában. De nehezen találtak olyanokat (nem tudni, már találtak-e), akikkel hajlandók voltak együtt dolgozni a traktoros brigád tagjai. Sok volt a kifogás, az ellenvetés, a lényeg azonban egy: a traktorosok nem akarták a kettős műszakot, mert többet tudnak keresni, ha egyedül dolgoznak a géppel. Nagyon szorgalmas emberek a bősárkányi Petőfi Tsz traktorosai. Néha kora reggeltől éjszaka 10—11 óráig dolgoznak. A szövetkezet tagsága, vezetősége is elégedett a munkájukkal. Sőt annyira „kedves gyerekei” a nagy családnak, hogy nem is igen vitatkoztak velük, s hagyták, hogy saját érdeküket a közösség érdeke fölé helyezzék. Mert a közösség érdeke most az, hogy váltsák egymást a traktoron, és még többet dolgozzanak a gépek. A markotabödögei Táncsics Termelőszövetkezet vezetői azt ígérték a járási tanácsnak, hogy október elsejétől 3 traktor kettős műszakját szervezik meg. A múlt hét végén még egy gén se dolgozott éjjel, pedig öt is dolgozhatna. Az ok: a szövetkezet vezetői azt tartják, hogy nyújtott műszakban is bírnak a munkával a gépek. Nem olyan sürgős a dolguk, hogy „éjszaka is hajtani kellene az embereket”, hiszen az őszi árpát, a rozsot már elvetették, a 420 hold búzából is a földben a mag legalább száz holdon. A gabonabetakarítással, a silózással is időben végeztek, miért „ijednének meg” a többi munkától? A túlzott önbizalom Túlzott ez a nagy önbizalom. A legutóbbi jelentés szerint a 420 hold búzával bevetendő földből csaknem 300 hold még szántatlan. A tavasziak alá megszánt erdő 780 holdból csak 140 holddal nem lesz már gondjuk az idén. Be kell takarítani, elfuvarozni a sok cukorrépát, cikóriát, kukoricát, burgonyát. Jobb most igyekezni a munkával, mint megszorulni november végén, december elején. A bősárkányiaknál, markotabödögeieknél jóval előrelátóbbak, meggondoltabbak a szanyi Dózsa Tsz vezetői. Példájukat azért említjük, hogy a többiek lássák: ha a tsz vezetőségének szívügye a gépek jó kihasználása, megszervezhető a kettős műszak. 13 traktor fénye a szanyi határban Szanyban is rengeteg a drv Javában silóznak még, az 1130 hold búza vetését meg sem kezdték. Ők is a gabonabetakarítás elhúzódása miatt késtek meg, ee most aztán valójában minden erejüket összeszedik, hogy boldoguljanak a sok munkával. Tizenhárom traktor szánt éjszakánként a falu határában. Azt mondják, éjszaka fényesebb egyegy dűlő, mint a falu főutcája. Hat saját gépük közül három dolgozik éjszaka, a többi a helybeli gépállomás traktora. A szövetkezet maga kérte a gépállomástól, hogy lehetőleg minden talajmunkát végző traktor szántson éjjel is. A gépállomás beleegyezett, de nem volt elég embere. Adott a szövetkezet. A gépállomás valamennyi gépén a Dózsa Tsz tagjai váltják a traktorosokat. Fábián Ferenc Korszerűbb gyártmányokat Pártértekezlet a Pamutszövő és Műbőrgyárban Széles látókör, a lényegre való törekvés — ez volt a legfőbb jellemzője a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár kommunistái vasárnapi pártértekezletének. A pártbizottság beszámolója erre megadta az alapot: az eredmények részletes felsorolása helyett inkább a tennivalókat tárta elemző módon a küldöttek elé. A jövő nagy feladatainak szemszögéből. S a beszámoló alaphangjához harmonikusan illeszkedett a hozzászólások többsége. Az eredményeket, sikereket inkább tanulságként említették, semmint az önelégültség kifejezésére. Ezt példázta többek között a szövődei alapszervezet titkárának hozzászólása. A szövődében a múlt évben elmaradtak a terv teljesítésével, a termelési mutatók romlottak a korábbi időszakhoz viszonyítva, a sikertelenség miatt feszült, ingerült hangulat, rossz viszony honosodott meg egyes vezetők és beosztottak között. A gyári párt-végrehajtó bizottság megvizsgálta a kedvezőtlen helyzet okait, és a helyszínen adott segítséggel próbálta kialakítani a pártvezetés legcélravezetőbb módszereit. A szövődés párt-alapszervezetek vezetőségeinek fő módszerévé vált az elmaradt egységek vezetőivel, dolgozóival folytatott baráti megbeszélés. Ezeken a tanácskozásokon részt vettek a legjobb dolgozók, szövők és művezetők, akik átadták tapasztalataikat az elmaradással küszködőknek. A pártszervezetek vezetői ily módon bebizonyították, hogy a veszekedésnél, a bűnbakok keresésénél célravezetőbb a tennivalók nyugodt, higgadt megvitatása. A körülményeket alaposan mérlegelő, a kicsinyes személyeskedést elítélő és mellőző légkör bontakozott ki a pártszervezet „beavatkozása” nyomán s ez jótékonyan hatott az emberek munkakedvére, alapja lett a kollektív szellem, az alkotó munka kibontakoztatásának. A türelmes munka eredményeként a szövődés kollektíva egyenesbe került: most már nem fenyegeti elmaradás, kudarc, ellenkezőleg feladatát példamutatóan teljesíti. A pártértekezlet küldöttei a szövődés pártszervezet tapasztalatából azt a tanulságot vonták le, hogy a látványos, mutatós sikerek helyett tartós, szilárdan megalapozott eredményekre kell törekedniük. Olykor még a pillanatnyi sikerek rovására is. A Műbőr I. üzemrészben nem teljesítették az éves versenyvállalás gazdaságossági mutatóit. Ezt azonban nem írta rovására a pártértekezlet a műbőr-üzem kollektívájának. Ugyanis a többletköltség abból adódott, hogy a műbőr-üzemben a tervezettnél jobb, korszerűbb, a világpiaci igényeknek megfelelőbb, de anyag- és munkaigényesebb gyártmányok készültek. A nagyobb választékra való törekvést a pártértekezlet jóváhagyta, megerősítette. A jövőre gondoltak, hiszen a verseny a világpiacon erős, s ha ebben a Pamutszövő- és Műbőrgyár meg akarja állni a helyét, nem elégedhetnek meg készítményeik jelenlegi színvonalával. Ez a széles látókör mutatkozott meg a küldöttek állásfoglalásában, szinte valamennyi kérdéssel kapcsolatban: a káder utánpótlás nevelésében, a tag- és tagjelölt felvétel javításában különösen. Figyelem! Figyelem! A Győri Finommechanikai Vállalat kadmiumozást és krómozást válal A TARTÓSSÁGOT SZAVATOLJA! Győr, Árpád u. 71. Tolna megyei tsz-vezetők látogatása Péren és Nagyszentjánoson Vasárnap 34 tagú termelőszövetkezeti küldöttség látogatott megyénkbe Szekszárdról, illetve Tolna megyéből. Tsz-elnökök, mezőgazdászok, s velük tartott a Tolna megyei pártbizottság és a megyei tanács néhány munkatársa. Négynapos körutat tesznek a Dunántúlon autóbusszal, tsz-eket és állami gazdaságokat néznek meg, és fél napot a Martonvásári Kutatóintézetben töltöttek. Elsősorban az üzemszervezés, a jövedelemelosztás és premizálás jó módszereinek tanulmányozása a céljuk. Martonvásár, Székesfehérvár és Mór után vasárnap délelőtt a péri Haladás Tsz-ben jártak a vendégek. Megnézték a majort és kérdezősködtek a szövetkezet eredményeiről Különösen az tetszett a Tolna megyei szakembereknek, hogy Péren 67 lány és fiú van a tsz-ben, és hogy gyakran együtt dolgozik a tagság, nemcsak kiosztott területeken. A major épületei közül az olcsó, de igen jól bevált, drótháló-oldalú góré nyerte meg leginkább a szekszárdiak tetszését. Azt mondták, ilyen kukoricatárolókat ők is készítenek. Hosszasan érdeklődtek a pénzbeli javadalmazásról. Tolna megyében is van már öt tsz, ahol munkaegység helyett pénzben számolnak, de még tökéletesíteni akarják ezt a formát. Részletesen felírták a vendégek, hogy Péren milyen munkáért mennyi pénzt kapnak a tehenészek, a sertésgondozók és a baromfigondozók. Nagyon helyeselték, hogy két teherautója és személykocsija is van a csaknem hatezer holdas szövetkezetnek. (Két hete vett a Haladás Tsz személyautót, egy Warszawát.) Délután a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság központi mojorját nézte meg a küldöttség. Érdeklődtek a tszvezetők a szabadtartásos növendékállatok gondozásáról, a cukorrépa- és a gabonatermesztés tapasztalatairól, a talajművelésről és az állandó dolgozók keresetéről. A vendégek Győrből Veszprém megyébe indultak vasárnap délután. Kedden két somogyi szövetkezetbe is ellátogatnak. Sz. J. Jubileum után A MTESZ soproni intéző bizottsága a múlt héten ünnepelte fennállásának tízéves jubileumát. A jelentős eseményt méltó keretek között ülte meg Sopron műszaki értelmisége. Egy sor kitűnő előadás hangzott el országos, sőt világhírű tudósok, kutatók tolmácsolásában. Az ezeket követő megbeszélések, viták egyúttal iránytmutatóak is voltak a jövőt illetően. A jubileum alkalmából rendezték meg a MTESZ fővárosi és vidéki intéző bizottságok elnökségeinek értekezletét. Ezen dr. Valkó Endre főtitkár sok vonatkozásban példaképnek állította a többi intéző bizottság elé a sopronit, annak tervszerű munkáját, eredményeit. A különböző szakértekezletek, gyűlések a MTESZ soproni intéző bizottságának elmúlt tízévi működését taglalták. Néhány jelentősebb mozzanatot ragadunk ki ebből, az évtizedes munkából. Tíz évvel ezelőtt Sopron műszaki dolgozóinak szakcsoportjai tudományos egyesületekbe tömörülve megalakították a MTESZ soproni intéző bizottságát. Tudósok, szakemberek, szervezők, mint Tárczy-Hornoch Antal, Vendel Miklós, dr. Lébor János, Gunda Mihály, Fekete Ferenc, Nikolits Károly, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, akkor még Bánya és Erdőmérnöki Főiskola, sok kiváló professzora, a soproni üzemek mérnökei, technikusai indították el a soproni bizottság munkáját. Ma tizenkét egyesület működik az intéző bizottság irányításával és ezekben mintegy 1200 szakember tevékenykedik. Először öt tudományos egyesület kezdte meg működését, majd a következő években újabb hét egyesület alakult . TUDOMÁNYOS EGYESÜLETEK munkáját számos eredmény igazolja. Például az Agrártudományi Egyesület a soproni járásnak kezdettől fogva sok segítséget nyújtott és ad ma is. Az Építőipari Tudományos Egyesület sok helyi vonatkozású kérdésben adott tanácsot, illetőleg vállalt kezdeményező, sőt kivitelező szerepet. A csoport tagjai az elmúlt évek során mintegy nyolcvan nyomtatásban megjelent tanulmányt, szakcikket állítottak össze, ami önmagában is bizonyítja a csoport tudományos munkájának értékét. A Faipari Tudományos Egyesület már megalakulásakor a faipari műszaki és gazdasági színvonal emelését, fejlesztését tűzte ki céljául. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület tagjai messze földön megbecsült szakemberek. Többek között az NDK- ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, a Szovjetunióban, az Egyesült Arab Köztársaságban tartottak előadásokat. Jelentős munkát végzett a Gépipari Tudományos Egyesület. A népgazdaságilag fontos gépipari feladatok végrehajtására törekedett. A tagok korán felismerték a továbbképzés szükségességét, ezért programjukat úgy alakították, hogy a gyakorlati kérdések mellett a továbbképzésre is jusson az időből. Három ízben rendezték meg az országos gépipari napokat. A Közlekedési Tudományos Egyesület egyik legjelentékenyebb alkotása „A postai távközlésre váró feladatok a második ötéves tervben” című tanulmány, melyet a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium elfogadott és feladatként az ország többi postaigazgatósága részére is kiadott. A Hidrológiai Társaság a város vízellátásának kérdésével foglalkozott megnyugtató megoldásokat ajánlva. Ezek alapján sikerült is Sopron vízellátását javítani. ORSZÁGOS jelentőségű az a munka, melyet a társaság tagjai a Fertő taván végeznek. Gyógyvíz után kutatva, sok tudományos előkészítés után, felszínre került a mély vízi, sűrű koncentráltságú sós víz. A Kémikusok Egyesülete rendezvényei, előadásai, továbbá az országos gyógyszerész napok és a soproni vegyész napok jelentős események voltak. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesület kiterjesztette működési területét a környékre is, bevonta munkájába a Petőházi Cukorgyár, Kapuvári Húsüzem, Pápai Húsüzem, a Csermajori Tejipari Technikum műszaki dolgozóit is. Különösen a cukoripari szakosztály látta el jól feladatát. Az Erdészeti Egyesület összehangolta a Sopronban működő különböző erdészeti intézmények munkáját. A továbbképzés, a szakszerű irányítás, a fásítási tervek készítése egyegy állomása az egyesület haladásának és működésének. A textilesekre sok munka várt és vár a jövőben is. A textilipari üzemek meghatározzák további tevékenykedésük irányvonalát. Az Ipargazdasági Szakosztály a modern üzemgazdálkodást ismertette az üzemek gazdasági szakembereivel. A Bolyai Matematikai Társaság elsősorban az ipari matematika problémáinak megoldásában nyújt segítséget. A MUNKABIZOTTSÁGOK hajtják végre az egyesületek terveit. E bizottságokról elmondhatjuk, hogy egyrészt a népgazdaság érdekeit meszszemenően figyelembe vevő, másrészt városi jellegű érdekeket szem előtt tartó feladatokat oldottak meg. Ezek közé tartozik Balf-fürdő újjáépítése, a magyar—német szakszótár szerkesztése, a város vízügyi helyzetének rendezése, Brennbergbánya rekonstrukciós terve, a regionális terv, a televízió teléállomás építése, az emeletráépítési tervek elkészítése, a műgyanta ragasztó anyagok minőségi ellenőrzése, az automata munkagépsor szerkesztése, a városi közvilágítási terv szerkesztése, színképelemző irodalom összeállítása, Sopron úthálózatának rendezése, a soproni járás termelési tájegységeinek kialakítása és számos más, már megvalósított munkabizottsági feladat. Üdvös volna ha a MTESZ az intéző bizottságon belül nagyobb aktivitással támogatná egy-egy kimagasló eredményt elért egyesület munkájának publikálását. Helyes volna a nagyobb horderejű zárójelentéseknek a szaklapokban történő megjelentetése. A munka beosztásánál figyelembe kell venni a tagok arányos részvételét Több tagot kell a munkába bevonni és nem elsősorban azokat, akik az egyesület munkájában úgyis kiveszik részüket. Jobban aktivizálni kell a fiatal műszakiakat. Részükre olyan témákat kellene kijelölni megoldandó feladatként, melyek érdeklik őket és közérdekűek. Ily módon felébreszthetik a fiatalokban a felelősség érzetét üzemük, városuk és az egész társadalom iránt, ugyanakkor szaktudásuk is növekedik. A munkabizottsági feladatok elvégzése szorosabbra fűzi a MTESZ kapcsolatait a tudományos intézetekkel, a közületekkel, iparvállalatokkal. Ezáltal a MTESZ-ben dolgozó és alkotó műszakiak a társadalom teljes megbecsülését szerzik meg, melyet tízéves munkájukkal eddig is kiérdemeltek. Radó Ferenc A MTESZ soproni jubileumi emlékplakettje. Renner Kálmán műve 3