Kisalföld, 1963. augusztus (8. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-01 / 178. szám

4 gólyapor (Szokolai felv.) Kőmű­veseket és segéd­munkásokat azonnali belépéssel felveszünk. Építőipari Rész, Moson­magyaróvár, Lenin u. 115. Pedagógiai szabadalom a padláson A MÚLT HÉTEN vonult nyugdíjba több évtizedes ne­velői munka után Élő Im­e csornai, tanító. Utolsó üzene­te a tantestülethez ez volt: „Kartársak, legyetek szor­galmasak, ernyedetlenek, dolgozzatok a hazáért.” Élő Imre 36 éve él Csor­nán, és dolgozik szorgalma­san, ernyedetlenül. Sok ta­nítványa ma már kartársa. S hogy mindnyájan a leg­nagyobb szeretettel emlé­keznek rá, az magában is elegendő lehetne ahhoz, hogy eredményesnek mond­hassa Élő Imre a hosz­­szú életpályát. De ő nem­csak egyszerűen jó pedagó­gus volt, hanem gondolkozó, töprengő, s ugyanakkor nag­­yon aktív szellem, aki ha jónak talált egy elgondolást, szerette azt gyakorlatban is hasznosítottnak látni. — Kezdő tanító koromban sem alkalmaztam mechani­kusan a képzőben elsajátí­tott oktatási módszereket. Visszaemlékezve iskoláskor rom nehézségeire, azt kutat­tam, hogyan könnyíthetem meg tanítványaimnak az új megértését. A számtantaní­tás szemléletessé tétele fog­lalkoztatott már a harmincas években. EMLÉKEZTEM, hogy a tizes számkör átlépése, a ti­zedes törtek, a helyi érték megértése volt a legnehe­zebb nekem is az iskolában. Talán azért, mert a golyós számológéppel történő szem­­l­éltetés elvont. Pedig leg­fontosabb a gyerekeikben rög­zíteni azt, hogy a szám, a szám­kép nem mennyiség, csupán annak megjelölése. Azt akartam, hogy ez a jel észlelhető kapcsolatba ke­rüljön a jelölt tárgy meny­­nyiségével. 1940-ben készült el az első saját elképzelésű számológépem, és használat közben többször alakítottam. Pontos leírását a negyvenes években felküldtem Drózdi Gyula kultuszminiszternek. Azt a választ kaptam rá, hogy túl szövevényes, nem kívánhatjuk a pedagógusok­tól, hogy megtanulják alkal­mazását, és a gyerekek sem tudnának eligazodni rajta . Tanítványaimnak arc­ban sohasem okozott nehéz­séget szemléltetési módsze­rem, pedig időközben a ti­zedes törtekre is kiterjesz­tettem- A mozgatható tize­­desvesszőkkel szinte magá­tól értetődővé tudtam tépni nekik a helyi érték megér­tését. —­ 1945-ben a volksbundis­­ták szétrombolták a szerke­zetet, elölről kellett kezde­nem az összeszerelését. — 1957-ben szabadalmaz­tattam a számológépet. Nem volt egyszerű út, és főleg nem értem el vele a célo­mat. A­­Tanszergyártó Vál­lalat átküldte a miniszté­riumhoz. Már a szabadalma­zás is megjött,­ mikor a mi­­nisztérium úgy döntött, hogy újításnak nem fogadhatja el, nincs keret a kivitelezésére. A szemléltető eszköz körül­belül 4­ 500 forintomba ke­rült, sorozatgyártásban ter­mészetesen jóval kevesebből előállíthatnák. Annál is in­kább, mivel kisebb alkatré­szeit maga a tanító, illetve a gyerekek is elkészíthetnék. MINDERRE máig sem ke­rült sor. Használatlanul he­ver a prototípus is. A pad­lásról hozza le Élő Imre, hogy bemutassa. Nagyon rö­viden összefoglalva a lénye­ge: egy állvány, melyen a függőleges táblára számje­­gyek, s az erre merőleges, kiugrói úgynevezett „tárgy­lépcsőre” egytől 9, illetve 10-ig kerülnek a tárgyak, amiket számlál a gyermek. Egyszerre látja a tanuló a számjegyet és a térben he­lyet foglaló tárgyat. Segédeszközei, magyaráza­ta mind a midennapi élet, a gyakorlat és a tantárgy kö­zelebb hozatalát szolgálják. Élő Imre az úttörők közé tartozik ennek az elvnek az oktatásban való meghonosí­tásával. Tapasztalatait évti­zedek gyakorlata sikeresnek és eredményesnek mutatta, az elv mégis elszigetelt kí­sérlet maradt mostanáig. Va­jon az 1957-ben 146 017. szám alatt szabadalmazott új rendszerű számológén, a ti­zes számrendszer felépíté­sének könnyen érthető szem­­léltetője kövesse alkotó mes­tere példáját? A nyugdíjba vonulást? KÁR LENNE ÉRTE. Nem­csak azért, mert termékeny gondolat és egy életmű fek­szik benne, hanem mert valóban használható, érté­kesíthető az elgondolás az alapfokú matematika okta­tásában. Medve Imola A halak hangja. Szovjet szakemberek hordozható ké­szüléket szerkesztettek, amelynek segítségével a nyílt tengeren úszó halak hangját foghatják fel. Ez ideig effajta kísérleteket csak laboratóriumokban tudtak folytatni. Csak a szoknya... A személyvonat az abdai állomáson vesztegel. Egy hirtelen kirobbanó sikoly szempillantás alatt felrázza az embereket. Min­denki az ablakhoz rohan. A két sínpárt elválasztó kerí­tésen egy pepita ruhás fiatal nő lóg, szoknyája fenn­akadt a kerítés tartóoszlopán. Ebben a pillanatban a megkésett gyorsvonat Győr felől villámsebesein porfelhőt kavarva vágtat keresztül az állomáson. A gyengébb ideg­­zetűek eltakarják a szemü­ket. Akiket szinte megbéní­tott a közelben ólálkodó rút kaszás, úgy látják, hogy a lépcsők már-már elkapják a fennakadt nő lábát. Mikor a gyorsvonat átvi­harzik az állomáson, az álló szerelvényről lelép egy fia­tal­ember (a férje lehet), és lerángatja az asszonyt a ke­rítésről. Kényelmesen átsé­tálnak a vonat másik olda­lára, és kacagnak a még mindig rémült utasokon. A nő is. Krétafehéren, de ne­vet még akkor is, amikor a vonat elindul Győr felé. Még nem vette észre, hogy szoknyájának egy tekinté­­lyes darabja ott lengedez a kerítés tetején. k. j. A kotróha­jó „trófeája" A Folyamszabá­lyozó és Kavics­kotró Vállalat munkahajói szi­vattyúikkal, mar­kolólapátjaikkal, gyakran érdekes, meglepő leleteket emelnek ki a Ba­latonból. A szivó­­kotróhajók Szán­tódon egész soro­zat római kori fegyvert szippan­tottak ki a­ tófe­nékről. A több méter vastag iszaptakaró alól érdekes művű bronztőrök, és dí­szes markolatú rövid kardok ke­rültek ki, ame­lyek korát, értékét a keszthelyi Bala­toni Múzeum munkatársai hatá­rozták meg. Fel­tevések szerint ba­lul sikerült csó­nakkirándulás kö­vetkeztében „aján­dékozták” a Bala­tonnak a törté­nészek számára érdekes leleteket a római harcosok. Az északii part balatonakarattyai vízterületéről, na­gyobb távolságban a parttól XV. századbeli edénye­ket hozott­ felszín­re a munkahajó markolóvödre. A régiségeket való­sággal konzervál­ta az iszap, jó ál­lapotban marad­tak, s így vala­mennyit múzeum­ba szállították ki­állításra. Az egyik legmeglepőbb „tárgy”, ami a tó­ból előkerült: egy pom­pás szarvas­agancs. A 14-es trófeát Balaton­györökön hozta felszínre a 122-es munkahajó szi­vat­tyú beren­dezé­­se. Megállapítot­ták, hogy az agancshoz hom­lokcsont nem tart*­tozik, tehát nem vadászzsákmány, minden bizonnyal vízbe fúlt állat „vesztette el” agancsát.. A hajós „trófeát” a legény­ségi lakótérben őrzik. Az „újkori” le­letek a horgászok balszerencséjét igazolják. A szívó­hajó százszámra lövi ki a fedélzet­re a horgokat, kü­lönböző felszere­léseket, amelyek­hez gyakran 40— 50­ méter hosszú műanyag horgász­zsinór is tartozik. MEGNYÍLIK! Győr, Lenin u. 7. sz alatt az újjáalakított méretes részlegünk Megrendeléseket augusztus 2-től felveszünk. További szíves pártfogásukat várjuk GYŐRI RUHÁZATI KISZ. 1963. augusztus 2-án (pénteken) Győrszent­­mártonban PANNONHALMA étteremben műsoros táncdd-est lesz Fellépnek: MIKES ÉVA táncdalénekesnő és ORLANDO. Kitűnő ételek, halászlé, házi túróscsuszával. Kitűnő borok. lis­alföld 1963. augusztus 1.- csütörtök MEGYEI TANÁCSTAGOK BESZÁMOLÓI Augusztus 1-én: Békés Ferenc Győrött az állomás oktatóter­mében délután 5 órakor. Augusztus 3-án: Hipságh Gyu­la Pinnyén a tanácsházán este 7 órakor. Műemlék helyreállítások Az Országos Műemléki Felügyelőségnek Egerben, Nyíregyházán, Pécsett, Sop­ronban, Sümegen, Szombat­helyen és Visegrádon mű­ködnek műemlékvédelmi épí­tészeti kirendeltségei. Ezek­nek több mint 500 főnyi szakember törzsgárdája va­rázsolja újjá és védi nem­zeti kultúránk építészeti re­mekeit Ez évben 112 helyen dolgoznak az Országos Mű­emléki Felügyelőség helyre­állító brigádjai. A Felügye­lőség az idén 38 millió forin­tot költ ismeretlen műemlé­kek feltárására s a meglé­vőik felújítására. A többi kö­zött rendbehozatja a monoki várkastélyt 450 000 forint költséggel. Sárospatak meg­újítására több mint kétmillió forint jut, folytatódik a hí­res vár helyreállítása, meg­kezdődik a római katolikus templom és a trinitárius ko­lostor tatarozása. Állagmeg­óvási munkát­­ végeznek a kőszegi Jurisich-váron, a bu­dai és az esztergomi vá­ron is. Műsorok GYŐRI RADIO (Hullámhossz: 223.88 mm., 1340 Ke.) 19.00—20.00 (vezetékes: 18.00— 19.00): Nyugat-Dunántúl életéből — hírek, riportok, tudósítások. A szerző: Óta Csermák. Noteszlap. Könnyűzene. őrjárat az országutakon — ri­portműsor. Túrán — könnyűzene. BUDAPESTI TV 18.15: Hírek. 18.20: Paletta — kisdobosok és úttörők műsora. 19.00: Mezőgazdászok fóruma. 19.05: Telesport. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Szép álmokat, gyerekek! 19.55: „Csak egy kicsivel job­ban”. 20.15: A jövő hét műsora. 20.25: Keserű szerelem — fran­cia film (csak 18 éven felüliek­nek!). 21.50: Egy kis könnyűzene. 22.10: Hírek. Tv-híradó (ism.). BRATISLAVA! TV 8.00: Ne bújjon el, ha esik az eső — cseh film. 1 9.25: Riport Ostraváról. 17.30: ifjúsági műsor. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Aratási riadó. 20.30: Esztrádműsor. 21.50: Kambodzsa múltja és je­lene. 22.20, Tv-híradó. Az ÉM. Építőipari Szállítási V. g­yőri üzemvezetősége azonnali belépéssel keres három éven felüli gyakorlattal rendelkező nehézgépszerelőket (EO, UB, 20 typ. kotrógép, Dóser forgórakodó dumper, trailer.) Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés a vállalat műszaki osztályán. GYŐR, Fehérvári u. 10. Alvilág az „örömök ” Nemrégiben h­aslö­véssel kórházba szállították a ham­burgi St. Pauli negyed egyik mulatójának üzletvezetőjét. Az illető azt vallotta, hogy gondatlanságból ő sebesítette meg saját magát — a be­avatottak azonban jól tud­ták, hogy másról van szó. Mégis — mindenki hallga­tott. A sebesültnek két oka is volt erre: tarthatott az újabb golyótól és nem akar­ta, hogy St. Paulinál újabb rossz, riasztó hírek terjed­jenek el. E hallgatás azon­ban nem sokat segített... Vásárolt szerelmek központja St. Pauli, a nagy kikötő­város híres és­ hírhedt szó­rakozónegyede, a tobzódó neonfények és női mosolyok világa, az „örömök kikötője”, ahol fél négyzetkilométernyi területen 285 mulató, 24 szál­loda és 18 nyilvánosház zsú­folódik össze. St. Pauli azon­ban nemcsak az erotikus látványosságok, és vásárolt szerelmek központja, hanem az utóbbi esztendőkben a bűnözésé is. A rendőrség tavaly 8500 bűntényt, me­rényletet és lopást jegyzett fel. Nők vagy férfiak — at­tól függően, hogy milyen nemű vagy vonzódásé az áldozat — sötét mellékutcák­ba csalogatják az idegent, ott leijtik és kirabolják. „St. Pauli-galerik” veszekedése­ket, összetűzéseket provokál­nak és a zűrzavarban kilop­ják a látogató pénztárcáját. A hamburgi lapok arról pa­naszkodnak, hogy a régi, a helyi születésű társaságok­hoz — a Nyugat-Németor­­szágban dolgozó külföldiek salakjaként — mostanában olasz, török, marokkói és görög baridák is csatlakoz­tak, kihasználják a német lányok vonzódását a fekete férfiakhoz, kitartottjaikká válnak s ennek következté­ben az utcai merényletek so­rán a germán ököl mellett munkába lépett a kés sőt a revolver is”. ?v4­mor-gengszterek?‘ Egy helyi lap „Amor­­gengsztereknek” nevezte őket, mire a negyed rendőr­főnöke kijelentette, hogy mindez túlzás. St. Pauli nyugodt hely, nem igaz, hogy revolveres bandák ala­kultak, hamisak a kábítósze­rekről, a leánykereskedők­­ről és a fegyvercsempész társaságokról terjesztett hí­rek”. A lapok közlik ugyan a rendőrfőnök véleményét, de idézik egy pincér szavait is, akit egy halálos merény­let bírósági tárgyalásán hall­gattak ki tanúként: „Törvé­nyen kívül élünk, állandóan nyakunkon ül a félelem — a félelem valakitől...” St. Pauli rossz­ híre az utóbbi időben kihatott a mulatónegyed látogatottsá­gára. Skandináv turistacso­portok például azelőtt ok­vetlenül útbaejtették Ham­burg e nevezetességét, ma már azonban messze elke­rülik környékét. A lokáltu­­lajdonosok aggódva keresik a megoldásit és különböző szenzációkkal csalogatják, be­felé a negyed központi ut­cáján, a Reeperbahnon sé­tálókat. „Itt látható a leg­­perverzebb mutatvány, amit csak elképzel!” „Ötven ve­gyileg tisztított pásztorlány­ka!” „A nők itt az ön comb­jába harapnak!” — kiáltják a mulató portásai. Lemosni a gyalázatot De­li legváltozatosabb pro­dukciók sem tudták kellő­képpen fellendíteni a for­galmat, s ezért néhány mu­lató- és vendéglőtulajdonos elhatározta, hogy lemossa St. Pauliról a gyalázatot. Három szakaszból álló prog­ramot fogadtak el, amely szerint propaganda-hadjára­tot kezdenek. Közös erővel és közös költséggel igyekez­nek visszaszerezni a negyed „jóhírét”. Egy híres és gazdag bár­­tulajdonos azonban nem volt hajlandó csatlakozni ehhez az akcióhoz. (Tizennégy lo­kál tulajdonosa.) Weisleder­­nek hívják. Alakját titokza­tosság lebegi körül. Legna­gyobb lokáljában, a Star­­klubban mindössze másfél márkába kerül egy üveg sör vagy egy konyak mégis nem­zetközi rangú dzsessz-zene­­karokat és énekesnőket sze­repeltet horribilis gázsikért Weisleder feltétlenül ráfizet a Star­klubbra. Vajon miért, s főleg miből? És miért nem akart csatlakozni lokáltulaj­­donos kollégáinak alvilág­ellenes szövetségéhez? Csupa rejtélyes kérdés, amire talán a rendőrség fényt derít. T. I. Hol szórakozzunk? Győr, Rába Filmszínház, Or­dasok között (szovjet), fél 4, há­romnegyed 6, 8 órakor, korha­tár nélkül! Győr, Vörös Csillag, délelőtt: A forrongó város, széles (ju­goszláv), 9. 11 órakor, 14 éven alul nem ajánlott! Győr, Vörös Csillag, délután: Lány és az államügyész (nyu­gatnémet). 3, negyed 6, fél 8 órakor, 18 éven felülieknek! Sopron, Vörös Csillag: Üzlet­emberek (szovjet), fél 4, három­negyed 6, 8 órakor, korhatár nélkül! Sopron, Szabadság: Mi ket­ten meg a ló, széles (francia). 3, negyed 6, fél 8 órakor, kor­határ nélkül! Mosonmagyaróvár, Kossuth: Asszony a telepen, széles (ma­gyar), fél 5, fél 7, fél 9 órakor, 14 éven alul nem ajánlott! CIGARETTA SZÍNES FÜSTTEL. Egy angol do­hánygyár különféle színű füstöt produkáló cigarettá­kat hoz forgalomba. A gyá­ros szerint különösen a nők lesznek elragadtatva az új­donságtól, mert mindig a ruhájuk színe szerint válo­gathatják meg a cigarettájuk füstjét. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik sze­retett feleségem, édes­anyánk és nagyanyánk, Szabó Istvánná szül. Horváth Irén temetésén részt vettek, sírjára virágot helyez­tek, vagy fájdalmunkat bármi módon részvé­tükkel enyhítették. A GYÁSZOLÓ CSALÁD köszönetet mondunk mindazoknak, akik fe­lejthetetlen férjem, test­vérünk, sógorunk, Konrád Frigyes temetésén részt vettek, sírjára virágot, köszörűt helyeztek, vagy fájdal­munkat bármily módon enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetet mon­dunk a Soproni Gép­gyár vezetőinek, dolgo­zóinak és az öreg pincér kollégáknak. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Köszönetet mondunk mindazoknak, akik sze­retett édesapa, nagyapa, idős Hegedűs Vince temetésén részt vettek, sírjára virágot helyez­tek, vagy bármily­­aj módon fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD

Next