Kisalföld, 1963. szeptember (8. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

A Hruscsov és Tito beszéde a velenjei nagygyűlésen Pénteken délután a szlo­véniai bányavárosban, Ve­­lenjében nagygyűlés zajlott le, amelyen Nyikita Szerge­­jevics Hruscsov és Joszip Broz Tito beszédet mondott. Elsőnek Tito elnök lépett a mikrofon elé. Örülök neki, hogy itt is, mint mindenütt hazánkban, ahol Hruscsov elvtárs meg­fordult, a legközvetlenebb módon kimutatják testvéri érzéseiket a szovjet nép, és személyesen Hruscsov elv­társ iránt — mondotta töb­bek között a jugoszláv el­nök. Hruscsov elvtárssal alkal­munk volt ismét megtár­gyalni országaink kapcsola­tai továbbfejlődésének kon­krét kérdéseit — mondotta ezt követően Tito. — Ezek a kapcsolatok már eddig is jelentősen fejlődtek. Ered­ményesek voltak az utóbbi évek kölcsönös erőfeszítései, hogy kiküszöböljük és át­hidaljuk a letűnt félreérté­sek következményeit, hogy mi magunk is, mint felelős emberek, népeink jövője felé forduljunk. Ez nem jelnti azt, hogy már mindent meg­tettünk. Minden feltétel megvan azonban ahhoz, hogy kapcsolataink még barátiab­­bak, még tartalmasabbak le­gyenek. Ezután Nyikita Hruscsov lépett a mikrofonhoz, meg­köszönte a vendégszerető fogadtatást. A továbbiakban Jugoszlávia természeti szép­ségeiről és körútjának be­nyomásairól beszélt, majd így folytatta: — Az önök országában mindenütt dolgoznak, az élet forr. A nép gondolatai a jövő felé irányulnak. A jugoszláv nép joggal lene: büszke arra, amit országá­ban a néphatalom éveiben teremtett. A munkásosztály és a műszaki értelmiség ke­zével a gyárak egész sora épült fel. Nagy érdeklődés­sel kísérem mezőgazdaságuk fejlődését is. Hruscsov ezután ismertette a szovjet mezőgazdaság ered­ményeit és problémáit. Szólt a jóléti növeléséről, a békéért vívott harc fontosságáról, az atomcsendszerződésről, a nemzetközi munkásmozga­lom problémáiról, majd így folytatta: — Sokat beszélgettünk Ti­to elvtárssal és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság más vezetőivel, s öröm­mel kell megállapítanom, hogy e beszélgetések során­­ kölcsönös megértés és azonos vélemény mutatkozott a meg-­­ vitatott kérdésekben mind­­ országaink kölcsönös kap­­­­csolatait, mind a nemeztközi­­ politikát illetően. Nekünk, szovjet kommu­nistáknak nem lehetnek alap­vető ellentéteink a jugoszláv kommunistákkal, mert mind­két ország szocialista ország. Közösek a céljaink, és közö­sek az érdekeink abban a harcban, amelyet az impe­rializmus ellen országaink­ban a szocializmus és a kom­munizmus győzelméért foly­tatunk.­­ Őrizzük és erősítsük mindazt, ami egyesít ben­nünket. Őrizzük és fejlesszük testvérnépeink évszázados ba­rátságát! Új formájú „Kékes” A kedvelt és jól be­vált Kékes televízió új változatban ké­szül Székesfehér­várott. A készülék belsejében csekély a változás, csupán ösz­­szevonták benne az egységeket. Külsőleg azonban megválto­zott: szögletes, mo­dern kávában, rásze­­relhető rövid és hossz­­szú lábakkal készül. Az új típusú készü­lékből az év végéig majdnem harmincez­ret, jövőre hetvenez­ret szállítanak a ke­reskedelemnek. Képünkön: Hadházi László műszerész sze­reli a készüléket. (MTI Fotó : L­ajos György felv.) KISALFÖLD „I­ városi szolgálatból elbocsájtom Nem tudom, milyen volt Andorka Sándor napidíjas al­kalmazott, Győr szabad ki­rályi város tanácsának irat­tárosa. Lehetett vézna, ala­csony emberke, aki görnyed­ten hajolt az íróasztal fölé, hogy sok dioptriás szemüve­gével reggeltől estig boga­rássza a hivatalos iratokat, de lehetett magas, erős férfi, népgyűlések hőse, sodró be­szédű szónok. Nem tudom azt sem, hol, mikor született, meddig élt. Életének mind­össze huszonkét napjáról tu­dok. Egy levéltári iratcsomó őrizte meg a győri polgár­­mester levelét 1908. február 4-i dátummal. „Andorka Sándor napi­díjast ... a városi szolgá­latból elbocsájtom. Indok­lás: természetadta jog, hogy mindenki egyéni meg­győződése szerint egyik vagy másik politikai párt­hoz csatlakozhassak. Köz­hivatalt viselő egyéneknél azonban ezen jog a közhi­vatal szabta korlátok kö­zött mozoghat csak . . . Andorka Sándor ezen kor­látokat messze túlhaladta." 1908-ban koalíció kormá­nyozta az országot, T­isza Istvánék megegyeztek a bé­csi udvarral, feladták de­mokratikus követeléseiket és ígéretet tettek a népmozgal­mak visszaszorítására. And­­rássy Gyula belügyminiszter úgynevezett plurális válasz­tójog bevezetését javasolta. Eszerint a vagyonos és isko­lázott rétegeknek két-három szavazatuk lett volna, a mun­kásoknak és a szegénypa­­rasztoknak pedig csak egy. Nőknek nem adott a tör­vénytervezet választójogot, az analfabéták pedig tizen­­ketten adtak volna le egy szavazatot. (A nemzetisége­ket is beleszámítva, az or­szág lakosságának 65 száza­léka analfabéta volt.) A plu­rális választójogi javaslat országszerte hatalmas felhá­borodást keltett, a dolgozók a szociáldemokrata párt ve­zetésével — amely akkoriban viszonylag a legkövetkezete­sebben­ képviselte a munkás­ság­­­érdekeit — egyre-másra tartottak tiltakozó gyűlése­ket. A győri munkások 1908 január 20-i tiltakozó gyűlé­sén szólalt fel Andorka­ Sán­dor. Idézem a városi rendőr­­kapitányság jelentését. Beszéde elején kijelen­tette, hogy lázítani, vért forralni nem akar, bár eh­hez iszonyúan nagy kedve volna. Ezután hagyomá­nyos szociáldemokrata szo­kás szerint szidta a koalí­ció tagjait, akik ... a tör­vény előtti egyenlőségnek még a meglévő árnyékát is meg akarják semmisíte­ni. Nem az urak az ország, hanem a munkásság, a nép ... A plurális válasz­tójog csak maszlag . . . az a célja, hogy lehetetlenné tegye a parlamenti demok­ratikus kisebbséget.” A kis irattárosból, akit valószínűleg soha senki sem vett észre, egyszerre fontos és veszélyes személy lett. A polgármester levélben szólí­totta fel, tegyen igazoló je­lentést magáról „... tekintve, hogy közigazgatási tisztvise­lő ... politikai jellegű gyűlé­seken részt nem vehet.. Az irattári anyag nem ad felvilágosítást arról, volt-e Andorkának családja, meny­nyit keresett, és hogyan tud­tak megélni, gondolt-e arra, hogy elveszítheti az állását s mennyit töprengett míg megírta a választ. ..Nem vagyok közigazga­tási tisztviselő. Én napi­díjért köteleztem magam az elém szabott teendők­nek elvégzésére . . . Csele­kedeteimről, amelyeket es­te nyolc órakor végzek, le­gyenek azok . . . törvény­ben biztosított jogaimnak gyakorlása, mint szólás- és gondolathirdetési sza­badsággal összefüggő cse­lekmények . . . igazoló je­lentést tenni . . . nem áll módomban.” Ez történt január 26-án. Feb­ruár 4-én pedig, a városi szolgálatból elbocsájtom". A határozat jogerőre emelkedés előtt végrehajtandó”, mert ,,a közigazgatási irattárban bizalmas természetű ügyek­­ is kezeltetnek, melyek szol­gálatból elbocsájtott egyénre­­ tovább nem bízhatók". Így­­ Andorka Sándor február 12-én átadta hivatalát Krak­­ker Rezsőnek — egy újabb napidíjasnak. A „megbízhatatlan" irat­táros további sorsáról nin­csenek adatok. Nem is tett nagy dolgot, csak helytállt a munkások és a hozzá hasonló kisemberek kimondott igazá­ért. De a munkásmozgalom története sok ilyen helytállás emlékét őrzi. A Párttörténeti­­ Intézet munkatársai most­­ gyűjtik a dokumentumokat­­ a magyar munkásmozgalom­­ 1907—1917 közötti szakaszá­­r­­ól. Az egyszerű győri irat­­j­­áros tette történelem lett. Gárdonyi Béla 1963. szeptember 1. vasárnap Termékeny nyár Jegyzetek egy kiállításról A soproni képzőművészeti munkacsoport vezetősége nagyszabású kiállítást ren­dezett, amelyen bemutatták a soproni nyári mű­vésztelep termésének színe-javát. A két nagy termet betöltő ki­állítási anyag azt bizonyítja, hogy hasznosan töltötték idejüket az ország különböző részéből Sopronba sereglett festőművészek. A vásznakon, kartonlapokon a soproni ut­cák, híres soproni házak elevenednek meg. A tárlaton többféle művészeti irányzat­tal, stílustörekvéssel ta­lálkozunk: naturalista, ku­bista, impresszionista és realista alkotások vall­an­ai, festőink valóságlátásáról. Érdekes megfigyelni, mi vonzotta egyénenként is a festőket Sopronban, mit akartak megörökíteni ebből a patinás, középkori hangu­­latú városból. Szinte vala­mennyien megfestették az Ikva-partot, a Festő közt, a tűztornyot, a barokk épüle­teket, a szűk sikátorokat, udvarházakat. Buczkó Géza legszebb alkotása a „Hegyi utca” című kompozíciója. Merész színkombinációi jel­lemzi Ujhelyi Gábor Ház című alkotását. Kováts Mar­git Domboldal című alkotása egyszerű művészi eszközök­kel adja vissza a délutáni hangulatot. Szerdahelyi Sán­dor a hideg kék színekkel kombinál, mértani idomokra bontja a formákat. Ebergé­nyi Amadil képei egyéni színlátásról tanúskodnak. A kiállítás egyik legszebb da­rabja Major József „Víz mellett” című alkotása. Szép kompozíció Tóvári Tóth Ist­ván Munkácsi-díjas győri festőművész Bánfalva című képe. Drámai ereje van az alkotásnak, s ezt a sötét és a világos színek ellentétével érte el a művész. Agárdi Gábor Fertő című képe le­vegős, derűs színeivel kapja meg a szemlélőt. Ezüst György Munkácsy-érmes fes­tőművész már nemcsak a tá­jat, a várost nézi, hanem az ember és a táj kapcsolatát is. Ezt bizonyítja Kerítés mellett című képe. Mikss Ferenc egyik legmodernebb művészi törekvésű festő a kiállítók között. A Szerelme­sek c. kompozíciója meleg színekkel, pár ecsetvonással hűen adja vissza két ember nemes kapcsolatát. Lakatos József mozaikszerű Fertőrá­kos — a figyelmet keltő al­kotás. Sebestyén Fer­era­ al­kotásaiból különösen a ,,Cik­­lámenes lány II” tetszett. Szenvedélyesen felfokozott színekkel, modern felfogás­ban alkotta képét. Dobrosz­­láv Lajos Munkácsy-díjas alkotásai mesteri kézre val­lanak. Panorámaszerű képei nemesen idealizált alkotá­sok, üde hatást keltenek. Juhász Klára, Karcagi End­re, Török Tivadarné, Tan­­kovits E. Zimányi Ernő, Patay Éva, Ányos Imre, Cs Szabó Lajos, Papp Albert, Pataky Tibor, Balázs Kál­mán alkotásait láthatjuk még az említetteken kívül. Vannak egyenetlenségei ennek a kiállításnak. Minde­nek előtt azt vártuk volna ettől a kiállítástól, hogy Sopron mai életéből is adjon ízelítőt. A tárlatot így is di­cséret illeti, szép szír, felt megyénk képzőművésze­­­ életében. ih. i.) Felássák-e a Scotland Yard udvarát? A postavonat-rablók utáni hajsza negyedik hetébe lé­pett — a Scotland Yard azonban még mindig csak „tisztes távolból követi" a tettesek nyomát. Pénteken újabb körözvényt adtak ki további személyekről — ez­úttal egy csoportképet. A fényképen látható a már ko­rábban körözött Bruce Rey­nolds londoni autó- és régi­ségkereskedő, felesége, vala­mint sógora, John Daly 32 éves régiségkereskedő és fe­lesége társaságában. A Daly­­házaspárról, nyomban a fény­kép nyilvánosságra hozatala után bejelentés­ érkezett Ca­­listonville-ből, egy tenger­parti nyaralóhelyről. A beje­lentés szerint a „bájos házas­pár” kisgyermekével együtt egy hétig lakott a kisváros egyik szállodájában, s ked­den ismeretlen helyre távoz­tak, miután „Angliában szo­katlan módon” csupa ötfon­tos bankjeggyel fizették ki 100 fontos számlájukat. (Az ötfontos a legnagyobb cím­letű bankjegy és ekkora ösz­­szeget rendszerint csekkel fi­zetnek Angliában.) Minded­dig a körözésre bocsátott hét fénykép „eredetije” nem ke­rült kézre, ugyanis homály fedi a hiányzó két és negyed millió font hollétét. Ebben a tekintetben azon­ban a Scotland Yard most bőségesen meríthet ötleteket a Daily Mirror pályázatának szombaton nyilvánosságra hozott eredményeiből. Mint már jelentettük, a nagy pél­dányszámú bulvárlap egy héttel ezelőtt pályázatot hir­detett „Hová dugnál el ne­gyedmillió fontot?” — jeligé­vel. A több ezer ,,pályamun­ka” közül Mebrede doncas­­teri lakos javaslata kapta az 50 fontos első díjat. Jutalmat kapott még Ma­rion Russel asszony is, aki egy egypupu tevét „alakítana át” kétpupura és a pótpúp­ba” elrejtett bankjegycso­maggal magánállatkertjében helyezné el az értékes jószá­got. Egy másik pályázó, Mr. Ackers ugyancsak öt font­ban részesült eredeti ötleté­ért. Ő a Gázművek dolgozó­jának álcázva magát, egye­nesen a Scotland Yard udva­rában ásna gödröt és oda dugná el az 50 000 darab öt­fontos bankjegyet. (MTI.) Új osztályok, új feladatok a csornai gimnáziumban A csornai Hunyadi János Gimnázium a többi iskolá­hoz hasonlóan, készül az új tanévre. Amíg a diákoknak 2-án, a tanévnyitóval kezdő­dik a munka, a tanárok már régóta dolgoznak a tanrend elkészítésén. Nehéz az össze­állítás, mert aránylag kevés a pedagógus, és tekintetbe kell venni a diáklétszám növekedését is. A gimná­ziumnak ugyanis hat évvel ezelőtt még csak 232 tanuló­ja vol­t, az idei tanévben 610 lesz, öt első osztály nyí­lik. Ebből két osztályban nincs politechnikai oktatás. Két osztály öt plusz egyes tesz: a fiúk a Petőfi Terme­lőszövetkezetben kertészet­tel foglalkoznak, a lányok fran­cia szabás-varrást tanulnak. Ezt az oktatást az idén ve­zetik be ebben a gimnázium­ban. Az iskola négy varró­gépet kapott. A lányok bizo­nyára örülnek, hogy ilyen hasznos gyakorlati oktatáson vehetnek részt. Az idén fog először érett­ségizni a szakközépiskolai osztály negyedik évfolyama. A tantestület nagy érdeklő­déssel várja az eredményt és az érettségi után is figye­lemmel kíséri a diákokat, hogy hogyan állják meg a helyüket a gyakorlatban A szakközépiskolai osztá­lyok első és második évfo­lyama öt plusz egyes gya­­korlati oktatáson vesz részt, de a nyári gyakorlaton kí­vül őszi és tavaszi kéthetes gyakorlatot is kell végez­niük. A harmadik és negye­dikesek négy plusz kettes osztályba járnak; nekik csak nyári gyakorlatuk­­ van. Az első osztály növénytant tanul, a második osztály megismerkedik az általános állattenyésztéssel. A harma­dikban a lányok baromfite­nyésztéssel, a fiúk szarvas, marha-tenyésztéssel foglal­koznak. A szakközépiskolá­ban az érettségi után a szak­munkásvizsgát is leteszik a tanulók, és megkapják a szakképesítőt. A diákok a kötelező orosz nyelven kívül más idegen nyelvet is választhatnak. Két első osztályban angolt, egy­ben- egy­ben latint és né­metet tanulnak. A Hunyadi János Gimná­ziumnak az új oktatási terv bevezetésén kívül arra is van gondja, hogy a szőnyi iskolát pártfogolja. A csor­nai tantestület figyelemmel kíséri az új iskola munkáját, térképet, szemléltető eszkö­zöket is bocsát a rendelke­zésükre. v. g. Kitüntetések a bányásznap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a XIII. bá­­nyásznap alkalmából kitün­tetéseket adományozott a legjobb eredményeket elér­ő bányaipari dolgozóknak. A kitüntetések egy részéit Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke szombaton délelőtt adta át a Parlament kupolacsar­nokában. A XIII. bányásznap alkal­mából Munka Érdemrenddel tüntette ki az Elnöki Tanács Alföldi Lászlót, az Ásvány­bánya és Előkészítő Vállalat igazgatóját, Dunay Sándort, a Pécsi Uránércbánya Vál­lalat vegyészmérnökét, Már­ton Gézát, a NIM Ipargaz­dasági és Üzemszervezési Intézetének igazgatója . Patsch Ferencet, az Orszá­gos Kőolaj és Gázipari Tröszt Dunántúli Kőolajfú­­rási Üzemének főmérnöke, Soós Józsefet, a Borsodi Szénbányászati Tröszt vájár­ját, Tóth G. Lászlót, a Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt fron­tcsa­pat -vezető vásárát és Varga Lajost, a Közép- Dunántúli Szénbányászat­ Tröszt frontmesterét. A Szo­cialista munkáért érdemérem kitüntetést hatvannégyen, a Munka Érdemérem kitünte­tésit, pedig 128-an kapták meg. (MTI.) A Kisfaludy Színház igazgatósága felkéri volt kedves bérlőit, hogy bérleti igényüket legkésőbb 1963. szeptember 5-ig jelentsék be a szervező irodában. Győr, Telefon: 31—61

Next