Kisalföld, 1963. október (8. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

1953. október 1.,­kedd A Győri Richards Finomposztógy­árban új dekü­táló géppel dolgoznak. A gépet az NDK-ból vásárolták 600 000 forintért. Kifogástalanul működik. A gyalázkodó ember Hárman várakozunk a ta­nácselnök szobájában: az elnök, a párttitkár és az új­ságíró. Az utóbbi szeretne mindent megtudni, hogy az­tán másokkal is tudassa, mire vetemedik néha egy­­egy ember, végeredményben csak azért, mert most sze­rinte „mindent szabad". — Miilyen ember ez a gyalázkodó Kovács lajos­! Volt-e már hasonló esete? — Az ellenforradalom után embercsempészésért el­ítélték. Mindig elégedetlen­kedik, höbörög, mindenben hibát Meres-e rosszindula­túrni. Azelőtt' is ilyen volt.­ Mon­dogatták is már' a­ faluban, hogy micsoda lehetetlen em­ber. Egyszer elhíresztelte, még az egyéni gazdálkodás korában, hogy ellopták egy gerendáját. Azt is állította: tudja, ki lopta el De nem mondta meg, csak zavart keltett a­ faluban. — Máskülönben jó dolgos? — kérdezem a község veze­tőitől. — A munkaegység­­kimutatásból ez látszik. — Igen. Dolgozik rende­sen. Még fiatal, most van a legjobb erőben. Harminc­­egynéhány éves. Jön az asszony, a leg­utóbb megrágalmazott Var­ga Lászlóné., Arra kérem, hogy higgadtan, aprólékosan mondjon el mindent. — Pénteken reggel tör­tént a cikóriaföldön. Fél nyolc körül kimentem, vol­tak már ott néhányan, de még nem mindenki. Köszö­nök, hogy jó reggelt! Kovács Lajos, aki kocsis, és most a cikóriát szántotta ki a földből, így felel: „Jó napot kívánok­, nagyságos asszony.’’’ Nem szóltam, nem is tudom, miért, de amikor megjött Andorka Gyuláné, még utá­nam, és neki is úgy köszönt a Lajkó, ahogy kell, meg­kérdeztem, mi különbség van kettőnk között. „Az, hogy Andorkáné férje v­ár hatkor kiment dolgozni”. — ezt mondta. Pedig az én uram is korán kezdi a mun­kát, fél hatkor indul He­gyeshalomba. Ott dolgozik a MÁV-nál, kazánkovács. Vargáné megáll a beszéd­ben. Az arca megpirosodik, látható szégyenkezéssel foly­tatja: — Aztán ez a Kovács La­jos azt mondta, hogy ne­künk mindent megadnak, mi kaptunk kukoricaföldet is eleget, mert párttag az uram. — Mire mondta ezeket? — Egyik vasárnap meg­kaptuk a tsz-től az „ő lo­vát”, azt a fogatot, amit ő hajt, hogy a háztáji ter­ményt hazahordjuk. Persze nem az övé a ló, hanem a szövetkezeté. Különben is ez nem kivételezés, mert min­denkinek haza viszik a ház­tájit, akárki hajtja a lova­­ikat. Szóltam a­ másik, kacsis­­na­k, Erdélyi Sándornak, hogy­ képzeld, Sándor, a Lajkó állandóan molesztál, hogy jogtalanul sok a ház­táji földünk, meg más ilye­neket mond. Erdélyi is neki adott igazat. — Arról van szó — ma­gyarázza a párttitkár, meg a tanácselnök —, hogy Ko­vács Lajos és Erdélyi Sándor háztáji földje kisebb, mert otthon a ház körül nagy a beltelek. Tehát semmi igaz­ságtalanságról, kivételezésről nincs szó. — Én is ezt mondtam — folytatja Vargáné —, de­­le­torkoltak. Erőltették, hogy a Káldi Kálmán is azért ka­pott egy hold háztájit, mert párttag, meg hogy az én fia­mat azért vették föl a kö­zépiskolába, mert kommu­nista a férjem, a Buli János fia viszont nem tanulhatott tovább. Ő nem párttag. — A­­maga fia milyen eredménnyel végezte el az általános iskolát? — Négy egész nyolc tized az átlaga. Számtanból min­dig ötöse volt. A Győri Gép­ipari Technikumba vettek föl. Kollégiumba nem jutott, de azért nem támadtunk rá senkire. A tanácselnöktől kérde­zem: — Valn-e példa arra, hogy rábcakapi párttagnak a gye­rekét nem vették fel a kö­zépiskolába? — Persze, hogy van! Pél­dául Rába Jenő fia, az Imre se jutott be. Elment kőmű­vestanulónak ... Az a baj, hogy néha az irigység fel tá­mad az emberekben. Min­denki a murvájából él, és van, aki jobban boldogul. Itt most többről van szó, mint túlzastói. Kovács Lajos olyan ember, aki örömét ta­lálja abban, hogy­­ gyaláz­kodva megkeserítheti mások­ életét. Pedig senki sem vét neki. Dolgozhat, és­ van eredménye a munkájának, több a jövedelme,­­mint azelőtt. Azok közé tartozik, akik a nagyobb demokráciát, a szabadabb, őszintébb lég­kört úgy értelmezik, hogy most mindent lehet, még ha­zudni, rágalmazni, másokat pocskondiázni is. Elsősorban a falu, a köz­ség dolga, hogy Kovács La­jos rájöjjön: a mi­­demokrá­ciáink nem ez. Szabó József Tsz-tagok a Tátrában Szeptember 22-én és 25-én negyven-negyven termelő­szövetkezeti tag indult el megyénkből ötnapos szlová­kiai autóbusz-kirándulásra. A cél a Tátra volt. Az uta­zást a tsz-tagok önsegélyező csoportja rendezte. A cso­portokat a győri IBUSZ- iroda munkatársai kísérték el. Az első csoport még ra­gyogó napsütésben járt a gyönyörű tájakon, a másik csoportnak viszont a téli ar­cát mutatta meg a Tátra, már hógolyózni is lehetett. A második csoport vasárnap este ért haza, s miként az első csoport, elismeréssel nyilatkoztak az utazás­­ meg­szervezéséről, az ellátásról. KISALFÖLD Bővül a szakszervezetek szociális tevékenysége A nyugdíjazás előtt állók­­megelégedéssel tapasztalják, hogy nyugdíjügyeik intézé­sében hatékony segítséget kapnak üzemükben, s mire nyugalomba vonulnak, já­randóságukat már az első hónaptól kezdve pontosan kézbesíti a postás. Mindez az üzem­i nyugdíjelőkészítő bizottságoknak köszönhető. Budapesten és az ország hat nagyobb megyéjének vasipari üzemeiben megvizs­gálták a nyugdíjelőkészítő bizottságok tevékenységét, s azt rendkívül hasznosnak találták. E bizottságok se­gítsége immár a nyugalomba vonulók 80 százalékára ki­terjed, s tevékenységük egy­re bővül. A jövőben még szélesebb­­körű segítséget akarnak nyújtani az arra rászorulók­nak a társadalmi bizottsá­gok. A nagyobb üzemekben az öregségi nyugdíjakon kí­vül a rokkantsági, az öz­vegyi vagy a szülői jogon járó nyugdíjak és az árvák ellátásának ügyében is haté­konyan támogatják a dolgo­zókat. (MTI.) Két tanácsülés között intézkedett a végrehajtó bizottság Győr Város Tanácsa vég­rehajtó bizottságának az el­múlt hetekben végzett mun­kájáról érdemes megemlé­kezni. A legutóbbi tanács­ülésen elhangzott észrevéte­lek, javaslatok intézése és a napi tennivalók sok munkát adtak. A szabadhegyi vízellátás régi kérése a városrész la­kóinak és régi gondja a vá­ros vezetőinek. A közelmúlt­ban történt előrelépés. A vb. kezdeményezésére a szabad­hegyi vízhálózat bővítésének tanulmánytervét m­egrendel­­te a megyei tanács tervosz­tálya. A végrehajtó bizott­ság intézkedett, hogy a rév­falui szabadstrandon 1964- ben további öt vetkőzőfülkét állítsanak fel. Ezenfelül még több kisebb-nagyobb, a vá­ros lakóit érintő ügyekben intézkedett a vb. A kertészeti és az ingat­lankezelő vállalat tevékeny­ségét is megvizsgálta a vég­rehajtó bizottság. Tájékozó­dott a szakközépiskolák fej­lesztési lehetőségeiről, az építés alatt lévő létesítmé­nyek helyzetéről, valamint a Győr és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet mun­kájáról. A parkok gondozása A Kertészeti Vállalat te­vékenysége sokat javult, a parkok gondozása azonban sok kívánnivalót hagy maga után. A vállalat létszám- és béralapgondokkal küzd. Az alacsony bérek miatt nem tud törzsgárdát kialakítani. Nincsenek szociális létesít­ményei sem. A tanács vezetői állást fog­laltak, hogy a sikeres műkö­dést gátló körülményeket mielőbb meg kell szüntetni. A parkok állagvédelme miatt elrendelték, hogy a rajtuk átvezető átlós utakat fokozatosan szilárd burkolat­tal kell ellátni. 1964-ben el­sősorban az Eötvös-park út­jait kell aszfaltozni. Gyorsabban Az Ingatlankezelő Válla­latnál a hibák felmérése és kijavítása meggyorsult. Ez annak köszönhető, hogy át­szervezték a házkezelőségü­­ket. Ez a vállalat, szintén létszámgondokkal küzd. A televízió térhódítása miatt a nagy házakon már szinte antennaerdő van. A tetők még akkor is rongálód­nak, ha a leggondosabban szerelik fel az antennákat. Célszerű lenne minél több házra központi antennát fel­szerelni. Új házakat csakis így lenne célszerű építeni. A lakóházak felújítása kö­rül nincs minden rendben. Jelentős a lemaradás és a jövő évi program végrehaj­tásának sincsenek meg a feltételei. Néhány életveszé­lyes épület kiürítésével is foglalkozott a végrehajtó bi­zottság. A szakközépiskolák Győrött jelenleg élelmi­szer- és általános ruházati, vas—edény—műszaki, vegyi, illatszer-, háztartási, egész­ségügyi, szerves vegyipari, szakmában 29 szakközépis­kolai osztályban kezdődött meg az oktatás, az új tanév­ben. A fejlődés előtt akadályok vannak. Főleg a műhelyek hiányoznak. Az adottságok maximális kihasználása mel­lett történik elsősorban a fejlesztés a következő évek­ben. A Mayer Lajos Iskolá­­ban zöldségtermelő és zöld­séghajtató szakközépiskolai osztályokat terveznek. A Bem téri új iskolába köl­tözködő Közgazdasági Tech­nikumnak teljesen kereske­delmi jelleget kívánnak ad­ni. A végrehajtó bizottság utasította a tanács művelő­désügyi osztályát, hogy az érdekelt minisztériumok kép­viselőinek részvételével szer­vezzen Győrött tárcaközi ér­tekezletet egy új kollégium ügyében. Ezenkívül gyógy­szertári asszisztensképző, ál­talános építőipari, szakipari munkásképző, általános la­katos, csőszerelő és hegesz­tő és még több szakközépis­növényvédő gépész, mező- osztály indítása ügy­­gazdasági, elektromos beren­dezést szerelő, vízügyi, gép­lakatos, női szabó, idegen nyelvi, gépíró, gyorsíró,­­ál­talános közgazdasági, általá­nos villanyszerelő és bútor­asztalos szakközépiskolai ok­tatás folyik, összesen 12 ben járjon el. A legközelebbi tanácsülés­re Győrött október 4-én, pénteken délelőtt 9 órai kez­dettel kerül sor. Egyebek között ez a tanácsülés dönt a jövő évi városfejlesztésről. Cs. L Évente ezer vason szén megtakarítás A soproni hőerőmű negy­ven százalékkal kevesebb kalóriával állít elő egy kilo­watt áramot, mint az ország bármelyik más hőerőműve. A gőz előzőleg villamos ára­mot termel, és úgy biztosít­ja több üzem fűtését. Az idei télen teljes kapacitás­sal dolgozó hőerőmű üzemel­tetése ezért ilyen módon évente ezer vagon szén meg­takarítást eredményez. A hőerőmű üzembe állításá­val tisztább lett a gyárakkal beépített városrész levegője is. Korán és jól elvetette öt kenyérgabonát a szárföldi Kossuth Tsz A megyében másodiknak, a bősárkányiak után a szár­földi Kossuth Tsz végzet­t a búzavetéssel. Erről már hírt adtunk, és most ismertetjük a vetés körülményeit, mód­ját Szalai János elnök és Cserháti Pál mezőgazdász levele alapján. A szövetkezet tagsága egyetértett azzal a törekvés­sel, hogy a búzát szeptem­ber végén, október legele­jén elvessék, mert tapasztalatuk szerint Szárföld határában ez a legkedvezőbb idő. A megkésett búzavetésekben ugyanis a korán beköszöntő nagy meleg súlyos károkat ■okozott a sülevényes terüle­teken. Búzából 609 holdat vetett a Kossuth Tsz, őszi árpából 66, őszi takarmánykeverék­ből 9 és fél,­ magnak való takarmánykáposztából pedig 10 holdat. Biztonsági tarta­léknak búzáb­ól csaknem két százalékkal többet vetett. A búzavetésben az alap­vető minőségi követelmé­nyeknek eleget tettek a szára­földiek. Jól megválasztották V előveteményeket: pillan­gós törésbe került 41,6 szá­zalék, aprómag után 24,2, burgonyaföldbe 10,4, silóku­korica és napraforgó után 8,2­­ százalék,1 kalászos után pedig 15,6 százalék. A kalá­­szos elővetemény­ trágyázott zabvetés volt. A talajelőkészítést szep­tember 20-án fejezte be a szövetkezet a burgonyaföl­dek vetőszántásával. A ked­vező talajállapot lehetővé tette, hogy mindenütt kifo­gástalan magágyat készítse­nek a traktorosok. A vetése­ket szükség szerint gyűrűs­­hengerrel zárták. Bezosztása 1-es búzafajtát vetett a szárföldi Kossuth Tsz a. vetésterület 52,6 szá­zalékán. Ebből 133 hold ve­tőmagtermesztésre is alkal­mas, és 130 hold saját ter­mesztésű. Műtrágyából átla­gosan 3,2 mázsát használtak fel holdanként, ami 100—150 kiló foszfor, 100—120 kiló nitrogén és 50—100 kiló káli műtrágyából tevődik össze, az egyes területek igénye szerint,. A korai vetés mellett­ a­ mélyszántásnak is több mint a felét elvégezte már a szár­­földi Kossuth Tsz. mm Ügyességi autóverseny Győrött A Magyar Autó­klub győri csoportja, az Állami Biztosító Győr-Sopron megyei Igazgatósága és a BM Győr-Sopron me­gyei Rendőrfőkapi­­tányság közlekedés­rendészeti alosztálya közös rendezésében vasárnap délelőtt 8 órakor ügyességi autóverseny volt­ Győ­­rött, a Bacsó Béla utcában és a Mester utcában magánautó­­sok részére. A versenyre har­mincegy férfi és egy nő nevezett be. Az első akadályt az el­méleti kérdések-' je­­lentették. A a versenyző tizenhá­rom kérdést kapott. Minden kérdésre há­rom válasz adva volt, s tippelés alapján kellett eldönteni, hogy a három közül melyik a helyes. A feladatok között volt műszaki, KRESZ- és biztosítási kérdés. Az első akadályon, ame­lyet KRESZ-totónak neveztek el a rende­zők, általában sike­resen, túljutottak a versenyzők. Az elmélet után sor került a gyakor­latra. A hatszáz mé­ter hosszú akadályok­­­kal, telt pályát meg­határozott időben, 5 perc alatt kellet le­futni. Ez a harminc­két versenyző közül csak kettőnek sike­rült: Rédei Tibornak és Nitsmann Jenő­nek. A pontozás alapján elbírált versenyen azok kerültek az el­ső helyekre, akik el­méletben és gyakor­latban, időben és pontszámban jól tel­jesítették a verseny követelményeit Az izgalmas ver­seny tizenkét órakor ért véget. Az ered­ményhirdetésre dél­után öt órakor került sor Győrött, az autó­­club Árpád út 51. szám alatti klubjá­­ban. A pontozás alap­ára a bíráló bizott­­ág az első díjat, egy­ Orienton táskarádióit Nitsmann Jenőnek, az ügyességi autóver­seny győztesének ítél­te oda. A győztesen kívül még kilenc ügyes versenyző is tárgyjutalmat kapott. Az ajándékok nagy részét az Állami Biz­tosító Győr-Sopron megyei Igazgatósága vásárolta. A versenyzők egyike kígyózó vonalban kerülgeti a kuglifákat. Ha egyet fellök, az már hibapont. Zeneművészek konferenciája Hétfőn a zeneművészek házában megkezdődött a szocialista országok zenemű­vész szövetségei vezetőinek háromnapos konferenciája. A tanácskozás megnyitásán nyolc külföldi delegáció vett részt.­ A konferencia egyike a szocialista országok zene­művész szövetségei vezetői­nek hagyományos, évente összeülő tanácskozásainak. Budapesten a szövetségek nemzetközi együttműködésé­nek kérdéseit tárgyalják meg. Az együttműködés nemcsak a szövetségekre vo­natkozik, hanem felöleli a szocialista országok am­ei életének szinte minden te­rületét, így például ezen a konferencián külön napi­rendi pontként tárgyalják meg a nemzetközi koncert­­irodák együttműködését. (MTI.) •

Next