Kisalföld, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

2 KISALFÖLD tíz országgyűlés folytatta a költségvetés vitáját (Folytatás az 1. oldalról) A béke erőinek gyarapo­dásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Fidel Castro elvtárs moszkvai útja újabb bizonysága a fiatal Kubai Köztársaság szilárd belső és külső helyzetének. A forra­­da­­lmi Kuba a szocializmus erős­ szigete a nyugati fél­tekén: függetlensége, népé­nek szabadsága mellett ott áll a hatalmas Szovjetunió és a szocialista világrend­­szer. A napokban a Kínai Nép­­köztársaság és a Francia Köztársaság közös közle­ményben bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot lé­tesítenek egymással. A Kí­nai Népköztársaság megala­kulásától kezdve a nemzet­közi politikai élet egyik leg­fontosabb tényezője. Meg vagyunk győződve, hogy kö­zel va­n a Kínai Népköztár­saság jogaina­k helyreállí­tása az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsának el­nöke, nemrégiben nagy fon­tosságú j­avaslatot tett a Német Szövetségi Köztársa­ság kancellárjának: a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, beszerzéséről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket ál­­lomásoz­tassanak. A kancel­lár a javaslatukat még csak á­t sem vette. A német nép és a béke érdekét­­az szol­gálná, ha a Né­met Szövetségi Köztársaság vezetői tovább nem ezen az úton járnának. Mi arra tö­rekszünk, hogy a Német Szö­vetségi Köztársas­ággal is a békés egymás mellett élés alapján alakítsuk kapcsola­tainkat. A békés egymás mellett élés politikájának érvény­­rejutását szolgálja Hrus­csov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetű­zéseket kizáró megoldá­sára. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szov­jetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyet­értését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egy­beesik a Ma­gyar Népköztár­saság külpolitikai törekvé­seivel; kormányunk a maga részéről kész minden szük­séges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. A nemzetközi helyzet fon­tos vonása, hogy a gyarmati rendszer felbomlása erőtel­jes léptekkel halad előre. Nemrégiben újabb független államokat üdvözölhettünk: Kenyát és Zanzibárt Elítéljük az Északatlanti Szövetség tagállamainak Cip­rus szigete ellen tervezett katonai intervencióját. Úgy véljük, hogy a ciprusiaknak maguknak külső erő és fő­ként külső fegyveres beavat­kozás nélkül kell megoldani problémáikat a nemzeti füg­getlenség és Ciprus népeinek barátsága javára. A fenti leszerelési értekez­letről hangsúlyozta a szónok: Ha a nyugati hatalmak a szocialista országokéhoz ha­sonló jó szándékkal küld­ték el képviselőiket Génf­be, újabb lépésekre van le­hetőség az általános és tel­jes leszerelés útján. Erre kiváló alkalmat nyújta­nak azok a javaslatok, ame­lyeket a Szovjetunió képvise­lője az értekezlet elé terjesz­tett. Kipróbált úton haladunk A szocializmus teljes fel­építésének munkája ma első­sorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos te­vékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szer­vező-nevelő munka, a párt­­szervezetek, az állami­ és a társadalmi szervek tevékeny­sége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tömegek odaadó mun­kájával, a szocialista építés­ben való öntudatos részvéte­lével oldhatjuk meg. A párt­ és a kormány az élet minden területén ar­ra törekszik, hogy kipró­bált és helyesnek bizonyult politikai vonalát követke­zetesen megvalósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál bizto­sabban és gyorsabban hala­dunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk fel­szabadult a fasizimus rabsága alól és elindulhatott a de­mokratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadse­reg egységei üldözve és ver­ve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt, 1944. december 22-én alakult meg Debrecen­ben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfor­dulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demok­ratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földre­form megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legna­gyobb törté­nelmi eseménye, Magyaror­szág teljes felszabadulása 20. évfordulóját. Ha visszatekintünk az el­múlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át ben­nünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzve az ellent, a tornyo­suló millió akadályt, kijavít­va saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szo­cialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tol­mácsolva mondhatom: hazánk felhaszndulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végre­hajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhet­jük méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfo­gadva a költségvetést, kép­viselőtársaimat e nagy fel­adatok megoldására, eredmé­nyes jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fo­gadott beszédét Kállai Gyula. * A további felszólalók sorá­ban dr. Ortutay G­rula, Bács megyei képviselő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára elmondotta, hogy országszerte most foly­nak az előkészületek a Ha­zafias Népfront tavaszi kong­resszusára. Négy év munká­ját kell most mérlegre tenni és a bizottságok tevékenysé­gének vizsgálata, a csaknem 150 000 bizottsági taggal, a soktízezernyi aktivistával folytatott beszélgetések ismét kirajzolták a szocializmust építő országunk politikai ar­culatát. Dolgozó népünk leg­szélesebb rétegeiben teljes az egyetértés — a részleteket il­letően is — olyan fontos kér­désekben, mint amilyen pél­dául a nemzeti szuverenitá­sunk érdekében végzett hon­védelmi munka, a közokta­tásügy reformja, továbbá né­pi államunk külpolitikája. Dr. Ajtai Miklós, az Or­szágos Tervhivatal elnöke a műszaki fejlesztés jelentő­ségéről szólva aláhúzta: " A fő kérdés az, hogy lényegesen lerövidítsük, gyor­sítsuk egy-egy új gyártmány útját a kutatás kezdetétől a sorozatgyártásig. Tapasztala­taink azt mutatják: ennek fő eszköze, hogy a rendel­kezésre álló szellemi és anyagi erőket rugalmasan összpontosítsuk az­­ aktuális, siker reményével kecsegtető fejlesztési feladatokra. Ez természetesen azt is feltéte­lezi, hogy csökkentsük gyárt­mányaink számát, szűkítsük iparunk gyártmányprofilját jobban használjuk ki azo­kat a munkamegosztási le­hetőségeket, amelyekre a nemzetközi szocialista együtt­működés módot nyújt. Az országgyűlés febmr­ár 1-én, szombaton délelőtt 10 órakor folytatja az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. A pénteki ülés 18 óra 55 perckor ért véget. (MTI.) Czinege Lajos honvédelmi miniszter felszólalása Csütörtökön délután szó­lalt fel a költségvetési vitá­ban Czinege Lajos vezérez­redes, honvédelmi miniszter. Hozzászólásában a védelmi kiadások, a fegyveres erők céljaira 1963-ban előirány­zott összegek felhasználásá­ról és az idei előirányzatok rendeltetéséről tájékoztatta az országgyűlést. Beszámolt arról, hogy ta­valy tovább folytattuk had­seregünk korszerűsítését. Fegyveres erőink jelentős mennyiségű korszerű fegy­verzetet, harci technikai esz­közt kaptak. Fejlesztettük a korszerű kiképzéshez szük­séges anyagi-technikai bázi­sainkat, s gondoskodtunk a fegyveres erők tagjai szociá­lis, kulturális és egyéb el­látásának további javításá­ról. Mindezek hatására fegyveres erőink ütőké­pessége, erkölcsi, politi­kai értéke tovább növe­kedett. A védelem céljára az 1963. évi költségvetésben megsza­vazott összeget rendeltetésé­nek megfelelően, eredmé­nyesen használtuk fel. Csökkentjük honvédelmi kiadásainkat Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásának előkészítése során a kor­mány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a nép­­gazdasági tervekben előzete­sen jóváhagyott előirányza­tokhoz képest mintegy 300 millió forinttal kell csök­kenteni úgy, hogy az alapjá­ban ne érintse védelmi ké­pességünk, harckészültsé­günk színvonalát. E határozatnak megfele­lően az eredeti költségvetési tervhez képest a képviselő­társaim között szétosztott állami költségvetési javas­Az Elnöki Tanács két ülésszak között hozott hatá­rozatairól szóló jelentésben szerepel az 1964. évi 1. szá­mú törvényerejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács módosította az 1960. évi 4. számú honvédelemről szóló törvény egyes rendelkezé­seit. A módosítások között a legjelentősebb, hogy a bevonulási alsó korha­tárt a korábbi 19 évről 18 évre szállította le. Miért volt szükség e mó­dosításra és mi a módosítás lényege? Az eddigi sorkato­nai alsó korhatár 19 év volt, a gyakorlatban azonban a sorkötelesek 20. életévük be­töltése után öltötték maguk­ra az egyenruhát. A 20 éves kor utáni bevonulás — fej­lődésük következtében — több vonatkozásban ellentét­be került a közösség és az állampolgárok egyéni érde­keivel. Oktatási rendszerünkből következik, hogy a középis­kolát vagy technikumot ál­talában 18 éves korban fe­jezik be fiataljaink és kö­zülük évről évre mind töb­b latba már mintegy 300 mil­­l­­ió forint csökkentéssel ke­­­­rült be a védelmi előirány­­­­zat. A költségvetés további elő- s készítése során azonban úgy ítéltük meg a helyzetet, hogy a kormányhatározatban megszabott 300 millió fo­rintos csökkentésen túlme­nően mintegy további 150 millió forinttal lehet az 1964. évi költségvetési előirány­zatot csökkenteni. A fenti csökkentést a kö­vetkező szempontok figye­lembe vételével javasoljuk: 1. A csökkentés ne befo­lyásolja a fegyveres erők és testületek harckészültségét, ütőképességét, az 1964-re tervezett fejlesztés fő téte­leihez tehát ne nyúljunk. 2. Ne befolyásolja hátrá­nyosan a kiképzést és a ka­tonák anyagi, kulturális el­látásának színvonalát. 3. A megtakarítások köz­vetlenül a fogyasztói áru­alapok növelését segítsék. Költségvetésünk csökken­tése­ megköveteli, hogy je­lentős takarékossági intézke­­déseket vezessünk be. Tisztelt képviselőtársaim! Bízva abban, hogy képvi­selőtársaim egyetértenek a csökkentésre vonatkozó ja­vaslatommal és hozzájárul­nak, hogy a népgazdasági tervben 1964-re előzetesen megszabott előirányzatokhoz képest a védelmi kiadásokat 450 millió forinttal csök­kentsük, szeretnék rámutat­ni, hogy ez nemcsak takarékossá­gi intézkedés, hanem egyben kézzelfogható bi­zonyítéka is népünk őszinte, a béke ügyét szolgáló törekvéseinek. Tisztelt Országgyűlés! Kérem képviselőtársaim, engedjék meg, hogy röviden szóljak egy fontos kérdés­ről, amely az állampolgárok nagy részét érinti.­ben kerülnek egyetemre, fő­iskolára, ahol tanulmányai­kat általában 23 éves kor­ban fejezik be, amikor már egyéni és közösségi szem­pontból is hátrányos hosz­­szabb sorkatonai szolgálatra való behívásuk. Ezért az a célszerű meg­oldás, hogy a középiskolát és technikumot végzett fia­talok is teljesítsenek kato­nai szolgálatot főiskolai ta­nulmányaik megkezdése előtt. Gyakorlatilag azok, akiket felvesznek a főiskolára, il­letve, akik a középiskola el­végzése után­ szakmát tanul­nak, a középiskola elvégzé­sével nagyjából egy időben sorozásra kerülnek. Azoknak, akik tovább­­ta­nulnak, és akit egyetemre, illetve főiskolára felvesznek, a Művelődésügyi Miniszté­rium rendelkezése biztosít­ja a következő év őszén in­duló évfolyamon a helyet. Tehát bevonulnak katonai szolgálatra, s ha egy eszten­dőt leszolgálnak, olyan idő­ben szereljük le őket, hogy egyetemi tanulmányaikat rendben megkezdhessék. To­vábbi katonai kiképzést rész­ben az egyetemi tanulmá­nyok alatt, részben az egye­tem befejezése után kapnak. Jelentős részük tartalékos tiszti kiképzést kap. Akik nem kerülnek főisko­lára, hanem valamilyen szak­­mint látják, képviselő­­társaim, arra törekedtünk, hogy a katonai szolgálatot összhangba hozzuk okta­tási rendszerünkkel, biz­tosítsuk, hogy minden katonai szolgálatra alkal­mas fiatal eleget tegyen a honvédelem iránti kö­telezettségének. Ugyan­akkor arra is töreked­tünk, hogy e kötelesség teljesítése ne gátolja, ne hátráltassa az egyén, a népgazdaság, de a honvédelem szempontjá­ból is fontos továbbta­nulást, a magasabb kép­zettség megszerzését. Fontos része az új rendel­kezésnek annak az elvnek az érvényesítése, hogy tanu­lást nem­ szakítunk meg. Ha például valaki 18 éves korá­ra nem fejezi be a középis­kolát, vagy a szakmunkás­­tanfolyamot, annak a befe­jezéséig szolgálathalasztást adnak. A bevonulási életkorral összefüggően egy másik, lé­nyegesen kevesebb állampol­gárt érintő, de mégis jelen­tős kérdéssel kívánok fog­lalkozni. Szocializmust építő társa­dalmunkban sok minden megváltozott. Régen a 18— 20 éves fiatalemberek döntő többsége nem volt olyan helyzetben, hogy önálló anyagi alappal rendelkezzen, esetleg családalapításra gon­dolhasson. Ma viszont 20 éves fiataljaink nagy része önálló keresettel rendelke­zik, sokan közülük ilyen idős korban megnősülnek, csalá­dot alapítanak. A fiatal házaspár közötti kapcsolat nem is szilárdul meg oly mértékben, hogy minden esetben törés nélkül bírja ki a katonai szolgálat­tal együtt járó különélést. Ez a különélés a családok egy részénél anyagi problémával is jár és mindez együttvéve a katonai szolgálat teljesíté­sére is hátrányos. A nős, családos sorkatonának a hosszú távollét, az anyagi gond lélektani problémát is okozhat, ami zavarja a szol­gálat ellátásában. E problémát vizsgálva szintén olyan meggyőződés­re jutottunk, hogy előnyö­sebb, ha ifjúságunk fiata­labb korban kezdi meg ka­tonai szolgálatának letölté­sét, mert így az említett probléma nagyrészt megol­dódik. Kérdezhető, hogy fizikai­lag alkalmasak-e fiataljaink, egészségi szempontból éret­tek-e 18 éves korban kato­nai szolgálatra? Általános és katona-szak­orvosi vélemény szerint igen. Ha azonban valaki ilyen okok miatt 18 éves korban nem tud bevonulni, akkor szolgálathalasztást kap, már kívánnak tanulni, azok szakmunkásképzésük, illetve első szakmunkásévük idejé­re szolgálathalasztást kap­nak, és csak ezt követően vonulnak be katonai szolgá­latra E nagy jelentőségű javas­lat benyújtása előtt sok ér­dekelt véleményét kértük ki. Szinte egyöntetű­ volt szülők, pedagógusok, ipari, gazdasá­gi vezetők, meghallgatott fia­talok véleménye: helyeslik a bevonulási korhatár 18 év­re történő leszállítását. Tisztelt képviselőtársaim! A 18 éves bevonulási kor­határra való áttérés termé­szetesen nem történhet meg egyszerre. Az új bevonulási korhatárra való áttérést már ebben az évben megkezd­jük, de több éven át, fo­lyamatosan hajtjuk végre. A honvédelmi miniszter megemlítette, alaposan meg­vizsgálják, hogy az új kor­határnak megfelelő-e a ki­képzési rendszer­, a tananyag mennyisége és minősége s hol szükséges esetleg módo­sítás. A korhatár csökkentése a szolgálatra történő fel­készítés azonban felada­tokat ró mindazokra, akik a bevonulást meg­előzően nevelik, tanít­ják fiataljainkat. Jelentős feladat hárul a pe­dagógusokra, iparitanuló-in­­tézetekre, műhelyekre és nem utolsósorban a jellem kialakítása szempontjából oly fontos legkisebb közös­ségre, a családra is. Ezért ezt az alkalmat meg­ragadva, kérem az önök és mindazok segítségét, és tá­mogatását, akik egyaránt szívükön viselik fiataljaink szocialista emberré formá­lásának és a haza védelmé­nek szent ügyét. Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy még egyszer hangsú­lyozzam: néphadseregünk, népköztársaságunk fegyveres erői értik és szíves-l­élekkel követik pártunk és kormá­nyunk politikáját. Átérzik felelősségüket, tud­ják, hogy mindaz, amit a védelemben felhasználunk, a nép áldozatos munkájának terméke. Megköszönöm a néphadse­regről, a fegyveres erőkről való messzemenő gondosko­dást. Mint a múltban, úgy a jövőben is arra törekszünk, hogy a rendelkezésünkre bo­csátott eszközökkel célsze­rűen, takarékosan gazdál­kodjunk. Mindent megte­szünk, hogy népköztársasá­gunk fegyveres ereje jól, fel­­készülten szolgálja államha­talmunk, szocialista hazánk védelmének szent ügyét, kor­mányunknak a világbéke megóvását szolgáló politiká­it (Amngy lap.S.) A bevonulási alsó korhatár 13 év Tanulás után, házasság előtt 1964. február 1., ammbai A szovjet ikerszputnyikok felbocsátása példátlan teljesítmény A két, „Elektron” kozmi­kus tudományos állomás fel­bocsátásának híre nagy ér­deklődést keltett világszerte. Tudományos körökben külö­nösen azt emelik ki, hogy a szovjet űrkutatóknak sike­rült egyetlen hatalmas tel­jesítményű rakétával két, egymástól teljesen különböző röppályán keringő mestersé­ges égitestet pályára jut­tatni. A római Paese Sera rámu­tat, hogy ez a tény „telje­sen új, az űrhajózás törté­netében példa nélkül álló teljesítmény”. Az argentin lapok különö­sen azt hangsúlyozzák, hogy az Elektron—2 „meglepő nagy magasságban is ke­ring”. Megalakult az SZMT agitációs bizottsága Tegnap délelőtt 9 órai kez­dettel tartotta alakuló ülését Győrött a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett mű­ködő agitációs és propagan­da bizottság. Feladata, hogy útmutatási módszerbeli se­gítséget nyújtson az egyes szakszervezeti szakterületek agitatív nevelő munkájához. Ennek megfelelően válasz­tották a 11 tagú bizottságba a szakterületek öt vezetőjét, továbbá az SZMT filmfelelő­sét, az egyik győri üzemi lap szerkesztőjét, az SZMT nem­zetközi felelősét, a szakszer­vezeti politikai iskolák me­gyei felügyelőjét és a Tán­csics Könyvkiadó terjesztő­jét. A bizottság vezetésével az SZMT kulturális ügyeket intéző titkárát bízták meg. Az új agitációs szerv ala­kuló ülésén megvitatták és elfogadták az 1964. első fél­évi munka­tervet, majd fog­lalkoztak azzal a február 7-én az elnökség elé bocsá­tandó jelentéssel, amely a szakszervezeti saj­tótermékek és kiadványok felhasználásá­nak tapasztalatairól szól. A bizottság feladatai közé tartozik minden esetben megtárgyalni az elnökség elé kerülő jelentéseket, határo­zatokat, s egyúttal felülvizs­gálni, mennyiben tartalmaz­nak azok agitációs vonatko­zású javaslatokat

Next