Kisalföld, 1964. február (9. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
1964. február 1., szombat KISALFÖLD Új módszerrel termelékenyebben dolgoznak a Győri Kötöttkesztyűgyárbban A Győri , Kötöttkesztyűgyárnak ebben az évben három nagyon fontos feladatot kell megoldania. A Budapestről Celldömölkre telepítendő gumitextilgyártást úgy akarják lebonyolítani, hogy közben a tervteljesítés folyamatos legyen. Ezt a célt szolgálták a celldömölkiek budapesti tapasztalatcserelátogatásai és a 151 új textilgyári munkás alkalmazása, betanítása. Másik fontos feladat a Váci Kötöttárugyárból Celldömölkre telepíteni a szabott kesztyűk gyártását. Ezt a nagy munkát 1964 első negyedének végéig szintén be akarják fejezni. Sietnek lebonyolítani az áttelepítést, mert ebben az évben majdnem kétszer anynyi kesztyűt kell legyártaniuk mint tavaly. Az egymillió 241 060 pár kesztyűt csak úgy tudják elkészíteni, ha az üzem átszervezése nem húzódik el, s a gépek beszerelése után azonnal megkezdődhet a termelés. A régi gépparkal A harmadik feladat végrehajtása a győri központra vár. Az állandóan növekvő tervszámok 1964-re már olyan szintót érnek el, amelyről néhány éve még álmodni sem mertek. 1950- ben mindössze 232 600 pár kesztyűt gyártott a vállalat. Tavaly már 2 657 435 pár kesztyűt szállított a Győri Kötöttkesztyűgyár bel- és külföldi megrendelésre. Az idén 2 921 300 pár kesztyű gyártását tervezik. Mindezt a régi gépparkkal akarják elérni, hiszen új gépek beállítására nincs is mód, mert már most is nagy zsúfoltság van a munkatermekben. .A műszaki vezetők tavaly az úgynevezett blokkos rendszer megvalósításáról tárgyaltak. Sok számítgatás, tervezgetés után először tavaly a negyedig negyedévben próbálták ki egy üzemrészben. A meglévő gépeket blokkokra osztották, vagyis harmincasával csoportosították. Egy-egy blokkra külön programozást készítettek. Ez a program tartalmazza műszakonként részletesen a gyártási tervet. Ennek alapján a műszak vezetője átveszi az anyagraktárból a fonalat — általában 10 000 pár kesztyű gyártásához elegendőt — gépcsoportonként fiókokba rakja, majd naponta elosztja a feladatokat. Egyegy műszak végén minden kötő tudja, mennyi hiányzik a havi tervének teljesítéséből. (A fonalat előkészítve, lemérve, mindig megtalálja a fiókjában.) Kiállítás nélkül Azelőtt egy dolgozó csak 60 pár kesztyű kötéséhez szükséges anyagot vehetett ki a raktárból. Ha megkötötte, sorba kellett állnia, hogy leméresse a kész gyártmányt, így számolt el a nyersanyagról. Sok felesleges időveszteség, terrger sok adminisztráció keletkezett ebből. De nemcsak a gyakori sorbanállás, hanem a még gyakoribb gyártmányváltozás is lassította a munka tempóját. Előfordult, hogy egy kötőgépet egy hét alatt négyszer is át kellett állítani újabb gyártmányra. Az átállítás és az új gyártmányféleség termelési „fogásainak” elsajátítása ugyancsak sok időpazarlással járt. A blokkrendszerrel most megszüntették az anyagért való sorbanállást és a sok gépátállítgatást. Van olyan kötő, aki december óta egyfajta gyártmányon dolgozik. Érthető, hogy a munkafolyamatok már tökéletesen beidegződtek, könnyebb a termelés, a tervteljesítés. A blokkok alkalmazása megkönnyítette ,a könyvelést és a műhely irányító munkáját is. Áttekinthetőbbek a tervek és kézzelfoghatóbbak a teljesítmények. Előszöra szalaggyártásnál alkalmazták az új blokkrendszert. A termelés és a termelékenység megnövekedett. A tenyerező üzemrészben például a harmadik negyedévben — amíg a régi módszerrel dolgoztak — 97,4 százalékos volt a tervteljesítés. Év végére — a blokkrendszerrel — 99,4 százalékos tervteljesítést ért el a tenyerező üzem. Az ujjazóknál is három százalékkal növekedett a termelékenység. Divatkesztyűgyártás blokkrendszerrel Ezek az eredmények adták a bíztatást ahhoz, hogy már a múlt év novemberében hozzálássanak a divatkesztyűt gyártó üzem blokkosításának megszervezéséhez. Január elsejétől már a divatkesztyű is blokkrendszerben készül a gyárban, öszszesített eredmények még nincsenek, de a részeredmények biztatóak. A kötődének január 29-ig például a terv szerint 218 780 pár kesztyűt kellett volna gyártani. Ehelyett 236 218 párat gyártott. Sok üzemben tapasztalható, hogy az újítás — bármi, igen hasznos — az első időben nehezen talál támogatókra. A Győri Kötöttkesztyűgyár műszakiai is számoltak a munkások idegenkedésével. Kellemesen csalódtak. A kötők zöme szívesen fogadta az újítást. Segítettek a blokkrendszer meghonosításában, legtöbbjük nagyobb fegyelemmel, még odaadóbban dolgozott, így igyekezett áthidalni a kezdeti nehézségeket. Ha voltak is néhányan, akik nem hittek a blokkrendszer előnyeiben, ma már talán ők a legodaadóbb támogatói. Szívesen hallják, hogy rövidesen a megmunkáló üzemben is megszervezik a blokkot, és ezzel a Győri Kötöttkesztyűgyár valamenynyi üzemében az új módszerrel gyártják majd a kesztyűt. Kristóf János Hol az elnök ? Magyarfalván a január 15-i zárszámadó közgyűlésen, lemondott a tsz elnök. Arra hivatkozott, hogy bár 28 forint 50 fülért fizetnek egy-egy munkaegységre, ami a járásban nem a legrosszabb eredmény, mégis a tsz adottságait nem tudták kihasználni. Szakképzettebb, hozzáértőbb ember kell ide elnöknek, aki többet tud produkálni. A tagság egyhangúlag elfogadta az elnök lemondását, és tapssal köszöntötte Polgár Jánost, a Soproni Állami Gazdaság egyik üzemegységének vezetőjét, aki vállalta az elnöki beosztást. Polgár János már többször említette a soproni járási tanácson, hogy szívesen menne tsz-be dolgozni. A járási tanács javaslatára Polgár Jánost, aki kitűnő mezőgazdasági szakember hírében áll, a tagság megválasztotta új elnöknek. Ő is örömmel vette a falu bizalmát. El is mondta székfoglaló beszédjét, vázolta terveit, aztán a termelőszövetkezet párttitkárjával és a járási tanács egyik vezető beosztású szakemberével meg is tekintette a gazdaságot. De azóta sem a termelőszövetkezetben nem látták, sem a járási tanácson. Hivatalát már át kellett volna vennie, mert a régi elnök felmondási ideje lejárt. Naponta keresték a járástól is, a tsz-től is telefonon, de nem találták. Már olyan hírek is járják, hogy meggondolta magát, meg hogy addig nem megy, míg a papírjait el nem intézi a gazdaságban. De legalább életjelt adna! Mert nem múlik el nap, hogy a tagság ne érdeklődne a tsz párttitkárától az új elnök után. A párttitkár tanácstalan, nem tudja megmondani, mikor jön az elnök. A járás mezőgazdasági osztályán sem tudják megnyugtatni a párttitkárt. Naponta cseng a telefon: a tsz hívja a járási tanácsot, a járási tanács hívja az állami gazdaságot. .. És két hét óta ez a kérdés: hol az elnök? p— i — Pályaválasztók figyelmébe Mezőgazdasági és Kertészeti Technikumban Kőszegen folytathatják a tanulást azok az általános iskolát végzett tanulók, akik kedvet éreznek a mezőgazdasági szakmához. Az iskola négyéves, a tanulók képesítő vizsgát tesznek, majd főiskolán, egyetemen folytathatják a tanulmányaikat, vagy elhelyezkedhetnek szövetkezetekben. Az iskolába jelentkezők kollégiumban is lakhatnak, és jó tanulmányi eredménnyel kedvezményt kapnak a díjfizetésben. Szakkörök, sportkörök, népi tánccsoportok teszik hangulatosabbá, otthonosabbá a kollégiumi életet Jól halad a sörgyári építkezés, de a Fenyves Szálloda nem készül el az idén Melegen fogadott újítás adhatják az épületeket rendeltetésüknek készülnie. A második ütemHogyan lehet megteremteni az építkezés feltételeit mínusz 5 fok alatti hideg időben? A téli építkezés módszereivel ismerkedtem az ÉM. Győr megyei Építőipari Vállalat soproni építkezésein. A Sörgyár rekonstrukciója során az idén sor kerül a palackfejtő üzem és a köztervre, melyben az étterem, konyhák, bár, csatorna, víz, gáz, utak építése szerepel, csak múlt év közepén kapott a vállalat megrendelést. Ezért helyesebb volt a második ütemtervben szereplő épületeiket felhúzni. A másik nehézséget az úgynevezett nyílászáró szerkezetek okozzák. Az aluminiumalapanyagot a Székesfehérvári Könnyűfémipari Vállalat szállítja a budapesti ÉM- vállalatnak. Ez utóbbi 1963. augusztusára ígérte a nyílászáró szerkezetek szállításét. A szerkezetek nem váltak be. Át kellett tervezni őket. Ez újabb határidő-módosítás. Ez év júniusára ígérték az első ütemtervben épült rész nyílászáró szerkezeteit, míg a második ütemtervéét, szeptember 30-ra. Az áttervezett szerkezetek üvegezésére még nincs vállalkozó, illetőleg ilyen még nincs is az országban. Az elkészítés végső határideje 1964. december 31. A fentebb vázolt nehézségek arra engednek következtetni, hogy az új szálloda 1965 májusa előtt nem nyílhat meg. A sok alvállalkozó kooperációjának hibái, lemaradásai okozzák ezt a határidőeltolódásit. A Sörgyárban jól használják az Erőmű adta forró gőzt. A lovén Fenyves Szálloda építésénél azonban vaponti irodaépület befejezésére. A másik nagyszabású építkezés a Lővérekben a Fenyves Szálloda. Folyamatos munkával Az ÉM tavaly nyáron hozott rendelkezése szerint úgy kellett a téli munkákat megszervezni, hogy mínusz 5 fok alatti időben is foglalkoztassák a dolgozókat. A soproni főépítésvezetőség a nyáron elkészítette a terveket. A Sörgyárban az Erőműtől kapott gőzt hősugárzókon eresztik a helyiségekbe. Tíz ilyen hősugárzást létesítettek,, és ezek kellemes meleget árasztanak. Megszakítás nélkül folyik a Sörgyárban a munka. Az építés vezetői saeszott határidő ételt állami másrt kellett kigondolni. A soproni főépítésvezetőség tmk-részlegének dolgozói újítása: gázolajfűtésű hőlégfúvó berendezést szerkesztettek. A meleget ventillátor hajtja az épületrészekbe. Kellemes meleg van azokban az emeleti szállodahelyiségekben, ahol a hőlégsugárzó működnek. A vállalat kőművesei falat húznak, vakolnak, a gépészeti berendezéseket szerelik. (Az újítási díjat még nem fizették fi, most még „kísérleti stádiumban” van a hőlégsugárzó. Az ott járók viszont megállapíthatták: jól sikerült „kísérlet.”) Kooperációs nehézségek Az eredeti terveik szerint a szállodai résznek ez év május 34-ig kellett volna e. Nem a téliesítésen múlik .Végeredményben megállapítható, hogy az építőipari vállalat mindent elkövetett a határidők betartására. Jól előkészült a téli munkákra, szinte minden dolgozójátfoglalkoztatja. Mégis döcög a munka, lassul a tempó. Ha: meglennének a nyílászáró szerkezetek, ha: a gépészeti munkák gyorsabban haladnának, ha: az egy toronydarut leszámítva, több korszerű gép állna rendelkezésre, ha: az alvállalkozók betartanák a határidőket stb., stb. A sok „ha” között szinte elveszett, a soproni főépítésvezetőség jóakarata, a kitűnően előkészített teljesítés, mert a Fenyves Szálloda, mely Sopron idegenforgalmi fejlődésének egyik fontos láncszeme — úgy látszik — mégsem készül el határidőre. Híradó) Készül a sörgyári palackfejtő tetőzete 3 Viharos közgyűlés Hogyan gazdálkodtak Rábapordányban ? Tavaly 38 forint 50 fillért ért egy munkaegység a rábapordányi szövetkezetben. Az idén 27 forint 29 fillért. Ez a szövetkezet mindig a járás legjobb közös gazdaságai közé tartozott. S most? Pénteken délelőtt tartották a zárszámadó közgyűlést. Nagyon sokan voltak, ajtót se lehetett nyitni. És nagyon sokan elmondták a véleményüket. Ebben a szövetkezetben 2392 munkaegységgel többet használtak fel a tervezettnél, egy holdra 9 munkaegységgel többet. Az összes cukorrépa két-három évvel ezelőtt istállótrágyázott, illetve tavasszal trágyázott és szántott földbe került, sőt egy táblán cukorrépa után ismét cukorrépát vetettek. A len több mint 2000 mázsával adott kevesebbet a tervezettnél. A hízó sertések takarmány mérgezést kaptak, 21 sertéssel kevesebbet tudott értékesíteni a közös, mint ahogy tervezte. Kár lett búzából, cukorrépából, lenből, dohányból, kertészetből, gyümölcsösből, a növénytermesztésből összesen: 998 ezer forint. Mit mond erre az elnök? „Elnéző voltam, nem mindig következetes, nagyobb fegyelmet kellett volna tartani a tagok, de a vezetőségi tagok között ■’ is.” (Az elnök súlyosan megbetegedett, s az utóbbi időben elég sokat volt távol a közöstől.) Mit mondanak a tagok? Baranyai Jenő szerint a növénytermesztésben van a fő hiba, különösen a zab, árpa termesztésében. A szántás jó volt, de amagány rossz. Elmondta, hogy évközben, ha maradt munkálatlanul föld, kérdezték, mi lesz vele, biztosan az volt a válasz: vetünk oda silót. Nem szabad ilyen könnyelműen venni a takarmánytermesztést, merit az állatok sínylik meg. — Sokat járom a határt — említette Németh Pali bácsi —, sokszor bosszankodtam. Akkor is, amikor láttam a drága műtrágyát szanaszét heverni, a bikálnt zöld lóherrel etetni, az állatok előtt tuskós kukoricát. Hát van nekünk agronómusunk, brigádvezetőnk? Romlik a takarmány a kazlakban, aratáskor a lovak bokáig jártak a búzakévékbe, így nem lehet gazdálkodni, tagtársak! Horváth G. Ferenc arra panaszkodott, hogy gondatlan a gépjavítás. Ha valami hibát vesz észre a gépkezelő, megkérdezi tőle a műhelyfőnök: „Azért még megy?” „Menni megy azért.” „Akkor hadd menjen!” — ez a válasz rá, s megy a gép, amíg teljesen el nem romlik. Kránitz Imre megemlítette: az elnök lemondásával még nincs megoldva a szövetkezeti gondja. Nemcsak az elnökön múlott, hogy ilyen rosszul sikerült az esztendő. Felelősségbe kell vonni a rosszul dolgozókat, de jó néhány vezetőségi tagot is. Az ellenőrző bizottság elnöke, Orbán Miklós a vezetőséget hibáztatta azért, hogy nem segítette az ellenőrző bizottság munkáját. Többen említették, hogy igazságtalan volt a kenyérgabona elosztása. Ugyanis munkaegységre osztotta a szövetkezet, nem szükséglet szerint, s mint Pintér Béla nagycsaládos is megjegyezte: „Nekem a tehenet kellett eladni, hogy elég kenyerem legyen, másnál meg a malarcoknak is jut.” A föld tanúskodik az évi munkáról — mondta Lövegjártó László —, ezért a mimikáért még az egységet se igen érdemeljük meg, nem a jutalmat. Igaz, hogy bele-,ézte a szövetkezet határidőre a vetést, de ha kézzel szórtuk volna a magot, akkor is lett volna olyan, mint most. Ebben a községben a gondatlanság, pocsékolás miatt legalább két mázsa búza elveszett holdanként. A múlt héten szalmát vettünk ki a kazalból,, két kosárral gyűjtöttük össze a szemlet. Erre mondott példát Takács István is: a disznók nem eszik a darát, ment jólaknak az alomból a szemmel. Bírálta az agronómust, amiért előbbre való neki belépni a kocsmába, mint kimenni a határba. Úgyis mondhatnék, viharos közgyűlés volt Rábapordányban. Tizenegy forinttal ér kevesebbet a munkaegység, mint tavaly! Mert a tervezés is rossz volt, amit jóváhagyott ugyan ,a közgyűlés. Csak egy példát: Százüzemnél kilóval akarták értékesíteni a sertéseket. Csak 100—105 kilóval tudták eladni. Tavasszal kellett ötven holdról betakarítani a kukoricatermést, ekkor vágták majdnem 320 holdról le a szárt, és tavaszra maradt 800—1000 hold föld szántása. Egy év alatt szinte másfél év munkáját kellett elvégezni. S ekkor kellett volna a legjobban összefogni és éppen ekkor hiányzott a vezetőség, a tagság részéről, is a gondosság, a következetesség. Rossz volt a gazdasági vezetés, de nem a szakmai tudás, hanem a lelkiismeretesség hiánya miatt. Hanyagok, gondatlanok voltak a tagok, nem gazda módjára gazdálkodtak értékeikkel. Tanulságos esztendő volt ez a rábapordányiaknak. Minden egyes tag a saját zsebén érzi most, hogy menynyit jelent év végén, ha évközben nem végzi lelkiismeretesen a munkáját. Új vezetőséget választ a szövetkezet, nagyon meggondolja, hogy kiket. De nincs olyan vezetőség, amelyik a „régi dicsőséghez híven” virágoztatná ezt a szövetkezetet, ha a tagok, okulva a 63-as esztendőből, nem állnak a vezetőség mellé, nem végzik a munkájukat olyan becsülettel, mint néhány évvel ezelőtt! gsz. Felkészülés a tavaszra A Győr-Sopron megyeiTanács mezőgazdasági osztályának szervezésével és irányításával a héten háromnapos tanfolyamok kezdődtek a járásokban. A szövetkezeti elnökök mind a három napon részt vesznek a tanfolyamon, majd a közös gazdaságokból — másmás napokon — azok a szakemberek, akik érdekeltek a témával kapcsolatosan. Általában az első nap a tavaszi munka szervezéséről, az anyagi ösztönzés módjáról tanácskoznak, majd a második napon a gépi munka szervezéséről lesz szó, a harmadik nap az ellenőrző bizottság feladatairól, munkamódszeréről, a fegyelmi bizottságok gondjairól beszélgetnek. Az előadásokat a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak munkatársai tartják.