Kisalföld, 1965. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 A tartalomból; Tíz esztendő az öntödében Ára: 50 fiitér AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1965. MÁRCIUS 2., KEDD ★ XXI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Nyílt levél egy tanárnőhöz Csúfság-lakodalom Pinkamindszenten ______ __J Számvetés és készülődés Messzire nyúlnak vissza a nők felszabadításának, tár­sadalmi és politikai egyen­jogúságukért folytatott küz­delmeinek szálai. Számtalan érdekes mozzanat, sikerek és kudarcok sorozata jelzi ennek a harcnak az útját vi­lágszerte. A harc a kapita­lista országokban még most is folyik. A felszabadult or­szágokban a nők egyenjogú­sága oz alkotmányba ikta­tott törvény. A felszabadulás óta eltelt húsz esztendő a történelem­ben rövid idő, de rövid idő alatt is lehet messzire jutni. A magyarországi nőmozga­lomról elmondható, hogy olyan nagy, küzdelmes, szép utat tett meg, amilyen húsz év alatt egyáltalán lehetsé­ges volt. A társadalmi, poli­tikai és gazdasági fejlődés felfelé ívelő útjával együtt haladt a nők társadalmi, po­litikai, gazdasági felemelke­dései Ez az út azért is volt mindennél nehezebb, küzdel­mesebb, mert a nők egyen­jogúságának érvényesítésé­ben rengeteg előítélettel, a múlt sok meggyökeresedett téves nézetével kellett meg­küzdeni. Azt az elméletet, hogy a nők maradjanak a főzőkanál mellett, gyakran maguknak a nőknek a tuda­tából is száműzni kellett. Visszatekintve a húsz év­re, elmondható, hogy a harc nehezét megvívta a magyar nőmozgalom. A nők nagy többsége részt vesz a szo­cializmus építésében az ipar­ban, a mezőgazdaságban, az értelmiségi pályákon, és munkája egyenértékű a fér­fiak munkájával. A bérből és fizetésből élők 36,5, a ter­melőszövetkezeti tagság 38,5 százaléka nő. Az iparilag fejlett megyékben — tehát megyénkben is — ez a szám valamivel magasabb. A nők részt vállalnak a szocialista munkaversenyekből, a szo­cialista brigádmozgalomból, és amikor azt mondjuk, hogy tanuló nemzet lettünk, akkor ezzel azt is mondjuk, hogy Magyarország az általános és szakmai műveltségüket ál­landóan fejlesztő nők orszá­ga lett. Kiléptek a háziasz- szonyok is a régi szűk kör­ből, aktívan részt vesznek a társadalmi életben, és ez­zel seeítik a célok elérését. A nők munkájára, helytál­lására a termelésben, a csa­ládban, a gyermekek neve­lésében mindig számított és számít a párt, a kormány­zat. És ahogyan nőnek a szo­cializmus építésének felada­tai, úgy lesz egyre nagyobb szerepe és jelentősége a nők minden rétegét mozgósító nőtanácsoknak és nőbizott­ságoknak, amelyek mindig igyekeztek megfelelni a rá­juk bízott feladatoknak. Az iparban a nőbizottságok moz­gósítanak a termelés növelé­sére, a munkaszervezés ja­vítására, a takarékos terme­lésre. A községi nőtanácsok, illetve nőbizottságok a nők munkára való mozgósításá­val segítik a mezőgazdasági termelés fellendítését, a ház­táji gazdaságok árutermelé­sének növelését. A szakkö­rök, gazdaasszonykörök, is- meretteriesztő előadások, a nők akadémiái a politikai és szakmai műveltség emelésé­nek hatékony tényezői. A nőtanácsok pedagógiai tevé­kenységének naev része van abban, hogy erősödik a csa­ládi bér és az iskola közötti kancsotat, s a szülői mun­kaközösségek kezdik betöl­teni hivatásukat: segítői az ifb'Tsá« szocialista nevelésé­nek Ott vannak a nőtaná­csok a esaiédvéHölem nehéz na«v munkáiéban, kinyújt- iák kezüket az öregek, az pibeevn*+ak felé Trirnoudha- tő. bem' ma már nincs az áip+nck dic'ftv i" Tp+p /rrpo­7ye» ne munkálkodnának a nők, és ne lenne szükség a tevekenysegükre. A felszaoadult élet harma­dik évtizedébe lépve, a nö- mozgalom is számot vet vég­zett munkájával, és az ered­mények, a jó módszerek és tapasztalatok alapján, a hi­báit kijavításánaa akarásá­val kíván előre naladni. Ezt segíti a magyar nőmozgalom nagy eseménye, az ősszel buuapescen megrendezendő országos nőkongresszus; ha­tárkő és kiindulópont iesz ez a nömozgalom életében. A kongresszusi készülődé­sek már javában folynak or­szág- és megyeszerte. Az 1957-ben megválasztott nőta­nácsok felfrissítése, soraik erősítése a kongresszusi elő­készületek szerves része. Nyolc év után már vaióban szükség volt arra, hogy a nőtanácsok vezetőségeibe friss erők, olyan nők kerül­jenek, akikben megvan az uj iránti érzék, akik lelke­sen, rugalmasan dolgoznak, és az élet gyors változásai­hoz alkalmazkodó módsze­rek és tennivalók tekinteté­ben az élen járnak. A nőtanácsok vezetőség­újjáválasztó gyűlései nagyon örvendetes tapasztalatokat adnak a megyében. Az újjá- választás iránt a vártnál na­gyobb az érdeklődés. A nő- tariácsok munkája felfrissült, a vezetőségválasztó gyűlések jellemzője a legtöbb -helyen a nagy aktivitás. Túlzás nél­kül állítható, hogy a gyűlé­sek egy-egy kerület, egy-egy falu egészének eseményévé lettek. A nőik megfontoltan, ko molyán számításba veszik, kik azok, akik a legalkalma­sabbak a vezetésre, és az Újonnan megválasztott veze­tőségeket sok jó javaslattal segítik, ötleteket adnak ne­kik a legidőszerűbb felada­tok és a távolabbi tenni­valók véghezviteléhez. El­mondják: mit várnak az új vezetőségektől ahhoz, hogy a nömozgalmi munka még eredményesebben segítse az ország előtt álló feladatok megoldását, a munka meg­javítását a terület sajátossá­gainak megfelelően. És el­mondják azt is, mit várnak a vezetőségtől ahhoz, hogy a nők törvény adta jogai a valóságban is a lehető leg­jobban érvényesüljenek. Nem közömbös a nők számára — ezt tanúsítják a vezetőségvá­lasztó gyűlések —, hogy kik kerülnek az új vezetőségbe szószólójukul, érdekeik kép­viselőjének. Az eredményeket tekintve még húsz év után sem mondható el, hogy nincs mit tennie a magyarországi nő­mozgalomnak az ellentmon­dások, a maradi szemléletek leküzdéséért. A nők foglal­koztatottsága, vezető állá­sokba való helyezése tekin­tetében társadalmunk még sok mindennel adós. A kong­resszus feladata lesz sum­mázni a megtett utat, össze­gezni a nők társadalmi, po­litikai, jogi, kulturális hely­zetét, és megmutatni a gya­korlati tennivalókat a nők valóságos, teljes egyenjogú­ságának kivívásához. A cél elérhető, a lehetőségek adot­tak és szükség is van rá. Éppen ezért a nőkongresz- szus fontos esemény lesz nemcsak a nők, hanem az egész ország életében. A nő kettős hivatást tel­jesít: anya is, dolgozó nő is. Hogy a nők kettős hivatá­suknak megfelelhessenek, ahhoz a párt, a kormányzat eddig is segítette, a jövőben is segíteni fogja őket. És mert a nők tudnak élni az új élet adta szabadsággal — ezt mutatja a kongresszusi felkészülés is —, biztos, hogy a kongresszus a továb­bi murvához, harchoz új erő­forrást fakaszt. V. Gy. Megnyílt a lipcsei vásár. Képünkön (balról jobbra) Alekszej Koszigin, .Tozel Cl- rankiewicz és Willi Stoph a szovjet pavilon egyik automata gépe előtt. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Koszig!u Lipcséből Berlinbe utazott Küldöttségünk látogatása a vásáron Vasárnap reggel megnyíl­tak a lipcsei jubileumi vásár kapui és megindult a láto­gatók áradata a műszaki vá­sár és kiállítási épületei, szabadtéri részlegei és a 17 vásárcsarnok felé. Az Apró Antal vezette magyar kormányküldött­ség, a bolgár, a román, a jugoszláv, az albán, á koreai, a kínai, a mon­gol, és a vietnami kül­döttséggel együtt a nyu­gat-európai és a távol­keleti országok, továbbá Kuba kiállítását tekin­tette meg. A látogatás közben Koszi­gin szovjet miniszterelnök egy francia újságíró kérdé­sére kijelentette, hogy jelenleg nincs szándé­kom sem Párizsba, sem Bonnba utazni, De Gaul­le francia miniszterelnö­köt viszont meghívták, hogy látogasson el a Szovjetunióba. Abraszimov, a Szovjetunió NDK-beli nagykövete a lip­csei városházán hétfőn foga­dást adott a lipcsei vásáron résztvevő szovjet kormány­küldöttség tiszteletére. A fogadáson Koszigin és Stoph beszédet mondott. Alekszej Koszigin a foga­dás után hétfőn este a lipcsei fő­pályaudvarra hajtatott . és vonaton Berlinbe uta­zott. Koszigin előreláthatólag szerda délig marad az NDK fővárosában. (MTI.) Közös közlemény Ulbricht EAK-beli tárgyalásairól Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke és Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke hétfőn este kö­zös közleményt írt alá Kai­róban a kiét fél között Ul­bricht EAK-beli látogatása során folytatott tárgyalások­ról. (MTI.) fi huszadik évfordulóra Györ-képekben Nagy munkában vannak a Győr-Sopron megyei Nyomda Vállalat győri telepének dol­gozói. A Panoráma Kiadó gondozásában megjelenő Győr című képeskönyv nyo­mását kezdték meg. A képes­könyv 5200 példányban jele­nik meg. Ebből 2100 példány egészvászoin kötésben, a töb­bi pedig kartonkö*ésben ke­rül a vásárlók kezébe. A ki­lenc ív terjedelmű, B/5 for­mátumú könyv bevezetője magyarul, németül, oroszul, franciául és angolul írott. Ismerteti a város múltját, je­lenét és jövőjét. Szerkesztés- módja is ennek megfelelő; fejezetei: A régi Győr, Győr mai arca, Győr a folyók és a sportok városa, Győr az isko­lák és a kultúra városa, Győr a munka varosa es ''"A vendéglátó Győr. Az illuszt­ráláshoz mintegy kétszáz ké­pet készítettek a Győri Foto- klub tagjai. — A nyomda dolgozói felajánlották, hogy a győri képeskönyvet a város felszabadulásának huszadik: évfordulójára, március 28-ra terven felül elkészítik. Sok szem vizsgáztatja a poliuretánhabbal rétegelt textíliát Alekszej Koszigin, szovjet miniszterelnök Cyrankiewicz lengyel miniszterelnökkel és Otakar Simunek csehszlovák miniszterelnökhelyettessel, valamint a három kormány- küldöttség tagjaival együtt a szovjet kollektív kiál­lítási csarnokot, majd a lengyel, a csehszlovák és az EAK-beli kiállí­tást, továbbá a Német Demokratikus Köztársa­ság nagyipari gépkiállí­tását nézte végig. ra. A minisztérium ertekelte és a napokban értesítette a versenyben részt vevő gyá­rakat az eredményekről. Ezek szerint 1964 második felében a nagyüzemek verse­nyében az első helyezést a Mosonmagyaróvári Fémsze­relvénygyár érte el. Fél év alatt 188 újítást nyújtottak be a gyár újítói, melyek kö­zül 93-at elfogadtak, és az első félévről áthúzódó újítá­sokkal együtt 132-t vezettek be kísérletképpen vagy vég­legesen. Ezzel 147 pontot sze­reztek a versenyben. Olyan jelentős üzemeket hagytak ezzel maguk mögött, mint a Kismotor- és Gépgyár, a Hajtóműgyár, vagy a Ganz- MÁVAG. (Megyénkben a MOFÉM-et követő legjobb Ez év januárjában gyárt­mányfejlesztési bizottság alakult Budapesten, hogy el­bírálja a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár új gyártmá­nyának, a poliuretánhabos szövetféleségeknek a minő­ségét. A bizottság szakmai irányító szerve a Textilkuta­tó Intézet lett. Képviselhetik magukat a bizottság munká­A Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyárban az 1964 második felében benyújtott újítások megtakarítási érté­ke 5 850 000 forint volt. A gyár újítói között újítási díj­ként 191 000 forintot eszmei díjként pedig 25 000 forintot fizettek ki erre az időszakra. A Mosonmagyaróvári Fém­szerelvénygyár újítóinak má­sodik félévi eredményes munkája révén az 1964 évi összesített országos verseny­ben is jelentős helyezést si­került elérni. Győr-Sopron megye gépipari üzemei közül egyedül ők jutottak az első ö' gyár közé pontosabban az ötödik hellyel képviselik me­gyénk gépipari üzemeit rí Minőségellenőrző Intézet, a Ruházati Mintatervező Vál­lalat, az illetékes miniszté­riumok, valamint a pamut-, selyem-, gyapjú- és kötött- szövet-gyártó ipar is. A fel­sorolásból is látszik, hogy hányféle szerv milyen sok szempont szerint vizsgálja az új gyártmányt. Külön elem­zik a poliuretánhabbal réte­gelt szövet minőségét, a kü­lönböző textíliák felhasznál­hatóságát, vizsgálják tartós­ságát, elemzik, milyen min­iás és milyen színű szövetek­ből gyártsanak, hogy eltalál­ják a vásárlók várható kí­vánságait. A gyárt mányi ej lesztósi bi­zottság január óta rendszere­sen tanácskozott, és észrevé­teleit közölte a győriekkel. Az e heti ülésükön Boros László kereskede'mi osztály- vezető képviselte a Műbőr­gyára*. — Mikor várható a poliu­retánhabbal rétegelt készít­mények kereskedelmi forga­lomba hozatala? — Először vettek részt a bizottság értekezletén a Bél­és a Külkereskedelmi Mi­nisztérium képviselői — mon- doria Boros László. —• Az ülé­sen mintegy öt ven modellt mutattak be. Ezeket a gyár termékeinek későbbi kon­fekcionáló ja, a Május 1. Ru­hagyár és a Ruhaipari Ter­vező Vállalat, készítette. — A gyártmányfejlesz+ési bizottság az áruk minőségé­ről mond véleményt, utoljá­ra azonban a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet dönti el, hogy milyen texüi­alapanyagra préselt poliure­tánhabos készítmény kerül az üzletekbe. Hogy ezek az áruk mikor lesznek kaphatók, azt pontosan nem tudom. Az el­lenben biztos, hogy a máso­dik negyedévre 50 i)00, a har­madik negyedévre pedig már 122 000 méter árut rendeltek. — Milyen ruhálcat készíte­nek az új alapanyagból? — A bemutatóin női kabá­tok és kosztümök, férfi fel­öltők és zakók, valamint bal­lonok és gyermekruháza’i cikkek szerepeltek. Textil­alapanyagként a jerseyt és a ballonféleségeket is fel fog­ják használni. — A bizottság kérésére a vékonyabb habrétegű textí­liát fogjuk legközelebb kikí­sérletezni. Ez újabb te-:ile- tét nyithatja meg a felhasz­nálásának. — Fi — Atomháború elleni akciónap Máricus elsején, az első amerikai hidrogénbomba fel- robbantásának évfordulóján atomháborús veszély elleni akciónapot tartottak Japán­ban. A Tokióban rendezett gyűlésen felhívást fogadlak el, amely felszólítja a világ népeit, hogy szánjanak eré­lyesen szembe az atomfegy­verkísérletekkel, az atom­fegyverek gyártásával, elter­jesztésével és alkalmazási­val. (MTI.) jában ezenkívül a Textihpa­Fél évben az első, egész évben az ötödik a gépipari üzemek újítási versenyében a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium tavaly — két fél­évre — újítási versenyt írt ki a gépipari üzemek számá­újító gyár 1964 második felé­ben a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár, a 8. helyen végzett, 76 pontos eredményt ért el.)

Next

/
Thumbnails
Contents