Kisalföld, 1966. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

Rusk elindult Európába Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter kedden nyugat­­európai körútra indult, amely­nek végállomása Brüsszel, a NATO Miniszteri Tanácsának M­árnás Miklós : * Oly kék, mint valaha. ■ ■ i ■ ! " ......­ A városoktól távol főleg Ezt láttam Afrikában Dahomey — Togo A két ország a Guineai öböl mellett terül el, közel az Egyenlítőhöz. Területük ■ megközelíti hazánkét, lakos­ságuk azonban alig éri el a 3 milliót. Ahogy az ember elhagyja az Elefántcsontpartot, a klí­ma egyre forróbb, páradú­­sabb. A forróság elviselését tetézi a Sok szúnyog. A ma­lária itt olyan természetes jelenség, mint nálunk az őszi nátha. Majdnem mindenki­nek jut belőle, és minden évben megújul. Az Egyenlítő felé haladva egyre kevesebb az európai. A gyarmatosítók a tengerpart mellett teleped­tek le, ahol valamivel ked­vezőbb az éghajlat. Kedve­zőbb? Az évi középhőmér­séklet 27—31 fok között van. Érthető, ha a francia gyar­matosítók többsége csak né­hány évig marad itt, amíg megszedi magát. Elvétve ta­lálunk olyant, akinek a szer­vezete 10 évet kibírt. Üzlet és fétisek Dahomey és Togo is köz­társaság, erősen francia­ba­rát államfővel. A franciák nagyon ügyelnek arra, hogy a köztársasági elnök és a fontos beosztású emberek ne csak nyelvükben, kultúrá­jukban legyenek francia­barátok, hanem egyéb köte­lékeik is az anyaállamhoz kapcsolják őket. Senegalban Seghornak, a köztársasági el­nöknek francia felesége van, Togoban Grunitzky elnök, bár nem francia, de nem is néger, hanem keverék és inkább a franciákhoz húz. A két ország, bár névleg független, gazdaságilag tel­jesen a franciáknak van ki­szolgáltatva. Az északabbra fekvő országokkal ellentét­ben csak kis számban tálal­hatók arab kereskedők, a kereskedelmet négerek bo­nyolítják le, kivéve a jelen­tős üzleteket, amelyeket a gyarmatosítók bonyolítanak le. Az iszlám hatása itt már nem érződik, és ez meglát­szik az emberek élénkségén is. Nincs fatalizmus, pezs­gőbb az élet. Az élénkséget természetesen nem európai értelemben kell érteni. A lakosság többsége törzsi közösségben él, és fétisimádó. A városokban találunk ke­resztényeket, de a­­keresz­ténység ideológiája a nége­rek életmódját és gondolko­dását nem tudta megváltoz­tatni. Sőt, a kereszténység is kénytelen-kelletlen elfogadta a többnej­űséget, mivel más­ként senki sem ment volna templomukba. Mindennapos látvány, hogy a néger csa­ládfő 2—3 feleségével megy vasárnap a templomba, hogy utána a misszió ajándékában részesüljön. Hazatérve to­vább imádja ősi isteneit, a fétiseket. A gyarmati rend­szer összeomlásával a keresz­ténység is lassan megszűnik. Helyét a mohamedán vallás veszi át, ez valahogy köze­lebb áll a négerek életmód­jához, gondolkodásához. Ezeréves életforma A két legnagyobb város Cotonou és Lomé. Az ország belseje felé haladva vasút nincs, a bennszülöttek kis te­lepülésekben laknak, lomb­ból készült házakban, a te­lepüléseket a fétisimádás papjai, a marabuk irányít­ják. A lakosság 90—95 szá­zaléka analfabéta, úgy él, mint ezer évvel ezelőtt. Az egyszerű emberek nem is tudják, hogy államuk ön­álló. Mikor ezt közöltem ve­lük, nem akarták elhinni. Némileg igazuk is van, hi­szen a városokban ma is épp úgy ott látják a fehér fran­ciákat, mint száz évvel ez­előtt. Egyéni életükben a függetlenség semmiféle vál­tozást nem hozott. Táplálko­zásuk, ruházkodásuk élet­módjuk sem változott. Ahogy egy marabu mondotta: nincs se több mű­, se több Mánióka, se több batáta,­ se több banán és mang. A nap most is csak úgy süt, mint cserekereskedelem folyik. Egy-egy nagyobb települési központban, havonta 2­­-3 napra összejönnek, és akkor éjjel-nappal folyik a vásár. Természetesen pénz is van, már forgalomban. Ilyen vá­sárt láttam Togoban. Fe­lejthetetlen élmény a sok­ezres, fekete, meztelen tö­meg, az európai fülnek el­képzelhetetlen zaj és zsivaj. A termelés nagyon ala­csony színvonalon áll, igaz, az igények is alacsonyak. A többnejűség itt épp oly ter­mészetes, mint máshol az egynejűség. Az idő nem szá­mít, minden ráér. Ideges ember Afrikában csak az európai. Voganban az egyik ma­rabu azt mondta: a fehérek kétszer fedezték fel Afrikát. Néhány száz évvel ezelőtt először azért, hogy rabszol­gasorsba taszítsák és kifosz­­szák. Ma ugyanazért, csak ezt most úgy hívják az új gyarmatosítók, hogy, az el­nyomott népek megsegítése és felszabadítása. Elmondot­ta, hogy a németek arra hi­vatkoznak, hogy ők tanítot­ták­ meg a feketéket dol­gozni, az angolok arra, hogy ők tanították meg a feketé­ket öltözködni, a franciák, hogy ők tanították meg Af­rika népét a szabadság sze­­retetére. Írni, olvasni persze elfelejtették őket megtaní­tani, hogy mindezt saját ja­vukra használhassák. Ezért nem tudnak hinni ma sem az új gyarmatosítóknak, akik új jelszavakkal jönnek, és foly­tatják azt, amit őseik más eszközökkel végeztek. (Folytatjuk) NN\\VNN\NS\SN\\\\NS\\VVV\NS\VN\S'.\\N\\N\N\\\\N\SS\\\\SS\\V\\ VNNXNNSXVVVNNVNWWN'VVV _ _ , régen, a tenger és az ég épp t Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékezete Nyolcvan esztendeje szüle­tett Szarvason a fasizmus elleni harc kimagasló alak­ja, Bajcsy-Zsilinszky Endre, és 1944 decemberében Sop­ronkőhidán végezték ki. Szü­letésének évfordulójára szü­lővárosa nagyszabású meg­emlékezéseket, ünnepségso­rozatot rendez. Június 4-én délután 5 óra­kor emléktáblát lepleznek le Bajcsy-Zsilinszky Endre szü­lőházán. Ez alkalommal a szarvasi általános és közép­­iskolások adnak műsort. Június 5-én délelőtt 10 órakor a Vajda Péter Mű­velődési Házban emlékün­nepség és hangverseny lesz. Ünnepi beszédet mond Har­mati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára. Az emlékünnep­ségen szavalatokkal, ének­számokkal szerepelnek az iskolák tanárai, diákjai és a földművesszövetkezeti iro­dalmi színpad. Este 8 óra­kor a művelődési házban a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett Művészegyüttese a „Várj reám” című műsorá­val emeli az ünnepségsoro­zat fényét. Június 6-án és 7-én Vészi Endre: „Különös ismertető­­jel” című, az 1942-es év Ma­gyarországáról szóló színmű­vét mutatják be. A rendező Várkonyi Zoltán, Bajcsy-Zsi­linszky Endre szerepét Ajtay Andor alakítja. A járási tanácsházán „Sza­badságért—demokráciáért” című, Bajcsy-Zsilinszky End­re életét és munkásságát bemutató emlékkiállítás, to­vábbá bélyeg- és könyvkiál­lítás nyílik. A kiállításokat június 4-én délután 3 órakor nyitja meg dr. Vigh Károly, a Legújabbkori Történeti Múzeum dokumentációs osz­­tályának vezetője. KISALFÖLD De Gaulle oroszul tanul A szovjet korm­ány olyan megtiszteltetésben kívánja ré­szesíteni De Gaulle francia államelnököt moszkvai tar­tózkodása idején, amelyben még egyetlen külföldit állam­főnek sem volt része: a Kremlben szállásolják el. A tábornok államfő a maga ré­széről viszonozni kívánja a nagy megbecsülést: az a szán­déka, hogy vendéglátóit orosz­­ nyelven üdvözli. Hangleme­zek és magnószalagok igény­­bevételével hetek óta tanulja az üdvözlőbeszéd helyes orosz kiejtését. Élők a holtakról A szögesdrót tüskéit Szét­marja a rozsda, tépi az idő a barakkok német alapos­sággal szektorokra osztott sorát, csak a borzalmakat nem tudja feledtetni soha. Oswiecim—Auschwitz neve­­akkor is a halálgyárat je­lenti majd, amikor elenyész­nek a raktárakban felhalmo­zott cipők, gyermekruhák, amikor felismerhetetlen tö­meggé mállik szét a kopasz­ra nyírt, halálba küldött milliók haja ... A minden embertelenség legborzalmasabbja, a maga­­sabbrendű faj „védelmére” elkövetett gyilkolás marad a legszörnyűbb szégyenfoltja századunknak, s nincs az a memento, amely feledtető rekviemje lehetne a tehetet­len aggok, hősi ellenállók és gyermeküktől megfosztott anyák halálmenetének. Pontos adatunk ma sincs arról, hogyan oszlanak meg nemzetenként a­ megsemmi­sítő lágerokba deportált mil­liók, ezért olyan döbbenetes a szám, amelyet a hitleri Németország leverésének huszonegyedik évfordulója alkalmából tett közzé a len­gyel kormány Lengyelország második világháborús em­berveszteségéről. Eszerint Lengyelország több mint hatmillió embert vesztett, köztük 3,2 millió zsidót. Az áldozatoknak csak alig egy tizede vesztette életét harci cselekmények következtében, a többi gázkamrában, halál­­táborokban és más terror­­cselekmények következtében lelte halálát. Az összlakos­sághoz képest minden ezer élőre 220 halott jut, s ezzel a szomorú statisztikával Lengyelország az első helyen áll a Harmadik Birodalom­tól elszenvedett em­ber­vesz­teség tekintetében. —ez­dő A döntések jellemzője a törvényesség Munkaügyi döntőbizottsági elnökök tanácskozása Győrött Tegnap délelőtt, Győrött, a Kisfaludy Színházban tanács­koztak a vállalati döntő­bizottsági elnökök. A tanács­kozást Nagy Gyula, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága titkárának szavai vezették be. A megyei pártbizottság, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsa és a megyei tanács nevében köszöntötte az elnök a vállalati munkaügyi dön­tőbizottságok elnökeit. Mél­tatta eredményes tevékeny­ségüket a szocialista törvé­nyesség megszilárdításában, a munkamorál erősítésében. Beszélt a társadalmunkban meglévő ellentmondásokról. Szinte együtt­­ jelentkezik nagy fokú felelősségtudat és felelőtlenség, áldozatkészség és fizetett tétlenség. Köteles­ségtudat sokak részéről, má­sok pedig demokráciát köve­telnek a lógásnak, naplopás­nak. — A munkaügyi döntőbi­zottságok alapvető politikai rendeltetése, hogy védjék és érvényre juttassák a becsü­letes dolgozók jogait, de aka­dályozzák meg e jogokkal való visszaélést — hangoz­­tatta Nagy Gyula. Dr. Tamasits Ernő, a Terü­leti Munkaügyi Döntőbizott­ság elnöke a vállalati döntő­­bizottságok tevékenységének tapasztalatairól szólt. Győr- Sopron megyében 260 bizott­ság működik. A döntőbizott­ságok megválasztása óta bő­vült e szervek hatásköre, en­nek tulajdonítható, hogy­ mintegy­ huszonöt százalék­kal több ügyet tárgyaltak, mint a hajdani egyeztető bi­zottságok. A múlt évben az első fokon hozott döntések­nek mintegy harminc szá­zaléka került fellebbezésre. Az elsőfokú döntéseknek mintegy kétharmadát a felek elfogadták. A vállalati mun­kaügyi döntőbizottságok túl­nyomórészt a törvényesség­nek megfelelő határozatokat hoztak. Zavart okoz még sok helyen a munkaviszony alkalmatlan­ság címén történő megszün­tetésének értelmezése. A Munkatörvénykönyv módosí­tása előtt alkalmatlanság cí­mén meg lehetett szüntetni a hanyagul dolgozó munkavi­szonyát. A módosítás szerint a hanyag munkavégzés fe­gyelmezetlenség, emiatt fe­gyelmi úton a vétkes dolgo­zót felelősségre lehet vonni, el is lehet bocsátani. Ez esetben a munkaviszony megszüntetése fegyelmi úton, s nem alkalmatlanság címén történhet. A tapasztalatok alapján a TMDB elnöke figyelmeztette a jelenlevőket arra, hogy a jogsértő határozat miatt ke­letkezett anyagi kár alól a dolgozót mentesíteni kell. E jogáról a vállalati döntőbi­zottságnak fel kell világosí­tania a munkavállalót. A dön­tőbizottságok gyakorlatában megszaporodtak a kártérítési ügyek. A népgazdasági va­gyon megkárosítói az akozött anyagi kár arányában kárté­rítésre kötelezettek. . Az anyagi felelősségre vonás nemcsak joga, de kötelessége a munkáltatónál­;. S e tekin­­tetben a döntőbizottságok feladata a fegyelmi jogkör gyakorlójának támogatása a rend és fegyelem megszilár­dításában. A kártérítés mér­tékét törvény szabályozza, ezért a vállalati döntőbizott­ságok csak kivételes és indo­kolt esetekben hozzanak mérséklő döntést. Végezetül a TMDB elnöke felhívta a vállalati döntő­­bizottságok elnökeinek fi­gyelmét az eljárási szabályok pontos betartására. A vitában résztvevők mindegyike arról beszélt, hogy a vállalati döntőbizott­ságok működésének feltéte­leit kielégítően bizonyítják a vállalatok vezetői. A Magyar Vagon- és Gép­gyár munkaügyi döntőbizott­ságának elnöke a folyamatos munkaviszony igazolásával kapcsolatos problémákról szólt. A leggyakoribb problé­mát e tekintetben a II. világ­háború évei okozzák. A tör­vényes rendelkezések értel­mében a katonai szolgálat­ban, valamint a hadifogság­ban eltöltött idő akkor szá­mítódik be a folyamatos munkaviszonyba, ha a mun­kavállaló ennek letöltése után a régi munkahelyébe visszatér. Ez az időszak sok munkavállaló munkaviszo­nyában szakadást eredmé­nyezett, s emiatt a vállalati munkaügyi döntőbizottság sokszor meggyőződése elle­nére kénytelen megtagadni a munkaviszony folyamatos­ságának elismerését. E prob­léma intézményes rendezését sürgette a felszólaló. Bakonyi Tibor, a TMDSZ elnökhelyettese arról beszélt, hogy a munkaügyi viták ál­talános jellemzője a törvé­nyesség. Némely esetben azonban különösen kirívó, durva és sorozatos törvény­sértés tapasztalható. Szót emelt azért, hogy a törvény­­sértő határozatokból szár­mazó kár­­megtérítésére kö­telezzék minden esetben a kár, okozóját­.-... A vitában elhangzott kér­désekre dr. Tamasits Ernő adott­ választ. ü­rsszaka. Először Fínnor­ ÜLÉSEZIK AZ UNESCO VÉGREHAJTÓ TANÁCSA. — Az Egyesült Nemzetek szakba, onnan június 2-án nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének, az UNIESCO-nak végrehajtó Oslóba utazik, Brüsszel után tanácsa Budapesten tartja ülésezését. Képünkön: Ilku Pál művelődésügyi minisz­pedig villámlátogatást tesz fel, Mohamed el Fazi, az UNESCO végrehajtó tanácsának elnöke és M. Jimenez, Bonnban. (MTI.) a végrehajtó tanács titkára. (MTI foto G­iigovszki Ferenc felvétele) 1966. június 1., szerda Habselyem kombiné habselyem hálóing habselyem nadrág krepp hálóing fibrella kombiné fibrella hálóing­­ nylon kombiné nylon hálóing nylon nadrág 49,— Ft-tól 83,— Ft-ig 115,— Ft-tól 130,— Ft-ig 15,— Ft-tól 41,— Ft-ig 67,— Ft-tól 77,— Ft-ig 32,50 Ft-tól 38,— Ft-ig 67,— Ft 94,— Ft-tól 160, Ft-ig 204,— Ft 41,— Ft Ezeken kívül melltartók, harisnyatartók, fűzők, pizsamák nagy választékban kaphatók a Győr-Sopron megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 8. sz. boltjában, Győr, Lenin u­. 8. sz. alatt, 24. sz. boltjában, Győr, Kazinczy u. 21. sz. alatt, 26. sz. boltjában, Győr, Lenin u. 32. sz. alatt, 27. sz. boltjában, Győr, Aradi vértanúk u. 8. sz. alatt, 44. sz. boltjában, Mosonmagyaróvár, Magyar u. 15. sz. alatt, 45. sz. boltjában, Mosonmagyaróvár, Lenin u. 248. sz. alatt, 56. sz. boltjában, Sopron, Lenin krt. 81. sz. alatt, 63. sz. boltjában, Sopron, Városház­a. 8. sz. alatt. N­yári f­ehérnemű­vásár!

Next