Kisalföld, 1966. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-01 / 232. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér AZ MSZMP GYÖR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYÖK, 1966. OKTÓBER 1., SZOMBAT XXII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM A tartalomból: Tv-előzetes KEMPING-— 1967 Diákok a pult mögött Kitűzőkkel a Dunán fl mezőgazdaság-fejlesztés tervéről, a közegészségügyről tanácskozott A mongol parlamenti küldöttség városnézésén a megyei tanácsülés A megyei tanács tegnap délelőtt 9 órai kezdettel tartott ülésén részletesen megtár­gyalta a megye mezőgazdasá­gának harmadik ötéves fej­lesztési. tervét. A terv a megye adottságai­nak figyelembevételével il­leszkedik bele a népgazdaság tervébe, és folytatja e tervidő­szakban is a mezőgazdaság fejlesztését, a szocialista me­zőgazdaság jobb anyagi- mű­szaki megalapozására irányu­ló tevékenységét. A mezőgaz daság alapvető feladata a harmadik ötéves tervben az életszínvonal növekedésével összhangban álló belföldi élel­miszerellátás, az ipar nyers­anyag-szükségletének biztosí­tása. A népgazdasági terv szerint a mezőgazdaság termelésének növekedése, az anyagi-műsza­ki bázis megalapozása össz­hangban a "harmadik ötéves terv átlagában 13—15 száza­lékkal lesz magasabb a máso­dik ötéves terv átlagához ké­pest. Ehhez igazodik évi, il­letve ötévi növekedési üte­mével a megye tervjavaslata is A beszámoló részletezte a növénytermelés alakulását, a művelési ágakban történő változásokat, a vetésterület alakulását, az állattenyésztés fejlesztését, a felvásárlási cé­lokat, a beruházásokat, ame­lyek a tanácsok mezőgazdasá­gi tervezési munkájában mind­inkább előtérbe kerülr^k. Vita, javaslatok » A tanácsülés a beszámolót élénken megvitatta és számos észrevételt, javaslatot tett egyes feladatok megoldásának segítésére. A felszólalók fel­hívták a figyelmet a mezőgaz­daság egyes területein lévő hi­bákra, mulasztásokra. Számos felszólaló tett javaslatot a ter­melés korszerűsítésére s ez­zel összhangban arra, hogy ehhez sok, jól képzett mező- gazdasági szakember, köztük sok szakmunkás kell. Lombos Ferenc, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke rámutatott arra, hogy a ter­vezés korszerűsítése a mező­gazdaság alapvető kérdése. Szükséges hosszabb távra ter­vezni, és ebben jobban kell támaszkodni a kiváló szakem­berekre. A tanácsülés a beszámolót és a határozati javaslatot egy­hangúlag elfogadta, és meg­bízta a végrehajtó bizottságot, hogy a javaslatokat mind a végrehajtó bizottság, mind a szakigazgatási szervek kap­csolják be munkaprogramjuk- ba. Egészségügy A következő napirendi pont ezt a címet Viselte: *Beszá­moló az egészségügyi osztály munkájáról” — de a részle­tes jelentés és dr Mike Zol­tán, az egészségügyi osztály vezetőjének szóbeli ismerte­tése lényegében az egész me­gye egészségügyi helyzetéről adott képet. Az egészségügyi osztály nagy erőfeszítéseket tesz a dolgo­zók magas színvonalú egész­ségügyi ellátására. Munkájá­nak legfontosabb része a gyó­gyító, megelőző egészségügyi ellátás, amely felevő és járó­beteg intézményekre tagozó­dik. A fejlődést erősen gátolja a győri Zrínyi utcai kórház elavultsága. Győr város és az egész megye kórházgondjain s ezzel az egészségügy jelenté­keny fejlődésén egy modern tömbkórház létesítése segíte­ne. A megye minden városában ék járásába« működnek tüdő­és nemibeteggondozók, álta­lánossá vált a rákszűrés. Az anya- és csecsemővédelem, a táppénzes helyzet a megyében jó; utóbbi csaknem egy szá­zalékkal jobb, mint a hasonló adottságú megyékben. A me­gye közegészségügyi helyzete kielégítő, járványos megbete­gedések nincsenek. * A megyei tanács egészség- ügyi osztálya szoros együttmű­ködést alakított ki a városi és járási tanácsok végrehajtó bi­zottságok vezetői és az osz­tály dolgozói között. Munká­ján abban kell javítani, hogy ne csak a vezetőkig jusson el, és ne csak a pillanatnyi ten­nivalók elvégzéséhez nyújtson segítséget. Társadalmasítás A szocialista egészségügy egyik alapfeltetele az egész­ségügyi munka társadalmasí­tása. Ezért az egészségügyi osztály a legszorosabban együttműködik a tömegszer­vezetekkel, elsősorban a Vö­röskereszttel és* a szakszerve­zettel, továbbá az osztály mel­lett dolgozó társadalmi bizott­ságok révén is a dolgozók mind nagyobb tömegeit vonja be az egészségügyi munkába. A megyében a körzeti orvo­sok általában megfelelő kö­rülmények között dolgoznak. A tanácsokkal jó a kapcsola­tuk. Az üzemorvosok lelkiis­meretesen végzik sokrétű te­vékenységüket. Az egészségügyi hálózat to­vábbi fejlesztése mellett na­gyobb gond fordítandó az or­vosok társadalmi tevékenysé­gére, hogy jobban részt ve­gyenek a község, a tanácsok életében. E célból is nagy szükség van az orvosok közöt­ti politikai felvilágosító mun­ka fokozására. Megállapította a beszámoló, fcogy megyénkben az orvosok megfelelően végzik szakmai munkájukat, s etikai tekintet­ben súlyos szabálytalanságok nem fordulnak elő. Ennek el­lenére még érkeznek panaszok egyes orvosok anyagiassága miatt az osztályhoz. Ebből azonban nem lehet általánosí­tani az orvosok anyagiasságá­ra. Megyénkben az orvosok nagy többsége esküjéhez hí­ven, becsületesen munkálko­dik a betegségek megelőzésén, a betegek gyógyításán, s ezért tisztelik, becsülik is őket. En­nek ellenére szükséges azon­ban, hogy az osztály gyak­rabban ellenőrizze az Orvosi Rendtartás szigorú betartását. A vitában felszólalók fő­képpen az iskolaegészsegügyi kultúra emelésének jelentősé­gére, az egészségügyi felvilá­gosító tevékenység tokozásá­ra és az egészségügy társadal­masításának fontosságára Hív­ták fel a figyelmet. Dr. Ke­resztes László, az Egészség­ügyi Minisztérium képviselő­je hangsúlyozta: a megyei ta­nács egészségügyi osztálya jó munkát végez. Fő feladata most a tartalmi munka ja­vítása, még több törődés a be­tegekkel és a betegségek meg­előzésével. A tanácsülés a beszámolót és a határozati javaslatot egy­hangúlag elfogadta. A továbbiakban a tanács­ülés. elfogadta az építési, köz­lekedési és vízügyi állandó bizottság beszámolóját s elis­merését fejezte ki az állandó bizottságnak tevékenységéért. Elfogadta továbbá az 1966 évi összesített költségvetés és a községfejlesztési alap első fél­évi gazdálkodásáról szóló je­lentést, végezetül azt az elő­terjesztést, hogy a soproni já­rás 20-as és 33-as választóke­rületében a két megüresedett tanácstagi hely betöltésére a választások október 30-án lesz­nek. V. Gy Három nap alatt bírálat Félmillió után televízió Ma: rajtol 500 újító Ma kezdődött meg a Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban az október 31-ig tartó kong­resszusi újítása versenyhónap A már hagyományos újítási hónapot azzal a céllal rendez­ték meg, hogy a pártkongresz- szus tiszteletére fellendítsek a gyárban az újítási kedvet, s hogy a vállalat műszaki célki­tűzésének megoldásában segít­senek a gyár újítói. Az újítási hónap rendezvé­nyeiről érdeklődve az újítási és találmányi osztály vezető­jétől, WaXinger Ödöntől meg- tudtuk, hogy az október 31-ig benyújtott ötletek közül a leg­jobbakat a törvényes újítási díjon kívül értékes ajándék- tárgyakkal jutalmazzák. Erre a célra a gyár vezetősége több mint 20 000 forintot ajánlott fel. A most benyújtott újításo­kat pontozásos alapon érté­kelik. A műszaki fejlesztést elősegítő és a feladattervben is szereplő újításokat különö­sen magas pontszámmal bírál­ják el. A szakvéleményezők meggyorsítva az újítások el­bírálását, három nap alatt „ítéletet’' hoznak. A félmillió forintnál nagyobb megtakarí­tást eredményező újítás be­nyújtóját televízióval ajándé­kozzak meg. Az újitási osztály vezetője érdekességként elmondta, hogy a tavalyi újítási hónap alatt mintegy 300 javaslatot nyúj­tottak be. Az egy hónap újí­tási mérlege a szokásos ne­gyedévinek felelt meg. A gyár szakszervezeti és pártbizottsá­ga s ugyahígy a gazdasági ve­zetők nagy fontosságot tulaj­donítanak az újítási hónap­nak. Minden valószínűség sze­rint a gyár mintegy 500 rend­szeres újítóvá az idén is sok ötlettel járul hozzá a kong­resszusi újítási versenyhónap sikeréhez. Az újítási hónap eredményének értékelése de­cember 20-ig fejeződik ( be, s akkor osztják majd ki a dí­jakat is. — fi — A hazánkban tartózkodó mongol parlamenti küldöttség Szandzsin Bata, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökhelyettesének vezetésével megtekintette Budapest nevezetességeit. A vendégeket Pólyák János, az Országgyűlés alelnöke kísérte el. A képen: mongol ven­dégek a Halászbástyán. (MTI foto — Vigovszki Ferenc felvétele) Az ifjúság érdekvédelméről tárgyalt a megye első ifjúsági parlamentje Győr-Sopron megye első, s egyben az ország második if­júsági parlamentjén vett részt tegnap a Mosonmagyaróvári Járási Tanács kistermében a járás 80 főnyi ifjúsági küldött­sége. A parlamentet a járási KISZ-bizottság hívta össze, s a falusi ifjúság érdekvédelmét tűzte napirendjére. A parlament reggel 9 óra­kor kezdte meg munkáját. Az elnöki megnyitó után az el- nökség megválasztására, majd az egyes témaköröket külön tárgyaló szekciók kijelölésére került sor. Három — a tsz-ek- ben dolgozó; a bejáró, de fa­lun élő fiatalok; és az állami gazdaságokban dolgozó fiata­lok érdekvédelmével foglalko- zó — szekció alakult, majd Zrak Mátyás, a mosonmagyar­óvári járási KISZ-bizottság titkára mondott beszédet, amelyben részletezte a parla­ment és az egyes szekciók feladatait, majd többek között ezeket mondotta: • Költségvetés, városfejlesztés a tanácsülés napirendién Városi tanácsülés volt pén­teken délelőtt Győrött. Fő na­pirendi pontként a jövő évi költségvetést és a városfej­lesztési alapot tárgyalták. Győr város 1967. évi költ­ségvetési alapját 94 millió 467 ezer forintban állapította meg a tanácsülés. Több mint 8 millióval lett magasabb, mint az ez évi költségvetés. A jövő évi városfejlesztési tervet az ötéves városfejlesz­tés előirányzatainak figyelem­be vételével készítették el. Alapját azok a közérdekű be­jelentések szolgálták, amelye­ket a lakosság a tanácstago­kon és a tömegszervezeteken — A mi járásunk sem men­tes azoktól az ellentmondások­tól, amelyekkel általában ta­lálkoznak a fiatalok, a KISZ- szervezetak, de fokozottan fi­gyelembe kell venni azt a tényt, hogy milyen közgazda- sági tényezők uralkodnak és hogy viszonylag sok rétege alakult ki az ifjúságnak. Ezek a rétegek igen fontos kérdé­sekben nem mindig kapják meg a megfelelő választ. A KISZ VI. kongresszusa kiad­ta a „Szót kér a KISZ-tag” jelszót. A jelszó helyes értel­mezése és megvalósítása azon­ban számos helyen nem tör­tént meg úgy, ahogy azt a KISZ szerepe az adott mező- gazdasági üzemben megkíván- ta volna. Az előadó a továbbiakban javasolta annak a korábbi kormányrendeletnek a meg­tárgyalását, amely kimondja a gazdasági és társadalmi szer­veknek az ifjúság körében végzett munkájáról szóló köte­lezettségét. A másik kérdés- csoportot az ifjúság szükségle­teinek és igényeinek kielégí­téséből eredő ellentmondások­ban foglalta össze, majd aján­lotta a szekcióknak, hogy vizs­gálják meg a KISZ kezdemé­nyező szerepét az ifjúságot érintő törvények, rendeletek érvényesülésében és végrehaj- tásában. Előadói beszédében Zrak Mátyás részletesen ele­mezte a falusi fiatalok tanu­láshoz való jogát, ugyancsak a kormány határozatának ér­telmében és megállapította: — A határozat egyértel­műen lehetőséget nyújt azok­ra a tanulási lehetőségekre, amelyekkel az ifjúság egy ré­sze jelenleg is él. Ennek el­lenére néhány helyen a törvé­nyesség be nem tartása látható, s elsősorban a munkás- és paraszfiatalok háttérbe szorí­tása tapasztalható egyes gaz­dasági vezetők részéről. A beszámoló után a szek­ciók megkezdték önálló mun­kájukat, és délután a szekciók vezetői tettek jelentést. A vita után a parlament foglalkozott a legfontosabb kérdésekkel, és írásba foglalta az ezekkel kapcsolatos állásfoglalásait, amelyeket az illetékes társa­dalmi és gazdasági szervekhez juttatnak el. Ezek a követke­zők: az állami gazdaságokban, gépjavító- és gépállomásokon, valamint a tsz-ekben munka- szervezési, szociális és jutal­mazási kérdésekben vonják be a fiatalok képviselőit és az il­letékes vezetőséget. Kérik a gazdasági vezetőket, hogy a már tanuló fiatalokat támo­gassák, és tanulmányaik be­fejeztével lehetőleg a szakmá­juknak megfelelő munkakör­be helyezzék őket. Az állás­foglalások közül kiemelkedő még az állami gazdaságok fia­taljainak lakásgondjaival fog­lalkozó javaslat. A parlament javasolja a vezetőknek, hogy a lakáselosztásban a KISZ is képviseltethesse magát, továb­bá vizsgálják meg milyen mó­don lehet kedvezményes lel­kek juttatásával egy új ifjú­sági lakásépítési akciót kibon­takoztatni. A parlament munkája a no­vember 18—19-én Győrött megtartandó megyei ifjúsági parlament küldötteinek kije­lölésével és az elnöki zárszó­val ért véget. ti. L keresztül juttatott el a végre­hajtó bizottsághoz. Ezen belül megvizsgálták és gondosan mérlegelték a sürgősségi sor­rendet. Az 1967. évi városfejlesztési alapot végül is élénk vita után 8 millió 628 ezer forint­ban állapította meg a tanács­ülés. Számolnak ezen kívüj jmég 678 ezer -forint értékű társadalmi munkával. Bácsa községet hivatalosan is Győrhöz csatolták. A ta­nácsülés az Elnöki Tanacs rendeletét tudomásul vette. A pénteki tanácsülésen a bácsai tanácstagok már nem mint j községi, hanem mint városi ta- lnácstagok vettek részt.

Next

/
Thumbnails
Contents